Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)
1905-03-02 / 24. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Március 2. nak tiltakozni, azon állítás miatt, mintha ők a Tisza-Perczel-féle sza- hadelvüségnek volnának hívei*. Vigasztalásul hozzáteszi még, hogy a bizottsági tagok választásánál nem az országos politika vezéreszméi irányítják a választókat. Imo egymásután ennyi nagyot- mondás és valótlanság. S mindez válasz akar lenni a másik lap cikkeire s bizonyítása annak, hogy mégis az ellenzék van túlsúlyban. A támadó lap először is azt hiszi, hogy csak az a szabadelvű, aki a Tisza-Perczel-féle politikának a hive. Mi nem úgy vagyunk meggyőződve. Ma szabadelvűnek tartják a hatvanhetes alapon álló politikust, aki nem néppárti és nem ujpárti. Azok még a diszidensek is. A szabadelvűeknek nem kötelességük magukat azonosítani sem Tiszával sem Perczellel, mert nem ezek teremtették meg a szabadelvű politikát. Ezek bukhattak, de se a szabadelvüség maga, se a hatvanhetes alap nem bukott meg. Aki ezeknek a politikáját elitéli, még nem szükségképen ellenzéki s igy a zemplénvármegyei disszidenseket sem sorozhatja az ellenzék joggal az ő táborába. Ugyanez a lap csendesen elhallgatta, hogy maguk az ellenzékiek akarták kibuktatni a vármegyei élet két régi, tapasztalt alakját, akik egyikének köszönhette a nevezett lap szerkesztője is, hogy most képviselőnek nevezik. Pedig talán az ő moráljuk szerint is bűn a hálátlanság és az elvek szögre akasztása! Nem foglalkoztunk volna komolyabban a nevezett lap apró cseprő nyilatkozataival, de lehetnek olyan olvasóink, kik a helyzetet közvetlenül nem ismervén, a hangzatos szavakkal megirott cikkek könnyen félrevezethetik. Ma jogosultnak érzi magát minden kezdő kis politikus arra, hogy az egész életét komoly politikával eltöltött férfiúnak bizonyos magaslatról leckéket adjon. Győzi hanggal, cifra szólamokkal s mert ellenfele föl sem veszi izgága szellemeskedéseit, még azt hiszi, hogy csakugyan neki van igaza. Senex. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( Telefonhálózat Zemplénvár- megyóben. A törvényhatósági telefonhálózat létesítése — hála az érdekeltek buzgalmának — immár rohamos lépéssel halad a megvalósulás felé . s amint az előjelekből kitetszik, a terv megtestesítése csak múló idők kérdése. — Azonban a tervbe vett törvényhatósági távbeszélő hálózat létesítése végett szükséges tudni azt, hogy hány előfizető jelentkezik. gét. Lepattannak acél leikéről a léhaságok keserítő benyomásai. Nem akar más világot ösmerni, mint nemesen gondolkodó, magasztos eszméket valló, nagy íróink alkotta lelki világát. S ha mégis kikezdené a gyakorlat, a társadalom, lefosztani leikéről a mélységes benyomásokat, fényes illúziókat, legalább akkor volt boldog, mikor hitt bennök. S most is az néha, mikor titkon, lopva előveszi egyikmásik remekíróját, köztük Kazinczy- ját. S menthetetlenül elmereng régi daliák, hősi leventék ábrándos szerelmein. Hív kedvesekről, kik pártákba vénültek szerelmesüket várva, kik nem tudtak csak örök, ideális, élethosszig tartó, szent érzelemről. Arra akarnék tanítani leányaink. De még polgáriba sem járnak mikor kérdik tőlünk: „Anyuska mi az a fiirt?“ A tárcába olvastam „Mi az a firivol? A szerkesztő üzenetek közt találtam.“ Mi egyebet mondhat a tisztes anya mint: Olvasd lelkem szép, lelkes verseid, hős költeményeid. Ne kereskedj az újságban. A fiirt édesem olyan rut divat, minek drágán fizeti meg egynémely az E végből Sátoraljaújhely r. t. város polgármestere felhívja az állami és egyházi hivatalokat, jótékonycélu intézeteket, egyleteket, társas köröket, vendéglők, kávéházak, gyárak tulajdonosait és magánzókat, hogy 1S05. évi március hó 10-ig nyilatkozzanak kivánnak-e a törvényhatósági távbeszélő hálózat előfizetői sorába belépni. Az előfizetési feltételek a következők : Hivatalos (megyei, városi, községi stb.) állomások részére évi 30 korona. Magánosok részére évi 60 korona. Nyilvános helyiségek (kávéház, kaszinó stb.) részére évi 50 korona. Ezen dijjak azonban csak ugyanazon járás területére való díjmentes beszélgetésre jogosítanak. Ha valaki az egész megyére nézve óhajt díjmentes összeköttetést, úgy a részletezett előfizetési dijon felül évi 60 korona kapcsolási dijat fizet. Ha pedig a megye területén lévő városi hálózatok előfizetőivel is kívánja ezen összekötetést, úgy a kapcsolási dij 84 korona. A Sátoraljaújhely-vidéki vadásztársulat évi közgyűlése és társasvacsorája. — márc. 2. Február hó 25-én tartotta meg a hosszú nevű társulat közgyűlését, melyen az intézői és pénztárnoki jelentések felolvasásán és tudomásvételén kívül több, a társaság célját szolgálni hivatott határozat is hozatott. A társulat célja lévén tagjait a vadászat testet edző, lelket vidító nemes sportjában a lehető legjobban és a körülményekhez mérten a leggazdaságosabban részeltetni, elfogultság nélkül mondhatjuk, hogy nagyon kevés társulat oldja meg feladatát eszközeihez mérten a mienknél jobban. Már a területek kibérlése is a követelmények okos szem előtt tartásával, a sport gyakorolhatásának az adott körülmények közötti több ol- daluságára való tekintettel történt. — Van pompás erdei vadászterületünk, (kettő is) az egyik Ujhely közelében, ahová csaknem egy óra alatt jutunk el, a másik kissé messzebb fekszik ugyan, de vasúton közelíthető meg s ha a társaság egy napi vadászatra szánja rá magát, a vadászatot célszerűen és nagyobb nehézség nélkül egy napon belől ejtheti meg. Sikföldi vadászterületeink lehetővé teszik, hogy a társulat tagjai egy-egy délután magánosán is elszórakozhassanak, azon kívül van akkora sikföldi területünk is (Eszeny—Csap), melyen a nagyobb szabású társas vadászatok a sport minden követelményének megfelelően rendezhetők. Vadászterületünk különben az idén ismét bővült még pedig nagyon szerencsésen. Az eszeny—csapi terűárát. — És a kedvesen szende arcokat egész kihívóvá torzítja. A frivol meg hibája egy-egy uj könyvnek, ami elékteleniti. Születési hibája. Tudod, mint mikor valaki púppal született. Nem jól esik rá nézni. Te se nézz az olyan könyvre édes. Hát te anya — találná feleselni a ma) böl- cselkedő, kis imposztor. — Én, én gyermekem ? Én jót, rosszat láttam, megedződtem. Nem sírok mint te, ha sántát látsz, hogy : szegény de biceg! Én is elcsapom a rosszban sántikáló frivol könyveket és előveszem a többiekkel, kedves Kazinczymat, régi nemesemet. Magasan szárnyaló lelkét magaméhoz ölelve, véle lelkesedem a még régibbekért. Éljen, éljen még soká emléke, mind a kollegáival, kik Írtak nekünk gyönyörködtető, lelket nemesitő, szép olvasmányokat, hogy még akkor is üdöljön, mikor megtanult: nem hinni. S te nemesítés, művelődés körül fáradó igyekező Kazinczy-kör virulj, fejlődj, szépülj! Ragyogj régi úri fényedben, ősnemes glóriáddal! Ott a homlokodon szép magyar címered, hangzatos régi szépségekről zengő, dalos neved : Kazinczy! létünkhöz ugyanis gr. Forgách László kegyes volt uradalmának egy abba beékelődő részét a társulatnak átengedni. El nem mulaszthatjuk ezt az alkalmat sem, hogy tiszteletteljes kö- szönetünket ne nyilvánítsuk gavallé- ros jóindulatáért. Mikoron pediglen vidáman csendül a pohár, mindany- nyiszor lelkesen gondolunk társulatunk jóakarójára. A társulat vonzó ereje különben a példás rendben vagyon, mely céltudatos zaklatás, nélkül, következetes kicsinyeskedés nélkül; a hangulat kedélyes, vidám, otthonos és amellett komoly, aminő az igazi vadászember természetének megfelelő. Szokolay Emil és Schuster Ferenc lelkes vezetői a társulatnak, az első, aminő tapintatos elnök, olyan buzgó, fáradhatatlan társa és a vadászat ügyeinek intézésében különösen pedig a példás szakértelemmel való vezetésében a társasvadászatoknak. Ritka eset, hogy a területhez viszonyított létszámban hiány mutatkoznék, ha elköltözés folytán üresedés van, mondhatni tömeges a jelentkezés. Okát adtuk mindeneknek fentebb. A vadásztársulat múlt évi vadászatainak eredménye mögötte maradt a múlt évinek. Oka úgy a vadállomány megfogyatkozásában, valamint abban keresendő, hogy a társasvadászatok jelentékeny számban erdőterületeken folytak le, ezek pedig darabszám dolgában kevésbbé kiadók, mint a sikföldi (fogoly, nyúl) vadászatok. Esett azért több őz és vaddisznó is és mintegy 180 darab apró vad. A közgyűlést kedélyes vacsora zárta be, melyet több lelkes pohárköszöntő fűszerezett a derék elnök, a buzgó intézőre, továbbá társulatunk dojenjére: Kégl bácsira. És áldozott társulatunk a hazafias kegyelet oltárán is, amennyiben a Sujánszky Eusztach siremlékére rögtönözött gyűjtés meglepő szép eredménynyel járt, melyről a nyilvános nyugtázás a F. H. tegnapi számában olvasható. Üdvözlet a vadásztársulatnak és nyulban, fogolyban bőséges esztendőt kívánunk. x -y. HÍREK. A fényből — a sárba . . . Egy hires asszony nagy nyomora ... — márc. 2. Ami ezután a három pont után következik, maga az élet a legborzalmasabb tragikummal. Talán a regényíró tollára született meg oly frappáns, megkapó téma, talán egyenesen a társadalomnak. A fényből a sárba 1 De álljanak itt a rideg tények, amelyek fényesebben beszélnek minden száraz bölcselkedésnél, amelyek megindítanak. Splényi bárónő Freystádtler Flóra — egykor, nem is oly rég! — még mesés szépségéről és millióiról hires asszony a következő levelet intézte egy budapesti lap szerkesztőségéhez : Tekintetes Szerkesztőség 1 Az urak bizonyára tudják, milyen sorsra jutottam. Támasz nélkül egyedül állok. Saját vérem, sok millió ura megtagad s ha elébe jutnék, talán eltaposna négyes fogatával. Önök minden nyomornak pártfogói, vegyenek oltalmukba 1 Budapest 1905. febr. 28. Splényi báróné Freistádt- ler Flóra. A budapesti lap azonnal elküldte a bárónéhoz tudósítóját, aki a következőket mondotta az újságírónak: — Bolondok házába akarnak csu- katni, huszonnégyezer koronát akarnak adui, hogy menjek szanatóriumba, a Kóburg Lujza sorsára akarnak juttatni, elakarnak tenni láb alól, azt akarják velem, ami örökös börtönt jelent. Tönkre mentem. Öt év előtt másfél millió forintom volt. Száznyolcvanezer koronától egy hűtlen komorna fosztott meg. Bepöröltem. Az ügyvédemnek fizettem százötvenezer koronát költség fejében, a komornától nem sikerült visszaszerezni egy fillért sem. Egy másik ügyvédnek százezer koronát fizettem, egy harmadiknak ötvenezret. Egy ékszerésznek tartoztam háromezer koronával. Harmincezer koronát kapott érte. Egy cipésznek ezer koronával voltam adósa, beperelt, elárverezték harmincötezer koronát érő bútoraimat. Ez az utolsó csapás tönkre tett. Nem volt sem lakásom, semmim és senkim. Hajléktalanul bolyongtam, mig végre az egyik szálloda szűk udvari szobájában húztam meg magam. Nyomorogtam. Ekkor alapították Budapesten a Moulin Rouget. Nem akartam éhen elpusztulni, ajánlották, hogy ott keressek annyit, amiből megélhetek. A nyomor és a szégyenérzet viaskodott bennem — és győzött a nyomor. Orfeumba kerültem, pezsgőznöm kellett és borravalókat kaptam. Az első borravalót egy lipótvárosi úriembertől kaptam: kétszáz koronát. Az asztal alatt csúsztatta át, hogy senki ne lássa 1 De ez csak egyszer volt igy. A többi urak nem voltak ily finomak, ily előkelők 1 Mennyit kellett eltűrni, hogy kellett szenvedni húsz korona borravalóért is. Azt hittem, hogy nem bírom ki e foglalkozást. A többi orfeum-hölgyek azt tanácsolták, hogy igyam sok pezsgőt. Ha leiszom magam, nem tudok semmiről, nem tö- törődöm a szégyennel . . . Kérem Önöket, hogy segítsenek rajtam. Adjon annyi pénzt a családom, hogy külföldre mehessek, ne adják az én kezemhez, de tegyék le valami banknál, bármily kis összeget, csak itt ne maradjak és a bolondok házába ne kerüljek. Fiatal vagyok. Huszonhét éves. Élhessek nyugodtan, nem úgy mint eddig. Csend, tisztaság, boldogság után vágyom, hisz eddig úgyis annyi kevés részem volt benne 1 . . . Ennyi az egész. Tragédiája egy elhervadt szépségnek, aki most, mert koldus lett: szomorú, de aki hejh! vig volt és , könnyelmű, mig gazdag volt ... És szenzációja a nagy Budapestnek, amely addig csak vig asszonynak ismerte és sohasem szomorúnak . . . — Március elseje. Az első tavaszi hónap igazán tavaszias hangulattal köszöntött be. Egész nap enyhe, napsugaras idő volt, mely szépen felszántotta az itt-ott még nedves utakat. Sokan már tavaszi felöltőben sétálgattak a déli korzón, gomblyukaikban ibolyával, melynek bimbóját ugyan még az üvegház melege bontotta ki. A hóvirág azonban már régen előbujt a természet fagyos kérge alul s piacunkon napokkal ezelőtt árulták a hófehér csokrokat, melyek már csalhatatlan hírnökei a rügyfakasztó tavasznak. — Gyászhir. Chanát Miklós helybeli kir. törvényszéki bírót és nejét Kovaliczky Emíliát súlyos csapás érte. Magdolna Szerén nevű öt éves leánykájuk e hó 1-ón d. e. 8 órakor vörhenyben elhalt. A család iránt általános a részvét. — A sátoraljaújhelyi kath. dalárda hangversenye. A „sátoraljaújhelyi kath. kör“ kebelében alakult dalárda 1905. évi március hó 6-án a városi színházban saját könyvtárának gyarapítására és kézikönyeinek beszerzésére zártkörű táncmulatsággal egybekötött hangversenyt rendez. Kezdete este 8 órakor. Jegyek előre válthatók Petsár Gyulánál a délutáni órákban. Felülfizetéseket a jótékonycélra hálás köszönettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak. Az előadás napján a jegyek este 7 órától válthatók a színházi pénztárnál. A hangverseny műsora a következő 1. „Székelyek.“ Veres Gábortól. Énekli: a
