Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)
1905-06-06 / 62. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Junius 6. is ezen bekapcsolást ajánlja. Szmre- csányi János a Bodrogköz Csatorna vidékének fontos közlekedési érdekeire hivatkozva, amelyek a tervezett vasút forgalmi jelentőségét és jövedelmezőségét is nagyban érdeklik : javasolja, hogy a jelzett vidék is vonassák be a gazdasági vasút hálózatába. Kun Dániel előterjeszti: hogy a sárospataki bekapcsolás ellen felhozott kifogás a — bodrogi hid sorsának a bizonytalansága — többé szóba sem jöhet, miután az építési alap biztosítva van, miért is utalva több szabolcsi községnek a csatlakozás iránt kifejezett óhajtására kéri, hogy csatlakozó állomásul Sárospatak állapíttassák meg. Meczner Gyula szintén a sárospataki kapcsolás mellett foglal állást azon megjegyzéssel: hogy Sárospatak közönsége át van hatva a vasút fontosságának tudata által és saját jól felfogott érdekében kizártnak tekinthető az, mintha a város érdekeltsége indokolatlan nehézségeket támasztana a terv érvényesülésével szemben. Dókus Gyula úgyis, mint Zem- plénvármegye alispánja, úgyis a vármegyei gazdasági egyesület megbízottja örömmel üdvözli a vasútépítés erzméjét s a vármegye közönségének jóváhagyása reményében úgy az erkölcsi, mint azon anyagi támogatást helyezi kilátásba, amelyet a törvény- hatóság egyeteme eddig is más hason- célu hasznos vállalkozással szemben tanúsítani kész volt. A felszólalások után br. Sennyei Miklós összegezve azok lényeges tartalmát a sárospataki kapcsolás fontosságát emeli ki, egyben ismétli, hogy a bekapcsolás akadálytalan létesit- hetésének előfeltétele a vashid rendelkezésre való bocsájtása; miért is jelzi: hogy e vonatkozásban szerkesztett kérvényt fog a város képviselőtestületéhez benyujtatni, amelyre hozandó határozattól tétetik függővé az, váljon a .vasútépítés tervezői a sárospataki bekapcsolást további kombinációk alapjául elfogadhatják-e vagy sem. Elnök előterjeszti: hogy mennyiben az érdekeltség a tervezett gazdasági vasút építését elhatározta, a további intézkedések foganatosítása végett egy végrehajtó-bizottság megalakítása vált szükségessé, amelynek megválasztására az érdekeltséget felhívja. Miután a végrehajtó-bizottság elnökévé gróf Mailáth József, alelnö- kévé báró Sennyey Miklós közfelki- álltáseal megválasztattak, a bizottság a következőleg alakult meg: Szekeres Ödön (Jászó), Bencsik István (K.-helmec), Elek János (K.-helmec), Zinner Mór (K.-helmec), dr. Fuchs Eniil (K.-helmec), Diószeghy Pál (Őrhegy), Eiselt Vince (Riese), Kertész János (Cigánd), gróf Széchényi Ernő (Bélatanya), Kazik István (Kazár), Vancsó Gyula (Budapest), Sza- lay Béla (Becsked), Mathó Gyula (Karcsa), Guttmann Mór (B.-Szerda- hely), dr. Kossuth János, Dókus Gyula, br. Vécsey Béla, Meczner Béla, id. Meczner Gyula (Saujhely), dr. Kun Zoltán, Radácsy György, Tóth Sándor, ifj. Meczner Gyula (Sárospatak) — továbbá Sárospatak, Ki- rályhelmec, Agárd, Riese, Kis és Nagy- Cigánd, Karád, Vis, Zalkod, Kenózlő, Karcsa községek bírái. Az értekezleten jelen nem lévő megválasztottak megválasztásukról jegyzőkönyvi kivonattal értesitendők. Az értekezletet kedélyes közebéd zárta be, amelyen Meczner Gyula gr. Mailáth Józsefre, Meczner Béla báró Sennyey Miklósra, gróf Mailáth József a sikert biztositó egyetértés és kitartásra, Máté Gyula Dókus Gyula alispánra, Tóth Sándor a kezdeményezőkre ürítve poharukat magvas pohárköszöntőket mondottak, Berecz Károly pedig ügyes rigmusokba foglalta az értekezlet főbb mozzanatait. I)r. Kossuth János. VÁRMEGYE ÉS VAROS )( A vármegye rendes közgyűlését f. évi junius hó 20-ikán d. e. 9 órakor tartja. A közgyűlés nevezetesebb tárgyai: 1. A nyugdíjazás folytán megüresedett árvaszéki ülnöki állásnak, valamint az ezen állás betöltése folytán netalán üresedésbe jövő többi tiszti állásoknak választás utjáni betöltése. 2. Alispán évnegye- des jelentése a közigazgatás általános állapotáról. 3. Belügyminiszteri leirat az 1905. évi háztartási költségvetés tárgyában. 4. Belügyminiszteri leirat a főszolgabirák úti- és irodai átalánya tárgyában. 5. Belügyminiszteri leirat a hatósági szállításoknál a sztrájkok és bojkottok által okozott vétlen késedelem ügyében. 6. Földmivelésügyi miniszteri leirat a tokaji borvidékhez tartozó községek borital és husfo- gyasztási adója tárgyában. 7. Kereskedelmi miniszter leirata a Bánócz- ungvári helyi érdekű vasút ügyében. 8. Heves vármegye átirata a képviselőház többségének működése iránti bizalom kifejezése tárgyában. 9. Sopron vármegye átirata a toloncügy országos rendezése iránt. 10. Alispáni jelentés a jegyzői nyugdíj rendelkezési alap 1905. március havi tulki- adásainak kiegyenlitése tárgyában. 11 Alispáni jelentés a havaj—krasz- nabródi vicinális ut ügyében a M. Á. V. Igazgatóságával megkötött szerződés jóváhagyása tárgyában. 12. Alispáni jelentés a tiszti ügyészi és köz- pénti szolgabirói hivatalok bérletére vonatkozólag megkötött szerződés jóváhagyása tárgyában. 13. Az árvaszéki elnöki hivatal átadására kiküldőt bizottság jelentése. 14. A szerencsi szolgabirói hivatal átadására kiküldött bizottság jelentése. 15. A Sarajevói magyar egyesület segély iránti kérvénye. 16. A fővárosi szabadságharci ereklyemuzeum átirata a Kossuth, Rákóczy és Petőfi arcképek megrendelése iránt. 17. A községek költség- előirányzatai és zárszámadásainak tárgyalása. 18. A már beérkezett és még beérkezendő összes a közgyűlés hatáskörébe utalt ügyek. )( Az állandó választmány ülését Dókus Gyula alispán folyó hó 19-ik napjának d. e. 9 órájára tűzte ki. JEGYZETEK a hétről. * Erik a vetés. A magyar szellem most vívja az ő nehéz tusáját, nagy elmék, igaz, nagy hazafiak fáradoznak azon, hogy jogaink érvényre jussanak, nemzeti mivoltunk nem csupán Írott malaszt legyen s ez a sokat sanyargatott, annyiszor elnyomott ország végre kibonthassa szárnyait, melyeket — mihelyt egy kissé megnőttek — a bécsi udvar szorgalmas inasai mindjárt megnyirbáltak. Immár hónapok óta tart a válság s még mindig azon veszekednek, mint volna lehetséges más irányt adni a nemzeti akaratnak, mint volna lehetséges másféle eredményeket kihozni belőle, mint aminőt a természetes fejlődés útja megkövetel. Az egész magyar közélet gondja, figyelme erre a fontos s nemzeti életünk jövőjére messzire kiható kérdésre van irányítva. Odakint pedig a szabad mezőkön érik a vetés. Gyönyörű májusunk volt. A föld kapott esőt és verőfényt is, mindent a maga idejében. S mikor a bécsi gondviselés elhagyni készült bennünket : a menyei gondviselés segítségünkre jött s úgy látszik jó terméssel fogja megáldani ezt a magyar földet. S rövid idő alatt immár kalászba zsendül a vetés, óriási gabonatáblákat ringat a szél a mezőkön, a gyümölcs- termés is kedvezőnek Ígérkezik, szóval nincs okunk a búsulásra. Mikor Bécsből jégesőt akartak reánk zúdítani, hogy tönkre verjék reményeink színes virágait, a jó Isten verőféuyes szép időket adott, hogy a magyar erőt meríthessen a nagy küzdelemre. Mert bizony mondom, nagy része leszen győzedelmünkben annak, ha megfelelő anyagi erők fogják támogatni ezt a nemzetet nagy küzdelmeiben. Ilyen óriási anyagi erőt jelent Magyarországra nézve egy jó termés. S vájjon nem jelképe ez a jó termés annak, hogy amint a föld meghozta a maga gyümölcsét a munkás emberek számára, azonképen meg fogja hozni a hatalmas sors a nemzeti küzdelem számára is a gyümölcsöket. Hogy munka és küzdelem nélkül az nem hull az ölünkbe, azon nincs mit búsulni, csak azok az alkotások maradandók, melyek szívós és becsületes munka árán jönnek létre. A magyar haditudósok. Ujhely kávéházaiban mostanában épen oly élénken vitatják az orosz-japán háború legutolsó nagy eseményét, a csuzimai tengeri ütkö- közetet, mint akár angol tengerész körökben. S ha nem tudná az ember, hogy a felette dicsérendő japán ro- konszenvből sarjad ki az a roppant érdeklődés, melylyel mindenki oly odaadással tárgyalja e kérdést, mosolyogni lehetne azon, hogy derék kis kereskedők, akik a szernyei mocsárnál nagyobb vizet eddig nem igen láttak, mennyire otthonosok a koreai tenger-öbölben. Hát hisz szép dolog a háború, de csak igy messziről nézve. Mert mégis iszonyú elgondolni, hogy vagyonban és emberi életben milyen ir- tóztató veszteségek állanak elő, rövid nehéz óra alatt. Az orosz rém szinte évszázadokig rémitgette az emberiséget s borzasztó súlyával egyszer már raegroppantotta a magyar nemzet derekát is s jön a kis sárga tábornok : Togo s nehány órai tengeri harc után önérzetesen jelentheti, hogy az oroszok tengeri hatalma megsemmisült. S a népek egy nagyot lélegze- nek s az isteni gondviselést emlegetik, amely ime megőrizte a japánokat s veszélybe vitte a dölyfös oroszt. Ne mosolyogjunk tehát a kávéházi magyar haditudósokon, az ő nagy érdeklődésükbe, lelkes magyarázatukba, odadó becsülósükbe van valami megható s még kereskedői nyelven szólva is inog lehet magyarázni a dolgot: a magyar nemzet most törleszti azt a nagy adósságot, amivel a magyar tartozik az orosznak s irgalmatlan ügyfél ez a kis japán nemzet, a kamatláb alighanem nagyobb 48-nál. Az uborkaszezon. A régi jó időkben júniussal, a nyár hónapjával vette kezdetét az újságok uborkaszezonja, mikor is nyári pihenésbe merülve minden, megálltak az események kerekei s az újságírók a leghihetetlenebb kacsákat voltak kénytelenek felereszteni, hogy érdekessé tegyék a lapot. Ezeknek a jó időknek ugylátszik egyszersminden- korra vége van. Már évek óta nyáron történnek a legnagyobb események s az uborka- szezon már csak az öreg újságírók emlékében szerepel. A derék fiumei cápát, amely junius hóban kétségbeejtő pontossággal jelent meg az Adria sekély virébeD, a jól megérdemelt nyugalomba helyezték s alighanem koronás arany érdemkereszt díszíti a derék állatot, mely annyiszor tett jó szolgálatokat a lapoknak. Az élet csak úgy ontja a szenzációkat s néhai Kálmán király, ha a mostani zivataros időkben élne, kétségtelenül rendeletben adná ki, hogy „uborka- szezonról, mely nem létezik, szó se ej tessék.“ HÍREK. — Di\ Molnár Viktor lemondása. Dr. Molnár Viktor, Temesmegye és Temesvár sz. kir. város főispánja — mint értesülünk — lemondott főispáni méltóságáról és nyugalomba vonul. A lemondást a politikai helyzetben beállott fordulattal kapcsolják össze. A nyugalomba vonuló főispán zem- plénvármegyei kelecsenyi birtokán fog megtelepedni. — Kazinczy-ünnep Széplialnion. A helybeli főgimnázium ifjúsága ma d. e. áldozott a nagy nyelvreformátor emlékének. Az ifjúság a tanárok vezetése alatt reggel 8 órakor indult Széphalomra, oda érkezve rövid pihenő után lefolyt az ünnepség, amelyen tartalmas, Kazinczy irodalomtörténeti jelentőségét fejtegető emlékbeszédet Meczner Tibor, az önképzőkör elnöke mondott, majd pedig Virág Gyula VII. o. t. Tompa Mihálynak Kazinczy ódáját szavalta hévvel. Az ünnepség után az ifjúság hazafias dalok éneklése közben tért vissza. — Egyházi beszéd. A sátoraljaújhelyi izr. anyahitközség nagy templomában folyó hó 16-án délelőtt 11 óra körül, a mázkir-ima előtt dr. Goldberger Izidor rabbi, hitszónok magyar egyházi szent beszédet intéz a hívekhez. — Esküvők. Vasárnap délelőtt esküdött örök hűséget Sátoraljaújhelyben Pallai Sándor kisvárdai könyvelő Wilhelm Lenkének, Wilhelm Henrik helybeli butorraktáros és birtokos leányának. — Platz János munkácsi posta- és távirdatiszt junius hó 4 én kötött házasságot Bettelheim Annával Sátoraljaújhelyben. — A felrobbant lámpa áldozata. Csaknem végzetes kimenetelű szerencsétlenség érte folyó hó 5-én éjjel Jesó Erzsébet helybeli szakácsnőt. Szolgálatadója Czirbesz Endre dohánygyári osztályfelügyelő nejével együtt a szomszédban volt, mialatt a gyermekekre a szakácsnő ügyelt. Este 9 óra után a gyermekek és a szakácsnő lefeküdtek és csakhamar elaludtak. Kevés idő múlva Jesó Erzsébet rémülten ugrott föl fekhelyéről. Az éjjeli lámpából, mely a szakácsnő fekhelyéül szolgáló pamlag fölött volt, az égő petroleum a szerencsétlen szakácsnőre folyt, amitől a ruhája tüzet fogott. Az égő asz- szony nem veszítette el lélekjelenlétét, hanem nyomban az udvarra rohant és ott torka szakadtából segítségért kiáltozott, mire a szakácsnő szolgálatadója és a szomszédok előjöttek és az égő nő ruháját letépték, majd a veszélyben forgó gyermekeket mentette ki Miskolczi Kovács Béla — ki ugyanott lakik. — A gyermekek már szivszorongva és sikoltozva várták mentőjüket, miközben a szoba tele lett füsttel és a pamlag, melyet az égő petroleum a szőnyeggel együtt lángba borított, erős lánggal égett és minden percben veszély- lyel fenyegette azokat a gyermek- ágyakat, melyben a jajveszékelő gyermekek feküdtek. Az iszonyúan összeégett szakácsnőnek az első segélyt a háznál dr. Nyomárkay Ödön kórházi orvos nyújtotta, aki azután a súlyosan sérült nőt saját kocsiján az „Erzsébet“ közkórházba szállíttatta. — Kirándulás a parádi fürdőbe. A zemplénvármegyei orvos-gyógyszerész egyesület feladatául tűzte ki, hogy a magyarországi fürdőket kirándulások alapján tanulmányozza. Az egyesület tavaly a szobránci fürdőt látogatta meg, ez idén pedig Párádra rándul és pedig f. hó 17-én. InA radio activ Schmidthauer-féle keserüviz reggel félpohárral használva, jelenleg a legjobb természetes gyomor-, bél- és vértisztitó, mint ivó kúra a gyógymód meglepően gyors és sikeres helyettesítője. — Az első magyar ásványvíz, amelyben RÁDIUM fedeztetett fel Kapható kis és nagy üvegben. Főszétküldés a forrástulajdonos: Schmidthauer Lajos gyógyszerésznél Komáromban. Karlsbadi és Marienbadi Öy Úgy ereje rendkívüli. —' iVapilUlü lilS CS nagy UVÖgUBIl. r USSCIÜUIUCS ti luunniuiajuuuua. uuimniuiauci 1UIUWHI1UW1IU. Sátoraljaújhelyben: Szent-Györgyi Yilmos, Bilanovits P. és Társa, Nagy Ferencz, Grün A., Hazai H. uraknál. Gálszécsen: Kocb Gábor urnái,
