Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)

1905-09-28 / 107. szám

Sátoraijaujhely, 1905. szeptember 28. 107. (4461.& Harmincharmadik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SAtoraJLja-Ujlaely, lőtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó A üli., vastagabb betűkkel 8 üli. Syilttérben minden garmond sor 30 üli. POLITIKAI HÍRLAP. iij. Meczner G-ytala dr. Perenyi Józsaí főszerkesztő. fómunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden sző uti'i 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 üli. — Állandó hirdetéseknél ár­kedvezmény. — szept. 28. E}gy szegény özvegy asszony, aki gyermekei számára nehéz napszámos munkával szerezte meg a mindennapi kenyeret, bi­zonyos napon, a munkából jövet alkalmával két koldus gyerme­ket talált az ut sáncában. A jó szivti anya szeretettel ölelte magához az idegen koldu­sokat, lakására vitte, tisztessé­ges ruhát adott rájuk s azontúl még szorgalmasabban dolgozott, hogy a megszaporodott számú családot fenntarthassa. Az anya egyszer veszélyes betegségbe esett s attól tartva, hogy ez végzetes lehet reá néz­ve, végrendeletet csinált s eb­ben édes gyermekeit nevezte meg kis házikója örökösei gya­nánt, kik akkora már felnőtt if­jak voltak s édes anyjuk helyett ök dolgoztak a mindennapi ke­nyérért. A két koldusgyermek azért, hogy nevelő anyjuk őket nem tette édes gyermekeivel egyenlő részesekké az örökségben: neki esett az anyának s azt ütlegelni és rugdalni kezdték. Jajszavaira berohantak édes fiai s a hálátlan, szemétről felszedett csavargókat kiverték a házból s végleg el­űzték körükből. A mákvirág szinü nyakken- dős csoport, a Kristóffy által fel­bőszített idegen had, amelynek saját bevallása szerint nincs ha­zája, de mégis egyenlő jogokat követel az őket keblére ölelt jó anya édes gyermekeivel, a szo­ciáldemokrata hősök, afeletti dü­hökben, hogy az édes gyerme­kekkel egyenlően nem osztoz­hatnak az örökségben, melyért ők nem dolgoztak, megszerzé­sére mit sem tettek, a gondju­kat viselő anya ellen fordul s mint külellenség: a haza fővá­rosában, nyiit utcán sárba tiporja a magyar legdrágább jelvényét a háromszinü zászlót s vörös zászló alatt üvöltve támad a haza jogaiért küzdő ellenzék vezér­embereire s elvakultságában min­den egyebet félretesz, csakhogy a belebeszélt választói jogot, ha szépszerével nem, hát erőszak­kal is, az édes anya megalázá­sával, az édes fiák ellen intézett merényletekkel kierőszakolja ma­gának. Nem szent ezek előtt semmi. De hogy is lehetne; akinek sa­ját bevallása szerint nincs ha­zája, annak lelkében nem élhet és nem is él vonzalom a haza iránt; annak lelke üres a leg- magasztosabb érzelmektől; szive sivár, az édes anya szenvedései neki nem fájnak. Neki csak a basa az istene s utópiáktól sza­turált lelkében a potya utáni vágy uralg, osztozni a közjava­kon, de úgy, hogy azokért fá­radni ne kelljen, legfölebb ordí­tozni. Mákvirágok ezek, még pedig abban az értelemben, amit a ma­gyar ember a mákvirág jelző alatt ért. Jól választották meg nyakkendőjük színét, magukon viselik önakaratukból a bélye­get, mely elválasztja őket a haza javáért munkálkodóktól. Külsőleg is dokumentálják lelkűk elva- dultságát s azt, hogy nekik e haza semmi más, mint olyan va­laki, akitől kapni lehet mindent, de hálára ne számítson érte. Midőn osztrák, liorvát, román vagy más hason fajzat gyalázta meg legszentebb jelvényünket: elviseltük, noha fájt nekünk ak­kor is, hogy akikkel csak jót tet­tünk, rut háládatlansággal fizet­tek érte. De most a velünk egy kenyéren élők, akik szeretik ma­gukat testvéreinknek nevezni.mi- dőn valamit kapni akarnak; aki­ket hazátlan létükre szeretettel ölelt keblére Magyarország s akik­nek tisztességes kenyeret ad munkájuk után; akiknek meg­ígérte a nemzet képviselete, hogy mihelyt legsúlyosabb nemzeti sé­relmeink orvosoltatnak részesíti őket az édes fiák örökségében, polgár jogot ad mindnyájuknak, ezek a mákvirágok most bécsi lakájok által felbőszítve, a haza fővárosában tiporják le és tépik meg a szabadság, a honszerelem szimbólumát, a magyar zászlót! A legnagyobb elvadultság, a haza szeretet teljes hiánya r kel­lett e rut merénylethez. Ámde nem annyira a vad, részeg tö­meget, mint a bujtogatókat éri a vád és sújtja a nemzet igaz fiainak Ítélete. Igaz hogy a hazafias tömeg alaposan helybenhagyta a mákvi­rágokat, sokan a mentők véd- szárnyai alatt elmélkedhetnek arról az elvről, hogy ne bántsd a magyart! de ez nem elégtétel az édes anya megrugdalásáért. Bécsben úgy, mint itthon a mi ellenségeink, a Kristóffy-féle elemek vérszemet kapnak az ilyen jelenetek láttára, amelyek aztán egyedül arra alkalmasak, hogy a kibontakozást, a nemzet és a király közötti megegyezést lehetetlenné tegyék. Forduljon el minden hazafias munkás a mákvirágoktól; ne tart­son velük közösséget, de saját erejét mindenki arra használja most fel, hogy együttérzés egy­aránt uralkodjék e hazában s egy akarattal követeljük alkot­mányban biztosított jogainknak érvényesülését. Jusson eszébe minden magyar embernek, hogy e haza csak úgy adhat nekik jogot, ha maga is abba a helyzetbe jut, hogy a békés fejlődés utján önflai nem gördítenek eléje akadályokat. Nem mákvirágokra, hanem kifogástalan, magyar érzésű ha­zafiakra van ma szükség s egye­dül ezeknek van joguk jogokat követelni! — szept. 28. Képviselő választás Sátoraljaúj­helyben. Zemplénvármegye központi választmánya a sátoraljaújhelyi vá­lasztó kerületben dr. Búza Barna mandátumának a m. kir. Curia Ítéle­tével történt megsemmisítése folytán szükségessé vált országgyűlési képvi­selő választás iránt kiadott képviselő- házi határozat alapján a képviselő vá­lasztás határidejét 1905. évi október hó 2-ik napjának reggeli 8 órájára tűzte ki.. A választás vezetésére a 3005 választó után a következő kül­döttségek alakitattak: Választási elnök s egyszersmint az 1-sö szavazatszedő küldöttség el­nöke : Pekáry Gyula Sátoraljaújhely. Helyettes elnök: Csuka Ödön Sátor­aljaújhely. A 2-ik szavazatszedő küldöttség elnöke, ki egyszersmint a választási elnök helyettese: Kossuth János Sá­toraljaújhely. Helyettes elnök: Wid­der Gyula Sátoraljaújhely. A 3-ik szavazatszedő küldöttség elnöke: dr. Reichard Salamon Sá­toraljaújhely. Helyettes elnök: Csapó Lajos Sátoraljaújhely. Jegyzők: dr. Bánóczy Kálmán, dr. Adriányi Béla, Waller Aladár Sátoraljaújhely. Helyettes jegyzők: dr. Szánthó Elek, Gárdonyi József, Sárossy Lajos Sátoraljaújhely. A sátoraljaújhelyi választó kerü­letnek ez idő szerint egyedüli jelöltje a függetlenségi párti dr. Búza Barna s igy a választás előre láthatólag egy­hangú lesz. A vármegye őszi közgyűlése. Sátoraljaújhely, 1905. szept. 28. Zemplénvármegye törvényható­sági bizottsága ma, f. hó 28-án dél­előtt 9 órakor tartotta rendes őszi közgyűlését, melyen tekintettel arra, hogy politikai vonatkozású tárgy is felszínen volt s az V. aljegyzői, va­lamint két szolgabirói állás várt be­töltésre : a törvényhatósági bizottság tagjai nagyon szép számban jelentek meg. A közgyűlés kiemelkedő, fontos mozzanata ama határozat kimondása volt, melyet dr. Búza Barna indít­ványára hozott a közgyűlés s ame­lyet teljes terjedelemben adunk közre : A közgyűlést 9 órakor nyitotta meg Dókus Gyula alispán, ki a bi­zottsági tagok kérelmére elsősorban a tisztviselők megélhetésének bizto­sítására kiküldött ötös bizottság ja­vaslatát s a politikai vonatkozású indítványokat vétette tárgyalás alá. Izsépy István II. aljegyző olvasta fel ezután az ötös bizottságnak a tisztviselők anyagi megélhetését biz­tositó javaslatát, amely szerint java- vasolja, hogy a julius hó 8-án meg­választott százas bizottság alakuljon át magán vagy társadalmi szervezetté, mely felsőbb hatóságok ellenőrzése alatt nem is áll, és mint ilyen járja­nak el, mivégből a törvényhatósági bizottság a vármegye összes polgárait hazafias bizalommal felhívja, misze­rint az ekként alakulandó magán- szervezet által közhírül adandó mó­don, helyen és időben múlt évi egye­nes állami adójuknak legalább 25%-át, mint önkéntes ajánlatot fizessék be s ugyanazon bizottságnak feltétlen rendelkezésére bocsássák. A vármegye törvh. bizottsága az ekként befizetendő önkéntes ajánla­toknak a politikai viszonyok jobbra- fordultával leendő megtérítése illetve az adóba leendő beszámítása iránt anyagi és erkölcsi felelősséget vállal. A törvényhatósági bizottság eme javaslatot elnöklő alispán azon pótlá­sával fogadta el, hogy utasittassanak a községek képviselőtestületei, azon községi elöljárók és tisztviselők fize­tésének kiadására, kik az adók be nem szedése miatt állásuktól fosz­tatnak meg. Ezután dr. Búza Barna ecsetelte a mostani válságos helyzetet és igen szép szavakban mutatott rá arra, hogy ilyen válságos és komoly hely­zetben még aligha tanácskozott a megye törvényhatósági bizottsága. S felhívta a figyelmet arra a bántalomra, melybeD a szövetkezett pártok ve­zérei a legutóbbi királyi kihallgatáson részesültek. Beszéde folyamán arra kéri a törvényhatóságot, hogy mikor felülről és alulról támadást intéznek a magyar nemzet ellen: Zemplénvár­megye is vegye ki részét az ellenál­lásból. Végül beterjeszti a közgyűlés elé a következő indítványt: Zemplénvármegye törvényha­tósági bizottsága a hazafias fájda­lom és elkeseredés legmélyebb ér­zésével vett hirt arról a súlyos megbántásról, amely a folyó év szeptember 23-án Bécsben a szö­vetkezett ellenzéki pártok vezérei­nek személyében az egész magyar nemzetet érte. A törvényhatósági bizottság rendületlen, elszánt kitartással foly­tatja a nemzeti jogokért felvett al­kotmányos küzdelmet s az alkot­mány védelmének törvényes tala­járól semmiféle hatalmi erőszak, még a királyi szó hatása alatt sem fog lelépni és meghátrálni. Minden — női ruha-kelme különlegességek, zz — ■ selyem, vászon, szőnyeg és fehérnemű üzlete ..............— Sátoraljaújhely, Főtér, Kellner-féle ház, a főtőzsde szomszédságában. Lapunk mai száma 4 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents