Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)
1905-12-13 / 138. szám
2. oldal. December 13. ZÉM P.L'É N. már a száj és bajusz kifejezése nem hű, mert Kossuthnak sem kihegyezett ajaka, sem pedrett bajusza soha sem volt, mert ilyenekre nem is ért reá. Száz meg száz mindenféle alakú arcképe maradt Kossuth Lajosnak, — tehát annak a szobrásznak, aki a 40-es években köztünk nem élt és igy Kossuthot személyesen nem ismerhette, — azokból a hátra maradt arcképekből kell mintáznia, megalakítani a Kossuth szobrát. De melyikből, melyik arckép után ? az itt a kérdés. Ha elfogadná Somogyi ur tanácsomat? kövesse. Kossuth életének első felét itt benn, szülőföldjén, Magyarországon, másik felét száműzetésben külső országokban élte le. Magyarországra és specifics Zemplén megyére az ő életének csak az első fele bir azzal a phenomenális hatással, amelyet szobor alakban is megkíván e vármegye örökíteni, tehát nekünk a Kossuth 48-iki alakját kell mintázni úgy, amilyen ő akkor volt, amikor 1848. márc. 15-én a pozsonyi diéta küldötteivel gőzhajón Bécsbe a királyhoz ment és ott állt a gőzhajó fedelén. De nem kell olyan vastag kravátli szakállt nyakába fűzni, mert olyat Kossuth soha, hanem egy vékonyát viselt, de az nem volt ily szembeötlő. Mint a Zemplén 9-iki számában a cikkíró megjegyzi, a Somogyi con- cepciója a legjobb, legszellemesebb, de azt az öreg honvédet, hátulról, legalább a szobor oldalára, hogy látható legyen, át kell hoznia. Nem írok én kritikát és nem becsmérlem a többi szobrászok műveit, én csak megjelölöm a — szerintem — legkíválóbbat, amelyből lehetne igen jót alkotni, ha Somogyi ur tanácsomat követné és a szobor- bizottság ezeket az önzetlen észrevételeket megfigyelné. Id. Bajusz József. * Kiadtuk a Kossuth-szobor pályázat ügyében eddig hozzánk beérkezett kritikákat; azzal a megjegyzéssel azonban, hogy bár teljes tudatában vagyunk annak, miszerint a kritikusok egyikének sem volt célja a pályamunkák egyike vagy másika, illetve művészeikkel szemben a nagy- közönségnél pro vagy kontra véleményt kelteni, — mi a kritikákat időelőttinek tartjuk s azok megnyilvánulását nem helyeseljük mindaddig, mig az illetékes bíráló-bizottság a bemutatott tervezeteket a nagy nyilvánosság ítélkezése elé nem bocsátja. Azután szívesen adunk helyet az e tárgyban hozzánk esetleg beérkező véleménynyilvánításoknak, de megjegyezzük, hogy a saját vélekedésünk közzétételét fentartjuk arra az időre, amidőn a nagy nyilvánosság biráiata hangzik majd el a versenyzők pályamunkái fölött. VÁRMEGYE ÉS VAROS )( Sátoraljaújhely város képviselőtestülete 1905 évi december hő 13. án délután 3 órakor a városháza nagy tanácstermében rendes képviselőtestületi ülést tart a következő tárgysorozattal : 1. Az 1906. évi költségvetés tárgyalása. 2. Az 1903. évi zárszámadások tárgyalására 15 napi határidő kitűzése. 3. írószerek és nyomtatványokra beadott ajánlatok feletti határozat. 4. A színházi cukrászda bérletére vonatkozó feltételek megállapítása és tárgyalása. 5. A tornacsarnok területének haszonbérbe adása tárgyában beadott ajánlatokra vonatkozó pénzügyi bizottsági vélemény. 6. A villanygyárral történt leszámolás eredményének kiegyenlítése végett hitelátruházás engedélyezése iránti intézkedés. 7. A korcsolya és uszoda-egylet ajánlatára adott pénzügyi bizottsági javaslat. 8. Alispáni leirat a heti piac áthelyezése tárgyában kelt rendeletének fentartása tárgyában. 9. Pancsova város és vidéke által kibocsátott mezőgazdasági sorsjegy vétele tárgyában pénzügyi bizottsági javaslat. 10. A Bem-szobor felállításához való hozzájárulás tárgyában kelt pénzügyi bizottsági javaslat. 11. Ugyanaz József főherceg emlékére felállítandó szobor tárgyában. 12. Ugyanaz a fővárosi ereklye-muzeum segélyezése tárgyában. Í3. Pénzügyi bizottsági javaslat Dános Miklós könyvének megszerzése tárgyában. 14. Ugyanez az országos, vakokat gyámolitó intézetnek segélyezése tárgyában. 15. Ugyanaz a fővárosi ereklye muzeum segélyezése tárgyában. l6. Ugyanaz a nagykelcsi ev. ref. egyház segélyezése tárgyában. 17. Illetőségi ügyek. 18. A képviselőtestütet közgyűlés napjáig beérkező ügyek. )( Felfüggesztett jegyző. Steiner József alsógyertyáni körjegyzőt Zemplén vármegye alispánja állásától felfüggesztette, mert nevezett egy 18 éven aluli leányt polgári házasságban vőlegényével összeadott. )( Sátoraljaújhely város zárszámadásai. A város polgármestere közzé teszi a következő hivatalos hirdetményt. Az 1904. évi háztartási és alapok zárszámadásait a pénzügyi bizottság felülvizsgálván az 1886. évi XXII. t.-c. 142. §-ának rendelkezéséhez képest 1905. évi december hó 10-től kezdődőleg 15 napi közszemlére a városháza nagy tanácstermébe kitétetett. Erről a város közönségét azzal értesítem, hogy észrevételek 1905. évi december 25-ik napjának d. u. 5 órájáig adhatók be az iktatói hivatalba. Sátoraljaújhely 1905. évi december hó 10-én. Székely Elek polgármester. A független biróság Ítélete. Dókus gyula alispán jelmentése. Csak 4 nap előtt folyt le Kassán Rakovszky Endre dr. Abauj- Torna vármegye alispánja ellen a kassai kir. büntető-járásbiróság előtt egy biinper tárgyalása, melynek eredménye, illetve az ezen ügyben hozott bírói ítéletet t. olvasóink jól ismerik. Ugyanez a kisded játéka az alkotmányellenes kormánynak megismétlődött Zemplénben is, hol Dókus Gyula alispán ellen a bün- tetörvéoy 480. §-ába ütköző hivatali hatalommal való visszaélés vétsége miatt a kir. ügyészség vádat emelt. A harc, mely nem emberek, de elvek között folyik ma országszerte, közbelépésre késztette a független magyar bíróságot is. Nem füzünk kommentárt ahoz, mi okból indította meg az ügyészség mint hivatalbeli közvádló egy vármegye szeplőtelen múltú alkot- mányhüsége- és törvénytisztelete- ért ma általán ünnepelt főtisztviselő ellen a bünpert; megindította azért, mert erre utasítva lett. Az igazságügy papjai, a jeles magyar birói kar azonban nem tűr maga felett cenzúrát, nem vár iniciati- vákat sehonnan. Ezért a biróság pártatlanságába és igazságérzetébe vetett törhetlen bizalommal minden aggály és elfogultság nélkül tekintettünk ez elé a mai tárgyalás elé, hol ma e vármegye köz. életében négy évtized óta elsőrendű szerepet játszó egyén, Dókus Gyula került a vádlottak padjára. Dókus Gyula eddigi sikerei mellett erre a legujabbra már csakugyan büszke lehet. — Volt már módjában meghureoltatást, gyanúsítást, mindent átszenvedni, de volt módjában minden eddigi tényeért e nagy vármegye nagy- közönségének egyhangú bizalmát is érezni. Olyan felemelt fővel még alig lépett valaki a vádlottak padjára, mint ma a zempléni alispán. Ha bűn lett már a hazaszeretet, ha üldözést érdemelnek az igazak a törvények tiszteletéért, akkor bűnös a mi alispánunk. De ha ezeknek az ellenkezője áll: akkor közéleti tevékenységével, hivatali miiküdésével kiérdemelt koszorújához ma a babérlevelek egyik legszebbjét fűzte, mert a biróság felmentette őt. * F. hó 13-án d. e. 9 órakor volt az ez ügybeni tárgyalás, Schiller Kálmán kir. aljárásbiró előtt, a jogász és érdeklődő nagyközönség jelenlétében. A vádhatóságot Somossy András kir. ügyész képviselte, mint védő dr. Szirmay István vármegyei főügyész szerepelt, a jegyzőkönyvet Makó Béla aljegyző vezette. Ítélet hirdetésre d. e. 10 órakor került a sor, amikor is Schiller Kálmán kir. aljárásbiró a következő Ítéletet hirdette ki: Ő felsége a király nevében! A sátoraljaújhelyi királyi járásbíróság mint büntető biróság a hivatali hatalommal való visszaélés vétségével vádolt Dókus Gyula alispán elleni büntető ügyében a So- mossy András kir. ügyész által képviselt vád felett a mai napon megtartott nyilvános ülésben a vád és védelem meg- halgatása után következőleg ítélt; A kir. járásbíróság, mint büntető biróság Dókus Gyula Zemplén vármegyei alispán vádlottat, a Btkv. 480. §-ában meghatározott hivatali hatalommal való visszaélés vétsége címén emelt vád alól felmenti. A közönség az ítéletet megéljenezte. A királyi ügyész felebbezést jelentett be. Ht A tárgyalás egészlefolyásáról lapunk legközelebbi számában hozunk terjedelmestudósitást. HÍREK. SH?~ jLapunk jelen számát tegnap este helyett ma délben Jelentettük meg: és pedig azon czélból, hogy az alispán ellen lefolytatott Ítélet eredményét olvasóinkkal közölhessük. — Legközelebbi lapszámunk a rendes időben, holnap csütörtökön este jelenik meg. — A homonnai missziói egyesült prot. egyház ünnnpe. December hó 3-án délelőtt 10 órakor a homonnai ref. templom előkelő közönséggel telt meg, melynek soraiban hitfelekezeti különbség nélkül ott volt a város szine-java. Ének után Janka Károly lelkész imát, majd nagy figyelemmel hallgatott alkalmi beszédet mondott, áldást kívánt a városra, a hitfeleke- zetekre és a szenvedő hazára. A homo.nnai daloskor előadta kifogástalan szabatossággal, meglepően szép színezéssel a Hymnuszt. A közönség egy egyházi ének hangjainál oszladozott s távozott el a templomból bensőséges, üunepi érzések között. Az ünnepélyesség második pontja a lelkészlakon tartott presbyteri gyűlésben ment végbe, melyre Mándy István főgondnokot küldöttség hívta meg. Szép jelenet tanúi voltak a jelenlevők. Miután előbb már a lelkész megköszönte a presbyteriumnak a negyedszázados múltban véghezvitt munkásságát, Dezső Sándor presbyter rövid szép beszédben, lendületes szavakkal viszonozta a lelkész áldását. Majd a Mándy István főgondnok üdvözlése következett; az ünnepelt magától minden érdemet elhárító szerény válasza, ünnepélyes Ígérete, hogy utolsó lehelletóig legfőbb boldogsága lesz egyháza szolgálata: oly mozzanatok voltak, melyek a kis egyház jövőjét illetőleg termékenyitőleg hatottak s mig egyfelől a múlt alkotások negyedszázados lejárt idejére, másfelől a jövőre uézve biztosítékai lettek e missziói Őshely megszilárdulásának. Annak elhatározása után, hogy Kun Bertalan püspök, az egyház főpásztora és Szőlőssy József, valamint Réz László, az egyház volt szeretett lelkészei táviratilag üdvözöl- tessenek, a gyűlés véget ért. — Az ünnepélyesség harmadik pontja a Stefániában rendezett bankett volt. Este 8 órakor mintegy 70 személy ülte körül a fehér asztalokat s csupa öröm töltötte be a lelkeket. Minden arcon meglátszott a lelkesség és felebaráti szeretet. — Alig hordták fel az ételeket, mintegy varázslatra felharsant az „Isten áldd meg a magyart“ szózat, majd Janka Károly az egyház papja íenköit szavakkal beszélt ez ünnepség jelentőségéről s Mándy István egyházi gondnok érdemeit juttatta érvényre. Egy őrára járt az idő, midőn a bankett végett ért. — Eljegyzés. Löwinger Ármin kereskedő Abaujszepsiből eljegyezte Reichard Adolf helybeli kereskedő leányát Honorkát. , — Elégtétel egy ártatlanul meghurcolt orvosnak. Még élénk emlékezetében lesz olvasói előtt az a szenzációs eset, mely tavaly télen nagy port vert fel Zemplén vármegyében. Ugyanis 1904. év október 6-án történt, hogy Fügh István mádi lakos, nyugalmazott huszárkapitány nején bizonyos belső szervek elváltozása következtében a szerencsi szanatóriumban műtétet végeztek, melynek folyományaként a súlyos betegen fekvő kapitány neje nehány nap múlva kiszenvedott. A férj, aki mindvégig neje fölépülésében reménykedett, nem tudott sorsába bele nyugodni. Kevéssel hitvesének halála után előbb a szerencsi főszolgabirói hivatalban, majd a sátoraljaújhelyi kir. törvényszék vizsgálóbirájánál panaszt emelt és nejének boncolását kérte olyan szakértő orvosokkal, akik hivatva legyenek megállapítani, nem terheli-e a műtétet végező orvost valamely mulasztás vagy gondatlanság. A beadott panasz és kérelem folytán elrendelték a hullaboncolást. A kir. törvényszék és*ügyészség részéről Keresztessy Lajos vizsgálóbíró és Olchváry Dezső kir. alügyész megjelentek Mádon, ahol az elhunyt úrnő el van temetve. A boncolást dr. Löcherer Lőrincz kir. törvényszéki orvos és dr. Chudovszky Mór nagymihályi közkórházi főorvos végezte. A boncolásnak állítólag azon meglepő eredménye volt, hogy az asszony hasüregében az operáció után egy tenyérnyi nagyságú jodoform gazét találtak. A vizsgálat megindult tehát abban az irányban, hogy a bent hagyott gaze okozta-e a fiatal asszony halálát, avagy más körülmény. A sátoraljaújhelyi kir. törvényszék vádtanácsa ez ügyben az eljárást megszüntette. A kassai kir. ítélőtábla azonban a vádtanács határozatát feloldotta s az országos közegészségügyi orvosi-tanács véleményét
