Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-05-02 / 48. szám

Május 2. ZEMPLfí N 3. oldal. diákok — kik a húsvéti ünnepekre | a magyar-lengyel zarándokcsapattal mentek Rómába — hazafele utaztuk- ban tekintették meg városunkat. A Rómába zarándokló csapat mintegy 350 magyar és lengyel tanulóifjuból állott. A hazautazó lengyel ifjak kö­zött több volt olyan, kit a pápa a húsvéti ájtatosságok és tisztelgések során megszólítással is kitüntetett — Menetrend-változtatás feul- tur célból. Székelj Elek, Sátoralja­újhely város polgármestere egy min­den tekintetben figyelemre méltó kérelemmel fordult a kereskedelem­ügyi minisztériumhoz. A kérelem leg­inkább a színházlátogató vidéki kö­zönség érdekeit célozza, de figyelemre méltó azért is, mert nemes, kulturális célt szolgál. A polgármester ez irányú gondoskodása minden tekintetben di­cséretet érdemel. A kérvény szövege­zése a következő: Miniszter Ur! Sátoraljaújhely rt. városra és különö­sen a város közönségére a közműve­lődés emelése, terjesztése, s a ma­gyar nemzeti színművészet ápolása, a magyar nyelvnek itt a határszélen erősbitése céljából, felette fontos kéré­sünk van Miniszter úrhoz, mely kére­lem csekély vagy épen semmi áldo­zattal, előre ki nem számítható nemes misszió teljesítésére van hivatva. Vá­rosunk a téli és tavaszi időszakban bir színészettel. A vasúti vonatoknak — e részben — innen a korán esteli időben indulása folytán, színházunkat a vidék közönsége, a mely közönség részben szórakozás, de nagyobb rész­ben müvelődéei célból látogatná a színházat, be nem jöhet, mert haza­utazása a szinielőadások után már lehetetlen. Miután pedig Sátoralja­újhelyből a 443. számú gyors teher vonat este 10 óra 50 perckor, a 4G7. számú helyi teher vonat pedig este 11 óra 39 perckor indul, igen köny nyen lehetne segíteni a vidéki közön­ség kívánságán azáltal, ha ezen vona­tok személyszállítással is egybekap­csoltatnának. Miért is úgy Sátoralja­újhely város közönsége nevében, mely a kulturális célokra tett áldozatai viszonzásául, a forgalom emelése te­kintetéből ezen óhajának teljesítését joggal várja . . . valamint a vidéki közönség érdekében, magyar hazafias szempontból is kívánatos azon kére­lem teljesítése iránt folyamodom Mi­niszter úrhoz, hogy a Sátoraljaújhely­ből este 10 óra 50 perckor és 11 óra 39 perckor induló 443. és 467. s^. teher vonatoknak, személyszállításra berendezését elrendelni méltóztassék. Székelj Elek, polgármester. — Halálozás. Schiffter Mihály, volt 1848/40-iki honvédhadnagy, nyu­galmazott körjegyző április hó 29-én Sátoraljaújhelyben meghalt. Az el­hunytban Hocz Gábor helybeli pénz­ügyi tisztviselő apósát gyászolja. Te­metése folyó hó 1-én ment végbe. _ PrilÄn«''" * - * Budapest felé induló, — valamint Budapest felől este 7 ó. 56 perckor Ujhelybe érkező és innen Csap felé induló gyorsvonatokat szaméljvona- tokká változtatták át. — A többi vonatok érkezésének és indulásának ideje csak csekély mértékben szen­vedtek változást. Olvasóink tájékoz­tatása végett alant leközöljük az uj menetrendet. — Talált gyermekek. Ma délelőtt két kis gyermeket hoztak a ren­dőrkapitánysághoz, akik magukra ha­gyatva jártak az utcán. Az egyik gyermeket hozzátartozói már el is vit­ték, mig a másik apróság most is ott sir az idegen lakásban, idegen embe­rek között. Az utóbbit a Jókai utcá­ról hozták be és senkisem tudja, kinek a gyermeke. Az apró gyermek­nek az utcán való csatangolása a szülők gondatlanságára vezethető visz- sza, akik úgy látszik, nem nagyon törődnek azzal, ha gyermekük az utcákon jár-kél és ki van téve egy­magában, védtelenül komolyabb sze­rencsétlenségeknek is. Tanácsos volna az ilyen szülőket szigorúan megbün­tetni, hogy máskor el ne felejtsék gyermekeik felett a köteles szülői felügyeletet gyakorolni. — Követésreméltó példa. Molnár József erdőhorváti lakos a múlt na­pokban érkezett meg Amerikából és az Amerikában lakó magyar testvé­reink között egy felhívás alapján 151 koronát gyűjtött a roskadozó reform, templom újra építésének alapjára. A szép tett önmagát dicséri. — A szalonka vadászatok az idén nagyon szép eredménynyel záródtak le. Az idei szalonka vadászatok al­kalmával az első szalonkát — mint annak idején közöltük — Staut Jó­zsef főispáni titkár lőtte. A legtöbb szalonkát Adriánji Béla (13) és Szentgjörgji István (8) lőtték. — 203 millió 895.000 korona. Ezt az óriási összeget fizette ki a m. kir. osztálysorsjáték nyolc esztendős fennállása alatt. De a magyar sors­játékunk az egész világon a leggaz­dagabb. Nemcsak azért, mert itt ta­láljuk a legnagyobb nyereményt és mert oly nagyok a főnyereményei és mert szerencsés esetben egy milliót is lehet nyerni (ilyen esélyeket a vi­lág egyetlen sorsjátéka sem nyújt), hanem főleg azért, mert tervezete va­lóban zseniálisan van kidolgozva. A 14 és fél millió koronányi óriási pénz­összeg lehatol a nép legalsó rétegéig. Nyolc évi fennállása alatt az osztály- sorsjáták szerencse-intézménynyé lett, mely nagy hivatást teljesít. Egy pil­lantást kell csak vetnünk a XVI. sorsjáték ma közzétett tervezetére, hogy meggyőződjünk róla, mily elő­nyös az ezen sorsjátékban való rész­vétel. SZÍNHÁZ. Heti műsor. Kedden: „Szent-bernáti barátok,“ színmű. Szerdán: „Az eleven ördög,“ operette. Csütörtökön: „A baba,“ operette. Pénteken : „Az aranypatkó,“ (újdonság) víg­játék. Szombaton : „Hajdúk hadnagya,“ (újdonság) operette. Vasárnap: „Hajdúk hadnagya,“ operette. ** Az első előadás. Ma, folyó évi május hó 2-án első előadásként, azon­ban még a téli bérlet 16-ik száma­ként, a nyári szezon megnyitó elő­adásául Ohorn Antal öt felvonásos színmüve a „Szent-bernáti barátok“ kerül színre, mely a vígszínházban nagy sikert ért el. A darab fő szere­peit dr. Rácz Ede (Pál) Szénássj György (Eduárd) Kondráth Ilona (Margit) fogják játszani. Az első, megnyitó előadásról legközelebbi szá­munk tárcarovatában számolunk be. ** Szereposztás. Holnap szerdán f hó 3-án Konti József operettje az „Eleven ördög“ kerül színre a követ­kező szereposztásban: Hermine — Nagj Aranka, Letorieres — Tábori Frida, Pompónius — laragó Ödön, Marianne — Kállaj Lájza, Margót Diósi Anna, báró — Szénássj György. TANÜGY. A tokaji polg. fiúiskola fejlődése. — május 2. A tokaji polgári fiúiskolánál foko­zatos fejlesztés folytán 1905. szep­tember 1-ével a III. osztály is meg­nyílik. A gondnokság és az igazgató már megtették a kir. tanfelügyelőség utján fölterjesztésüket a V. K. mi­nisztériumhoz, melyben a szervező rendelet határoz mányaihoz képest ké­rik a közoktatásügyi kormányt, hogy az intézetnek szeptember elejével meg­nyitandó harmadik tanterme részére a szükséges fölszerelésről, s egy újabb, negyedik tanerő kinevezéséről kellő időben gondoskodjék. Két év tapasztalata bizonyítja, mily üdvös intézmény volt Tokajban a polgári fiúiskola szervezése s meny­nyire hiányt pótló ez a mi nagy vár­megyénkben, melynek alsó részén Sárospatakot és Sátoraljaújhelyt ki­véve középiskola nincsen. A felső­vidék igényeit a középoktatás terén némileg kielégíti a homonnai polgári fiúiskola, bár ez is túl népes s nem volna baj, ha Nagymihály is dicse­kedhetnék egy ilyen intézettel, vagy 4 osztályú gimnáziummal; (ami ugyan régen készült ott, úgy papiroson, de a megvalósulástól még igen nagy tá­volság választja el.) Az alvidék pe­dig, csaknem 100 kilométernyi hosz- szuságu vonalon nem birt középisko­lával, mig Tokaj község áldozatkész­sége némileg nem segített e bajon. Most van folyamatban a tokaji polgári iskola céljaira szolgáló, s a modern pedagógia követelményeit tel­jesen kielégítő díszes épület emelése. Az uj tanév már az uj épületben ta­lálja a növendékeket. Nagy kár, hogy a terv úgy ké­szült, hogy igazgatói lakás nincs az épületben. A város igy is erejét meg­haladó áldozatot hoz ez iskolára, jo­gos és méltánylandó lett volna tehát az a kérése, melylyel a közelmúltban a közoktatási kormányhoz fordult, hogy ez nyújtson segédkezet az igaz­gatói lakás felépítéséhez. Dacára a vármegyei kir. tanfelügyelő pártoló felterjesztésének : nem jutott az or­szág kasszájából erre a célra. Nagy hiányát érzi Tokaj és az alvidék a polgári leányiskolának is. Bizony okos dolog volna, ha azt is keresztül vihetnék a tokajiak. Vagy talán Szerencs nem hozhatna e meg olyan áldozatot a középoktatásnak ? Nem lehetne-e ott valamit tenni a polgári leányiskola szervezése érde­kében ? Tagadhatlan, hogy halad várme­gyénkben a tanügy; de ez az a tér: ahol a haladás soha sem elegendő, mindig intenzivebbnek kell annak lennie. Különösen a polgári iskolák szervezése körül kellene a kormány­nak is nagyobb áldozatkészséget ta­núsítani. Népiskolát adott várme­gyénknek 1904-ben 22-őt újonnan. Az éven pedig csak 2 uj népiskolát szervez: Pazdicson és Mocsárban. Itt is a községek építtetnek. A kultur kiadások bőven ka­matozó tőkék a nemzetek életében. Máshol takarékoskodjanak, talán a nyugdijaknál inkább, csak ne az iskolákon. —y­A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. Tanítónő Helyben. Ez egyáltalán nem vált be. Talán később köszöntsön be. Ez a kísérlet nagyon magán viselik az első pró­bálkozások sympthoraáit. G. Tokaj. Ép mai számunk ir róla. D. Helyben. Nem tagja annak a bizott­ságnak. Nem közölhető: Beköszöntő (vers.) Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Éhlert Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents