Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)

1905-09-21 / 104. szám

2 oldal ZEMPLÉN. Szeptember 21. Lelkiism eretlen izgatókakna- munkája állította a hazánkban igen szépen kereső munkás né­pet a pusztulás örvénye elé. Utó­piákat csepegtetett leikébe, meg­hasonlásba hozta a tömeget a törvénynyel, a munkást kenyér­adójával. Majd feleljenek a va­kondokok romboló munkájuk ered­ményéért s ha a fegyver elé kell állani, akkor ne szökdössenek Abbáziába és Ostendébe. Kristóffy ur a lehető legrosz- szabb szolgálatot tette a hazának a demagógiával való szövetke­zése által. De a jövő megmutatja majd, hogy sem az ő aknamun­kájának, sem a Vészi fenyegeté­sének nincs értékük. Múló tüne­mények, nagy lárma semmiért. Politikai reflexiók. Budapest, 1905. szept. 20. A félemletes „péntek,“ a vészt- jósló szeptember 15-ike csendesen, méltóságteljesen, minden emóció nél­kül vonult el. A politikai láthatár azonban nem tisztult, sőt nagyon is ködös, borult. Az őszi napok sűrű ködje borítja, a nap fénye, melegítő sugarai nem bír­nak keresztül hatni és áttörni e sürü felleges homályon. Szorult szívvel lesik az esemé­nyek változatos kaledoszkopját, min­den nap, minden óra, minden perc más és más híreket hoz. Majd egy halvány reménysugár villanyozxa fel az igazi alkotmány után sóvárgó lelkeket, majd pedig vihart jósló fellegek tornyosulnak és elhomályosítják a melegítő sugarak keresztülhatolását. Mintha egy véghetetlen átok sú­lya nehezednék a sóvárgó lelkekre, mintha egy démon akarná elnyelni, elseperni a nemzet ezeréves alkot­mányát. De csak „mintha“. Igazában azonban ott áll a nemzet java tánto- rithatlanul, mint a Sión hegye és őrt áll, nem enged csorbát ejtetni az al­kotmány erős bástyáin. A reakció mindennemű erőpró- báltatásának nem sikerült e bástyák falain rést ütni, mert ez lehetetlen is. Hiszen minden egyes alkotmányhü és igazi jó hazafi védőbástyát képez, mely erős fálánkszszá tömörül és minden támadás ellen védekezik. A sok, mindenféle akna, mely ezen bástyák szétrombolá6át oélozta, kárba veszett. Minden erőpróba csü­törtököt mondott, a sok cselszövény szót foszlott, mint a buborék. És mindez a reakció tovább működését nemlankasztotta, nem zsibbasztotta el. Újabb, meg újabb eszközökkel Í iróbálják megfertőztetni a szabadság égkörét. Üszköket keresnek, hogy felrobbanthassák a hazafias fálánk- szot. Gyanúsítanak és megbosszulják a becsületességben megőszült lelkeket. Kétségbe akarják vonni ezeknek igaz hazafíságát s mindennemű rágalma­zással akarják pellengére tenni és becsületes utón kivívott népszerűsé­güktől megfosztani. Hihetetlennek látszik, hogy ilyen gálád eszközökkel működjék igazi ma­gyar ember és kétkedve fogadja is a jobb érzelmű hazafi ezeket a szélié­ben elterjedt híreket. Fulladt a politikai levegő, válsá­gos napok előtt állunk, senkise tudja, mit hoz a legközelebbi perc. Á ki­bontakozás felé vezető ut ugyan na­gyon egyszerű, hisz a nemzet óhaja a többség feliratában őszinteséggel felterjesztetett és mégisjmennyi pour- parlék, mennyi akadály, mennyi ne­hézség 1 Adja a magyarok Istene, hogy a korona és nemzet között az összhang mielőbb helyreállitassék és a béke olajága győzedelmeskedjék. Dr. Thomán Dávid. Az állandó baj. — szept. 21. (K.) Rég veri már a magyart a Teremtő. Régen bizony. A mezőgaz­dasági viszonyok egyre silányabbak. Agrikultur állam vagyunk és a né­pes Kánaánról: az Alföldről kivándo­rol a nép, mert nincs mit ennie. A tavalyi rossz esztendőt még most is sínyli a nép. Tavaszszal, mi­kor a pázsitos mezők, a buja vetések, széles kukorica tábláink jó esztendő reményével feledtették bánatainkat: azt hittük végre-valahára, a gond is kévésből, a nép is megelégedett lesz. Csalódtunk. A tél rohamos lép­tekkel siet elénk. A kolompos gulya bekerül a tanyáról és ismét az az ál­lapot, hogy nincs takarmány. Vala­mivel több van, mint tavaly, de ez még mind kevés a szükséglet fedezé­sére. A nép tördeli a kezét. És régi igazság, hogy szükség törvényt bont: lassan eladogatja a jószágot, Ő maga­maga segíti elő rossz esztendőit, mert marháját eladva, nem üz állat- tenyésztést, földjét nem trágyázza. A mig egyrészről a termőföld is romlik, addig az állattenyésztés is pang. Az állat állomány kevesbedik, értéke óriási árakra felszökik, a mi a hús drágaságát csak növelni fogja, a nép állattenyésztési kedve megcsap­pan, a mi nélkül az Alföldet elkép­zelni nem lehet. A gazdasági egyesületek már fi­gyelmeztették a népet, hogy takar­mány szükségleteiket beszerezzék igye­keznek népies előadásokat tartani, a lapokat értesítésekkel ellátni, hol lehet olcsón takarmányt vásárolni. És ha már mindenre tudunk-szövetkeze­tét alakítani, jó lesz megcsinálni a takarmányi szövetkezetei is, mely a maga igényeivel úgy lépjen fel, hogy elegendő mennyiséget tartson készen­létben és ne dolgozzék nagy kamatra. Nem lehet eléggé hangoztatnunk az állattenyésztés nagy fontosságát, mert földmivelés csak ott van: ahol az állattenyésztés is virágzóan fejlő­dik. Nálunk, hol az állattenyésztés csak az utóbbi évtizedekben vett len­dületet, nagyon ébren kell lennünk, hogy a gazdákat a mentői intenzivebb állattenyésztésre sarkaljuk, mert egy­felől a föld termőképességének fenn­tartása is első rendű kérdés ott, hol az ország földmivelésből él, más­részt az állattenyésztés felette fontos, mert jövedelmező foglalkozási ág és e kettőből: a földmivelés termelte anyagból és az állattenyésztésből van nagy kiviteli piacunk. Addig is, mig a megfogyott marha állomány annyira érezhető, a kivitelt korlátozni kellene és tilalmat kell vetni a borjú vágatásra: valamint meg kell engedni, a balkáni marha beszállítását is. A gazdákat a gazdaságosabb,ta­karékosabb gazdálkodásra kell kiok­tatni. A learatott buzaföldön termeljen gyorsan növő takarmányt, mely jú­liustól őszig, a földön megterem, sőt még kukorica törés után főleg a sík­ságokon, jó időben szintén termelhet takarmányt pótló állati eledelt. Ismételten hangoztatjuk, hogy nagyon sokat tehetnek a gazdasági egyesületek, melyek a népet kioktatják, hogy hol és mit lehet késő őszig ter­melni. A mellett beszéljék rá a gazdá­kat, hogy állat állományaikat el ne adogassák, mert tavaszszal annak még nagyobb ára lesz, mint az idén volt. jx répa, korpa, krumpli, szükség­eseién a csicsóka, kukorieaszár, sőt a lomblevél is jó takarmány s ha a jó széna, korpa és répa mellett üt­ött a lomblevéllel is kisegítjük ma­gunkat, valahogy kikászolódunk a hosszú télből. Valóban nagy szolgálatokat te­szünk a népnek, ha őket kioktatjuk és nagy bajában segítségére szövet­kezünk. így a takarékpénztárak is fektessenek bizonyos tőkét takar­mányra. Biztos a pénzük. Csak nem szabad vissza élni a nép szükségével, úgy kell az üzleteket lebonyolítani, mint a hogy kitűnő pénzintézeteink­től a nép azt elvárja. A kérdés nagy horderejű és rend­kívül aktuális. Ha nem is mindenütt, de általában nagy a panasz, hogy az idén ismét nagy a takarmány hiány. Egyes vidékek valóban kétségbeeset­ten várják a telet. Jó lesz előre gon­doskodni. Meg kell mozgatni minden követ, hogy e fontos gazdasági érde­ket olyképpen segítsük lebonyolítani, hogy gazdasági életünket meg ne in­gassa. VÁRMEGYE ÉS VAROS )( Helyettesítés. A folyó hó 18-án megejtett városi tisztujitás alkalmá­val Jurcsó Ágostonnak rendőrbiztossá történt megválasztatása folytán meg­üresedett rendőrtollnoki állást ideig­lenesen ifj. Szikszay Imre munkácsi rendőrtisztviselővel töltötték be. )( Pályázók a megyénél. A leg­közelebb f. hó 28-án tartandó őszi közgyűlésen megüresedő V. aljegyzői és szolgabirói állásra a következők pályáznak: V. aljegyzői állásra dr. Bessenyey Zenó; a megüresedő kát szolgabirói állásra pedig Oosztonyi István, Lukács Béla, Mizsák József és Zombory Géza közig, gyakorno­kok és Hegedűs Ferenc dr. torontáli tb. szolgabiró. )( Pályázat segédjegyzöi állásra. A homonnai járás főszolgabirája pá­lyázatot hirdet az 1000 kor. fizetés­sel rendszeresített viravai segédjegy­zői állásra. Pályázati kérvények f. é. szept. 30-ig nyújtandók be. )( Pályázat községi szülésznői állásra. Semjén község elöljárósága pályázatot hirdet az újonnan rend­szeresített községi szülésznői állásra. Ezen állás javadalmazása 60 korona fizetés, természetbeni lakás és minden szülés után a felektől 3 korona. Pá­lyázatok a n.-géresi körjegyzői hiva­talhoz nyújtandók be. A választás f. évi okt. hó 3-án lesz megtartva. HÍREK. Antialkoholizmus. — szept. 21. Olvasóink bizonyára ismerik azt a nagy arányú mozgalmat, melyet vi­lághírű tudósok és kiváló emberba­rátok indítottak meg avégből, hogy a legnagyobb embergyilkosnak, az alkoholnak útját vágják. Hazánk fővárosában ülésezett a közelmúlt napokban a X. nemzetközi alkoholelleni kongresszus. A legszebb beszédek, a legüdvösebb indítványok hangzottak itt el, de a társadalom segélye és tevékenysége nélkül mind ez Írott malaszt lenne. Segélyére kell sietnünk a jó ügy munkásainak abban, hogy e nagy horderejű kérdés helyesen, mielőbb és eredményesen oldassék meg. Nekünk is vannak apostolaink, akik emberszeretetből harcolnak a pusztító méreg ellen, akiket, midőn tudományos képzettségük predestinál a vezórszerepre, akkor szót kell ne­kik fogadnunk, mert javunkat mun­kálják. A „Zemplénvármegyei orvos- gyógyszerész-egyesület“ adta ki az itt közölt körlevelet, melyet nem ajánlhatunk eléggé a nagyközönség figyelmébe. Ha bármi keveset tesz is minden egyes a nemes cél érdeké­ben: azzal már szolgálatot tett az emberiség közjavának. A körlevél igy hangzik: Uram! Nemzetünk életében nevezetes idő az a hét, a melyet a X. nemzetközi alkoholellenes kongressus Budapesten eltöltött. Intő szózata az: Magyar nem­zet I ha a nyugoti müveit nemze­tek sorát követni kívánod, figyel­meztetlek arra, hogy csak egészsé­ges nemzet lehet erős nemzet. Té­ged az alkohol jobban pusztít, mint a föld minden nyavalyája együtte­sen. Megtámadja csecsemőidet, gyer­mekeidet, anyáidat, férjeidet, alat­tomosan orozva mérgezi azokat. Gyarapítja kórházi betegeidet, hü­lyéidet, nyavalyatörésben, elmeza­varban szenvedőidet. Rabjaidnak, gyilkosaidnak felét ő szállítja. Pe­dig van ellene szered. Kényszeritsd az államhatalmat, hogy védjen meg s ne a legszegényebb ember fillé­reiből s egészségéből szerezze meg szükségletei egy részét. Szólítsd fel emberi érzéssel és szívvel érző embertársaidat, hogy egyesült erővel pusztítsák ki ha­zátok e pestisét: a pálinka-vészt. Ne nézzék egyesek zsebét, hanem a közjó összeségét. A midőn alulírottak felkérjük arra, hogy Zemplénvármegye terü­letén megalakítandó antialkoholista egyesületbe tagnak lépjen be, né­hány szóval azt az irányt kívánjuk jelezni, amelyben működni kívá­nunk. Zemplénvármegye müveit kö­zönsége, ki-ki saját póldaadásával mint mérték letességi vagy absti- nens tag; orvosok, mint sok száz ember egészségének irányitői; lel­készek, mint népünk erkölcsi ne­velői ; tanítók, mint a jövő nemze­dék kinevelői, együttes társadalmi erővel, tanítással, példával s a hol lehet s ha kell, törvénykönyvvel a kézben, pusztítsák a pálinka-vÓBzt. Öt évi kötelezettség s két ko­rona évi tagdíj mellett kérjük arra, lépjen be egyesületünk kötelékébe s ha ösmerősei körében nézetünk­nek híveket tud szerezni, szíves­kedjék őket is beíratni. Kelt Sátoraljaújhelyben, a zem­plénvármegyei orvos-gyógyszerész- egyesületnek 1905. évi szeptember 23-án tartott üléséből. Hazafias üd­vözlettel : Lőcherer Lőrincz dr., vármegyei főorvos. Chudovszky Móricz dr., kórházi igazgató. Kin- csessy Péter gyógyszerész. Bizony érdemes e körlevél arra, hogy megszívleljük s a benne fogr laltak szerint cselekedjünk. — Egyházmegyei hírek. A Sze- pessy Ede elhalálozása folytán' meg­ürült bolyi plébániára Hamrák Já­nos lett kinevezve. Cselényi István kassai, Major Dezső homonnai hit­oktató lett; Szepesy Gyula Bolyból Bodókőváraljára helyeztetett át káp- láni minőségben; Pollák János szántói káplán letette a plébánosi vizsgát. Z. Mayer Geyza encsi káplán közép­iskolai hittanári oklevelet nyert. — Közúti kerületi felügyelő. Cibur Vilmos műszaki tanácsost az ungvári államépitészeti hivatal főnö­két, a kereskedelmügyi m. kir. mi­niszter a közúti felügyelői teendők­kel megbizta. Székhelye Ungvár és hatásköre Ung, Abaujtorna, Zemplén, Bereg, Ugocsa és Máramaros várme­gyék területére terjed ki. — Szerkesztő változás egy párt­lapnál. Mint legutóbb említettük a helyben megjelenő Felsőmagyaror­szági Hírlap szerkesztőségéből dr. Búza Barna kilépett; újabban dr. Am- brózy Ágoston társszerkesztő is visz- szalépett. Az említett kilépések foly­tán a lap főszerkesztője dr. Székely FFNYMFPFQ7FTI cziKKEK És eszközök iLll I IlLlLvlaL I I jutányosán beszerezhetők: ..........-..... 1 1 := vm HRABÉCZY KÁLMÁN drogériájában Sátoraljaújhely, Főtér.

Next

/
Thumbnails
Contents