Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)
1905-10-21 / 117. szám
1 oldal ZEMPLÉN. Október 21. alkotó és fentartó magyar faj szupre- máciáját a választói jog kiterjesztése után kellőleg fedezné 1 Vagy talán biztosíték az, hogy mig a nemzetiségi választók száma 70 százalékkal szaporodik, addig a magyar nyelvű választókra csak 16 százalék jut ? (Vége köv.) Szüret.- okt. 21. (v) Találó kifejezése a magyar- embernek, ha valami jót akar mondani : szüret, ha bor sincs is ! Most e kifejezésnek az ellenkezőjét, vagy jobban mondva a kifejezést megforditottan használhatjuk. — Bor van, de szüret nincs! Hová tüntetek régi jó hegyaljai szüretek 1 Hová lettek azok az idők, mikor a költő érdemesnek találta versbe foglalni: »Gondolatim mostan mulatozva járnak Csekély gazdasága körül éd' s apámnak ...» Bezzeg gondolataink mostan nem mulatozva, de szomorkodva járnak, nem csekély de pusztuló gazdaságai körül édes apánknak 1 Nehéz időket élünk. A Gondviselés keze ugyan megrövidült felettünk. Igaz, hogy az anyagi oldalát tekintve a dolognak panaszra nem lehet nagy okunk, mert akik tiz hordó bort vártak, tizenötöt szűrtek; akik rabvallatóra számítottak, elég jó minőséget s igen jó áron adnak el. A bár késői esőzések is, de mégis megjavították az augusztusban már igen megcsappant kilátásokat, szinte nem remélt eredményt produkált a Hegyalja, ez az Istentől oly gazdagon megáldott szőlőtermő hegyvidék. Városunk valósággal a kivándorlás képét mutatja. Ismerősöket, jóbarátokat keresünk : mindenhol üres lakásokra akadunk; mindenhol azzal fogadnak: az ur, a nagysága szüretelnek 1 Az utcákon örökös zaj, szokatlan forgalom. — Hordókkal, kádakkal megrakott szekerek, mustot szállító fuvarok, vidám arcú bodnár mesterek, szüretről jövő jókedvű társaságok, szüretről lemaradt vagy meg nem hivott s hosszú orral ballagó famíliák, kupákat, zsojtárokat, bödönö- ket, puttonokat cipelő szedők, a napi piac lacikonyháján jóétvágyukat kielégítő vidékiek tarka tömkelegé jelzi: hogy Sátoraljaújhely és környéke szüreteli Itt a nagy istenáldás, itt egy esztendő fáradozásának eredménye. Mert hát olyan sokan néznek erre az eredményre! Néz rá az asszony egy uj kalap, egy legújabb divatu felöltő irányában ; néznek a cipőt, téli gúnyát leső gyerekek a megújhodás elvét tartva szem előtt; néz az Agrár bank, a végrehajtó, a boltos, meg tudja a csoda még hogy ki nem. A gazda pedig megnyugodva a változhatatlanban, számitgatva in- nen-onnan mindent, ha lopva vagy véletlenül a tükörbe tekint: redőket, nehéz mély redőket lát a saját homlokán s önkónytelenül is a feje búbjához kap, sóhajt, Uram Isten! hát miért, mire dolgoztam, mi lesz velünk ! Bizony rósz időket élünk. A fi- lokszera pusztítás előtt másként volt. Hja, de azóta emberek és idők nagyot változtak., Akkor a mostaninál igen sokkal silányabb szüretek idején is hangosak voltak a hegyek; fölnyiltak a szivek, barátság, szívesség, zeneszó, puskadurrogás kisérte a szüretet. Ma, hogy nevén nevezzük a gyereket: lopva szüretelünk ! Magunktól sajnáljuk a fürtöt, munkásainkkal veszekedünk, hogy ne egyenek olyan sokat, jóbarátaink előtt letagadjuk a szüret napját. Nincs ma rokonérzés, nincs szívesség, nincs barátság, nincs többé vidám szüret a Hegyalján ! Lomtárba került ócskaságok a magyar szív, a magyar vendégszeretet legszebb virágai, az egoizmus uralja a lelkeket, — nincs ma egyik embernek a másikra többé szüksége. — Mint ragályos beteget kerüli egyik a másikat, nehogy egy fürt, vagy pláne egy kosár szőlőjét kénytelen legyen a barátság oltárán feláldozni. Mire vallanak mindezek ? Pusztulásra, erkölcsi és gazdasági téren. Kezdenek az emberek összehuzódni, kezdenek az összejövetelek, a barátságos esték, társas mulatságok mind ritkábbak lenni. Azt mondja mindenki: örülök hogy élek magam, mit nekem más. Hiába iparkodnánk letagadni, ez igy van. Pedig ennek a dolognak van egy nagy háttere, mely egy nemzet életében bizony eléggé fontos. Oldott kéve módjára hullunk szét, ha megrendült közöttünk az összetartás, ha a magyar legszebb* ősi erényét, a szívességet már nem tartjuk divatosnak. Szomorú gondolatok szűrődnek át lelkűnkbe a halvány őszi nap sugarai mellett. Istenem I hát megtagadta-e a magyar ősi virtusát ? Lesz-e még igazi szüret a Hegyalján ? VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( Körjegyzöválasztás. A Tolnay Béla lemondásával megüresedett sztá- rai körjegyzői állásra f. évi október hó 19-én megtartott választáson egyhangúlag Lefkovits Kálmán volt but- kai segédjegyző választatott meg. A választáson Bajusz Andor főszolgabíró elnökölt. )( Értekezlet. Bizalmas értekezletre hívta, meg folyó hó 17-ére Fü- zesséry Ödön járási főszolgabíró Mauks Endre kir. pénzügyigazgató felhívására a járásbeli körjegyzőket. Célja ennek a bizalmas jellegű értekezletnek, mely a pénzügyigazgató elnöklete mellett folyt le, volt: módozatokat megállapítani arra az eshetőségre, ha a politikai viszonyok rendes medrükbe sodortatnak, az állami adók behajtása a szegény népet túl ságos^n ne sújtsa. Az értekezlet kimondta, hogy a jegyzők 'világosítsák fel a népet, hogy az 1905. évi adót szolgáltassák át egy községi bizalmas embernek, ki azt a pénzt a postatakarékpénztárba az illetők nevére elhelyezi és a mikor az adóbehajtások foganatosíttatni fognak, e pénzt beszolgáltatja a községi adópénztárba. Egyúttal foglalkozott az értekezlet a fogyasztási adók kérdésével, melyre nézve megállapodás történt, hogy az összes hegyaljai községek beadványt intézzenek a megyei törvényhatósághoz, kérve, az erre vonatkozó tilalom hatályon kívül helyezését. Posta-mizériák. — okt. 21. Számtalanszor emeltük már fel panaszkodó szavunkat azon tarthatatlan állapotok ellen, amelyek Sátoraljaújhelyben a postánál tapasztalhatók. Készségesen elismerjük, hogy a kassai postaigazgatóság nem hagyta feljajdulásainkat teljesen figyelmen kívül, segített itt-ott, amennyit lehetett, de sajnos: még nem elegendőt. A panaszkodásra még mindig van okunk, sőt az állapotok a napi forgalom fokozatos fejlődésével párhuzamban folyton annyira rosszabbodnak, hogy kénytelenek vagyunk ismét szóvá tenni a mi tűrhetetlen helyzetünket s orvoslást kérni a jelenlegi állapotok szanálására. Jól tudjuk, hogy a sátoraljaújhelyi postahivatal mai helyisége a város forgalmi életének nemcsak hogy meg nem felel, silány beosztása és szűkös volta miatt és hogy az alkalmazott személyzet számbelileg is elégtelen a fokozott forgalom lebonyolítására, illetve a folyton szaporodó munkaanyag feldolgozására; jól tudjuk, hogy a pár év előtt létesített fiók postahivatal amennyit-annyit segített bár a bajon s jól tudjuk azt is, hogy a {'elsőbbségnél mindezek mellet is belátják ennek a helyzetnek a tarthatatlanságát, ezért kérjük a kassai postaigazgatóság szives figyelmét a következőkre: A mai helyiségben, hol egyetlen ember veszi fel és fizeti a pénzutalványokat s szintén egyetlen ember foglalkozik a postatakarékpénztár nagy ügyforgalmával, a pénzt feladni óhajtó, vagy kifizetésre váró közön ség oly nagy számmal tolong egymáshátán, nyomorgatva, lökdösve, boszantva egymást, hogy szerencsés még az, aki egy félórai várakozás és tolongás után, testi épségének és zsebe tartalmának veszélyeztetése árán oda juthat az ablakhoz s dolgát végezheti. Számtalan panaszos levél fekszik előttünk. Ezek közül egy azt mondja, hogy utalványát 3 napon át kísérelte meg föladni. Három napon át várakozott egy-egy fél óráig, de mindannyiszor eredménytelenül kellett visszatérnie. Hát micsoda állapotok ezek ? Hiszen ez tűrhetetlen, nem más, mint a közönségnek valóságos kínzása, a rendes forgalom elleni súlyos vétség, esetleg némelyek anyagi teljes megrontása. Ez igy nem maradhat. Kérjük azért a postaigazgatóságot, hogy most, midőn a sátoraljaújhelyi postahivatal számára uj, modern és valószínűleg elég tágas épület emelkedik, már jó előre gondoskodjék arról, hogy ezek a helyiségek a célnak s városunk mai, de folyton fejlődő forgalmának is figyelembe vételével oly tágasan és oly helyes beosztással készüljenek, hogy a feltétlenül szaporítandó hivatali személyzet azokban a közönség igényeit mindenképen kielégíteni képes legyen. Mert a személyzet szaporítása hogy elodázhatlan, az kétséget nem szenved, ezen vitatkozni sem kell, érzi azt úgy a közönség, mint az igazgatóság. De oda is kell törekedni, hogy ez az uj épület mielőbb átadható legyen rendeltetésének s igy a múltak mulasztása helyébe jöjjön egy rendezettebb jövő mentői hamarább. Addig is azonban, mig az uj épület rendeltetésének átadható s a mai áldatlan helyzet megszüntethető lesz, néhány szavunk van a városunkban lévő fiók postahivatal ügyéhez. Hogy ez az intézmény mennyire bevált s mily nagy szükség volt rá, azt csak mi, a nagyközönség tudjuk méltányolni. Már az is nagy köny- nyebbség volt reánk, hogy ajánlott leveleink s kisebb csomagjainkkal nem kellett oly messze fáradni az alvégről, de nem is kellett órák hosz- száig ácsorogni. Hátha még pénzutalványok felvételére is berendezték volna ezt a fiók postát: bizony előnyére lett volna ez az egész város közönségének, mert eképpen a főposta forgalmától sokan elvonatván, ott sem lett volna olyan tolongás és munkahalmaz, de meg a város alsó végén lakók igen sok időt kímélhettek volna meg és sok boszuságtól, kártól menekülnek. Még akkor is, ha az uj posta épület — melyben remélhetőleg szaporított létszámú tisztviselői kar fog működni, de egyúttal telefon állomás is lesz — képes lenne a város közlekedési ügyét kellően szolgálni, amit ugyan nem is merünk feltételezni, még akkor is fenn kell tartani okvetlenül ezt a fiók postát, sőt fejleszteni kell és mielőbb be kell rendezni úgy, hogy pénzfelvételre is jogosított legyen. Nem hihetjük, hogy egyetlen központi épület a mi kereskedelmi forgalmunk mellett minden érdeket kellően szolgálni képes tisztikart beBOR- ES SZESZ kaphatók: HRABÉCZY KÁLMÁN gyógyáru Sátoraljaújhely, Főtér. fogadhasson. Es kívánatos, hogy e nagy kiterjedésű városnak itt, a főutcáján, a legforgalmasabb helyén, a legtöbb üzlet és hivatal közvetlen szomszédságában legyen olyan postafiókja, hol legalább a legszükségesebb napi forgalom lebonyolítható. Kérjük e fiók postának utalványok és pénzes levelek felvételére a jogosítványt már most megadni. Biztosra vesszük, hogy forgalma nagyobb lesz, mint egy-egy vidéki városka egész postahivatalának forgalma. A nemzet megerősödése gazdasági, kereskedelmi erőinek fejlődésétől függ. E téren elsőrendű tényező a posta; el kell követni mindent ennek fejlesztése érdekében. Jó közlekedésügy, gyors, pontos posta szolgálat, a leghathatósabb tényező az anyagi boldogulás szolgálatában. HÍREK. — Áthelyezés. A pénzügyminiszter Rausz Antal mezőhegyesi és Görcsös Ferenc szerencsi cukorgyári m. kir. főellenőröket kölcsönösen áthelyezte. — Szabadságolás. Beregszászy István zemplénvármegyei kir. tanfelügyelőnek a vall. és közokt. miniszter egy havi szabadság időt engedélyezett. Távolléte alatt a hivatal vezetője Dudás Gyula kir. s. tanfelügyelő lesz. — Kitüntetés. A király a Budapesten megtartott VII. nemzetközi börtönügyi kongresszus alkalmából dr. Kun Béla igazságügyminiszteri osztálytanácsosnak a III. oszt. vaskorona rendet adományozta. Ez a kitüntetés reánk is kellemesen hat, mert a királyi kegy ezúttal városunk egyik köztiszteletben álló birtokosának, kozmái Kun Frigyesnek a fiát érte, akinek a közügyek körüli tevékenysége és szeretetreméltó modora általános becsülést és tiszteletet szerzett s akit fiának e kitüntetése alkalmából barátai és ismerősei közül számosán keresték fel gratulációikkal. — Megakadályozott istentisztelet. Bodrogolasziból az ottani róm. kath. lel Kész-változás ügyével kapcsolatban a következő tudósítást vettük : A kassai püspök Varga János bodrogola- szi róm. kath. adminisztrátort segédlelkészül Tőketerebesre áthelyezte s már az okt. 15-iki vasárnapi mise végzésére is táviratilag a tolcsvai plébánost rendelte ki. A hitközségi tagok egy része izgatottan várta a tolcsvai lelkész megérkezését. Beharangozás után Varga János volt lelkész a szószékre lépett és a hívektől elbúcsúzott- Mikor a tolcsvai plébános a miséhez fogott, a hívek egy része tüntetőleg kivonnlt a templomból; még a ministrások is lehányva magokról a templomi ruházatot, kántorostul együtt szinte elhagyták a templomot. A harangozó belátta, hogy veszedelem támadt, a nép izgatott s ezért a templom ajtaját belülről bekulcsolta. A tolcsvai plébános csendes misét végzett. Közben tudatták a dolgok állását a tokaji járás főszolgabírójával, ki több csendőr kíséretében a községben megjelent és megindította a vizsgálatot. Ugyancsak ez ügyben szigorú vizsgálatot indított az egyházmegyei kormány is. Az újonnan kinevezett plébánost, Kristóf Lajos volt tőketerebesi káplánt úgy az itthon időző grófi pár, valamint az egész község valláskülönbség nélkül nagy örömmel fogadta. A kivezényelt csend- őrség egyideig még a községben marad. — Eljegyzés. Kun Zoltán legyes- bényei ev. ref. lelkész e hó 16-án jegyezte el Tiszanánáról Csillik Margit urleányt. — Készülő sztrájk. Hogy a mai ex-lexes világban mindenre ellehetünk készülve, igazolja egy legutóbb nyert értesülésünk, mely szerint a ■MÉRŐK üzletében (Drogéria.)
