Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)
1905-11-30 / 133. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. November 30. lehet egy város feladata, de hogy egy város állítson fel hidegvíz gyógy- osztályt, ezt nem tartom egy város feladatának az elhallgatott okokon kívül már azért sem, miután Zemplénben nem lévén hideg víz intézet, valószínűnek tartom, hogy a vízvezeték létesítésével akad oly vállalkozó szellem, ki egy, a modern követelményeknek megfelelő fürdő-szanatoriumot fog fölépíteni, hol a gyógykezelés orvosi felügyelet alatt lesz alkalmazva, milyen a városi fürdőben semmi esetre sem lehetne. Legyen jó s tiszta gőz- és kádfürdőnk s tartsuk azt rendben, kellő ellenőrzés s felügyelet alatt, ezzel mint város eleget tettünk a humánizmusnak is. 8. A szegényház felállítása s ellátása azt hiszem a tervezet szerint nem fog nehézségbe ütközni, mivel a bírságpénzek e célra fordítása és a lakosok adományai, kik ez által a koldusoktól megszabadulnak, mérsékelni fogja jelentékenyen a város anyagi hozzájárulását. 9. A színház, városház, parkírozás és heti- s napipiac kérdését, amennyiben egymással összefüggnek, kísérlem megoldani. Kétségtelen, hogy a napipiacot jelenlegi helyéről el kell tenni, hiszen a városnak úgyszólván legszebb részét ékteleniti az el, a kérdés az: hova jöjjön? hogy az lehetőleg a központban is legyen s még sem valamely főterét a városnak rondítsa állandóan el. Nézetem szerint ennek leginkább megfelelne a „Vörös ökör“ udvara, ügy tudom, hogy ezen épülettömb 200—220 ezer koronáért meg volna szerezhető, illetőleg 200,000 korona s a városnak a Borsi-háton levő földjeiért. (Valamikor 60,000 forintért lett a városnak felajánlva s akkor nem kellett, pedig ha megvesszük, de Bök másként lett volna.) Igaz, hogy kellene még legalább 50,000 korona befektetés s akkor abba elhelyezhető lenne a városház, rendőrség, tolonc- ház, seprősök, tűzoltóság s a városi fogatok az első udvarban, mig a hátsóban lenne a piactér árucsarnokaival, a színház vásárcsarnokká lenne átalakítva s a mostani rendőrségi épület deraolirozva. A jelenlegi városház pedig ily helyen könnyen s jól lenne értékesíthető, hasonlóan a jelenlegi városi major. Meg vagyok győződve, hogy a kereskedések, árucsarnokok bére a befektetett tőke %-át e helyen szépen behozná. Vannak, kik a jelenlegi tornacsarnok helyét tartják alkalmatosabbnak a napi- s heti piac térre. Részemről nem találom helyesnek, nem, egyrészt azért, mert jelenleg két nagy tere van még a városnak, a Kecske s tornacsarnok terének egy része. Mindkét teret vásártérré alakítani meggondolatlanság lenne, de nem, másrészt azért, mert az építkezési bizottság egy igen szép a város e részét átalakító tervet fogadott el s terjeszt a képviselőtestület elé, melyhez a mérnöki felvételt egy éve lesz, hogy megkapni nem tudja. A terv a következő s igen érdemes azzal foglalkozni: A Korona-utca meghosszabbit- tatnék a tornacsarnok téren ki a vasúti töltésig, a mostani sziget közepén egy hatalmas nagy köröud lenne, melynek közepébe valamely középület, kioszk, vízmedence vagy szobor (esetleg Rákóczy) jönne s innen kis töréssel a Dianna kert végében menne tovább a széles 4 fasorral szegélyezett út, melynek oldalain aztán villaszerű épületek előkertekkel épülhetnének s a Ronyva ág mentén betorkolva a gyártelep felé -vezető útba, mig a nagy hid felé benyúló földnyelv szinte 4-es fasorral sétálóhely- lyé , lenne alakítva s a Dianna kert mellett lefutó árok tovább helyezve a kert szélére, befedetnék. A város a Dianna kert végén lévő nagy mélyedést nagy részben planirozta s itt sok házhelyet tehetne eladóvá, melyből az átalakítási munkák fedezetet nyernének. Türhetlen állapot heti vásárok alkalmával az, hogy a városnak majdnem minden nagyobb utcája a szekér elárusitással elfoglal tátik, veszélyeztetve a közbiztonság s közlekedést, inficiálva az ott maradó trágyával s lehetetlenné téve a tisztántartást s azonkívül megnehezíti az ennyi helyen szétszórt élelmi cikk vásárlását is. Ha már van vásárterünk, tegyük oda a heti vásárok szekér el- árusitását is. Most már a tűzoltó laktanya mellett az utca planirozva lett s a szomszédban levő Grünberger-féle bánya kőtermelékével kitűnő maea- dám utat lehetne készíteni. Jobb szerettem volna én is miként azt Chudovszky Mór dr. cikkében e lapok hasábján irta, hogy a Hecske-tér park legyen, de akkor vásár s heti vásár terünk nincs, hacsak nem a dohánygyár háta mögötti rész, melytől nagy az idegenkedés s melyet igen távol lenni gondolnak. — Élőre tudom, hogy o tervnek a szekér elárusitás központosításának sok ellensége akad különösen a jelenlegi elárusitási helyen levő korcsmárosok s szatócsok személyében, de pár ember érdekének 20,000 ember érdekét feláldozni nem lehet, salus rei publi- cae suprema lex. Városi parknak legalkalmasabb lenne a gróf Hardenberg-féle kert, hozzávéve a Kleinman-féle telekből a házakig terjedő részt s utat nyitni a Virág-utcából Behyna Miklós háza mellett a Ronyva parton s az egészet összekötni a korcsolya-tér s uszodával. Amennyiben a színház vásár- csarnoknak lenne átalakítva, uj színház lenne építendő a jelenlegi napi piac-tér mellett azon ronda épület- csoportból, mely a templom háta mögött van. Fölemelni s lépcsőzetes feljáratot készíteni hozzá s előtte a mai napi piacteret faragott kőfallal s erre faragott kő bafiusteres korláttal ellátni s a tér közepére jönne a Kos- suth-szobor. Hasonló korláttal lenne ellátva a mostani Széchenyi-téri kert s ily faragott kőkorlát jönne a bazár- szerüen egyöntetű stylben átalakított templom alatti boltok felé, mely az összeköttetést képezné a templom előtti s mögötti kis park között. Ez a ma ronda hely lenne a város legszebb része, a hova méltón lehetne elhelyezni Kossuth Lajos szobrát. Meg vagyok győződve, hogy ha akadt valaki, ki fáradságot vett magának ez álomnak beillő terveket olvasni, annak Íróját ideális rajongónak fogja tartani s az egész tervet a jövő ezred regényének s nem is csodálkozom, hiszen első tekintetre egy merész fantáziának látszik az, de ha ironnal kezünkben számítani kezdünk, a képtelenségek nagy része valóra válhat, természetesen nem a pótadó emelése nélkül, de ezzel le kell számolni, miután a képviselőtestület egyhangúlag elfogadta úgyszólván minden pont szanálását, a kérdés most csak az, félig-e és roszul, vagy egészen s jól hajtja végre azt. Győzzön a jobb s a városra üdvösebb! de vigyázzunk s okuljunk a múltakon, a mit most alkotunk, évtizedek esetleg egy századra alkotjuk s alig tehetjük jóvá az elkövetett hibát, a város lakóinak anyagi érdeke mellett vezéreljen modernebb gondolkozás. — Ha közleményemnek egyéb eredménye nem is lesz, mint hogy ez által alkalmat adtam a tervek megbeszélésére s ez által az eszmék tisztulására s egy egységesebb, jobb terv kialakulására, — célom elértem. Egy képviselőtestületi tag. Zeinplénvármegye magyarosodása. — nov. 30. Zeinplénvármegye magyarságát a XVIII-ik század elején tűz, vas, döghalál pusztították. Kivette részét ezen katasztrófából is, mely a felsőtiszai magyarságot a kuruc háborúk, különösen pedig a II. Rákóczy Ferenc szabadságharca alatt csaknem megsemmisítették. Ismerjük a Kassán állomásozott császári őrség embertelen vérengzését, mely a mongol hordák barbarizmusának alig engedett valamit akár kegyetlenség, akár a vad prédaszomj szempontjaiból. A hegyaljai zendülés vérbe fojtása, Tokaj lakosságának lemészárolása, a melynél az oltárlépcsőjén sem irgal- mazott az odamenekült nőknek és gyermekeknek az egyenruhába bujt emberbarom, a népnek ismételt kifosztása, amihez foghatót a török sem müveit, földön futókká tették vármegyénk magyarságának nagyrószét. Babocsay krónikáját olvasva, elszorul az ember szive. Hát még amit leírni sem lehet. A népirtó csapások leg- borzalmasabbika azonban a pestis volt, mely a Rákóczy-féle szabadság- harc vége felé kitörve vármegyénk alsó — magyar lakta — vidékein szinte hihetetlen pusztítást müveit. Nincs ugyan megbízható adatunk arra nézve, hogy mekkora lehetett vármegyénk lakossága s abban a magyarság a szatmári' békekötés után, de ha figyelembe vesszük az 1720-ik évi adókötelesek összeírását, amelyből megközelítő pontossággal kitűnik, hogy Magyarországnak (Erdélyt is bele számítva) 250,000, a szorosan vett Magyarországnak pedig 170,000 lakosa volt, keveset tévedünk, ha a propagativ valószínű méreteit figye lembe véve vármegyénk lakosságát 80.000- re s ebben a magyarságét 30.000- re becsüljük. A jelzett összeírás és II. József uralkodása közötti időre esik országunk benépesítése német, oláh, cseh, vend, horvát, görög, bolgár, montenegrói, szerb, sőt francia, spanyol, olasz, hollandi bevándorlókkal. Amint napjainkban Amerikát árasztja el a bevándorlók serege úgy özönlöttek akkor hazánk Európa néptöredékei. Országunk német lakosságának zöme ekkor telepszik meg. Mária Teréziának és II. Józsefnek csak a német telepesei hétmillió forintjukba, tehát az akkori értékviszonyok szerint óriási összegű pénzükbe kerüllek*) eiany- nyira, hogy a bevándorlást korlátozni kellett, noha az ingyen osztogatott földből volt elég. A német telepítés tervszerűen a magyarság körülkeritésével vitetett keresztül s hogy munkájok sikere biztosittassék, a felvidék tót, ruthén lakossága kisebb-nagyobb rajokban irányittatott a termékeny gyér népességű alföldre. Váljon ezen időre esik-e a ruthén községek telepítése vármegyénk magyarlakta vidékein, különösen pedig a Bodrogközön, biztosan meg nem állapíthatjuk, de nagyon valószínűnek tartjuk.2) Hogy a német telepítések ezen időre esnek, az kétségtelen. Svábjaink ősei egyszerre vándoroltak be a rakamaziakkal, valamint az abaujmegyei Szántó környékbeli svábok őseivel. Szerencs, Tolcsva is nyert ruthén lakosságot, az előbbinek „tót utcája“ ebből az időből maradt fel, Az első hiteles népszámlálást II. József parancsára 1785-ik évben ejtették meg s a reá következő években megismételve 1787-ik évben tették közzé annak eredményét, mely szerint Magyarország népesség tekintetében megközelitette Spanyol és Angolországokat, de abban a magyarság számaránya ijesztően kicsiny volt, A nyolcmillió lakosságból két és fél millió volt a magyar, vagyis 29% a 71°/o nem magyarral szemben. Bánatos érzést keltő számarány. Várták is az időt ellenségeink, amikor a „tenger elnyeli a folyót.“ Es mi történt ? Csoda! A letip- rott, elnyomott magyarság dacolva minden ártalommal, amit ádáz, gyűlölködő kormány kieszelt, elsöpörte utjából fejlődésének akadályait. A germanizáló királyné „drága“ (7 millióba került) németjei már a második geneatiójukban magyar ruhában járnak, a magyar szótól nem idegen') Dr. Ajtay József. A magyarság fejlődése az utolsó kétszáz év alatt. s) Nagyon leköteznéuek a főt. lelkész urak, ha az anyakönyvuek alapján tájékoztatnának, kednek s betelepittetésüktől számított altg egy század alatt legnagyobb részük, lélekben, nyelvben magyarrá válnak. A hegyvidékre szorult magyarság letolul az alföldre, ahol a gazdag vidéken merész gyorsasággal szaporodnak el és olvasztják magukba a szomszédos idegeneket. A jó öreg Sehwartner 1809-ben örömmel irja (németül) hogy minő szépen magya- rosodik a német, a tót, a rác pedig akkor még alig 30% volt, a magyarság a nem magyarokkal szemben és a múlt század harmincas évében már Kiskőrös magyar városként szerepel. Hevesmegyében pedig vagy tiz német és tót telepítésű község teljesen meg- magyarosodott. Szeged, Debrecen, Hódmezővásárhely tiszta magyar városokká lettek, mert nem voltak ám azok s a múlt század elején túlnyomóan idegen ajkú városok 90% részben, túlnyomóan megmagyarosodtak. Ilyesmire egyebütt aligha van példa. Pedig . .. bizony a reánk rakott teher alatt növekedtünk. Meg kellett küz- denünk ellenségeinkéi véres csatában, gyilkos politikájukkal a tűzhelytől kezdve a szent egyházig, meg a ve- ritékes munkánál, amelynek eredményén a rovásunkra híztak meg, ami rettenetes indolenciánk kai is. És mégis előre törtünk bámulatos módon a 29% magyarból 51'4% lett s azon felül egy millió nem magyar beszél magyarul. Bizony maholnap a folyó nyeli már el a tengert. Ezen visszapillantás után térjünk vissza vármegyénk magyarosodásához. Zemplén vármegye az öt északkeleti3) vegyes lakosságú vármegyék között területre nézve a második, lélekszámú, valamint a magyarság létszámára nézve első. Tehát az említett öt vármegye közzül Zemplénnek van legtöbb magyar lakossága. A viszonylagos számarány szerint azonban Abauj-Torna vármegye magyarabb Zemplénnél, mert amig minálunk 174.000 magyarral szemben 15,0000 nem magyar ajkú jelentkezik, addig Abauj vármegyében 114,000 magyarral szemben az idegen ajkúak száma csak 42,000, vagyis amig Zemplén csak nagyobb felében magyar, Abauj háromnegyedében az. A többi vármegyék magyarságának számaránya sokkal kedvezőtlenebb. Összehasonlítás alapjául pedig azért vesszük a felsorolt vármegyéket, hogy szembe tüntessük hol, minő ütembe halad elő a magyarosodás, a mire ezen vármegyék azért alkalmasok, mert a magyarságnak mindenik- ben a nemzetiségek nagyobb, vagy jelentékenyebb számával kell felvennie a küzdelmet, mig például Borsod, Szabolcs, a tisztább magyar vármegyék közzé tartoznak, amelyekből megfelelő tanulságok kevésbbé menthetők, noha nem zárkózunk el attól sem, hogy az utóbb említett vármegyék ethnikai tünetei közül a jelentősebbekre reá ne mutassunk. Meg kell jegyeznünk különben, hogy Abauj vármegye magyarságán jelentékenyet lendített a kis, de csaknem teljesen (98%-ban) tiszta magyar Torna vármegyével történt egyesítése. Viszont Zemplénvármegye is gyarapodott 1838. óta magyar lakosságú községek hozzácsatolásával,4) a mely azonban a magyarság létszámának növekvésébe jelentéktelen súlyként nehezedik. Ha Abauj vármegye magyarosodását vármegyénkével összehasonlítjuk, első tekintetre szemünkbe tűnik, hogy Abauj vármegye lassabban magyarosodott a mi vármegyénknél; ugyanis volt Abaujnak 1838-baa 166.000 lakosa, ebből magyar volt 100,000, nőm magyar 66,000. A legutóbbi népszámlálás szerint van Abauj-Torna vármegyének 156,000 Kassa városával együtt 190,000 lakosa, ebből magyar 137,000 nem magyar 53,000. Ámde ebből le kell vennünk 22,000 magyar lakost, mert a Fényes Elek kimutatása még csua) Abauj, Zemplóu, Ung, Berúg, Mánaaros, 9 A begyközi községek, ' ■ -4
