Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)

1905-09-28 / 107. szám

Szeptember. 28. ZEMPLÉN 3. ©Idái. — Templomszentelés Sárospata­kiig Folyó hó 23-án Firczák Gyula ungvári gór. kath. püspököt az egész város nagy érdeklődéssel várta. Már a reggeli órákban ki voltak lobogózva a városnak úgy magán, mint középü­letei valláskülönbség nélkül. Nagyon jó benyomást tett mindenkire ez a körülmény, a mi azt bizonyítja, hogy a sokat emlegetett vallási türelmet­lenség tényleg nem létezik, hanem a vallásfelekezetek összetartva egy ne­mesebb célra • egyesitik erejöket: a veszélyben forgó magyar alkotmány sok század óta dicsőségesen lobogó zászlaját megvédeni . . . Egész nap nem lehetett mást hallani, mint: jön a gör. kath. püspök templomszente­lésre. Vájjon milyen ember? Milyen kísérettel jen? Nagy volt az érdeklő­dés mindenfelé s megérkezése és a városba való bevonulása ünnepélyes volt. A városi képviselőtestület hosz- szu kocsi sorokon ment ki a város határába, hogy az agg, szeretetre méltó főpap bevonulását ünnepélyessé tegye s a város meleg rokonszenvéről biz­tosítsa. Á városi önkéntes tűzoltó egylet díszes csapata is kivonult, hogy emelje a fogadtatása fényét, Á város polgársága, lelkészek, diákok s számos érdeklődő a 188. számú őr­háznál várta az újhelyi délutáni gyors­vonat megérkezését. Mikor a vonat az őrháznál megállóit, eget rázó él­jenzés közben szállt ki az agg főpap számos pap kíséretében. A lelkes él­jenzéseket kalapja megemelésével kö­szönte meg. Ekkor Fodor Jenő vá­rosi főjegyző lelkes szavakkal üdvö­zölte a püspököt, aki meghatva meleg szavakkal köszönte meg a kitüntetést, melyben a város őt részesíti. Szavait éljenzés kísérte. Innen a püspök és kísérete hg. Windiseh-Grätz Lajosné kocsiján, számos kocsitól követve vonult be a városba. A városba jövet hangos éljenzéssel fogadta a közön­ség majd a diadalkapun át a városba vonult. A fogadtatás inpozáns volta a város közönségének lelkesültségén kí­vül Molnár János városi főbíró ér­deme, aki fáradhatatlan rendezője volt a fényes fogadtatásnak. A menet a gör. kath. templomba vonult, ahol a püspök rövid ima után megáldva a jelenlevőket a gör. kath. plébániára ment s ott fogadta a küldöttségek tisztelgését. Először a róm. kath. egy­ház tanácsosokat, azután a város ré­széről a képviselőtestületet, továbbá az ev. ref. egyház küldöttségét, a fő­iskolai tanári kart és az önkéntes tűz­oltó egyletet. Este fáklyás menet in­dult el zenével a Kossuth-kertből a gör. kath. plébániára s lelkesen tün­tetett a jelenlevő közönség az agg fő­pap mellett. Másnap szept 24-én, va­sárnap volt a templom ünnepélyes felszentelése. A szomszédos falvakból proeessziókkal jöttek a nagy ünnep­ségre. Reggel 9 órakor kezdetét vette a templomszentelés. A püspök fényes segédlettel végezte úgy a szentelést, mint a misét. A mise alatt az ung­vári gk. papnövelde énekkara éne­kelt s dicséretükre legyen mondva, énekük nagyon szép és megható volt. A szertartás 12 órakor ért véget s utána a gk. plébánián ebédelt a püs­pök, hol számos emelkedett toaszt hangzott el. A délután folyamán a püspök számos látogatást tett s meg­nézte a hg. Windisch-Gratz tulajdo­nát képező Rákóczy-várat s a hely- belybeli főiskolát. A hazafias s köz­szeretetben álló főpap a városból sok jó emlékkel az esti gyors vonattal 8 órakor távozott. — Szerencsétlenség gyakorlat közben. A kassai huszárezred mene- telési gyakorlatot tartott Ungvár felé, Útközben Tőketerebesen Sajkóvszky Ferenc huszár lova megbokrosodott s lovasát ledobta magáról. Esés közben a huszárkard kijött hüvelyéből; a huszár oly szerencsétlenül bukott a kardba, hogy az szivét szúrta ke­resztül. A szerencsétlenül járt teme­tését a kassai katonai hadbíróság intézkedése folytán a hadbíró megér­kezéséig elhalasztották. A temetést megelőzte a boncolás, amelyet a had­bíró jelenlétében a Kassáról érkezett ezredorvos eszhözölt. — Uj telefon állomás. A keres- kedelmügyi miniszter Sátoraljauj helyben tudvalevőleg helyközi és Perbenyiken környékbeli távbeszélő- központot rendeztetek be és a sátor­aljaújhelyi nyilvános állomást a bel­földi helyközi távbeszélő forgalomba bevonatta. — A töketerebesi árverés. Az Andrássy Tivedar gróf hagyatékához tartozó lovakat f. hó 2G-án délelőtt árverezték el. Lótenyésztő mágná­saink közül jelen voltak az An- drássyak, Széchenyiek, Dessewffyek, Keglevichek, Sennyei István báró, Odescalchi herceg és mások. Az ár­verés, melyen a lóvak feltűnően nagy áron keltek el, már be is fejeztetett. — Veszedelmes család. Bucsi József körömi lakos családja híressé lett már a faluban a nagy zajról és verekedésről, melyek állandók vol­tak nála. Mulató legények korcsmá­ban nem csaptak akkora lármát, mint ő meg a felesége, meg a két fiuk. Mert nem is mulattak ám úgy korcsmában, mint őnáluk. Ivott itt a gazda, meg az asszony, meg a fiaik, részegségükben pedig mindig össze­szólalkoztak, összeverekedtek és se vége, se hossza nem volt ennek. Megszokta ezt már mindenki, azért egyáltalában nem tűnt fel senkinek, hogy e napokban is kitört náluk a családi vihar és pedig a regerősebb fajtából. De ez a vihar komolyabb volt, mint az eddigiek, vagy tán csak a véletlen tette végzetessé. Ittas volt az egész család. Bucsi dühös volt veszedelmes módon. Ki is tört a dühe, mikor kötekedő felesége veszekedni kezdett vele. Haragjában baltát ra­gadott és avval vagy hat helyen oko­zott rajta súlyos sérüléseket, úgy hogy valószínűleg belehal ezekbe. De igen veszedelmesen sérültek meg dulakodás közben az apa és fiai is, kik szintén részt vettek a kegyetlen harcban. A vizsgálatot a hatóság megindította. — Irodai alkalmazást keres egy érettségit tett fiatalember. Cim a ki- adóhivatalban, A Kossuth Lajos utcában a 167. bz. házban egy Külön bejá­ratú, csinosan bútorozott, utoai szoba október hó 1-től kiadó. — Német és francia leckeórák adására ajánlkozik a német és francia nyelv alapos tanításában jártas tanító. Cime a kiadóhivatalban megtudható. IRODALOM. A Független Magyarország. Ab­ból a küzdelemből, a melyet magyar­ságáért folytat ez a nemzet, hatal­mas rész jutott ki a magyar nem­zeti eszme legintranzigensebb harco­sának a „Független Magyarország“- nak. Nem volt, nincs és nem lesz más jelszava ennek az újságnak, mint hogy mindenütt és mindenben a magyarság szuverénitása érvénye­süljön. Nem ismer köntörfalazást ebben a kérdésben a „Független Ma­gyarország“, amely élén Lengyel Zol­tán főszerkesztő, Bakonyi Samu fő­munkatárssal és Percei Móric felelős szerkesztővel áll. Hírszolgálata szín­vonalon álló, azért tehát részletesek és érdekesek az információi; szépiro­dalmi részében mindég vonzó olvasni­valót nyújt; színházi rovata pedig általánosan elismerten szolgálja a közönséget. A „Független Magyar- ország“ szerkesztősége és kiadóhiva­tala Budapesten VII. Erzsébet-körut 50. szám alatt van s ide keli kül­deni az előfizetési árakat, amelyek ezek : egész évre 28 korona, félévre 14 korona, negyedévre 7 korona és egy hónapra 2 korona 40 fillér. Mind­azon előfizetők, akik a,lapra félévi 14 korona díjjal előfizetnek s magu­kat még egy további félévre kötele­zik, megkapják a pompás és művé­szies kivitelű „Petőfi Albumot“, mely­nek bolti ára 16 korona. „Az Amatőr.“ Napról-napra, szám- ról-számra többet nyújt a magyar amatőrfényképezők e kitűnő képes folyóirata. Esztétikai cikkei magas színvonalúak és arra hivatvák, hogy az amatőrfényképezést mind széle­sebb körben megkedveltessék. Kiváló jó Ízléssel összeválogatott hazai és külföldi képeknek igen szép repro­dukciói pedig élénken tarkítják e dí­szes — és minden amatőrnek, de még a müveit nagyközönségnek is élvezhetővé tett — folyóiratot. A most megjelent 24-ik számból kiemeljük Kohlman Artur dr. szerkesztőnek „A magyar amatőrök veresége“ cimü cikkét. Mrs. Barton londoni művész­nek „Tavaszi dal“ cimü megkapóan poétikus eredeti fényképének felette sikerült reprodukciója és a sok szép külföldi szövegkép különösen vonzóvá teszik e füzetet. NYÍLT TÉR.*) Nyilatkozat. Harasztby József utbiztos ur a „Zemplén“ f. évi szept. 12. számában velem foglalkozni szíveskedett. Ennek folytán kijelentem: 1. Köztudomású, hogy a sztrop- kói zenekar (?) mely most két trom­bita és egy dobból áll gróf Petheőék idejéből való százados szokáson ala­pul. A zenekarnak alapítványa van. Százados szokást a lelkész be nem szüntetheti. Tárgyaltam erről .Yalo- nyay Tamás főszolgabíró és főgond­nok úrral s abban állapodtunk meg, hogy szófiainak meg e zeneszerek a püspök ér ideérkezésekor. Döntsön ő. A püspök ur a hangszerek használa­tát betiltotta. Ha Harasztby ur azt tudta, úgy felszólalása tárgytalan, előbb kellett volna azt bolygatni, nem most midőn minden rendben van. 2. A sztropkói rém. kath. plébá­niai templomban a hivatalos istentisz­telet mindig magyar nyelven tartatik, Vasár- és ünnepnap külön magyar mise és beszéd s külön tót mise és beszéd. Eddig a segédlelkész, habár engedélye van sohasem misézett két ízben, csak az alulírott. Más ájtatos- ságok alkalmával mindig magyar szó is Laliik. 1904. évben, mint jubiláris esztendőben, május és október hó minden napján, magyar és tót beszé­det tartottam. A nép miséjén, egy szentszéki határozat alapján, mely Degrő Péter hivatali elődöm alatt hozatott, a népé­nek meghagyatott. Haraszthy ur azt, ha templomba jár megtudhatta. Hol itt a pánszlávizmus? Mióta Sztrop- kón vagyok mindig igy jártam el. 3. Tagadhatatlan tény, hogy az egyház által jóváhagyott és szo­kásos szertartásokon kívül, a tem- lomban semmi más nem tartatott s igy a templom a pánszlávok és spi­ritusz hősök szórakoztató helyévé nem lehetett. Az intelligencia kérésére behoz­tam a keddenkénti Szt. Antal ájtatos- ságot, ezen felül farsang utolsó három napján, épen hogy a népet a zajos mulatozástól vissza tartsam a szent­ség imádást. Tudja ezt Haraszthy uram ! Haraszthy ur ezen tagadhatatlan tények hírlapi beismerésére tanuk előtti felkérésemre sem hajlandó. Ami azt illeti, hogy a templomi •) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerk. ügyek vezetése pánszláv kezekben van, kijelentem, hogy a templom főgondnokai jelenleg Malonyay Ta­más és Ungvári Ede urak. Ez a pánszláv vezetés. Közre működésűkkel megtermet: A Szent Antal kenyere, meg lett kis múzeumunk, épül a parokhia, még az idén meg lesz az uj torony si­sakja, az uj hocsai templom alapjait rakják, a nagyberezsnyei templom helyre állítása folyamatban, a régi kántoriak úgy átalakítva, hogy belőle a templomnak mintegy 400 korona tiszta jövedelme lesz. Ez az egész nem is két egész esztendő alatt történt. Annyi gond között, midőn a nép a sok újítás és épen a zeneszerek betiltása folytán nyugtalankodik s engem idegessé tesz, nyugalomra volna szükségem. A tek. szerkesztőségtől nagy kö­szönettel vettem volna a fentirt lap­szám beküldését, mert arról, hogy a nyilvánosság terén velem foglalkoz­tak csak későn értesülvén : nyilatkoz­nom nem lehetett. Á fenti tények igazolására ta­núm az egész sztropkói intelligencia, a nép közötti hangulatra nézve Mar- tényi Andor bányavölgyi esperes-ple- bános. A cikk hírét már egy szom­szédban dolgozó kőmives is hozta s rám nézve nem épen hízelgő módoD, Jelen soraimat szórul-szóra kö­zölni kérem s a közlöttekért a fele­lősséget elvállalom. Kijelentem, hogy Haraszthy urat sohasem sértettem s hogy miután a templomi ügyek vezetéséért én felelős vagyok, válaszolni kötelességem. Sztropkón, 1905. szept. hó 16. A tek. szerkesztőségnek alázatos szolgája: Dr. Yirágh Pál, kánon jogtudor, sztropkói rk. lelkész Hivatalvizsgálat Sztropkón. Valami bitang ember feljelentést tett a belügyminiszternek arról, hogy a járás főszolgabirája sokat utazik és keveset dolgozik s hivatala nincsen rendben. Ezen feljelentés alapján a vármegye alispánja Pintér István árvaszéki elnököt küldte ki az iroda- vizsgálatra, aki mintegy 3 napi szi­gorú vizsgálat után azt tapasztalta, hogy az iroda igen is rendben van és az összes személyzet a legnagyobb szorgalommal és lelkiismerettel telje­síti a teendőit. Hogy a főszolgabíró néha valahova elutazik, kinek mi köze hozzá? nem bakter ő, hogy minden­nap odahaza legyen, mert különben a csendőrökkel gyűlik meg a baja. Hát feljelentő ur azt nem tudja, hogy a főszolgabíró a saját zsebéből fizet egy dijnokot csak azért, hogy karika- csapásra menjen minden rendben ? Foglalkoznék Önnel bővebben, de nem érdemes, mert aki valaki el­len ál-feljelentést tesz, az vagy rossz lelkű gonosz ember, vagy buta. De egygyet még is tudomására hozok 8 ha meg nem érti, magyaráztassa meg magának, hogy a íőszolgabiró, mint a járás atya nem arra van hivatva, hogy folyton körmöljön, hanem igen is arra: tegyen jót népének érde­kében. Önök között feljelentő ur a fő­szolgabírónkkal szemben nagy kü­lönbség van, a mi főszolgabiránk üdvös intézkedései által és jószivével tett már annyi jót a járásának, hogy Ön bizonyára nem tett és nem is fog tenni annyi jót a családjának. Ne avatkozzon tehát abba, amire nincs hivatva és amihez nem ért. — Szálljon magába, szeresse felebará­tait, de mindenek előtt legyen jólelkü. Egy sztropkói. Felelős szerkesztő és laptulajdones: Éhlert Gyula. Sirolin 9 Á legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek huni* tos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárburut és különösen Iábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és testsúlyt, eltávolítja a köhögét és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik, A gyógyszertárakban üvegenkint 4.— kor.-ért kapható. — Figye jünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. IIOFIMAXX LA KOCHE & CO vegyészeti gyár BASEL (Svájcz.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents