Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)
1905-02-25 / 22. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Február 25. stromába sehol sincs felvéve: a választást petícióval támadták meg, melyben a választás megsemmisítését kérik. A nagymihályi petíció. Demkó Kálmán dr. nagymihályi szabadelvű képviselő mandátumát — mint már azt hírül adtuk — az ellenpárt petícióval támadta meg. A petíciót Kellner Mihály dr. nagymihályi ügyvéd és 17 társa nevében adják be. A kérvényezőket Ragályi Lajos dr. budapesti és Fuchs Ignác dr. nagymihályi ügyvédek képviselik. JEGYZETEK a hétről. Iliért küzdöttek í E sorok írója a múlt hét nagy eseményét: a képviselőházi elnökválasztást a képviselőház újságírói karzatáról nézte végig. Amint a fiatal körjegyző a képviselők neveit szólította, azok egyenkint járultak az urnához, hogy leadják szavazatukat. így hát megismerhettük egyenkint őket. Csak a külsejüket, mert hogy a belsejükben mi lakik a nagy ismeretleneknek, az majd csak későbben fog elválni. Érdekes ülés volt ez nagyon, íme, ez a nehány száz ember képviseli nagy Magyarországot. Milliók vágyát, kívánságát, törekvéseit, óhaját. Hogy ez a törekvés s óhaj most a nemzeti kívánságok teljesítése felé nagy erővel fordul, azon örülni kell minden magyar embernek. De hogy a nagy nemzeti óhajtás mint torzul el a párttaktika keretében, az már egy kissé szomorú. Mikor az alelnökök választása is megejtetett, a képviselőház folyosóján alkalmam volt beszélgetni egy ellenzéki képviselővel. Nem a demagógok közül való ez az ember, hanem a tisztán látó, igaz magyar emberek közé tartozik. Érdemes feljegyezni azt a párbeszédet, ami ott hirtelen lefolyt. — Nagyságod is Rakovszky Istvánra szavazott. — Természetesen. — S szive szerint tette ezt? — Szó sem lehet róla. De hát tudja, a pártfegyelem, a koalíciós fegyverbarátság kötelezett erre. — S helyesnek találja, hogy az a nagy hatalom, ami a képviselőházi elnököt helyettesitő alelnök kezében lyet más földi fény el nem homá- lyosithat. Az embereket ne kívánd. Hiszen mindened vagyok : szeretőd, hitvesed, anyád és barátnőd. Hivebb, jobb, igazabb hozzád más úgy sem lesz. Vagy vágyódol a zajra, az élvekre? Hogy utána disharmoniát érezzen a lelked?! Nézd itt ezt a rejtelmes erdőt, ezer élet dobog benne s egy sem vágyakozik ki onnan. Ne kívánkozzál el te sem én tőlem. Hallod : mint cseveg a patak ? Érzed a föld szivének verését? Hallod mily részegitően dalol kis lantosunk, a csalogány? Nem érzed a füveknek, a földnek illatát? Nem kábít el téged ez a beszédes csönd? S ott, a hegyek mögül, abban a sötét azúrban egymás után gyulnak ki csillagok, ezek nekünk ragyognak! És hallgasd, mit beszél az erdő I Hogy óv az emberektől, hogy maraszt, mily biztos otthont, puha fészket igér. A természet itt nekünk él. S az erdő vada sem ellenségünk. Sorsosainak néz, olyanoknak, akiknek okuk van kerülni a világot. Mert lásd, az őz, ha lejön ide a patakra, hogy szom- ját oltsa, nem riadozik, ha abban engem fürödni lát, rám néz könyes szemével s szinte beszélni látszik hozzám. A sas nem rabolja meg kedvan, a Rakovszky István kezébe legyen letéve. — Nem találtam helyesnek. Mindjárt röviden ki is fejtem ön előtt, hogy miért. Rakovszky alelnök igen temperamentumos embere a néppártnak. Annak a pártnak, amelynek törekvései homlokegyenest ellenkeznek a függetlenségi párt törekvéseivel. A magyar nemzet azért adta a nagy többséget a függetlenségi pártnak, mert meg van arról győződve, hogy ez a párt nemzeti törekvései mellett demokratikus és a nemes értelemben vett szabadelvű vonásokkal bir. A nemzet tehát ráruházta a hatalmat. Ezt a nemzet által reánk ruházott hatalmat önkényt megosztani a legellenszenvesebb párttal, a reakciós néppárttal nem rokonszenves. Most már tudjuk, hogy hiba történt a Rakovszky jelöltetésével. Azért küzdöttünk volna mi, hogy Rakovszky legyen a ház alelnöke? Akarja-e ezt a nemzet nagy többsége? Kétségkívül nem akarja. Ez tehát elhibázott lépés volt. Jelentőségében nem is olyan fontos az egész, mint kihatásában. Az országban zúgolódni fognak. A magyar emberek nem akarják, hogy a reakció, a papi befolyás, mely eddig oly erősen vissza volt szorítva, csak egy lépésnyi tért is nyerjen. S hogy e térfoglaláshoz épen a függetlenségi párt segítette a néppártot, az igazán kellemetlen. Lett volna egyik alelnök az uj párt embere. Vagy a dissziden- sek közül valaki. Vagy akár a legszélsőbb ellenzéki, mondjuk Kubik Béla, aki bár temperamentumos, de igaz magyar. Azt senki sem bánta volna. De hogy Rakovszky lett az egyik alelnök, az keserű pilula. — Nagyságod oly szépen fejtette ki most a választás után, ezeket az okokat, azt a ferde helyzetet, miért nem tette ezt azelőtt választás előtt, a jelölő értekezleten — Hja, kedves barátom, ismétlem, hogy én nem akarok pártrontónak látszani. Ha a többi hozzájárult: én nem ellenezhettem. Végre is tudni ok kell azoknak, akik most a hatalmat kezelik, hogy mit csinálnak. Ámbár azt hiszem, hogy a párt vezérei is kellemetlenül érzik most magukat a nemzet véleményével szemben. Eddig tartott a beszélgetés, a folyosóra nagy zsivajjal özönlöttek ki a képviselők, újságírók. S az újdonsült képviselők arcán a diadalmámor helyett a sötét kérdés is lebegni vencednek, hófehér galambjaidnak fészkét, nagylelkűen elnéz e könnyű zsákmány fölött s keres más ellenséget. Itt minden szeret bennünket. Még a nap is, mert nem tűz le reánk izzóan, perzselően, de szelíden, mintha mindig május volna. Mily jó itt e csöndben szeretni. Szerelmes ölelésünk sóhaja nem hallatszik oda le a földre, nem őrzik pillantásunkat kárörvendő arcok. Szabadok vagyunk és egymáséi mégis, örökre, a sírig . . . — Te szabad vagy angyalom, de én rab. A te rabod I — Miért rab ? Nem, nem. Ne erezd magad rabnak ebben ami csodás, meseszorü szerelmünkben. Maradj szabad I — Bohó asszony, nem kívánom a szabadságom. Az a láthatatlan lánc, mely lelkeinket összeköti, eltéphetet- len s amellett könnyű 1 Az asszony nem felel. Csak odaszorítja állát az ura térdére s felnéz reá rajongó szeretettel, égő szemekkel. Az ajka elnémult, de a szeme tovább beszél: odaadásról, háláról, hűségről, mély hitről, boldogságról. A férfi nem tud betelni asszonya nézésébe. Végig száguld lelkén múltjának képe. Midőn nem volt, aki szerette, midőn nem tudta, mily boldoglátszott : Azért küzdöttünk, hogy Rakovszky István legyen a párt alelnöke? Karnevál. Honfiúi gondok, ha aggasztanak is bennünket, de azért mulatni kell! A sok hangverseny, bál, mulatság egymást éri. Táncra szólít az andalító zene, édes leányok, nyíló rózsaszálak virulnak a karjaidba, éld a világot boldog fiatalság! Kár minden órádért, ami gondokba merülve suhaD el feletted, vigadj, mulass! íme, Uj- helyben is a mulatságok egész diszes sora vár reád. Mire e sorok napvilágot látnak, már kezdetét vette a leányegyesület estélye. És mig a politikai tudósitó gondolatokba meriilten töpreng a válság kibontakozása felett, a báli tudósítónak legfeljebb szivbeli válság megoldását kell kibonyoütani. Kellemes, könnyű és édes feladat! VÁRMEGYE ÉS VAROS )( Városi közgyűlés. Sátoraljaújhely város képviselőtestülete folyó hó 24-én délután rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a képviselőtestület tagjai igen csekély számmal vettek részt. Ezért a tárgysorozat első pontja: Dókus Ernővel a vízvezeték ügyében kötött szerződés elfogadása és a második pont: Kiss Ferenc ajánlata a régi izr. temető mellett lévő városi telek megvétele tárgyában nem is került a gyűlés elé; egy legközelebb tartandó közgyűlésen fogják tárgyalni. — Grosz Antal helybeli illetőségét megtagadták. — Ezenkívül Szőllősy Arthur a gyümölcsfák gondozása, Miklóssy István az utcákon levő járda-menti fácskák gondozása és dr. Kossuth János a Csalogányutca kövezése tárgyában intézett a polgármesterhez interpellációt, aki az előbbi két interpellációra érdemleges választ adott, mig* a Csalogány-utca kövezésére vonatkozólag kijelentette, hogy az iratok betekintése után a legközelebbi ülésen ad a közgyűlésnek választ. )( Ugydarabok a megyénél. Zem- plénmegye iktatóhivatalához ez évben f. hó 25-ikéig alispáni rendes darab 3400 érkezett, a közigazgatási bizottság hatásköre alá utalt darabok száma 650, az elnöki iktatóban ikta tott ügydarabok száma 52 és igy ösz- szesen 4102 ügydarab érkezett be f. hó 25-ikéig Zemplénvármegyóhez elintézés céljából; ehhez azonban nincsen ság az igazán, nemesen viszonzott szerelem. Midőn egy hiú élvért, egy futó szórakozásért el tudta felejteni a világot maga körül. Hogy szeretett lent lenni az élet forgatagában, mily örömmel lubickolt abban a szennyes árban, melynek „köznapiasság“ a neve. S most megtisztult a lelke, nem vonzza a világ öröme. Egész boldogsága ez a térdeplő asszony, az ő kis világuk ez a néma, titkot őrző erdő, a természet ezer csodája Mindkettem álmodtak. Nem volt már más zaj, csak a szivük hangos, gyors dobogása. Nyitott szemük be- mélyedt az éjszakába. Virradt már s ők még mindig kint ültek kis házuk előtt. Megszólalt az erdő szive, a fü- lemile. Ennek az emberpárnak a csodálatos, szenvedélyes s amellett még is tiszta, szenvedésteli s most bol- dogságos szerelméről dalolt. Lágy áriái felszálltak a szürke reggelbe, fel egyenesen a naphoz. S midőn a naphoz ért a kis dalos ezüst szava, akkor már reggel lett. A csalogány szava elhalt s megszólalt a többi erdei dalos vidám reggeli koncertje. A férfi betakargatta az asszony megborzongó, fedetlen vállát, végigbeszámitva a főispáni iktatóba érkezett ügydarabok száma. )( Útlevél sürgetések megszüntetése. Zemplénvármegye alispánja legutóbb körrendeletét bocsátott ki a járások főszolgabiráihoz, a város polgármesteréhez, valamint a községi és körjegyzőkhöz, hogy az Amerikába vándorolni szándékozókat, akik a hivatalokban felvilágosítást kérnek útlevelük sorsa felől és azt sürgetik — utasítsák el, mert útlevelüket úgyis megkapják s alkalmatlankodásuk által csak hátráltatják az illetékes hivatali közegeket. Figyelmeztetjük tehát mindazokat, akik útleveleket kértek, azok sürgetésével ne fáradjanak, mert ezáltal — különösen a vidéki útlevél kérvényezők — teljesen felesleges költséget okoznak maguknak. )( Hivatalos liireetmény. A város területén egyes vállalkozóknál tartásra kiadott kincstári lovak szemléje folyó 1905. évi március 17-én fog megtartatni. Midőn ezen körülményről a város közönségét értesítem, egyidejűleg felhívom az érdekelt vállalkozókat, hogy a náluk tartásban lévő kincstári lovakat a szemle napján reggeli 9 órakor a heeske téri vásártérre felhajtsák. A cs. és kir. 12. huszárezred pótkeretparancsnokságának 1905. évi 93. sz. a. kelt átiratomhoz képest a szemléhez bizottsági tagokul Smidth Lajos rendőrkapitány, Borcsik Gyula állatorvost és Csoltkó József gazdasági felügyelőt jelölöm ki, s felhívom őket, hogy a szemlén megjelenni kötelességüknek ismerjék. Székely Elek polgármester. HÍREK. Szenzációs öngyilkosság Sátoraljaújhelyben. — febr. ‘25. Ma reggel 9 óra után hire ment a városban, hogy Oroszy János helybeli hentes Fő-téri lakásán egy éles késsel elmetszette torkát és kiszenvedett. A szenzációs hir valónak bizonyult; a jobb sorsra érdemes iparos csakugyan öngyilkossá lett. Ennek a véres eseménynek egy, lapunkban is közölt olyan sajnálatos előzménye volt, mely bírói beavatkozást vont maga után. A jóravaló, törekvő ember egy romlott lelkű, rovott múlttal biró egyénnek, Juhász-Pataki Józsefnek az áldozata, aki bűnös üzelmei- vel beieveríe a becsületes, jó lelkű, simított szép homlokán s felnézett az égre. Imádkozott. Hangtalan hála imát. A nő átfogta a férfi derekát, oda vezette a hegyoldal legszélére a honnan a völgybe lehetett látni s mély komolysággal szólott: Nézd! Még párákba burkoltan alszik a „világ“, melyből megszöktünk. A mi testünk megfürdött, felfrissült a reggeli harmatban, oda lent meg a forró testek még párnák közé vannak temetve. Nézd a napot, hogy bontakozik ki ködköpenyegéből s hosszan felszívja a völgy páráját. Ott is ébrednek. Rossz kedvvel neki mennek az emberek az élet harcának, ütik, ta- szigálják egymást; ott abban a durva létharcban elhal a legnemesebb szerelem, salak borítja a legtisztább lelket, kemény, durva kéreg rakódik a legeszményibb szívre. Ez a világ! De ezért az elvesztett idealizmusért, ledőlt bálványokért, tiszta álmokért tud kárpótlást nyújtani: ott a hir, dicsőség, fény, vagyon, pillanatnyi örömök, szórakozások. De csúf is ott lenni! Hogy örül az egyik, ha a másik becsületére léphet, mint kacag a tömeg, ha csalódás, bánat ér. Ha jót teszel, hálátlanság a fizetés. Ebből a világból vágytam én ki ide ebbe a rejtett zugba. Itt gyógyul AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES ÍZŰ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.
