Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)

1905-12-14 / 139. szám

December 14.

ZEMPLÉN

3. oldal.

semmisíthette, de nem is rendelhette el a kiadott rendelet azonnali végrehajtását, mert igaz ugyan, hogy ki van téve, hogy „az állam veszélyeztetett érdekei kívánják a rendelet azonnali és halaszthatatlan végrehajtását“, de vádlott szerint nincsen taxatíve és formálisan körülírva, mik azok a halaszthatatlan tények,amelyek szükségessé tennék a rendelet azonnali végrehajtását.

Á vádlott védekezése kiterjed arra is, hogy ő tulajdonképen a közgyűlés határozatait és rendeletéit hajtotta végre, a főispánnak pedig nem volt joga, hogy őt bizonyos rendkívüli közgyűlés összehívására utasítsa, mert úgy a törvény, mint a törvényes szabályrendelet és Zemplén vármegye régi szokásai szerint, az ilyen közgyűlést a főispán hívja össze a törvényhatóság utján.

A jelen vád tárgyát képező cselekmény elbírálásánál mindenek előtt vizsgálat tárgyává teendő, hogy a belügyminister 119209. sz. rendeletének tartalma a törvénnyel nincsen-e ellenkezésben, bírálat tárgyává teendő továbbá az, hogy vájjon megvolt-e az előföltétele ama rendeletnek, amely alapján a rendelet azonnali végrehajtása követelhető lett légyen.

Az első kérdés elbírálásánál az 1886. XXI. t.-cz. nyújt alapot, ugyanis a most hivatkozott törvény 56. §-a szerint, a főispánt a király nevezi ki, tehát ő is állami alkalmazott. Minthogy pedig állami hivatalnok, hivatalos állásának elfoglalása előtt esküt tartozik tenni, hogy az állásával járó és a törvényben meghatározott jogait gyakorolhassa. S hogy ez igy van, hogy a főispán jogait csak az eskü letétele után gyakorolhatja, Lányi Bertalan igazságügyi minister úr f. é. 32487. szám alatt kibocsátott rendeletét közlöm, a melynek egy tétele igy szól, ... a főispán, a ki a végrehajtó hatalom képviselője, s a ki a törvényhatóság ellenőrzésével van megbízva, esküjét letehesse, vagyis, hogy joghatóságát megkezdhesse stb. . .. ebből tehát következik, hogy a joghatóság megkezdésének az eskü letevésével kell kezdődni, tehát az eskü- letétele előtt joghatóságot nem gyakorolhat. A törvény 24. és 46. §-ai szerint rendkívüli közgyűlést a főispán, saját hatáskörében bármikor, az alispán pedig csak kivételesen, ha annak szükségét látja, hívja össze, s ha az alispán az összehívás szükségét nem látja, a rendkívüli közgyűlés összehívására senki által sem kényszeríthető. Minthogy pedig őrgróf Pallavicini Alfréd kinevezett főispán, abban az időben a midőn a vád tárgyává tett cselekmény elkövetése állíttatott, — esküt még nem tett, a fentebb kifejtett okok alapján a folyó évi november hó 20-ik napjára rendkívüli közgyűlés összehívására joga nem volt, mert őt ez a jog csak az eskü letevése után illette meg.

Minthogy pedig az alispán, az 1886: XXI. t.-c. 46. §. utolsó bekezdése szerint rendkívüli közgyűlés meghirdetését, amelyet egy törvényes hatóság összehívott, tartozik teljesíteni, de mivel a főispán csak esküjének letétele után gyakorolhat joghatóságot, — tehát az alispán a rendkívüli közgyűlés határnapjának kihirdetését, mivel a főispán esküt nem tett, megtagadta és igy jogosan járt el, mert egy illetéktelen egyén cselekményét a miniszter sem ruházhatja föl hivatalos jelleggel, mert ilyen jelleget a törvény sem ad neki, az alispánnak nemcsak joga, de kötelessége is volt ennek a rendeletnek végrehajtását megtagadni s ezáltal nemcsak nem sértette meg hivatalos kötelességét, hanem éppen akkor a törvény őreként jelent meg. — Amidőn ugyanis az alispán hivatalos állását elfoglalta, arra tett esküt, azt mondotta, hogy elsősorban a törvényt megtartom s csak másodsorban engedelmeskedem felettes hatóságomnak, tehát az alispán, mint közhivatalnok, letett esküjéhez híven először a törvényeket megtartani köteles s

csak azután tartozik engedelmeskedni felettes hatóságának. Elsősorban tehát a törvény őre s csak másodsorban alantas közeg.

Ennek a belügyminiszteri 119209. szám alatt kibocsátott rendeletnek tartalma törvényellenes dolgokra vonatkozván, a törvényes elvekkel ellenkezésbe áll s igy azon rendelet végrehajtása nem volt az alispán hivatali kötelessége. A szervezeti szabályrendelet 13. §-ra való hivatkozás pedig a miniszter rendeletébe tévesen értel- meztetik, mert ez a §. a rendes és rendkívüli közgyűlések összehívására és nem meghirdetésére vonatkozik.

De a belügyminiszter rendelete jogellenes is abban a részében, amikor arra utasítja az alispánt, hogy a vármegyé házán a főispán eddigi hivatalos helyiségeit azonnal bocsássa a kinevezett főispán, őrgróf Pallavicini rendelkezésére és ezt, illetve ennek végrehajtását az alispán kötelességévé teszi. Ez a része jogellenes. Ennek az érdemleges elbírálásánál csak jogi elvek szolgálhatnak irányadóul, mert nincs törvény arra, hogy Zemplén vármegye közönsége a főispán hivatalos helyiségeiről gondoskodni tartozik. Nem vitás, hogy a főispánt, mint állami hivatalnokot a kir. kincstár fizeti, az sem vitás, hogy a hivatalos helyiség adása is az állással járó illetmény, amelyről szintén a kir. kincstár tartozik gondoskodni, bár arra is vannak esetek, hogy a hivatalos helyiségek kiválasztása, illetve a hivatalos helyiségnek alkalmas szobák, lakások kibérlését maguk az egyes hivatalnokok végzik. Tény az, hogy Zemplén vármegye közönsége eddig a főispánoknak adott hivatalos helyiségeket, de csak minden kényszer- eszköz nélkül, önként, saját szándékából adta. Jogéiv, hogy minden önként, kényszer-eszköz nélkül adott szolgáltatások csakis a szolgáltatás megvonásáig terjednek és hogy a megvonások után senkinek sincs joga, hogy a megvonások után jogot formáljon az előbbi önként adott szolgálat további adására.

Minthogy a vármegyeháza, ahol a főispán hivatalos helyiségei vannak, kétségtelenül Zemplén vármegye tulajdonjogát képezi, s minthogy Zemplén vármegye közönségét a közgyűlés képviseli, tehát akkor, amikor a közgyűlés az alispánt utasította, hogy az eddigolé a főispán által lakott helyiségeket zárja el és az uj főispánnak ne bocsássa rendelkezésére, csak is a tulajdonjogból folyó ama jogát, — mely szerint mindenki saját tulajdonával önként és kizárólagosan rendelkezik és a tulajdonost tulajdonának át vagy használatra való bocsátására senki sem kötelezheti, — gyakorolta, mert csak bírói Ítélet s nem miniszteri rendelet alapján lehet valakit tulajdonjogától megfosztani, vagy tulajdonjogát korlátozni. Amikor a törvényhatósági közgyűlés az alispánt az előbb említett intézkedések megtételére utasította, ő t. i. az alispán követni tartozott, mert a 111203. számú belügyminiszteri rendelettel jóváhagyott vármegyei szabályrendelet szerint az alispán a vármegye vagyonkezelője, a vagyonkezelő pedig köteles a tulajdonos rendeletéit teljesíteni; tehát akkor, amikor az alispán ezt teljesítette, hivatalos kötelességét nem szegte meg s mint említettem, a kérdéses miniszteri rendelet törvény- ellenes.

Érdemleges elbírálásra szorul másodszor az, hogy az azonnal végrehajtandó miniszteri rendelet kibocsátására fenforogtak-e az előfeltételek. A községi törvény 19. és 68. §-ai szerint kétféle értelmezésű kormányrendelet van. Az egyik csoportba tartoznak azok a rendeletek, amelyek az állam általános közigazgatását tár- gyazzák anélkül, hogy erre az állam akármilyen fontos érdekei kihatással lennének. A másikhoz azok, amelyek a némely eseti állami érdekek miatt azonnali végrehajtást kívánnak meg.

Az előttünk fekvő miniszteri rendelet, amely a vád cselekmény alapját képezi, tulajdonképen a második csoportba van sorozva, mert az első csoportba tartozó rendeletnél föltétlenül szükséges egy előző miniszteri rendelet, a melynek végrehajtása követeltetik, minthogy pedig a jelen esetben csak egy rendelet jelent meg, azonaali végrehajtás ily képen nem volt követelhető. A bíróság megállapította, hogy a belügyminiszter 119209. számú rendeleténél, amely az azonnali végrehajtást követeli, az azonnali végrehajtás elő feltétele nem foroghat fenn, mert hisz maga a rendelet azt mondja, hogy a törvényhatóság közigazgatási érdekéről, a törvényhatósági önkormányzat tekintélyének megőrzéséről, a főispán által összehívott közgyűlés kihirdetéséről és a főispán hivatalos helyiségének átadásáról szól; már pedig ezek nem veszélyeztetett állami érdekek, hanem lokális, helyi érdekek, amelyek ellen felirati jogával élhetett az alispán. — A törvény 16 §-ába a „tárgyaz“ szó használtatik, hacsak gramatikailag értelmezzük is azokat az állami érdekeket, amelyek az azonnali végrehajtást követelhetik és a melyek elodázása az állam érdekeire személyesek lennének, a miniszteri rendeletben tárgyalni kell, de egyszerűen hangsúlyozni az állam veszélyeztetett érdekeit és ki nem emelni a személyeztetés okát, csak arra alkalmas, hogy a törvényhatóság is az alispán törvényben meghatározott jogát kizárja és azt célozza, hogy a miniszter jogait minden ellenőrzés kizárásával gyakorolhassa.

A rendelet igaz ugyan, hogy Zemplén vármegye közönségéhez szólt, de tartalma minden tekintetben imperative az alispánhoz szóló rendelet tartalmai, az alispánnak pedig 1886-ik t.-c. 10 §-a ezzel szemben felirati jogot ad, ha tehát ezzel a jogával élt, akkor az alispán hivatali hatalmával vissza nem élt.

Ezeknek alapján a kir. járásbíróság Dókus Gyulát a vád és következményei alól fölmenti. (Lelkes éljenzés.)

Az ügyész felebbezése.

Az ítélet kihirdetése után az ügyész a Bp. 547. §. II. része és 385. §. I. rész alapján anyagi semmiségi és halasztási indítványának elejtése folytán a Bp. 384. §. 9. pontja alapján alaki semmiségi panaszt jelent be.

*

A közönség az egész tárgyalást feszült figyelemmel hallgatta a legnagyobb csendben mindvégig, csak az Ítélet kihirdetése után éljenezte meg a tárgyaló birót, valamint Dókus Gyula alispánt is.

HÍREK.

— Áthelyezés. Hönsch Dezső műszaki tanácsost, a sátoraljaújhelyi kir. államépitészeti hivatal főnökét a kereskedelemügyi miniszter Nagyszőlősre helyezte át. Ez az áthelyezés úgy látszik az utóbbi politikai viszonyokkal áll kapcsolatban, mert Hönsch ezt sem nem kérte, sem nem óhajtotta.

— Karácsonyi pásztorjáték. A

„Carolineum“ vezetősége ez utón adja tudomására Sátoraljajhely nemesen érző közönségének, miszerint f. hó 17-én, vasárnap délután 3 órakor, karácsonyi pásztorjátékot adat elő, az óvodás gyermekek közreműködésével. — Belépti dij személyenkint 1 korona- — A befolyt jövedelem a szegény gyermekek főlruházására lesz fordítva, Az intézet elöljárósága már régebben foglalkozik azzal a gondolattal, hogy „Gyermekbarát egyesületet“ szervez, melynek célja: a szegény gyermekek felsegélyezése ruhákban és más szükségesekben. Meg szeretné szüntetni ilyenkor, karácsony előtt, a ruhákra szükséges összeg házalás utján való összesze- dését, alapot óhajt összehozni ez egyesület megalakítása által, mely egyszersmindenkorra készen áll a szegény gyermekek számára. Fent- jelzett előadása szintén ezen célt szolgálja. Külön meghívók helyett tehát ezen az utón kérik az érdeklődő közönség tömeges pártfogását; legyenek segítségünkre ezen üdvös intézmény megalapításában.

— Esküvő. Rácz Sándor helybeli tanító, f. évi december 17-én d. u. 2 órakor tartja esküvőjét Sátoraljaújhelyben Knopfler Margittal, Knopfler Sándor lapunk munkatársának leányával.

— Fagy és lió. Az őszi időjárásnak immár vége. Hiába erősitik az ellenkezőt a tudós természetkutatók és komoly naptárcsinálók, december 23-ikára téve a tél első napját. Megcáfolja ezt maga a természet, az időjárás. Azok a kicsiny, csillogó, fényes tükröcskék, melyek tegnap és tegnapelőtt reggelre széliében tarkították az utca szürke színét, immár kétségtelenné teszik, hogy az elkésett őszi napsugár ereje már megtört a szól hideg fuvallatán s már nem képes a piciny, fényes tükröket melegével felolvasztani. A tél lett a diadalmas, az erős. Néha kisüt ugyan még a nap, ám csillogása már csak csalóka, üres fény. Jön a téli szinkéreg s hiába minden napsütés, minden ragyogás, az igazság a természet meg- dermedésében van. Csupán a fehér, hulldogálló hópihék hiányoztak, hogy enyhítsenek e szomorú kép ridegségén s a tél fehér poézise, hogy megbékítsen e zord változással. De a hó se soká váratott magára. Ma reggel, miután egy kis eső előzte meg, lehullott és fehérre festette a várost és környékét. Tél apó tehát megérkezett és diadalmasan vonult be, hogy uralkodjék a természeten fehér hóleplével s kemény fagyával, amig a tavaszi napsugár melegének langyos lehellete meg nem olvasztja hideg fagyát. i

— Eljegyzés. Dr. Gombos Gáspár sátoraljaújhelyi ügyvéd jegyet váltott özv. Sonnenfeld Lajosné úrnő újpesti lakos leányával Lillyvel.

— A sátoraljaújhelyi izr. népkonyha-egyesület folyó évi december hó 17-én délelőtt ll órakor a népkonyha helyiségében évi közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Pénztárnok jelentése. 3. Gazdasági alelnök jelentése. 4. Titkár jelentése. 5. A népkonyha ünnepélyes megnyitása. 6. Indítványok.-- Festik a láthatáron. A vármegyében, különösen pedig a Tokaj- hegyalja mentén történt tömeges betörésekből és rablásokból kifolyólag a csendőrkerületi parancsnokság elrendelte a csendőrösszpontositást. Mintegy ötven csendőr nyomozza most Bodrogolaszi környékén azokat a vakmerő betörőket, akik e napokban Stefánia főhercegnő kastélyába is betörtek és tetemes kárt okoztak. Hire jár, hogy ezeket a betöréseket és rablásokat a nemrég kiszabadult s valamikor rettegett zempléni rablóvezér, Szarvas-Pestik Mihály követte el. A széles körben megindított csendőri nyomozás hihetőleg eredménynyel fog járni.

— Megszökött elmebeteg. Gyurmán Nándor, 35—40 év közötti középtermetű, sötét ruhát viselő, eléggé jókinézésü, előre álló állu, fekete ba- juszu és hajú elmebeteg a templomból, hová ápolója gyónni kísérte, — megszökött. A rendőrség körözi.

Felelős szerkesztő és laptnlajdones: Éhlert Gyula,