Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)
1905-06-27 / 69. szám
Sátoraljaújhely, 1905. junius 27. 69. (4424.) Harmincharmadik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SAtoralja-TJjHely, fétér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó t üli., vastagabb betűkkel 8 üli. Nyílttériben minden garmond sor 30 üli. POLITIKAI HÍRLAP. iij. Meczner Gyula dr. Ferényi József főszerkesztő. fömunkatirs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 3 kor. — Egyes szám ára 8 fillér. —— Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 üli. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim után 6 üli. — Állandó hirdetéseknél ár kedvezmény. fi disszidcns párt szervezkedése vármegyénkben. — junius 27. Örömmel értesítjük olvasóinkat, hogy az országos disszidens párt megbízásából gróf Andrássy Gyula és a disszidens pártnak vármegyénkben vezérférfiai mozgalmat indítottak meg a „Zem- vármegyei disszidens párt“ megalakítása céljából. Az alakuló gyűlés julius 2-án d. u. 4 órakor lesz városunkban a „Magyar Király“ szállóban, melyre a párt vezérei mindazokat, kik velük éreznek és közreműködésre hajlandók, külön meghívó utján hívják meg, melyet alább egész terjedelmében közlünk. Őszinte hazafias tisztelettel és lelkesedéssel üdvözöljük a párt vezéreit a szervezés első munkájában, mert régóta érezzük azt, hogy e párt szervezésére vármegyénkben kiváló szükség van. A hatalom támadásával szemben szervezni kell a nemzet ellenállását is. Ez az ellentállás legyen hatalmas, erős, imponáló és minden izében törvényes. A nemzeti ellenállásnak ilyen szervezését várjuk mi a disszidens párttól és ezért mondjuk, hogy e párt megalakulására itt kiváló szükség van. Komoly időket élünk, komoly — és lehet végzetes — harc vár a nemzetre, amelyet csak az alkotmányosság és törvényesség kipróbált fegyverével lehet győzedelmesen megvívnunk. Csak a Deák Ferenc szelleme vezethet győzelemre ebben a harcban és ezt a szellemet a disszidens párt őrizte meg a nemzetnek hamisítatlanul. Nem gáncsoljuk mi a testvér ellenzéki pártok törekvéseit, harci fegyvereit sem, az ilyen válságos időkben átok és árulás egymásra támadni és egymásra támadván, ellenségeinknek segiteni, de a mi hagyományaink a Deák Ferenc nevéhez fűzik a mi sziveinket, abhoz a politikához, amely egyszer már győzedelmeskedett azzal az ármánynyal szemben, mely újra feltámadt ellenünk. Ismételjük: igaz lelkesedéssel üdvözöljük a disszidens párt mozgalmát és felhívjuk pártunk minden egyes tagját, hogy ott legyen vasárnap az alakuló gyűlésen. A kibocsátott meghívó szövege ez: Azon válságos helyzetben, melybe a nemzet sodortatott, minden honpolgárnak, minden politikai pártnak meg kell tennie kötelességét, meg kell minden törvényes eszközt ragadnia és még szenvedések árán is ellenállást kifejtenie, nehogy alkotmányos szabadságunk ellen intézett támadások állandósittassa- nak. Másrészt keresnie kell a kibontakozás utait, hogy a nemzetre súlyosan nehezedő válság mielőbb megszüntet- tessék. Ily érzelmektől áthatottan az országos disszidens párt megbízásából felkérjük a t. czímet, hogy — amennyiben velünk együtt érez és közreműködésre hajlandó — a f. évi julius hó 2-án 4 órakor Sátoraljaújhelyben, a „Magyar Király“ szálloda termében tartandó értekezleten, melynek egyik fontos tárgya: A ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Római séták. — A Piazza Popolótól a Pantheónon át a Szent-Pótor templomhoz. — A „Zemplén“ számára irta: Ifj. Dongó Géza. I. Van nekem egy nagyon kedves angol barátom, aki dacára egy aranyos, fürge kis fiának és egy még aranyosabb feleségének, akikkel minden szabad idejét együtt tölti, volt olyan előzékeny velem szemben, hogy megmutatta nekem az örök várost. Elvezetett mindenüvé, ahol csak szépet lehet, látni, ahol az ember maga elé varázsolhatja Néró korát egy kis fantáziával, a hatalmas császárok még hatalmasabb építkezését, visszamehet kétezer évre, de még többre is, majd maga előtt látja a modern Rómát a maga rendetlenségében, visszagondolhat az orgiákra, a régi római nép egykori erkölcstelenségére. Különben megtalálja azt most is, ott ahol a vallásosság és az erkölcstelenség űzi egymást, de fájdalom az utóbbi hatalmasabb. — Gyerünk innen, nem a mi lelkűnknek való ez — mondotta — aztán megfogta karomat. Elviszem magát az Olimpiába; jó és olcsó vendéglő. Két lírából megeszünk ketten jól s ebéd után megnézünk egy pár nevezetességet, fogadok, hogy fog tetszeni. Megebédeltünk, elszívtunk egy cigarettát, kiittuk a borunkat, fizettünk és mentünk. Vagy jó tiz percig siettünk a Corsó Umbertón felfelé mig végre megáltunk egy hatalmas piac közepén. — Nagyszerű, mi ez kérdem? — A Piazza Popoló. De igy álljunk a két templommal szemben és gyerünk egy kissé hátrább igy jobban látjuk. Látja ez Rómának egyik legszebb és legrégibb tere, már az- ős Rómában nagy népgyüléseket tartottak itt. — No de nem ebben a stádiumban. — Majdnem csak az a két ház balra modern, a többi régiség és ugye milyen jól beilleszkedik azért a mai kor keretébe. Ezt a nagy obeliszket, amelyet állítólag még a régi Rómaiak hoztak Egyiptomból V. Sixtus pápa állította fel, 36 méter magas. Itt jobbra az a delfines kút a Neptun kútja a másik Tiberisé. A két templom a baloldali S. Maria del Miraeoli, a másik S. Maria di Monte. Ott a hátunk megett van a S. Mária di Popolo kapu, Mi„A zemplénmegyei disszidens párt“-meg- alakulása leend, megjelenni szíveskedjék. Sátoraljaújhely, 1905. junius 26. Hazafias üdvözlettel: Gróf Andrássy Gyula, gróf Andrássy Géza, gr. Andrássy Sándor, Ambrózy Nándor, gr. Hadik-Barkóczy Endre, gr. Hadik Béla, Katinszky Geyza, Kellner Soma dr., Kovaliczky Elek dr., Molnár István, id. Meczner Gyula, Z. Moskovics Géza, Miklóssy István, Ma- lonyay Ferenc, Reichard Salamon dr., Szentíványi László, gr. Sztáray Sándor, Zinner Henrik. — jun. 27Az uj főispán. A Felsőm agyar- országi Hírlap értesítése nyomán terjedt el azon hir, hogy Zemplénmegye főispáni székébe az uj kormány Wiczmándy Ödön butkai földbirtokost neveztetné ki, aki — a F. H. értesítése szerint hajlandó is lenne ezen állást elvállalni. Mi eme hírben, — melyet a F. H. pozitív jellegű értesülésképen közölt — eleitől fogva kételkedtünk, mindazonáltal levélileg kérdést intéztünk Wiczmándy Ödönhöz a hir valódisága felől. Wiczmándy Ödön a hozzá intézett kérdésre lapunk felelős szerkesztőjéhez intézett s a kérdést teljes világításba hozó következő levéllel felelt : Kedves Öcsém ! A „Fm. H.“ hirére reagálni szükségtelennek tartottam. Miután azonban, te direkt kérdést intézel hozzám, feljogositlak annak kijelentésére: hogy „hazánk jelenlegi politikai viszonyai kő- zött főispánságot vállalni elveimmel és múltammal ellenkeznék11. Z.-Butka, 1905. junius 25. Szívesen üdvözöl barátod és bátyád : Wiczmándy Ödön. A fenti levél szerint tehát kichael Angello tervei szerint építették, azon keresztül jutunk ki a Borgeze kertbe. Egy hatalmas angol park. Nézzen balra, ott a Pinco hegy, látja milyen szép szerpentin vezet fel reá, inkább francia zsáner. Majd egyszer felkisérjük oda a feleségemet zenét hallgatni. Minden nap van ott katona zene, mert az olasz nép nagyon muzsikális, — nagyon kedves hely. — Mindenesetre egy oly szép asszony társaságában legszívesebben. — Tetszik magának ? 1 — Épp az ízlésem. — Aranyos asszony is az csak egy baja van . . . — Micsoda? — ... hogy nagyon szereti az urát. Megértettem, de úgy tettem, mintha kijelentése teljesen közönyös lett volna reám. — Magától értetődik és reményiem örül neki ? — Hát nem haragszom de gyerünk tovább. Látja innen a Popoló- ból három utca vezet, olyan ez mint egy nagy polip, három hatalmas karral. A középső utca a Corso Umberto a bal oldali a Babuino, látja ott lakom én, balra az ötödik ház, a jobb oldali pedig a Via Ripetta, azon fogunk menni, arra vezet a mai progzárt dolog az, mintha Wiczmándy Ödön a főispáni állást elvállalná s igy a F. H. ez irányú tudósítása minden komolyabb alapot nélkülöz. Sátoraljaújhely fejlesztése. Irta: Dr. Kossuth János. — junius 27. III. Iparos osztályunk elmaradottságát és hanyagságát a kérdést tár- gyazó második cikkemben a város fejlődésének egyik akadályául tüntettem föl. Két választ kaptam, a melyekkel foglalkoznom kell, mielőtt fejtegetésemben tovább haladhatnék. Kemény, sőt lesújtó váddal szemben, aminő az enyém volt, előzékeny figyelemre tarthat igényt a cáfolat. Áz adott esetben annál is inkább : mert állításomat érvekkel — melyeket fejtegetéseim későbbi folyamára tartottam fenn, némi összehasonlítást kivéve — nem támogattam. Vártam, sőt óhajtottam volna, hogy véleményem lerontassék. Sajnos, egyik nyilatkozat sem győzött meg állításom túlzott, vagy felületes voltáról. Dr. Búza Barna iparosainkat feladatuk színvonalán lévőknek állítja. Szerinte jobb, munkásabb iparos osztá- tálya más városnak is alig van. Ez egyéni nézet, amit azonban a tények per abszolúte nem igazolnak s nem lévén benne argumentum, ellentmondásra sem ingerel. De annyit jó lélekkel mondhatok, hogy azzal az egyéni nézettel senki sem osztozik. Emlegeti a csizmadiák seréuységét. Ez az állítás volna az egyetlen argumentum cáfoló cikkében, melynek a valóságában nem is kételkedem. Én is úgy ösmerem a csizmadiákat, mint akik szorgalmas mesteremberek. Csakhogy ez az iparosság foglalkozásának haszonhajtósága tekintetében esik kritika alá, melylyel később kívánok foglalkozni s azonkívül iparosainkra mondott véleményemet legramunk. Gyerünk. — De nézze esni fog az eső. — Semmi, no ugyan akkor otthon maradnánk, mert itt soha sem tudni mikor esik, mikor nem. Menjünk egész bátran, azt hiszem, hogy a magyarnak sem árt egypár vízcsepp, meg mindjárt abba hagyja, itt igy szokott. Alig tettünk kétszáz lépést jobbra mutatott. Megáltunk. — Látja ez az Instituta di Bella Arti a festő akadémia, egész egyszerű ház, hogy valami nemesebb csak az a kis homorúság árulja el az épület közepén. No gyalázatos dolgokat müveinek benne, ha látná mily gyenge legények, megbánná, hogy Rómába jött. Borzasztó hanyatlott itt a festészet, csupán vásári munka a modern olasz piktura. De siessünk mert már két óra és még ma sokat akarunk látni. Ez a templom itt balra a S. Rocco e Martino, még 1500-ban építették, a hid vele szemben a Tiberi- sen illetve olaszul a Teverén a mágnás negyedbe vezet. Ez az ódonság a Borgeze palota. A Borgeze pápai grófok tulajdona, gyönyörű gránit oszlopokkal van tele. Látja azt a hosszú sárgára meszelt nyúlványt, az a képtár, csak gyengébb dolgok vannak benne, most nem nézzük meg, az érLapuuk inai száma 4 oldal
