Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-05-27 / 59. szám

Május 27. ZEMPLÉN 3. oldal. bontakozott ki a nemzetnek ezen ki­fejezett akarata, hogy végre már le akarja vetni az osztrák jármot, mely lassan egészen reá nehezedett s ki akarja vívni egész teljességükben nem­zeti jogait. Ez az elhatározás — egy nagy nemzetnek ilyen irányú demon­strációja — óriási szenzáció jellegé­vel birt. De azután következett a helyzetnek boncolgatása, megvitatása s következtek az egyhangúság nap­jai. Amikor nem történik semmi, a mikor az emberek várnak s aztán elernyednek a nagy várakozásban. Ez a nagy politikai várakozás, a csodának várása, a teljes nemzeti állam merész kibontakozásának vá­rása bizony türelmetlenné teszi az embereket. De ime a magyar nemzet, a fellobbanó, a türelmetlen, a szen­vedélyes magyar nemzet megtanulta még a türelmet is. Megtanult várni. Békén és csendesen. Elernyedésről beszélnek azok, akik a felszín után ítélnek, de akik belelátnak a lelkek mélyébe, tudják, hogy ez nem olyan természetű elernyedés, mint aminő a napi szenzációkat követni szokta. Ez alatt az egyhangúság alatt nagyszerű erők nyugoszuak. Erők, melyek egy­szer már impozánsan megnyilatkoz­tak s döntő megnyilatkozásuk erejé­vel egyszerre megnyitották a szemeit azoknak is, akik eddig úgy voltak meggyőződve, hogy csak lassú és fo­kozatos haladás lehetséges. íme be­bizonyult, hogy merész lépésekkel is előre lehet vinni a nemzeti ügyet. Az első lépés megtörtént. Most a nemzet vár. De ez nem elernyedés, ez az erő imponáló nyugalma. A nem­zet jövőjébe vetett erős bizalom nagyszerű kifejezése. Piaci témák. íme, az élet milyen tarka. A leg­magasabb országos érdekek és ese­mények feletti szemlélődés polcáról le kell szállanunk a piacra. Még pedig az újhelyi piacra, hogy igen könnyű, de kétségkívül fontos dolgokról be­szélgessünk. A piaci drágaságokról. Bizonyos dolog, hogy az általá­nos drágaság terén az újhelyi piac szép rekordokat ért. Kutatván pedig a drágaság okát, meg kell találnunk azt a kofák mohó elővásárlásában, melyről a Zemplén már említést tett. Ez az elővásárlás veszedelmes nyavalyája a piacnak, mert lehetet­lenné teszi, hogy a közönség közvetle­nül a termelőktől szerezze be az élelmi cikkeket, hanem először a kofáknak kell megfizetni az uzsora kamatot. A kofák nemes céhe ellen külömben nem volna kifogásunk, de azt már még sem lehet eltűrni, hogy a kü­lömben is nagy drágaság az ő kap­zsiságuk révén a polgárság rovására még fokoztassék. Több városban igen erélyes rend­szabályokat léptettek életbe az ilyen elővásárlásnak a lehetőség teljes mér­tékében való korlátozása iránt. így Kassán is, ahol drákói szigorral jár­nak el a kofák ellen. Az ilyen szi­gornak Ujhelyben való alkalmazása is meghozná a maga gyümölcsét, a drágaság csökkenését, amit hozsan­nával fogadna a nagyközönség. János vitéz. Ám döntse el a nagyközönség, „melyik dicsőbb, melyik nagyobb,“ Cseőregh-e, vagy Tábori Frida, mint János vitéz, engem a szép sikerben, melyet ez a magyar daljáték Ujhely­ben is aratott, nem személyi motívu­mok érdekelnek. Hanem annak a szemlélete, hogy ime a magyar szel­lem milyen gyönyörű hódítást vitt véghez az utolsó években a magyar operette színpadon, ahol pedig eddig az idegen termékek szinte verseny nélkül uralkodtak. S szinte megható annak a szem­lélete, hogy a magyar szellem meny­nyire megnemesitette a ledér operet­tet. Mennyi szint, érzelmességet, ked­vességet s logikát vitt bele a szemér­metlen, logikátlan, színtelen ope­rettbe, amelyet közönségesen nem is számítottunk a magasabb színpadi termékek közzé. Pedig a magyar ope­rette ilyenné nemesítette e könnyű műfajt, igaz élvezetére azoknak, akik minden téren gyönyörrel szemlélik a magyar szellem diadalmas előretörését. HIRE k. — Legfelsőbb adomány. Őfelsége a leleszi róm. kath. leányiskola fel­építési költségeire legfelsőbb magán- pénztárából 200 korona kiutalását engedélyezte. — Tisztelgés dr. Schön Vilmos­nál. Abból az alkalomból, hogy dr. Schön Vilmos vármegyei és kórházi tb. főorvos orvosi pályája hatvanadik évfordulójához ért: rendkívül meleg és szives ovációk részesévé lett. — Ugyanis a nap folyamán közéletünk számos kitűnősége, a tisztelők és ba­rátok nagy köre kereste fel a jubi­láló főorvost lakásán, hogy a neve­zetes évforduló napján jókivánatok- kal üdvözölje. A tisztelgők szerencse- kivánataihoz mi, a magunk részéről szintén örömmel csatoljuk jókívánsá­gainkat. — Halálozás. Részvéttel értesü­lünk ama gyászesetről, mely a cser- neki Dessewffy-családot érte Des­sewffy József tolcsvai nagybirtokos elhunytéval. A szomorú eset alkal­mából — mely általános részvétet vál­tott ki széles körben — a gyászoló család a következő jelentést bocsá­totta ki: Özvegy cserneki és tarkeöi Dessewffy Józsefné született görgői és toporczi Görgey Jerta, a maga és gyermekei Tamás, Géza és László s neje született Lamezan Salins Lujza grófnő; nővére özvegy ófalvi Kosztka Vilmosné született cserneki és tarkeöi Dessewffy Etelka és az összes roko­nok nevében is fájó szívvel tudatja felejthetetlen férjének, édes atyjuknak, testvérnek és rokonnak cserneki és tarkeöi Dessewffy Józsefnek Tolcsván, 1905. évi május hó 25-én, 72 éves ko­rában bekövetkezett elhunytét. A bol­dogult hült tetemei e hó 27-őn dél­után 2 órakor, Tolcsván, az ág. ev. vallás szerint fognak örök nyugalomra helyeztetni. Kelt Tolcsván, 1905. évi május hó 25-én. Áldás és béke ham­vaira ! — Az elhunyt temetése ma délután lesz Tolcsván, hová a teme­tési szertartásra városunkból is sokan mentek el. Részt vesz a temetésen Dókus Gyula Zemplén vármegye al­ispánja is. A halálozás hirére a vár- megyeházára kitűzték a gyászlobogót. — Sátoraljaújhely fejlesztése c. cikksorozatunk közlését — melyet ki­váló munkatársunk dr. Kossuth Já­nos tollából közöltünk — aktuális közleményeink későbbi számunkra szorították. — A Kossuth-szobor-bizottság el­nöke id. Meczner Gyula a következő felhívást intézi a vármegye közönsé­géhez : „Nagyérdemű vármegyei kö­zönség! Hazafias tisztelettel felhívom mindazokat, kik a zemplénvármegyei Kossuth-szobor alapja javára gyűjtést eszközöltek és a befolyt összeget ed­dig még be nem terjesztették volna, hogy azt a sátoraljaújhelyi m. kir. állampénztárba beküldeni és engem arról értesíteni szíveskedjenek.“ — Halálozás. Kudász Kálmánná, Tokaj város főjegyzőjének neje folyó hó 21-én reggel hosszas szenvedés után elhunyt. Férjén kívül három kis árva siratja a hü feleséget és jó anyát. Temetése nagy részvéttel ment végbe. — Háziipar kiállítás Sátoralja­újhelyben. Annak idején hirt adtunk már arról, hogy a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület t. hó 29-én 30 és 31-én a vármegyeháza kis tanács­termében házi-ipar kiállítást fog ren­dezni, melyen úgy a Gazdasági Egye­sület, valamint a sárospataki gazda­sági szaktanár által rendezett téli háziipari produktumok fognak a kö­zönségnek ingyenesen bemutattatni. A kiállítás immár teljes kész s csak a megnyitóra vár, hogy úgy az egyes tárgyak kivitelével, valamint az el­rendezés harmóniájával, ízlésességé­vel maradandó hatást gyakoroljon a közönségre, melynek figyelmébe teljes melegséggel ajánljuk. Mindenki talál ott érdekeset, újat és vonzót, de még is a hölgyközönség az, akinek rokon­szenves érdeklődésére leginkább tart­hat számot. A kiállításnak bővebb méltatását — melyet Berzeviczy Béla gazd. titkár rendezett ambíció­val, Ízléssel és értékelendő agilitás­sal — későbbre tartjuk fenn ma­gunknak, most csak arra szorítko­zunk, hogy a mindenképen érdekes és tanulságos kiállításra a közönség figyelmét felhívjuk. — Esküvő. Grünfeld Izidor tokaji lakos folyó hó 23-án esküdött örök hűséget Fried Ilonkának Fried Nát­hán tanító leányának. — Majális. A Magyarországi Mun­kások Rokkant és Nyugdíj egyletének sátoraljaújhelyi fiókegylete nagyká- szonyi Székely Elek polgármester védnöksége alatt folyó 1905. évi jú­nius hó 4-én a Weisz-féle régi „Nyul“ kerthelyiségben zártkörű nyári tánc- mulatságot rendez. Kezdete d. u. 4 órakor. Belépődíj: Személyjegy 2 ko­rona. Családjegy 3 korona. A tiszta jövedelem a helybeli munkaképte­lenné vált munkások, özvegyek és árvák segélyezésére fordittatik. — Áthelyezés. A kassai főügyész Vrancsik János s.-a.-ujhelyi ügyész­ségi hivatalszolgát a kassai ügyész­séghez áthelyezte. — Égiháboru. Valódi égiháboru vonult el f. hó 21-én déltájban Tokaj és környéke felett. Senkisem sejthette, hogy az a fekete felleg mily rombo­lást fog okozni a város és környék vetésében és kivált a gyönge szőlő­hajtásokban. A nagy terjedelmű sző­lőknek aránylag, csak csekély részét érte a förgeteg. Öreg emberek beszé­lik, hogy nem emlékeznek hasonló zivatarra, hol a jégeső diónagyságban majdnem félórán át pusztított volna, beborítván az egész földet mintegy hólepellel. Az utcákon végig csak úgy zuhogott a megáradt viz, egyes ala­csonyabb fekvésű házak lakásaiba is hatolt és könnyen végzetessé is vál­hatott volna, ha gyors emberi segít­ség meg nem érkezik. így járt Stern Izidor Bánya-utcai lakásában. Csorna Sándort pedig egy nagy darabon át csak úgy vitte magával az ár, sze­rencséjére megakadt egy kőben, amely életét megmentette. Özvegy Barkód Vincéné házába a villám beütött, hol a házbelieknek a nagy ijedtségen kivül egyébb bajuk nem történt, mindössze a padláson okozott csekély kárt. A mezőn a villám egy lovat és sertést ölt meg. — A „Sátoraljaújhelyi Árvase- gélyezö és Jótékonyegylet“, közgyű­lése. A „Sátoraljaújhelyi Árvasegé- lyező és Jótékonyegylet“ évi rendes közgyűlését f. évi május hó 28-ik nap­ján délelőtt 10 órakor tartja az árva­házban. — A nagykövesdi táviró. Tudó­sítónk írja: Mint minden közérdekű ügy megvalósítása, úgy ez is csak a régi magyar jelszó szerint teljesül, ahogy Petőfi Pató Pálja mondotta: „Ejh, ráérünk még!“ Éppen ilyen a formája a nagykövesdi táviró hivatal létesülésének is. Temérdek folyamo­dás, sok irka-firka és egyéb utánjá­rás után akként teljesült már ez a közkivánalom, hogy az intéző körök­ben elhatároztatott, hogy Nagykőves- den táviró hivatal lesz. Tehát már teljesült a rég óhajtott és valóban so­kat nélkülözött táviró megvalósítása — de csak papíron. Pardon! már az oszlopok is megérkeztek ezelőtt vagy öt hónappal. De ezek szerényen ott pihennek a szomotori állomás rako­dója mellett a csupasz földön. Egy némelyik közülök már annyira meg­unta az idők kellemetlenségeit, meg talán a csúfságot is, hogy félig-med- dig a földbe bujt. Lefektetve hever­nek a táviró oszlopok ahelyett, hogy büszkén felállítva közreműködnének abban a fontos ügyben, melyre ren­delve valának. De úgy látszik, előbb el kell korhadniok. Vájjon meddig fog még ez az átkos szokás a ma­gyar intéző közegek és hatóságok kö­rében élni? Mikor lesz már szabad Magyarország a Pató Palik szégyen­letes mondásának hangoztatóitól ? Oh, m’kor jön el az az idő, melyben tá­vol lesz az önérdek, a presszió és a személyes nézetek kátyúitól az az ut, melyen egyedül csak a közérdek és a nemzeti célok ügyeinek megvalósítása fog haladni!? — A varannói tüzoltó-testület a múlt héten megalakult és elhatároz­tatott, miszerint a felszerelés költségei gyűjtés utján fognak fedeztetni. Első volt gróf Hadik-Barkóczy Endre, aki 300 koronával járult a felszerelés költ­ségeihez. — A „Bodrogközi gazdasági vasút“ ügye. A bodrogközi gazdasági vasút szép terve rohamos léptekkel köze­ledik a megvalósulás felé. Ez ügyben a „Zemplén“ már több cikk kereté­ben ismertette álláspontját s mai szá­munkban szintén egy cikk keretében számol be Kossuth Jáuos dr. erről a tanulmányutról, melyben a vasutat tervező érdekeltség tagjai vettek részt. Egyébként a „bodrogközi gazdasági vasút“ létesítése érdekében folyó évi junius hó 2-án d. e. fél 10 órakor Perbenyiken a nyesési nagyteremben értekezlet lesz a következő tárgysoro­zattal : 1. A vasúti mozgalom kelet­kezése s indító okai. Előadja: gróf Mailáth József. 2. A gazdasági vas­utak jelentősége. Előadja: báró Seny- nyey Miklós. 3. A „bodrogközi gaz­dasági vasút“ vonalozása és általános tervei. Ismerteti: Tóth Sándor. 4. Az érdekeltség szervezkedése, a) 18 tagú végrehajtó-bizottság választása, b) a részvények jegyzése és terjesztésük módozatainak megállapítása. 5. Eset­leges indítványok. Az értekezlet után közebéd lesz a „Nyesésében, 1 terí­ték ára fél liter borral 2 korona. A meghívókat az érdekeltség nevében gróf Mailáth József és br. Sennyey Miklós bocsátották ki. — Juuiális. A sátoraljaújhelyi épi- tőmunkások szakcsoportja f. évi junius hó 12-én, pünkösd másodnapján, a „Vadászkürt“ szálloda kerthelyiségé- ben saját könyvtára javára jótékony- célú zártkörű táncmulatságot tart, melyre a belépti jegy előre megváltva 1 korona 40 fillér, este a pénztárnál 1 korona 60 fillér. A táncmulatság kezdete este 6 órakor. — Árvíz veszedelem. Nagymihály városát folyó hó 24-én komoly ve­szedelem fenyegette. A Labore folyó vize annyira megduzzadt, hogy minden percben kiöntéstől kellett tar­tani. A viz csaknem a legfelső par­tot érte el és ennélfogva Laborcszög egy részét el is öntötte úgy, hogy sok házba be is hatolt a viz. Petróc, Topolyán, Laborcszög községek hatá­rait sok helyen ellepte a viz és a gazdáknak nagy kárt okozott. A dél­utáni órákban a viz rohamosan nőtt, úgy, hogy este 8 órakor a legnagyobb szerencsétlenségtől kellett tartani. A hatóságok megtették a szükséges in­tézkedéseket, hogy vész idején segít­A ratlio-activ ScMdtbauer-féle Igmándi keserűm regei félpohárral használva, __________________ jelenleg a legjobb természetes gyomor-, bél- és vértisztitó, mint ivó kúra a gyógymód meglepően gyors és sikeres helyettesítője. — Az első magyar ásványvíz, amelyben RADIUM fedeztetett fel, Karlsbadi és Marienbadi Gyógyereje rendkívüli. — Kapható kis és nagy üvegben. Főszétküldés a forrástulajdonos: Schmidtliauer Lajos gyógyszerésznél Komáromban Sátoraljaújhelyben: Szent-Györgyi Vilmos, Bilanovits P. és Társa, Nagy Ferencz, Grün A., Hazai H. uraknál. Gálszécsen: Koch Gábor urnái.

Next

/
Thumbnails
Contents