Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)

1905-10-07 / 111. szám

2. oldal

ZEMPLÉN.

Október 7.

hát, ha a nemzet beleun a várakozásba, ha nem akarja áldozatul dobni önállóságát?

Bécsben eleinte legalább szép szóval és ígéretekkel áltattak bennünket, ma már csak fenyegetést hallunk. Ne várják tehát hogy ökölbe szorított kezeikre mi imádságra kulcsolt kezekkel válaszoljunk. Nem koldus a magyar, hogy törvényeink tiszteletét alamizsnaképen várja másoktól. Mi nemzet és ország vagyunk. Félezredévvel régibb és tekinté lyesebb, mint Ausztria. Vértanúink szent emlékére jogot és igazságot követelünk és meg kell kapnunk, amit jogosan követelünk !

Andor Károly.

Kőszéntelep vármegyénkben.

— okt. 6.

Alig adhatnánk nagyobb örömmel valamiről hirt: mint, midőn azt írjuk, hogy vármegyénkben, és pedig annak székvárosához közel, gazdag

A nyugat müveit népeit a szó szoros értelmében a kőszén tette azzá, amik. Angolország, ha oly gazdag szénbányái nincsenek, mai kereskedelmi fejlettségét népének minden élelmessége és szorgalma dacára sem érte volna el. Poroszországot pedig egyenesen a szén tette ipari állammá s fejlett ipara révén visz a világkereskedelemben Anglia után vezérszerepet.

Hazánk egyes vidékei is, Pécs, Salgótarján, mihamar virágzó központokká, lakosságaik jómóduakká, értelmesekké lettek, akik a kultúrának is sokkal több áldozatokat hozhatnak és hoznak is, mint a tüzelőanyagban szegény vidékek.

Ahol fejlett az ipar és kereskedelem, ott köznyelven szólva, nagy a pénzforgalom is. Már pedig korunkban, ahol a tőke többször megforgatható, ott a jövedelem is fokozatos minden tekintetben.

Érthető tehát a mi érdeklődésünk a kifejlendők iránt, és érthető vágyódásunk a tekintetben, vajha a biztató előjelek mihamarább a tényleges valóság keretébe lépnének s e valóban Isten áldásnak nevezhető széntelepek kiaknázása kezdetétvenné.

Noha földművelő állam vagyunk elsősorban, ez nem zárja ki azt, hogy iparunk fejlesztésétől idegenkedjünk. Különben is korunk szelleme már olyan, hogy be láttuk, miszerint egy élni és előre haladni óhajtó nemzet jövője annak ipari fejlődésével áll a legszorosabb kapcsolatban.

Ma még csak távoli ködfátyol- képszerüen áll előttünk a biztató jövő, de reméljük, hogy közel a valóság, a mely, hogy mit jelent Sátoraljaújhely városára és környékére, az szinte mesésen nagyszerűnek Ígérkezik.

Óhajtjuk, hogy az engedélyes gróf nemes célzatú fáradozásait mielőbb teljes siker koronázza.

Vármegyei tűzoltó szövetség.

— okt. 7.

Zemplénvármegye törvényhatósági bizottsága pár év előtt egy határozatot hozott, melyben a vármegyei tűzoltó szövetség megalakítását kívánatosnak tartván, az előmunkálatok megtételére s tervezet készítésére Meczner Béla, Juhász Jenő és ifj. Meczner Gyula tagokból álló bizottságot küldött ki.

E bizottság az ügy beható tanulmányozása után a megalakítandó vármegyei tűzoltó szövetség tervezetével elkészült s munkálatát a vármegye alispánjához benyújtotta, ki is a szövetség megalakítására a vármegye összes tűzoltó egyesületeit az alábbi szövegű meghívóval október hó 8-án délutánra, alakuló közgyűlésre hívta meg.

Meghívó. A vármegye törvényhatósági bizottságának 1903. évi szeptember 30-án tartott ülésében 638/10385. szám alatt hozott határozata folytán a vármegyei tűzoltó szövetség alakuló közgyűlését 1905 október hó 8-ikának délutáni 3 órájára a vármegyeház nagytermébe kitűzöm s arra a vármegyei összes tűzoltó egyleteket ezennel meghívom s felkérem, hogy az ügy fontosságára való tekintettel az alakuló közgyűlésen magukat mennél nagyobb számban képviseltessék. Kelt Sátoraljaújhelyben, 1905 október hó 1-én Dókus Gyula, alispán.

Reméljük, hogy az ügy nagy fontosságára való tekintettel az érdeklődés élénk lesz s az alakuló ülés olyan értelemben alkotja meg az alapszabályokat s olyan üdvös határozatokat fog hozni, hogy végre Zemplénvármegyében is rendbe jön a tűzoltás ügye.

Tudvalevő dolog, hogy a tűz

elleni védekezésnél nálunk még sok kívánni való van. Pedig most is rettegünk ha visszagondolunk a rém- ségesen száraz és forró nyarakra, a nagy vízhiányra s elgondoljuk, hogy igazán csak szent Flórián őrzött bennünket roppant károktól, sőt ha elgondoljuk, hogy voltak szeles napok, melyekben egy szikra emberéletben és vagyonban soha nem pótolható veszteségeket hozhatott volna, hihetetlennek tartjuk, hogy hát igazán mi voltunk azok, akik oly édes keveset törődtünk a saját érdekeinkkel! Jobb jövő kezdetének pirkadását látjuk tehát a megalakítandó vármegyei tűzoltó szövetség működésének megkezdésével, mert habár az előkészítő bizottság tervezetét nem is ismerjük még, de a bizottsági tagok egyénisége máris biztosíték arra, hogy jó munkát végeztek. Csak azután a kivitelnél ne késedelmeskedjenek, mert nem vagyunk biztosítva, hogy bár ha eddig elkerültük is a veszedelmet, el fogjuk-e ezután is. Jusson eszünkbe Tokaj, Eperjes és Bártfa s mindjárt megjön a kedvünk a serényebb munkához.

Kétségtelennek tartjuk, hogy a vármegyei tűzoltó szövetség nemcsak azt fogja feladatául tekinteni, hogy ellenőrzést gyakoroljon a vidéki egyesületek felett, de erkölcsi súlyánál és tekintélyénél fogva igazán hasznos tényező is lesz a pusztító elem elleni védekezés terén. Bizonyára istápolni, segíteni fogja a vidéki egyleteket, kedvezményeket, anyagi támogatást is fog neki illetékes helyeken kieszközölni. Útmutatást, segítő kezet nyújthat majd uj egyletek megalakulásához, szóval mint a központból szerte sugárzó erő, erőssé, életképessé fogja tenni a vidékiek működéseit is.

De felhívjuk az ügyre különösen a biztositó társaságok figyelmét, mert első sorban az ő érdekük az ilyen intézmény mentői hathatósabb, buzgó támogatása és propagálása. Nemcsak a mi házaink égnek le, de az ő osztalékaikat is égeti, ha veszedelem van; már pedig minthogy okos gazda a szomszéd házát is őrzi a tűztél, saját érdekükben cselekszenek, ha minden lehetőt megtesznek annak az intézménynek a megerősítésére, mely az ő érdekeiket épp úgy szolgálja, mint a nagy közönségét. — Küldjék el megbízottaikat ők is mentői nagyobb számmal s támogassák a szövetséget mentői lelkesebben.

JEGYZETEK

a hétről.

*

Kibalt korzó.

Az őszi hűvös fuvallat végig száguld az utcákon s belekapaszkodik a Kazinczy-utca fasorának lombjaiba. Tépázza, rázza őket s néma megadással hagyják el ágaikat a lombok . t . Hervadtan sárgultan hullanak le s az őszi szél kegyetlenül, könyörtelenül űzi őket végig a városon ... A lelkekre is rászáll az őszi borongós hangulat s az emberek tázva bújnak össze. Vége a nyárnak 1

A Kazinczy-utcai esti korzó is napról-napra kihaltabb, ridegebb lesz. Az újhelyi szép asszonyok és leányok nem teszik jelenlétükkel élénkké, hangulatossá immáron, mindenki behúzódik otthonába s a már felépült szép törvényszéki palota komoran néz le az utcára, eltűnődve azon: miért lett egyszerre olyan elhagyott és árva. Az őszi fuvalom lesepri a leveleket s kihalttá teszi a korzót, mely évről-évre mindég élénkül s keresettebb lesz s beh ! sok szép leányka sóhajt fel kis leányszobájában igy: — Csúnya ősz, most már ritkábban láthatom „őt“.

Komjáthy s a téli sziniévad. Városunk müpártoló közönségének a tél folyamán le kell mondania

arról, hogy szinielőadásokban gyönyörködhessen. Komjáthy igazgató e télen nem hajlandó társulatának drámai ensembleját levinni Ujhelybe és igy csak a nyári szezon fogja kielégíteni az újhelyi szinházpártoló közönség kívánalmait.

Komjáthy igazgató emez elhatározását tudósítónknak, ki Kassán felkereste azzal indokolta meg, hogy szerinte, a téli szezonnak csak úgy lenne értelme, ha a téli előadásokra az operette ensemble mehetne le Ujhelybe, mert Sátoraljaújhely közönsége inkább az operette előadásokat látogatja. Azonban az újhelyi színház füthetlensége kizárja azt, hogy a tagok egészségének veszélyeztetése nélkül használni lehessen a rendszerint lenge operette costümöket, különösen a női tagoknál, másrészt, mivel az újhelyi színháznak semmi féle alapfelszerelése, díszlete nincs, ezeknek egy esetleges operette előadásra való elszállítása költséges és felette reszkírozott dolog volna. Azonkívül az igazgatónak folytonos remegésben kell lenni, mert ha valamelyik tag hirtelen Ujhelyben, vagy Kassán megbetegszik, nem pótolható a hiány más tag „beugrás" ával. S a mi a fő, az esetleges téli előadások mintegy harmincnapot vesznek el a drámai személyzettől a tél folyamán, harminc próba és tanulási napot, a minek kedvezőtlen hatása úgy a tagoknál, mint az egyes előadásoknál érezhető.

S ezeket az indokokat mérlegelni fogja tudni Sátoraljaújhely közönsége is, melyet Komjáthy az ő őszinte sajnálkozására is kénytelen a téli színi évadtól megfosztani.

Szüret a Hegyalján.

Egypár nap még s beköszönt a boldog idő, melyben a szőlős gazdák leszedetik egy évi fáradozásuk jutalmát. Mindenkor örömet jelentett ez az idő a Hegyaljának és örömet Sátoraljaújhely városának, melynek virágzó szőlőtelepei szinte rohamosan bővülnek, terjeszkednek a hegyek lejtőin újra.

Az eddig pusztulásról beszélő, dudvafedett szőlőugarakon ma már mindenütt élet hirdeti a felvirágzó szőlőkultura nyomait s szőlősgazdáink bátorítva a sikerektől mindig nagyobb és nagyobb tért hódítanak meg a műveletlen parlagokból a szőlőművelésnek. Pár év még s Isten segítségével elérjük a régi időt, mikor a szőlőtelepek szinte megszakítás nélküli képe tárult a néző elé.

S az uj munkára nem fog béni- tólag hatni az idei szüret. Rendkívül édes s elég bő termésre van kilátás, mert a szárazság után még elég jókor jött az éltető eső, hogy rendbe hozza a bizony már-már leaszott fürtöket és uj reményt öntsön szőlősgazdáink leikébe.

S igy a közelgő szüret elé legnagyobb reménynyel nézhetünk s szomorúság helyett öröm és derű száll gazdáink szivébe, hogy:

Szüret lesz a Hegyalján 1

VÁRMEGYE ÉS VAROS.

)( Közigazgatási bizottsági ülés.

Zemplénvármegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését folyó hó

9-én reggel 9 órakor tartja a vármegyeház nagytermében.

)( A 100-as bizottság ülése. Zemplénvármegye 100-as jóléti bizottsága f. hó 7-én reggel 9 órakor ülést tartott. Az ülés kezdetén Dókus Gyula alispán bejelentette, hogy a bizottságban viselt elnöki állásáról a vármegye legutóbb (szept. 28-án) tartott törvényhatósági közgyűlésében lemondott. A bizottság a lemondást sajnálattal vette tudomásul s az elnöki

kőszéntelep létezése immár kétségtelen.

Az iparos és kereskedő, aki leginkább tudja méltányolni a kőszén óriási horderejét az ipari és kereskedelmi életben, — de a gazdálkodó vagy a hivatalnok is, aki a méreg drága tűzifát a hasonlithatlauul olcsóbb szénnel pótolhatja, — mind örömmel fogja tudomásul venni, hogy a közvetlen közelünkben fekvő toro- nyai határban kőszénbánya nyitása már csak igen rövid idő kérdése.

A tényállás ugyanis az, hogy a Nagytoronya, Kistoronya és Csőrgő községek határaihoz tartozó hegyekben, a pár év előtt megkezdett kutatások már beigazolták a kőszén jelenlétét s e kutatásokból arra lehet következtetni, hogy e területen gazdag kőszéntelepre akadtunk.

Gróf Széchenyi Sándor, kinek tulajdonához az említett földterület tartozik, nagyobb összeget fordított a a felderítő kutatásokra s mert azok kedvező eredménynyel biztattak, a további kutatási és bánya nyithatási engedélyt is megszerezte.

Az előjelek arra vallanak, hogy e hegyek szénben gazdagok, még pedig olyan szénben, mely qualitására nézve is kiállja a versenyt a legelső- rendű porosz kőszénnel.

Hogy mily óriási jelentősége van ennek a fölfedezésnek vármegyénkre és annak környékére, de első sorban Sátoraljaújhely városára, azt bővebben fejtegetnünk nem is szükséges. Minden ember tudja, hogy korunkban, midőn egyes vidékek felvirágzása, lakosságának anyagi boldogulása és ezzel kapcsolatban szellemi előhaladása is az illető vidék gyáriparának és termelő képességének fejlettségétől függ: akkor mi csak örülhetünk és bizalommal tekinthetünk egy biztató jövő elé, melynek méhében, ha a remény valóra válik, — áldás rejlik a mi környékünkre.

Ahol a tüzelőanyag olcsó, ott, a gépipar mai fejlettsége mellett bármily ágú gyáripar kevés költséggel tehető virágzóvá.

Maga a szén kiaknázása ezer meg ezer családnak adna tisztességes kenyeret. A közvetlen közelben való felhasználhatás a mi vízrajzi tekintetben előnyös vidékünket tekintve, magával hozza gyáriparunk rohamos fejlődését és kereskedelmi forgalmunknak roppant méretekben való növekedését.

Hogy pedig az ipar és kereskedelem, a fuvarozás, a vasúti forgalom nagyobbodása mit jelent egy vidékre, e tekintetben ezernyi fényes példa áll előttünk.

BOR- ÉS SZESZMÉRŐK

kaphatók; HRABÉCZY KÁLMÁN gyógyáru üzletében (Drogéria.)

Sátoraljaújhely, Főtér.