Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)
1905-07-08 / 73. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Julius 8. tűk csiigg, hogy hozzánk tartoznak, hogy jólét, megbecsülés vár reájuk az életben, ha híven, igazán látnak a munkához, hogy a társadalom nem zárkózik el tőlük, hogy a közélet is tért nyit a deréknek, a rátermettnek. Á nyilvánosság ilyen érdeklődő ellenőrzése hathatós ellenszere volna annak a kórnak, amelynek csiráit gonosz kezek hintegetik iparos ifjúságunk keblébe. VÁRMEGYE ÉS VAROS Zemplén vármegye rendkívüli közgyűlése. — Saját tudósitónktól. — Sátoraljaújhely, 1905. jul. 8. Zemplén vármegye hazafias törvényhatósági bizottsága legutóbbi közgyűlésén tudvalevőleg rendkívüli közgyűlések tartását is elhatározta mindaddig, mig a válságos és mindinkább súlyosbodó politikai helyzet jelenlegi állapotában marad. Azon intenció vezette erre a határozathozatalra a törvényhatósági bizottság tagjait, hogy akkor, mikor a megye a legteljesebb ellenállást mondotta ki, egyúttal legyen módja és alkalma a helyzetről s teendőkről a szükséghez képest bármikor is tanácskozni. Különben az a hazafias felbuzdulás és határozottság, amelylyel Zemplén vármegye törvényhatósági bizottsága az ellenállás lobogója alá szegődött; láthatóan mély és tartós hatással volt a társtörvényhatóságokra, amelyeknek legtöbbje hasonszellemü határozathozatallal követte Zemplént. És most, mikor már az egész ország talpon van ősi alkotmányának megvédelmezésére, Zemplén vármegye a ma, f. hó 8-án tartott rendkívüli közgyűlését is felhasználta arra, hogy a nemzeti ellenállást, melynek mondhatjuk, első harcosa volt — a maga részéről egy uj határozattal újból hathatósabbá tegye. Kimondotta ugyanis egyhangúlag és lelkesedéssel, hogy a legutóbbi közgyűlésen elhangzott azon határozatát, melylyel a kormány törvénytelen rendeletéinek teljesítését, az adó beszedését és ujoncozást megtagadta, kibővíti azzal, hogy a póttartalékosok behívására vonatkozó esetleges kormányrendeletek teljesítését is megtagadja s egy százas bizottságot létesít a kormány közjogi és politikai rendeletéinek ellenőrzésére. S mikor ezt Zemplén vármegye törvényhatósági bizottsága egyhangú lelkesedéssel mondotta ki: újból bizonyságot tett arról, hogy határozottan ellenáll minden kísérletnek, mely ősi alkotmányunk ellen intézne közvetett vagy közvetlen támadást. A rendkívüli közgyűlés lefolyásáról következő tudósításunk számol be : A rendkívüli közgyűlést, amely azonban nem volt népes — d. e. 10 órakor nyitotta meg Dókus Gyula alispán, aki kiemelte megnyitó beszédében, hogy a junius hó 20-án tartott közgyűlés határozata folytán hívta össze a rendkívüli közgyűlést — üdvözölte a megjelent megyebizottsági tagokat s bejelentette egyszersmind, hogy semmiféle oly kormányrendeletet nem kapott, mely a közgyűlés beavatkozását involválná. Ezután bejelentette, hogy a belügyminiszter utasította őt a legutóbbi közgyűlés határozatának felterjesztésére, amit meg is tett, egyben kérdést intézett a törvényhatósághoz, hogy szükségét látja-e valamely újabb intézkedésnek. Dr. Búza Barna emelkedett ezután szólásra s vázolva az ország jelenlegi nehéz helyzetét, amely a legutóbbi közgyűlés óta mit sem javult, sőt egyes intrikák folyton elmérgesedett, szomorú jelenségként állítja a törvényhatóság elé ama tényt, hogy Magyarország egy pár nagyobb állam- férfia, mint gróf Tisza István, a magyarság alkotmányos küzdelmét ártatlan hősködésnek állítja bécsi lapokban, sőt meg is vádolja a nemzetet azzal, hogy most tért le a törvényesség útjáról — épen ezért szükségesnek tartja, hogy a vármegyék együttesen tiltakozzanak az állítás valótlansága miatt. Egyben a maga és társai nevében egy határozati javaslatot terjeszt elő, melyre a vármegye törvényhatósági bizottsága Szirmay István, dr., Bernáth Béla és Fűzes- séry Ödön hozzászólása után egyhangúlag a következő határozatot hozta: Miután az alkotmányellenes állapot hazánk közügyeinek mérhetetlen kárára még mindig tart, Zemplónvármegye törvényhatósági bizottsága törvényeink alapján s a képviselőház határozatát követve, a f. évi junius hó 20-án hozott közgyűlési határozatának kiegészítéséül a következőket mondja ki: 1. Hogy az alkotmányellenes kormány a nemzet ujoncmegaján- lási jogát póttartalékosok behívása s önkéntes belépések elfogadása által meg ne kerülhesse, a törvény- hatóság a póttartalékosoknak szóló bárminemű katonai behivójegyek kézbesítését egész területére beszünteti s utasítja a főszolgabirá- kat, Sátoraljaújhely város polgár- mesterét s a községi elöljáróságokat, hogy ilyenek kézbesítését tagadják meg. Továbbá utasítja a főszolgabirákat és Sátoraljaújhely város polgármesterét, hogy a hadseregbe való önkéntes belépéshez szükséges belépési bizonyítványt senkinek se adjanak. 2. A vármegye közönségét községenkint is hirdetmény vagy dobszó utján figyelmeztetni rendeli, hogy bár önkéntes adófizetés sem fogadható el, az adóhátralékok fel szaporodásának elkerülése végett mindenki saját érdekében helyezze állami adóját az esedékesség napján valamely pénzintézetbe. Úgyszintén figyelmeztetendő a közönség, hogy az ártéri tartozások nem igényelnek évenkénti megszavazást s igy azok tovább is pontosan fizetendők. 3. A községeket utasítja, hogy a község államadóját szintén az esedékesség napján pénzintézetben helyezzék el, hogy a törvénytelen állapot megszűnte után azonnal befizethető legyen. 4. Utasítja azokat a községeket, amelyek a fogyasztási adókat az államtól bérben tartják, hogy az esedékes bérösszegeket is a község nevére pénzintézetbe helyezzék, miután ezek felvételére sincs a jelenlegi kormány feljogosítva. 5. Az alispánnak, vagy helyettesének elnöklete alatt egy száz tagból álló bizottságot választ, a melynek feladata lesz az alkotmányellenes állapot tartama alatt a törvények pontos megtartását ellenőrizni. E végből az alispánt vagy helyettesét utasítja, hogy minden közjogi vagy politikai jelentőségű kormányrendeletet ennek a bizottságnak mutasson be s a bizottság határozata szerint intézkedjék és azonkívül is kétes és fontosabb esetekben kérje ki a bizottság utasítását. Ezen 100 tagú bizottságba beválasztattak : Ambrózy Nándor, gr. Andrássy Géza, gr. Andrássy Sándor, gróf Andrássy Gyula, id. Bajusz József, Benedek Pál, Bessenyey István, Cserey Lajos, Cséri Herman, Czibur Bertalan, Deréky Gyula, Derfínyák Béla. Dienes István, Farkas Róbert, Fejes István, Bischer Gusztáv br., Gecsey Péter, Gruska Lajos, Haas Fülöp, gróf Hadik- Barkóezy Endre, Hiszem Kálmán, dr. Hornyay Béla, Juhász Jenő, Katinszky Geyza, dr. Kellner Soma, Kincsessy Péter, dr. Kovaliczky Elek, Láczay László, dr. Ligeti József, gr. Mailáth József, Malo- nyay Ferenc, Meczner Béla, idősb. Meczner Gyula, Isépy István, Miklós Béla, Molnár István, Moskovics Géza, Nagy Barna, Nemthy József, Osváth Mátyás, Péchy Ádám, Po- toczky Dezső, dr. Reichard Salamon, dr. Schön Vilmos, br. Seny- nyey Géza, br. Sennyey István, br. Sennyey Miklós, Spilenberg József, gr. Sztáray Sándor, Szemere György, Szent-Iványi László, gróf Szirmay Géza, Szmrecsányi János, Szőllősi Arthur, Thuránszky Tihamér, Vitányi Bertalan, Widder Gyula, Zin- ner Henrik, Bernáth Béla, Bretth Gyula, dr. Búza Barna, Constantin Géza, Csőke József, Darajanovics Ágoston, Debreczeny Bertalan, dr. Engel Jakab, dr. Fried Lajos, Gan- czaug Miklós, gr. Hadik Béla, He- ricz Sándor, Horváth József, Horváth Hugó, dr. Kállay József, Kar- czub Géza, dr. Kossuth János, Kovács Endre, Kovács Gábor, Le- hoczky Endre, Matolay ,Etele, Ma- tyaczkó György, Mauks Árpád, Mik- lóssy István, Ölbey János, Páricsy József, Pekáry Gyula, Sänger Árpád, Szabó Zsigmond, Széchényi Ernő gróf, dr. Székely Albert, Székely Károly, Szkurkay Lénárd. Tárczv Pál, Vadászy Antal, Walter László, Wischán József, Violet Gyula, Fuchs Jenő, Bogyay Zsigmond, Lőwy Adolf, Éhlert Gyula, Kapossy Menyhért, Róthfuchs János, báró Vécsey Béla. 6. Végül a legközelebbi rendkívüli közgyűlést, melynek tárgya a politikai helyzet fejleményeihez képest szükséges intézkedések megtétele s a következő rendkívüli közgyűlés napjának meghatározása lesz, f. é. aug. 29-ének d. e. 10 órájára kitűzi s utasítja az alispánt, hogy azt erre a határidőre hívja össze. Úgy ezen, mint a jun. 20-án 338/10777. kgy. sz. a. hozott határozat a birtokon kívüli felebbezésre vonatkozólag az 1886. évi XXI. t.-c. 9. §-a alapján a t. főügyész nyombani meghallgatása s az ahhoz élő szóval való hozzájárulása után azonnal jogerőre emelkedik s végrehajtandó. Miről a megválasztottak tudomásulvétel, a vármegye összes tisztviselői, községi elöljáróságai, Sátoraljaújhely r. t. város polgármestere miheztartás, alkalmazkodás és vég-N rehajtás céljából értesittetnek. Jelen határozat a vármegyei hivatalos lap utján tétetik közzé. A határozat felolvasása után a a jegyzőkönyvet nyomban hitelesítették s ezzel a rendkívüli közgyűlés d. e. 11 órakor véget ért. )( A vármegyei közigazgatási bizottság f. hó 10-én délelőtt Thuránszky László főjegyző elnöklete alatt ülést tart. )( Alakuló közgyűlés. Sátoraljaújhely városának az újonnan megválasztott tagokkal kiegészített képviselőtestülete ma délelőtt tartotta alakuló közgyűlését a városháza tanácstermében. Rövid, nehány percig tartó ülés volt ez, mely a kellő formaságok után csakhamar véget ért. Feltűnt, hogy ezen az első közgyűlésen az uj képviselőtestületi tagok nem jelentek meg teljes számmal. Reméljük azonban, hogy ez a részvétlenség nem lesz állandó és hogy az uj városatyák jövőben fokozottabb érdeklődést fognak tanúsítani a közgyűlések iránt. Az alakuló közgyűlésen Dókus Gyula alispán elnökölt. A közgyűlés megnyitása után felolvasták az uj képviselőtestület tagjainak névsorát, majd Dókus Gyula alispán szép szavakkal vázolta a képviselő- testületi tagok kötelességeit és rámutatott arra, hogy amikor a zöld asztal mellett ülnek, minden mellékte- kintetet félretéve, csupán a város érdekeit tartsák mindenkor szem előtt. Az elnöklő alispán szavait lelkes éljenzés követte, mire az alakuló közgyűlés véget ért. JEGYZETEK a liétről. * Az élet regénye. Mindig mosolygok azon, ha nagy- képű kritikusok, szemüveges „esztétikusok“ azt mondják egy-egy mesé3 fantáziával megirolt költői termékre, hogy az túlzott, tehát hazug munka s minden valószínűség nélkül való. Mintha az élet valószínűség, számítás szerint dolgozna. Az élet a leggazdagabb fantáziával biró regényírókat is felülmúlja lelemény dolgában. Melyik rémre- gényiró merte volna leírni a szerb királyi család teljes kiirtását. S Jules Vernének is nagyon meg kellett erőltetni a fantáziáját, hogy a Knyaz Potemkin esetéhez hasonló kalózhistóriát bírjon kieszelni, vagy itt van a nagyszerű tehetségű Bródy Sándor esete, aki átlőtt mellel, élet-halál közt lebegve fekszik a bécsi kórházban. Ki gondolta volna, hogy ez a nagy életmüvész, ez a geniális iró ereje, élete javában ilyen végzetes tettre határozza el magát. Van neki egy brilliáns regénye, utolsó, legszebb munkái egyike: „A nap lovagja“. Annak a hőse is egy újságíró, akit a sötét végzet épen akkor térit le, mikor a boldogulás legmagasabb fokán állott. íme, amit ő regényében megcsinált, azt utána komponálta a szürkének nevezett élet. A hős ott fekszik átlőtt mellel és mi nagyon óhajtjuk, hogy ne váljon végzetessé az a szerencsétlen eset. Mert hiszen oly szegények vagyunk igazi tehetségekben, Bródy Sándor pedig igazán Istenadta hatai- mas, eredeti müvészegyéniség. íme ilyen nálunk a művész, a tehetséges iró sorsa. Diadalról-diadalra haladhat de jöjjön egy rossz félesztendő, amikor betegség s munkaképtelenség áll be, ez a rövid idő képes annyira megtörni azt a géniét, hogy egy végzetes pillanatban maga ellen fordítja a fegyvert. Adja az ég, hogy az a golyó ne okozzon nagy kárt a nekünk annyira kedves nagy tehetségű ember életében. A pince. Sötét thémák kerülgetnek, igy érek el a pincéhez. Mely sötét és hűvös, de azért mégis vidámság lakozik benne. Nem is lehet ez máskép olyan helyen, ahol a bornak vagyon tartózkodási helye. Nyárban a nagy hőségben az emberek elmennek a havasok közé üdülni, Ujhelyben ellenben közelebb esik az üdülő hely, az emberek bebújnak a pincébe. Igaz, hogy onnan aztán nagyon felhevülve kerülnek elő, de nem baj, a pince mégis kitűnő intézmény. Mert a pince — ne nevessenek rajta —- társadalmi intézmény. Ez min A LEGBIZTOSABB POLOSKAIRTÓ SZER. 1 üveg ára 60 fillér. Kapható: HRABÉCZY KÁLMÁN drogériájában Sátoraljaújhely, Főtér.
