Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)

1905-09-16 / 102. szám

Szeptember. 16.

ZEMPLÉN

3. oldal.

akkor ennek a generációnak Ujhely- ben nem kellene tartania a cholerától, mert mi azokat meg nem érjük.

Minthogy pedig a plakát aligha állítja meg a cholerát, egyébb pedig tölünk telni nem igen szokott, azzal védekezünk hernyó, sertésvész, pero- nospóra ellen, azzal adjuk tudtul a kedves ebzárlatokat — meg hogy mikor illumináljunk — eme felettébb komoly időben szükségét látjuk a halasztást nem tűrő energikus cselekvésnek. Minthogy pedig országos érdek is, hogy egy város a maga botrányos rondaságával, a járvány fészkévé ne fajulhasson, kérve kérjük az illetékes feljebb valóságot Ujhely köz- tisztasági és közegészségi ügyeibe való haladéktalan beavatkozásra. Az állandó piszkot és bűzt úgy ahogy csak eltűrnénk, mert hát megszoktuk, de az állandó cholerától egy kicsit fázunk. Pedig, ha Ujhelybe befészkeli magát: nem könnyen űzi ki belőle ember fia. Harminckét évvel ezelőtt minden tizedik ember meghalt cho- lerában. Nagy butaság volna feltételezni, hogy a cholera ösmeri az elévülést.

Amit idáig rontottunk — mert egyebet sem tettünk az átszervezke- dés óta — az kis Miska ahhoz képest, amit az újhelyi példátlan slen- driánsággal, botozni való lustasággal és rettenetes tudatlansággal — amit a csökönyösség hatványoz — most ronthatunk. Elvégre is, hogy drágán, pardon igen drágán a világ legrosz- szabb színházát építettük az semmi. Egy koldus város ugyan jobban megnézhetné a pénzét, mielőtt kontárokkal dobatja sárba, de hát igen sok helyen az a közpénz sorsa és utóvégre is színházba járni nem muszáj, ha pedig leég és belesül is húsz harminc ember az se valami nagy dolog, egyebütt is bele sültek az emberek száz számra a színházba még se vitte el az ördög a várost, már mint Bécset és Chikágót. És aztán volenti non fit injuria. Aki tudja vagy tudhatja, hogy tűz esetén ki se szaladhat abból a büdös színházból és mégis belejár, hát az az ő dolga. De száz meg száz emberi életet dobni áldozatul — vagy ami a beszámítás tekintetében egyre megy — kockáztatni meg azért, mert akinek muszáj volna tenni, vagy nem tudják a leckéjüket, vagy nem akarják teljesíteni a kötelességüket, az már talán az újhelyi türelemnek is sok. Közkutra pedig okvetlenül pénznek kell lennie és ahhoz a köz- kuthoz azonnal hozzá kell fogni. Ha a város szegény akkor egyebütt kell kezdeni a spórolást, de inni muszáj. Méltóztatnak érteni? Ha egyébbként nem telik: szálljunk le a paripáról, más szóval térjünk vissza abba a becsületes nagyközségi életbe, amelyik nem volt hazug. Telik akkor közkutra és talán egyébbre is. Aztán meg a bíróság nem fogja azokat az embereket izgatni, akiket a polgár- mesterség izgat, ami nagy nyereség lészen.

Ha pedig megértünk a rendezett tanácsra, akkor adjuk annak egyszer már jelét is.

♦

E helyen teljes elismeréssel kell felemlítenünk, hogy aki a kolera elleni előzetes védekezés fontosságát belátta: az Dókus Gyula megyénk alispánja volt.

S hogy mennyire tudatában van az ügy fontosságának, bizonyítják ez irányú — már általunk ismertetett intézkedései s bizonyítják azon újabbak, melyekről következőkben vettünk tudomást:

Legutóbbi számunkban már hírül adtuk ugyanis, hogy a város polgár- mestere hirdetmény utján hívta fel a közönséget a szomszéd Galicziában is fellépett kolera veszedelem elleni védekezésre, valamint a szükséges

óvintézkedések megtételére és betartására.

Mint értesülünk újabban, Dókus Gyula, vármegyénk alispánja f. hó 14-én délelőtt Székely Elek polgár- mestert, dr. Szepessi Arnold városi főorvost és Schmidt Lajos rendőrkapitányt tanácskozásra liivta össze és e tanácskozmányon meghallgatva első sorban fentnevezetteknek az általa ki- bocsájtott felhívásra tett intézkedéseit, a következő, felette fontos és a veszély meggátlását leginkább elősegítő intézkedések sürgős foganatosítását rendelte el.

Elrendelte először, hogy a rendőrség az összes udvarokat vizsgálja át és ahol tisztátalanságot talál, ezt azonnal jelentse. A rendőrkapitány és városi orvos a bejelentett tisztátalan házak udvarait vizsgálja felül és a szükséghez képest az előirt rendszabályokat alkalmazzák. Hogy az ut- czák és terek tiszták legyenek, elrendelte az alispán, miszerint a hetivásár a város belterületéről kihelyeztessék ideiglenesen a volt tornacsarnok melletti térre. A napipiac továbbra is a rendes helyén maradhat. Felhívta ezenkívül a polgármestert, hogy megfelelő számú utcaseprőről, meg egy utczaöntöző kocsiról és miután azt tapasztalta, hogy a város tulajdonát képező fuvarok az összesepert és az utczákon felhalmozott szemetet képtelenek rendes időben elszállítani, a városi szemétszállító fuvarok számának nagyobbitásáról sürgősen gondoskodjék; továbbá a Rony- va patak medrét, amely teljesen be van iszapolva, olyannyira, hogy egyes helyeken a viz szabad lefolyása van akadályozva és e helyeken a posvá- nyos viz óriási bűzt áraszt, a Pázsit- utczától a vágóhidig 2 méter fel és 80 cm. fenékszélességben tisztitassa ki és hasonlólag járjon el a zsólyom- kai csatornával is.

Miután a jelenlegi vízhiány is óriási veszedelmet idézhet elő, felhivatott a polgármester, miszerint jelentse be a város képviselőtestületének, hogy a vízhiány sürgős megszüntetéséről gondoskodjék és pedig vagy a Ronyva mentén készítendő egy pár kút fúrásával, amelynek vize mosás és tűzoltásra lesz felhasználható s igy a város többi kutjaiból a közönség ivóvíz szükséglete könnyebben fedezhető, vagy pedig a vízvezeték bő kutjaiból ideiglenesen lerakandó csövekkel vezettessék a viz a városba.

A rendőrkapitányt is felhívta az alispán, hogy a közönséget és a szállodatulajdonosokat hívja fel, miszerint minden a város területére akár Németországból, akár pedig Galíciából érkező utast azonnal jelentsenek be.

Elrendeltetett végre, hogy a vendéglők, kávéházak, korcsmák és mindennemű nyilvános helyek a városi orvos és rendőrkapitány által megvizsgáltassanak, továbbá hogy a bérkocsiállomás tisztán tartassák és meg- felelőleg fertőtlenitessék.

A midőn a vármegye alispánjának ezen hasznos és a város közön sége egészségének megvédésére irányuló intézkedéseiért a város közönsége nevében köszönetünket nyilvánítjuk, azon reményünknek adunk kifejezést, hogy a város elöljárói is átlátva az esetleges nagy veszélyt teljes igyekezettel és a legnagyobb erélylyel fogják az alispán intézkedéseit végrehajtani.

Itt jelenthetjük még azt is, hogy a belügyminiszter által vármegyénkbe kiküldött dr. Fáy Aladár közegészségügyi felügyelő beutazván a vármegye felső járásait folyó hó 15 én közölte az alispánnal, miszerint a belépő ellenőrző állomások létesítése céljából szükséges intézkedéseket megtette.

*

Mindezen intézkedések megnyugvással tölthetik el a megye közönségét s azzal a reménynyel, hogyha talán történnének is mulasztások, Dókus alispán körültekintő gondossága észreveszi azokat s gondoskodik, hogy a kötelességükről megfeledkező hatóságok azok teljesítésére rászorit- tassanak.

VÁRMEGYE ÉS VAROS.

)( A vármegye Tiriliseinek 1906. évre érvényes névjegyzékét az igazoló választmány összeállította s azok f. hó 14-től számított 15 napra közszemlére a vármegye irattárába kitétettek. A névjegyzék ellen a fentebb megállapított határidőig felebbezni lehet és pedig az állandó bíráló választmányhoz intézve s az igazoló választmányhoz címezve — az alispánnál.

)( Pályázat végrehajtói állásra. A sárospataki járás főszolgabirája pályázatot hirdet az 1400 korona fizetéssel javadalmazott sárospataki községi végrehajtói állásra. Pályázati kérvények f. é. szept. 30-ig nyújtandók be. A választás október 3-án lesz megtartva.

HÍREK.

Lakbér szabályzat.

— szept. 16.

Hazánk sok nagyobb vidéki városában — többek közt Sátoraljaújhelyben is — a lakbér negyed olyan, mint a görög kalendárium. Utánajár a rendes időszámításnak.

Hogy mire való ez a sok minden féle időszámítás, azt találják ki a nagyon okos emberek. Mi csak annyit tudunk, hogy sem nem jó, sem nem célszerű, sem megindokolva nincs.

A polgári év kezdődik január elsején : az egyházi év december eleje körül, az iskolai év szeptember elején, a parlamenti év mikor hogy, a lakók uj éve május elsején. A görögöké január közepén, a zsidóké szeptember végén. A gazdasági iskoláké októberben, a méhészeké májusban, stb.

Legyen meg az öröme mindenkinek ; cselekedjék mindenki saját bölcs belátása szerint, ahhoz semmi közünk. De hogy a lakbórleti év miért kezdődjék május elsején, arra elfogadható választ még eddig nem kaptunk.

Kétségtelen, hogy a lakbérleti évnek május elején való kezdetét a feltalálók helyesen indokolták meg azzal, hogy a költözködésre ki kell várni a jó időt s a városi ember finyásabb, mint a falusi, amely január elsején hurcolkodik. A városi ember megfagyna a januári költözésnél, mig az enyhe tavaszi idő beálltával már nem gémberedik el a keze. De ennél az indokolásnál már teljesen egyre ment volna április 1-jét jelölni meg a lakbér év kezdetéül, mert április elsején sem fagy meg a mi éghajlatunk alatt még a költöző ember sem.

Ilyen városokban, mint a mienk is, ahol a lakók háromnegyedrésze havi fizetéses tisztviselő és gyári munkás, akinek lakbér járandóságait az állami, vagy más közpénztárak mindig a polgári év szerint számított negyedekbe, tehát január, április, július és október első napján fizetik ki, egyedül helyes és helyén való beosztás az volna, hogy a lakbér év nem május, de ápril. hó 1-én kezdődjék.

Áz újabb kor annyi történelmi napot csinált, a nemzeti ünnepeket, különféle jogcímek alatt a normanapokat úgy szaporította, hogy ma-holnap a munkára rendelt időből fogyunk már ki a sok mindenféle ünnep, szentheverdel és titulus biben- dik miatt. Ne kövessük a kalendáriumrontás terén a rossz példát, de haladjunk a polgári év számításának alapján a közbeeső fontosabb időpontok meghatározásában is. És mert

semmi elfogadható indokolás nem szól a mellett, hogy miért fizessük a házbért a következő hónapban, nem abban amelyikben lakbérilletményünket megkapjuk: célszerű lenne, ha a városi tanács a most érvényben levő lakbérszabályrendeletet akként alakítaná át, hogy a lakbér-év nem május, de április hó elején kezdődjék s a költözések e napra tétessenek át.

Nem ütközik az egész dolog semmi nehézségbe, nem jár hátrányokkal, de amennyiben a javasolt lakbórleti újév egybeesnék alakbérre fordítandó pénzekhez való hozzájut- hatással is, határozottan csak előnyös. Legalább nem költenénk el lakbérünket s azon a napon, amelyen fizetnünk kell, volna pénzünk is.

— Kivándorlási vizsgálat. Dr. Szontágh Béla m. kir. belügyminiszteri titkár, László Fülöp kassai ki- vándorlási iroda igazgatóval e napokban motor kocsin sorra járta a hegyaljai falvakat és városokat; mindenütt vizsgálva a kivándorlásról vezetett nyilvántartásokat és utasításokkal látta el a kivándorlásra nézve a községi elöljárókat.

— A Kazinczy-utcai közkút sorsa.

Három hete, hogy a Kazinczy-utcai úgynevezett kántorkut megtagadta a szolgálatot és azóta nem ád vizet. A város intézkedett is a kút kijavítása és helyreállítás iránt, de mivel a kút annyira megvan rongálva, hogy tökéletes helyreállításához föltétlenül szükséges, hogy a mély kutban végezzék a munkát és erre a veszedelmes munkának teljesítésére egyáltalán egy kutmester sem vállalkozik, a közkút maradt tehát a régi hasznavehetetlen állapotában. Viz van benne és a közönség még sem férhet hozzá. Azt mondják ugyanis, hogy a kútnak az a baja, hogy a fala bedőlt és minden percben további bedöléstől lehet tartani s azért nem mer senki a kútba bocsátkozni és ott hosszabb ideig tartó munkát végezni. Hát ez — ha igy áll a dolog — nagy baj, de a kuttal mégis csak kell valamit csinálni; mert meg nem tűrhető viszont az a legújabb és mindinkább nagyobb tért hóditó rossz szokás, hogy a kút felső deszka szerkezetét kiemelik és kötelek segélyével húzzák fői a vizet. Ennél a szokatlan műveletnél is könnyen történhet valamely szerencsétlenség. Vagy zárják le, vagy tömessék be egészen, vagy tegyék használható állapotba. A legcélszerűbb azonban az volna, ha a kutat betömetuék és a közelben uj kutat furatnának, mert a jövő évben úgy is el kell távolítani ezt a közkutat, mivel a gör. kath. egyház azon a helyen egy emeletes házat készül épitteteni.

— Búcsú. Folyó hó 8-án szenteltetett fel a szerencsi róm. kath. templom, a mely napon búcsút is szoktak tartani. Ebből az alkalomból Szerencs valóságos ünnepi szint öltött. Ott volt a tokaji esperesi kerület papsága majdnem teljes számban. A templomban az ünnepi szent beszédet Petsár Béla mádi s. lelkész végezte. A nagy misét pedig fényes segédlettel Bessenyey István monoki esperes- plébános tartotta. — Isteni tisztelet után Szekeresi János szerencsi plébános vendégszerető házánál a papság és meghívott vendégek ebédre gyűltek össze. A kitűnő ebéd mellett sok jó toaszt is elhangzott.

— Próbavágás. Még mindig nem Sátoraljaújhelyben, hanem Pécsett, a hol a tanács a husdrágaságra való tekintettel elhatározta, hogy saját kezelésében próbavágásokat fog eszközölni és a húst városi mészárszékekben fogja elárusítani. A pécsi tanács felszólította közegeit, hogy a próbavágásokra vonatkozólag tegyenek javaslatot. — Sátoraljaújhely város taAz úri közönség b. figyelmébe! őszi * téli idényre

,..r—ajánlom raktáron lévő legdivatosabb angol, franczia és honi gyártmányú kelméimet.

Tanulmányutamról hazaérkezve, a legújabb divat szerint készítek felöltőket, téli kabátokat, valamint a legújabb Redingő ruhákat.

Dús válalaszték szőrmeárukban és legújabb angol flanell mellényekben. A ó. közönség további becses pártfogását kéri SANT MÓR-------------------------------------------------------------------------------- — ' ' ■■■■■■" mély tisztelettel angol férfi-szabó.