Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)

1905-09-16 / 102. szám

Szeptember. 16. ZEMPLÉN 3. oldal. akkor ennek a generációnak Ujhely- ben nem kellene tartania a cholerától, mert mi azokat meg nem érjük. Minthogy pedig a plakát aligha állítja meg a cholerát, egyébb pedig tölünk telni nem igen szokott, azzal védekezünk hernyó, sertésvész, pero- nospóra ellen, azzal adjuk tudtul a kedves ebzárlatokat — meg hogy mikor illumináljunk — eme felettébb komoly időben szükségét látjuk a ha­lasztást nem tűrő energikus cselek­vésnek. Minthogy pedig országos ér­dek is, hogy egy város a maga bot­rányos rondaságával, a járvány fész­kévé ne fajulhasson, kérve kérjük az illetékes feljebb valóságot Ujhely köz- tisztasági és közegészségi ügyeibe való haladéktalan beavatkozásra. Az ál­landó piszkot és bűzt úgy ahogy csak eltűrnénk, mert hát megszoktuk, de az állandó cholerától egy kicsit fá­zunk. Pedig, ha Ujhelybe befészkeli magát: nem könnyen űzi ki belőle ember fia. Harminckét évvel ezelőtt minden tizedik ember meghalt cho- lerában. Nagy butaság volna feltéte­lezni, hogy a cholera ösmeri az el­évülést. Amit idáig rontottunk — mert egyebet sem tettünk az átszervezke- dés óta — az kis Miska ahhoz ké­pest, amit az újhelyi példátlan slen- driánsággal, botozni való lustasággal és rettenetes tudatlansággal — amit a csökönyösség hatványoz — most ronthatunk. Elvégre is, hogy drágán, pardon igen drágán a világ legrosz- szabb színházát építettük az semmi. Egy koldus város ugyan jobban meg­nézhetné a pénzét, mielőtt kontárok­kal dobatja sárba, de hát igen sok helyen az a közpénz sorsa és utóvégre is színházba járni nem muszáj, ha pedig leég és belesül is húsz harminc ember az se valami nagy dolog, egye­bütt is bele sültek az emberek száz számra a színházba még se vitte el az ördög a várost, már mint Bécset és Chikágót. És aztán volenti non fit injuria. Aki tudja vagy tudhatja, hogy tűz esetén ki se szaladhat ab­ból a büdös színházból és mégis be­lejár, hát az az ő dolga. De száz meg száz emberi életet dobni áldozatul — vagy ami a beszámítás tekintetében egyre megy — kockáztatni meg azért, mert akinek muszáj volna tenni, vagy nem tudják a leckéjüket, vagy nem akarják teljesíteni a kötelességüket, az már talán az újhelyi türelemnek is sok. Közkutra pedig okvetlenül pénznek kell lennie és ahhoz a köz- kuthoz azonnal hozzá kell fogni. Ha a város szegény akkor egyebütt kell kezdeni a spórolást, de inni muszáj. Méltóztatnak érteni? Ha egyébbként nem telik: szálljunk le a paripáról, más szóval térjünk vissza abba a be­csületes nagyközségi életbe, amelyik nem volt hazug. Telik akkor köz­kutra és talán egyébbre is. Aztán meg a bíróság nem fogja azokat az embereket izgatni, akiket a polgár- mesterség izgat, ami nagy nyereség lészen. Ha pedig megértünk a rendezett tanácsra, akkor adjuk annak egyszer már jelét is. ♦ E helyen teljes elismeréssel kell felemlítenünk, hogy aki a kolera elleni előzetes védekezés fontosságát belátta: az Dókus Gyula megyénk alispánja volt. S hogy mennyire tudatában van az ügy fontosságának, bizonyítják ez irányú — már általunk ismertetett intézkedései s bizonyítják azon újab­bak, melyekről következőkben vettünk tudomást: Legutóbbi számunkban már hírül adtuk ugyanis, hogy a város polgár- mestere hirdetmény utján hívta fel a közönséget a szomszéd Galicziában is fellépett kolera veszedelem elleni védekezésre, valamint a szükséges óvintézkedések megtételére és betar­tására. Mint értesülünk újabban, Dókus Gyula, vármegyénk alispánja f. hó 14-én délelőtt Székely Elek polgár- mestert, dr. Szepessi Arnold városi főorvost és Schmidt Lajos rendőrkapi­tányt tanácskozásra liivta össze és e tanácskozmányon meghallgatva első sorban fentnevezetteknek az általa ki- bocsájtott felhívásra tett intézkedéseit, a következő, felette fontos és a veszély meggátlását leginkább elősegítő intéz­kedések sürgős foganatosítását ren­delte el. Elrendelte először, hogy a rend­őrség az összes udvarokat vizsgálja át és ahol tisztátalanságot talál, ezt azonnal jelentse. A rendőrkapitány és városi orvos a bejelentett tisztátalan házak udvarait vizsgálja felül és a szükséghez képest az előirt rendsza­bályokat alkalmazzák. Hogy az ut- czák és terek tiszták legyenek, elren­delte az alispán, miszerint a hetivá­sár a város belterületéről kihelyez­tessék ideiglenesen a volt tornacsar­nok melletti térre. A napipiac to­vábbra is a rendes helyén maradhat. Felhívta ezenkívül a polgármestert, hogy megfelelő számú utcaseprőről, meg egy utczaöntöző kocsiról és mi­után azt tapasztalta, hogy a város tulajdonát képező fuvarok az össze­sepert és az utczákon felhalmozott szemetet képtelenek rendes időben el­szállítani, a városi szemétszállító fu­varok számának nagyobbitásáról sür­gősen gondoskodjék; továbbá a Rony- va patak medrét, amely teljesen be van iszapolva, olyannyira, hogy egyes helyeken a viz szabad lefolyása van akadályozva és e helyeken a posvá- nyos viz óriási bűzt áraszt, a Pázsit- utczától a vágóhidig 2 méter fel és 80 cm. fenékszélességben tisztitassa ki és hasonlólag járjon el a zsólyom- kai csatornával is. Miután a jelenlegi vízhiány is óriási veszedelmet idézhet elő, felhi­vatott a polgármester, miszerint je­lentse be a város képviselőtestületé­nek, hogy a vízhiány sürgős meg­szüntetéséről gondoskodjék és pedig vagy a Ronyva mentén készítendő egy pár kút fúrásával, amelynek vize mosás és tűzoltásra lesz felhasznál­ható s igy a város többi kutjaiból a közönség ivóvíz szükséglete könnyeb­ben fedezhető, vagy pedig a vízveze­ték bő kutjaiból ideiglenesen lerakandó csövekkel vezettessék a viz a városba. A rendőrkapitányt is felhívta az alispán, hogy a közönséget és a szál­lodatulajdonosokat hívja fel, miszerint minden a város területére akár Né­metországból, akár pedig Galíciából érkező utast azonnal jelentsenek be. Elrendeltetett végre, hogy a ven­déglők, kávéházak, korcsmák és min­dennemű nyilvános helyek a városi orvos és rendőrkapitány által meg­vizsgáltassanak, továbbá hogy a bér­kocsiállomás tisztán tartassák és meg- felelőleg fertőtlenitessék. A midőn a vármegye alispánjá­nak ezen hasznos és a város közön sége egészségének megvédésére irá­nyuló intézkedéseiért a város közön­sége nevében köszönetünket nyilvá­nítjuk, azon reményünknek adunk kifejezést, hogy a város elöljárói is átlátva az esetleges nagy veszélyt teljes igyekezettel és a legnagyobb erélylyel fogják az alispán intézkedé­seit végrehajtani. Itt jelenthetjük még azt is, hogy a belügyminiszter által vármegyénkbe kiküldött dr. Fáy Aladár közegész­ségügyi felügyelő beutazván a vár­megye felső járásait folyó hó 15 én közölte az alispánnal, miszerint a belépő ellenőrző állomások létesítése céljából szükséges intézkedéseket meg­tette. * Mindezen intézkedések megnyug­vással tölthetik el a megye közönsé­gét s azzal a reménynyel, hogyha talán történnének is mulasztások, Dókus alispán körültekintő gondos­sága észreveszi azokat s gondoskodik, hogy a kötelességükről megfeledkező hatóságok azok teljesítésére rászorit- tassanak. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( A vármegye Tiriliseinek 1906. évre érvényes névjegyzékét az igazoló választmány összeállította s azok f. hó 14-től számított 15 napra közszem­lére a vármegye irattárába kitétettek. A névjegyzék ellen a fentebb meg­állapított határidőig felebbezni lehet és pedig az állandó bíráló választ­mányhoz intézve s az igazoló választ­mányhoz címezve — az alispánnál. )( Pályázat végrehajtói állásra. A sárospataki járás főszolgabirája pályázatot hirdet az 1400 korona fi­zetéssel javadalmazott sárospataki községi végrehajtói állásra. Pályázati kérvények f. é. szept. 30-ig nyújtandók be. A választás október 3-án lesz megtartva. HÍREK. Lakbér szabályzat. — szept. 16. Hazánk sok nagyobb vidéki vá­rosában — többek közt Sátoraljaúj­helyben is — a lakbér negyed olyan, mint a görög kalendárium. Utánajár a rendes időszámításnak. Hogy mire való ez a sok minden féle időszámítás, azt találják ki a na­gyon okos emberek. Mi csak annyit tudunk, hogy sem nem jó, sem nem célszerű, sem megindokolva nincs. A polgári év kezdődik január el­sején : az egyházi év december eleje körül, az iskolai év szeptember elején, a parlamenti év mikor hogy, a lakók uj éve május elsején. A görögöké ja­nuár közepén, a zsidóké szeptember végén. A gazdasági iskoláké október­ben, a méhészeké májusban, stb. Legyen meg az öröme mindenki­nek ; cselekedjék mindenki saját bölcs belátása szerint, ahhoz semmi közünk. De hogy a lakbórleti év miért kez­dődjék május elsején, arra elfogadható választ még eddig nem kaptunk. Kétségtelen, hogy a lakbérleti év­nek május elején való kezdetét a fel­találók helyesen indokolták meg azzal, hogy a költözködésre ki kell várni a jó időt s a városi ember finyásabb, mint a falusi, amely január elsején hurcolkodik. A városi ember meg­fagyna a januári költözésnél, mig az enyhe tavaszi idő beálltával már nem gémberedik el a keze. De ennél az indokolásnál már teljesen egyre ment volna április 1-jét jelölni meg a lak­bér év kezdetéül, mert április elsején sem fagy meg a mi éghajlatunk alatt még a költöző ember sem. Ilyen városokban, mint a mienk is, ahol a lakók háromnegyedrésze havi fizetéses tisztviselő és gyári munkás, akinek lakbér járandóságait az állami, vagy más közpénztárak mindig a polgári év szerint számított negyedekbe, tehát január, április, jú­lius és október első napján fizetik ki, egyedül helyes és helyén való be­osztás az volna, hogy a lakbér év nem május, de ápril. hó 1-én kez­dődjék. Áz újabb kor annyi történelmi napot csinált, a nemzeti ünnepeket, különféle jogcímek alatt a normana­pokat úgy szaporította, hogy ma-hol­nap a munkára rendelt időből fo­gyunk már ki a sok mindenféle ün­nep, szentheverdel és titulus biben- dik miatt. Ne kövessük a kalendári­umrontás terén a rossz példát, de ha­ladjunk a polgári év számításának alapján a közbeeső fontosabb időpon­tok meghatározásában is. És mert semmi elfogadható indokolás nem szól a mellett, hogy miért fizessük a házbért a következő hónapban, nem abban amelyikben lakbérilletményün­ket megkapjuk: célszerű lenne, ha a városi tanács a most érvényben levő lakbérszabályrendeletet akként alakítaná át, hogy a lakbér-év nem május, de április hó elején kezdőd­jék s a költözések e napra tétesse­nek át. Nem ütközik az egész dolog semmi nehézségbe, nem jár hátrá­nyokkal, de amennyiben a javasolt lakbórleti újév egybeesnék alakbérre fordítandó pénzekhez való hozzájut- hatással is, határozottan csak előnyös. Legalább nem költenénk el lakbérün­ket s azon a napon, amelyen fizet­nünk kell, volna pénzünk is. — Kivándorlási vizsgálat. Dr. Szontágh Béla m. kir. belügyminisz­teri titkár, László Fülöp kassai ki- vándorlási iroda igazgatóval e napok­ban motor kocsin sorra járta a hegy­aljai falvakat és városokat; mindenütt vizsgálva a kivándorlásról vezetett nyilvántartásokat és utasításokkal látta el a kivándorlásra nézve a községi elöljárókat. — A Kazinczy-utcai közkút sorsa. Három hete, hogy a Kazinczy-utcai úgynevezett kántorkut megtagadta a szolgálatot és azóta nem ád vizet. A város intézkedett is a kút kijavítása és helyreállítás iránt, de mivel a kút annyira megvan rongálva, hogy tö­kéletes helyreállításához föltétlenül szükséges, hogy a mély kutban vé­gezzék a munkát és erre a veszedel­mes munkának teljesítésére egyálta­lán egy kutmester sem vállalkozik, a közkút maradt tehát a régi hasz­navehetetlen állapotában. Viz van benne és a közönség még sem fér­het hozzá. Azt mondják ugyanis, hogy a kútnak az a baja, hogy a fala bedőlt és minden percben to­vábbi bedöléstől lehet tartani s azért nem mer senki a kútba bocsátkozni és ott hosszabb ideig tartó munkát végezni. Hát ez — ha igy áll a do­log — nagy baj, de a kuttal mégis csak kell valamit csinálni; mert meg nem tűrhető viszont az a legújabb és mindinkább nagyobb tért hóditó rossz szokás, hogy a kút felső deszka szer­kezetét kiemelik és kötelek segélyé­vel húzzák fői a vizet. Ennél a szo­katlan műveletnél is könnyen történ­het valamely szerencsétlenség. Vagy zárják le, vagy tömessék be egészen, vagy tegyék használható állapotba. A legcélszerűbb azonban az volna, ha a kutat betömetuék és a közelben uj kutat furatnának, mert a jövő év­ben úgy is el kell távolítani ezt a közkutat, mivel a gör. kath. egyház azon a helyen egy emeletes házat készül épitteteni. — Búcsú. Folyó hó 8-án szentel­tetett fel a szerencsi róm. kath. tem­plom, a mely napon búcsút is szok­tak tartani. Ebből az alkalomból Szerencs valóságos ünnepi szint öltött. Ott volt a tokaji esperesi kerület papsága majdnem teljes számban. A templomban az ünnepi szent beszédet Petsár Béla mádi s. lelkész végezte. A nagy misét pedig fényes segédlettel Bessenyey István monoki esperes- plébános tartotta. — Isteni tisztelet után Szekeresi János szerencsi plébá­nos vendégszerető házánál a papság és meghívott vendégek ebédre gyűltek össze. A kitűnő ebéd mellett sok jó toaszt is elhangzott. — Próbavágás. Még mindig nem Sátoraljaújhelyben, hanem Pécsett, a hol a tanács a husdrágaságra való tekintettel elhatározta, hogy saját ke­zelésében próbavágásokat fog eszkö­zölni és a húst városi mészárszékek­ben fogja elárusítani. A pécsi tanács felszólította közegeit, hogy a próba­vágásokra vonatkozólag tegyenek ja­vaslatot. — Sátoraljaújhely város ta­Az úri közönség b. figyelmébe! őszi * téli idényre ,..r—ajánlom raktáron lévő legdivatosabb angol, franczia és honi gyártmányú kelméimet. Tanulmányutamról hazaérkezve, a legújabb divat szerint készítek felöltőket, téli kabátokat, valamint a legújabb Redingő ruhákat. Dús válalaszték szőrmeárukban és legújabb angol flanell mellényekben. A ó. közönség további becses pártfogását kéri SANT MÓR-------------------------------------------------------------------------------- — ' ' ■■■■■■" mély tisztelettel angol férfi-szabó.

Next

/
Thumbnails
Contents