Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-05-18 / 55. szám

Május 18. ZEMPL0N 3. oldal. SZÍNHÁZ. Heti műsor. Pénteken: „János vitéz,“ daljáték. Szombaton: „János vitéz,“ daljáték. Vasárnap: „János vitéz,“ daljáték. „A boszorkány“. — Bemutatta a ifonyáíAy-társulat folyó hó 15-én a sátoraljaújhelyi városi színházban. — Sátoraljaújhely, 1905. máj. 10. Nem vitatott tény az immár, hogy a spanyol föld intrigákkal átszőtt, fullasztó levegője a legtöbb drámai motivum melegágya. A spanyol nép történelme át meg át van szőve a legközvetlenebb drá­mai hátterű eseményekkel, ami ter­mészetes is, ha elgondoljuk, hogy Andalúzia, Sevilla és Granada szü­löttei nemcsak a szerelemben szen­vedélyesek és túlzók, de minden éi zelemben, melyet a lélek retortája szűr át. A legverőfényesebb szerel­mek hona: a spanyol föld egyúttal a legtitokzatosabb, legrejtelmesebb tet­tek, motívumok szintere is s szinte átmenet nélkül változik rajta a fény meg az árnyék. A szerelmet szinte nyomon kö­veti a gyilkosság is s a spanyol lo­vag kardja, vagy toledói tőre nem­csak a hölgyek védelmében kiontott vérről mesél. Andalúzia verőfényét nyomon követi Madrid titokzatossága s Granada bűbájos meséit a Sierrák rejtelmei. A spanyol népnél e szót: szeretni, nyomon követi a másik: ölni! Echegaray Jose drámáiban bon­takozik ki ez a két ellentétes moti­vum leginkább, ki eszményien tiszta női jellemeit a legsötétebb hátterű keretekbe illeszti bele, egyesítve a fényt és az árnyat. És ez a csodála­tos, átmenet nélküli váltakozás, a spanyol lovagok hazájának ez a sej- telmessége, majd meg szerelemtől izzó légköre teszik vonzóvá a spanyol motivumu darabot a közönségre nézve még akkor is, ha írójuk nem is spa­nyol. / A titokszerüség vonzó, magnó tikus ereje megkapja, lebilincseli a szemlélőt s a szerzőnek nyert ügye van, ha be tudja állítani a darab ke­reteibe a jellegzetességeket, sajátos­ságokat. Igaz, hogy ez idegen Írónak ritkán sikerül. Sardou „Boszorkány “-a azonban kivétel. A mester nem tagadta meg önmagát s igazzá, sajátossá varázsolta a neki is idegen világot s nemcsak jellemekké rajzolta ki hőseit, de ami lényegesebb: spanyol jellemekké. A f. hó 15-én bemutatott darab drámiságára következtetést vonha­tunk már abból is, hogy a spanyol nép történelmének abból a részéből van merítve tárgya, mely hosszas láncolata a drámai cselekményeknek, drámai motívumoknak. A spanyol nép történelmében minden kor ilyen, de a tetőpont mégis az inquisitio kora. A darab a harmadik főinkvizitor generális: Ximenes Cisneros korában játszik, ki a „szent officium“ eme szolgái közül Torquemadát és Dezát követte. Egyike volt a legkegyetle­nebbeknek a negyvenöt főhitnyomozó között. Ez a kor, az autodafék meg­döbbentően rémes kora a háttere egy szerelmi regénynek, mely a darab gerincét alkotja. Az önfeláldozó, az ész szavára nem hallgató szerelem apotheozisa Sardou e darabja, mely­ben a katholikus férfi s a hitetlen nő végre is a halálban egyesülnek. Közönségünk — mely ez estén majdnem betöltötte a sziuházat — a legnagyobb érdeklődéssel nézte vé­gig a darabot, melynek idegizgató cselekményei, érdekes meseszövése figyelmét mindvégig lekötötték. A darabhoz méltók voltak a fő­szerepnek alakitói. Fái Flóra Zoraya szerepében egy változatos érzelmi skálán vitte hallgatóit keresztül s drámai dikcióinak forrósága, szenve­délyessége magával ragadta a közön­séget, mely nagy készültségre valló, kiváló alakításáért többször jutalmazta l'elzugó tapsokkal úgy a nyílt színen, mint a felvonások végeztével. Mindaz, amit e szerepben csinál: értékes és nem hétköznapi nívón álló munka. Zoraya alakját úgy állította elénk, hogy abban semmi kívánni valót nem fagyott hátra. A legnagyobb hatást a darab negyedik felvonásbeli nagy , elenetével érte el, de ép ily mélta­tást érdemel alakítása teljességében is. Általában a negyedik felvonás érte el a legnagyobb drámai hatást, amennyiben a felvonás két epizód szerepében Komjáthyné Teréz és Ta­kács Mariska átérzett, magas lendü- etü alakrajzot állítottak elibénk, szi­lárd, kifogástalan alapzataként a iái Flóra inquisitio kamrabeli nagy jele­netének. Zoraya partnere Rácz Ede, bár értelmesen, átgondoltan játszott: jó­val alul állott a nívón. Volt valami tartózkodás, hidegség benne, mely helyenként színtelenné tette játékát. Még a nagyobb emóciót kívánó je­leneteknél volt a legkifogástalanabb, bár fokozottabb drámai hevületü ki­törésekre alkalmas hanganyaga nincs. Mindazonáltal nem rítt ki a keretek­ből és seholsem volt visszás, vagy következetlen. Kisebb szerepekben Bartha, Kondráth, Komjáthy, Szénássy vol­tak jók s a darab sikerét határozot­tan előmozdította az összetanifit já­ték t j a betanult szerepek. A szín­pad seenikai trensfigurációja sem ha­gyott hátra semmi kívánni valót s igy mi sem áll útjába annak, hogy recensiónkat egy minden tekintetben színes és meleg szinmüest teljes mél­tatásával és elismerésével zárjuk le. Németh Pál. ** A bajusz. Verő György szép- zenéjü magyar énekes játékát már volt alkalmunk a Komjáthv-társulat előadásában látni s őszintén szólva jobb előadásban is. Habár a szerep­lők válvctett buzgalommal és dicsé­rendő igyekezettel a siker biztosítása érdekében buzgólkodtak s habár egyes szereplők alakítása szinte kimagaslott a megszokott keretekből, mégis az előadás teljességében alul maradt a darab régi előadásain. Valami unott, fáradt színezete volt, amely különö­sen a harmad’-': felvonásban volt leg- ikább érezhető. Az előadás fénypontja Nagy Gyula cabinett alakítása volt. Az ő istenadta, kiváló, nagy művé­szetével magával ragadta az egész publicumot. Minden szava, minden mozdulata mosolyt csalt még a leg­komolyabb szemlélő ajkaira is. Ma­tilda grófnő szerepében Tábori Frida nyújtott értékes alakítást. Első fel­vonásbeli belépőjét ismételnie kellett. Takács Mariska mint Rosette ez al­kalommal is sikkes szobaleány volt. Magas Béla némely jelenetben kissé színtelen, de élt^ában elég sikerrel domborította Kozáry Gábor szerepét. A többi szereplők: Diósi Anna mint J'ona, Gerő Ida, Amália grófnő, Szé­nássy, mint Ottó gróf és Szeghő, mint Kozáry alkancellár jók voltak, sőt Szénássy még énekelt is. Fi­gyelmébe ajánljuk azoknak, akiket fiiét, miszerint a gyors átöltözködés nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az teljes és ne felületes legyen. ** A „Katalin“ reprize f. hó 17-én ment címszerepben Kállay Li­zával, ki dicsérendő énektudással éne­kelte szerepét. Nagy hatást gyakorolt Ízléses toilettejeivel is Tábori Frida és Diósi Auna osztozkodtak a siker­ben. A dt"-ab ügyelője ez előadáson is megérdemelte volna, hogy kiok­tassák teendőire. ** A János vitéz. Bakonyi-Heltai- Kacsóh szenzációs sikerű darabját f. hó 19-edikétől kezdődő öt estén hozza színre a Komjáthy-társulat. A darab iránt már most nagyfokú érdeklődés nyilvánul meg s különösen sok azon vidéki családok száma, kik a János vitéz valamelyik előadására maguk­nak helyet biztosítanak. A bemutató négy estén bérletszünetben, ötödik estén bérletben megy a következő szereposztással: Kukorica Jancsi — Cseöregh Jenő; Iluska — Diósi An­na ; A mostoha — Gerő Ida ; Király­kisasszony — Nagy Aranka, Bagó — Pápay Lajos; A francia király — Nagy Gyula. TANÜGY. = Segédtanfelügyelö helyettesí­tés. Dudás Gyula zemplénvármegyei kir. segédtanfelügyelőnek — ki a Bács-Bodrog vármegyébe áthelyezett Kárpáti Sándor s. tanfelügyelő helyét foglalta el — betegsége miatt a közokt. miniszter 2 havi szabad­ságidőt engedélyezett. Ilyen körülmé­nyek közt azután nem csoda, ha a kir. tanfelügyelőség nem képes leg­fontosabb feladatának, t. i. az iskolák meg togatásának megfelelni, mert a hivatalvezető kir. tanfelügyelő a belső adminisztráció vezetését s a külszol­gálatot is egymaga ellátni nem képes. Vármegyénk folyton fejlődő tanügye iránt lehetne a minisztérium annyi jóindulattal, hogy ha a segédtanfel- ügyelői állás huzamosabb ideig üres, azt helyettesítés, vagy fokozatos elő­léptetés utján betöltené. — Tanítói gyűlés. A „Tállyai ev. ref. tanítói köru — mint tudó­sítónk Írja — évi rendes közgyűlését e hó 16-án tartotta Szerencsen a ta­gok teljes számban való megjelené­sével Órás Kálmán ondi ev. ref. lel­kész papi-, dr. miskolci Kovács Gá­bor szerencsi ügyvéd világi s Bog- dány Lajos tanítói társelnökök el­nöklete mellett. A két előbbi meleg szavakban megköszönvén az őket ért megtiszteltetést a papi elnök Isten áldását kérve a tagok működésűkre a társulat nfindm egyes tagjaira, a gyűlést megn^otta. A múlt gyűlés jég vzőkönyvének hitelesítése után, mivel a kijelölt tanítás közbejött aka­dályok miatt nem volt magtaRható, Homoky György tá'iya1’ ev. ref. ta­nító tartott igen szép, magyaros s ta­nulságos értekezést a kör tagjainak fényes elismerése mellett: „Nevelé­sünk főbb hibáiról.“ A felette elhang­zott számos kritika után, a felolva­sónak egyhangúlag jegyzőkönyvi kö­szönetét szavaztak. Ezek után indít­ványok tétettek, melyek közepette ér­kezett meg Beregszászy István kir. tanfelügyelő, ki az ő megszokott tar­talmas szép beszédével minden to­vábbi kérdéshez kozzászólt a tagok gyönyörűségére s épülésére. Az in­dítványok közül legfontosabb tanter­vűnk hibáiról való véleménynyilvá­nítás, melynek kidolgozására 4 tagú bi­zottság küldetett ki. Majd az alkoholiz­mus e leni védekezés felett megindult eszmecsere s a jövő gyűlés helyének papi elnöknek meghívása folytán On­dón való tartása után 1 órakor véget ért. Gyűlés után igen sikerült ban­ket volt, melyen toasztokat mondot­tak dr. Kovács Gábor, Órás Kálmán, Homoky György stb. A társaság a •fcegjobb hangulatban az esti órákban oszlott szét. = A legenyei áll. iskola ügyére vonatkozó, a Zemplén múlt heti csütör­töki számában megjelent közlemé­nyünkre vonatkozóan utólag megje­gyezzük, hogy Kádár János legenyei ref. lelkész kijelentette, miszerint ő és a presbitérium nem ragaszkodik ahhoz, hogy a mostani épületben el­helyezve levő állami iskola részére uj, megfelelő épület ne emeltessék; mert maguk is belátják, hogy a je­lenlegi s a ref. egyház tulajdonál; képező épület a célnak nem felel meg. — Szívesen vesszük a lelkész ur fel- vaágositó szavait, mert magyar pap­ról nem is tételezhetjük fel, hogy ellensége legyen a haladásnak, még akkor sem, ha az a hitközség tény­leges veszteségével járna, ami pedig itt nem forog fenn. Egyébként, min ; értesülünk, a képviselőtestület újabb megfontolás tárgyává tette az iskola építésének kérdését s egyik ülésében annak felépítését határozta el, mely nemes cselekedetéért most már el­ismerésünkkel adózunk Legenye köz­ség érdemes képviselőtestületének. KÖZGAZDASÁG. Heti jelentés a tőzsdeforgalomról és a pénzpiacról. Budapest, 1905. május 10. (A „Hermes“ jelentése.) A bu­dapesti értéktőzsde még egyre nyug­talanító kül- és belpolitikai viszonyok­kal szemben állandóan nagy ellent- álló képességet fejt ki. Mig ugyanis a külföldi tőzsdék az elmúlt héten fel­merült francia japán konfliktus kö­vetkeztében lanyhák voltak, addig a budapesti értéktőzsdén ahol a magyar belpolitikai viszonyok e lanyhaságra tulajdonképen még újabb okot szol­gáltathattak volna, nagymérvű szi­lárdság uralkodót. Örvendetes jelenségnek tekint­hető ezen körülmény, elsősorban mi­vel azt bizonyítja, hogy a budapesti értéktőzsde, mely eddig teljesen a külföldi tőzsdék irányzatának hatása alatt állott, magát ezektől lassanként emancipálja, másodsorban pedig azért, mert ama szilárdság, mely a buda­pesti tőzsdén főleg helyi ipari érté­kekben uralkodik, a válságos politi­kai viszonyok daczára fennálló ked­vező ipari konjunktúráknak folyomá­nya. A kedvező hangulatot támogat­ták az utóbbi napok alatt az egész országban beállott esőzések is, melyek a termés kilátásokat tetemesen meg­javították. A bécsi értéktőzsdén különösen szállítási értékek iránt mutatkozott érdeklődés, mig a vasipari értékek, az ilynemű papíroknak Berlinben be­állott nagymérvű árfolyamhanyatlása következtében gyengébb irányzatot követtek. Némi hatása volt ez irány­zatnak a magyar vasipari értékekre is, ámbár jelentékenyebb árfolyam­hanyatlásról e téren nem tehetünk jelentést, az egyébb papírok csaknem valamenyien szilárd irányzatúak vol­tak. Az elmúlt héten jött létre meg­állapodás a szerb kormány és egy a bécsi osztrák földhitelintézet vezetése alatt álló európai consortium között egy uj 100,000.000 frcos 5 százalékos szerb kölcsön 83 Va százalékos árfo­lyamon való fix átvételére vonatko­zólag, melynek kamatlába és kibo­csátási árfolyama Szerbia eddigi köl- csöneinek módozatainál jóval kedve­zőbb. Szerbia az ezen összegért esz- közlendő vasútépítési, fegyverkezési és hadfelszerelési cikkekre szóló meg­rendeléseket a kölcsönt nyújtó pénz­intézetek nemzetiségének megfelelően, részben Franciaországban, Németor­szágban és Ausztriában fogja eszkö­zölni de — amint hírlik — nincs kizárva, hogy a megbízások egy ré­sze egyik vagy másik szakmabeli magyar gyárnak fog jutni. A nem­zetközi pénzpiac helyzete változatlan. A nevezetesebb árfolyamváltozások a lefolyt héten a következők voltak: 4 százalékos magyar koronajáradék: 98-35; Magyar általános hitelbank részvény; 777.75; Osztrák magyar államvasut részvény 668.75; Rima­murányi vasmű részvény: 557.25 ; Magyar asphalt ipar részvény: 233.50; Brassói cellulose gyár részvény: 555; Fiumei rizshántoló részvény: 3850. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. H. Gy. Alkalomadtán felhasználjuk. F. I, Helyben. Köszönet érte. Jönni fog. Sz. Á. Bpest. Sajnáljuk, de tiszteletpél­dányt nem küldhetünk. Nem közölhető : Az ég gyásza, (vers.) Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Éhlert Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents