Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)
1905-05-13 / 53. szám
Május 13. ZEMPLÉN 3. oldal. a. kelt körrendeletével megengedte, hogy az 1905. évi fegyvergyakorlatra kötelezett mezőgazdák, csépléssel foglalkozó gépészek, és más oly egyének akik hatóságilag igazolva kimutatják, hogy ők az őszi fegyver gyakorlathoz való behivás, illetőleg bevonulás esetén hivatásos foglalkozásukban akadályoztatnának : a járási sorozó tisztviselő által véleményezett kérelmükre 35 napi fegyvergyakorlatra f. évi május 25. napján bevonulhatnak. Ennélfogva az érdekeltek felhivatnak, hogy a bevonulhatásuk iránti kérvényeiket az illetékes ezred parancsnokságához címezve mielőbb adják be Pataky Miklós főjegyzőhöz, mert az ezred parancsnokság engedélye nélkül május 25-én bevonulniok nem lehet. JEGYZETEK a hétről. * Középkori emlékek. Nagy lelki gyönyörűséggel olvastam dr. Kossuth János urnák a „Zemplén“ múlt számában „Újhelyi dolgok“ címen irt cikkét, olyan ked vés humorral s amellett mégis találóan vannak ecsetelve abban Ujhely utcáinak kedves (?) nyomorúságai, hogy sokban a legnagyobb irómeste- rekre emlékezteti az embert. Ki ne gyönyörködött volna a régi London leírásában a Dickens tollából, a csavargók és koldusok külvárosi fészkeiben vagy pedig abban, hogy Maculay Ang- történetében mint festi le a régi vidéki angol városok életét. Ezek a leírások Anglia 1685. évi történetéből valók s Isten bizony sok helyét akár szóról-szóra lehetne idézni Ujhely mai állapotainak jellemzésére. Amiből egy kis számítással nyilvánvaló, hogy csekély kétszáz esztendővel volnánk hátra a modern városi élettől. Azért nem kell kétségbeesni. Nehány évtized alatt alaposan utói lehetne érni a haladó korszellemet, ha erre nézve volna bennük komoly igyekezet, de a Csalogány-utcai kövezet javítást csak némi humorral lehet. az uj korszak kezdetének számítani. A külsőségeknél szomorúbb dolog azonban, hogy ez az elmaradottság bizonyos részben sok erkölcsi romlottság fészke is lehet, amint azt a szomszéd Kassa példája mutalja. Kassa már csak sokkal modernebb és nagyobb város, mint Ujhely és mégis az ottani külvárosi utcákban egy teljes esztendeig tudott rejtőzködni egy betörő banda, mely roppant garázdálkodást vitt véghez, amíg nyakon csípték őket. Ez is jellemző adata a vidéki magyar városok életének s bizonysága annak, hogy sok itt még a középkori emlék. A nyakszirtinerevedés. Addig tréfáltunk vele, addig meszeltük az ördögöt a falra, amig csakugyan megjelent, amig csakugyan beállott nehány nyakszirtmerevedési eset Magyarországon is. Ilyenkor aztán, mikor egy-egy járvány fellép, menten gondolkozóba esnek az emberek s kezdetét veszi a közegészségügy tárgyalása. Ujhely e tekintetetben most nem panaszkodik. Kitűnő uj közkórháza s annak jeles sebész igazgatója van. Az a hitünk, hogy az uj közkórháznak mihamar a legjobb hire lesz az egész felvidéken és nevezetes sebészi műtéteket fognak ott véghezvinni, olyanokat, amelyeket eddig csak Budapesten végeztek sikerrel. Persze, a közegészségügy érdekében aztán messze kiható intézkedéseket kellene létesíteni. Agitálni kellene az alkoholizmus ellen, mely vidékünkön is nagyon elterjedt. De a derék alkoholisták most az egyszer könnyen védekezhetnek, mondván; hogyne innánk sört, bort és pálinkát, mikor Ujhelyben nincsen — viz. S most az egyszer nekik van igazuk. hírek. Trombita2 — május 13. Hiába éled már a város: Engem a zöld lomb nem vakít, Színház engem nem szórakoztat Én nélkülözik valamit. Nélkülözök egy édes hangot Mely szivem rég nem járta át Nélkülözök ... de miért ne’ szólnék Egy trombitát ah ! trombitát 1 Ne kacagjon ki senki kérem E trombitával engemet, Ez nem oly közönséges szerszám, Mi nélkül ember ellehet. Ennek a hangja zengve zengő És szép álmokba andalít; És eleddig még nem csalódott Ki benne bizoit s benne hitt. E trombita — szavamra mondom 1 A trombitánál trombitább: Sejtelmesen bus, hogyha kezdi S bömböl, ha más hangba megy át. Egy nyáridéző trombitában Egy éposz az, mi benne bong, S alaphangja a baritonnál Százszor, kétszázszor baritonb. A „Breiner“ előtt, ha felcsendült Oh! egykor, akkor, hajdanán A csészénket mind földhöz vágtuk A nagy gyönyörűség mián. Havasi kürt nem szól ily szépen Zöngéjében sem lelsz hibát. Ily trombitát még nem nemeztek Mióta nemznek trombitát. Oh! trombiták legtrombitábbja Te trombita a-négyzeten: Zendülj meg újból, ha óhajtod Hogy békességünk meglegyen. Nem szép, hogy úgy váratsz magadra S hogy ily némán hallgatni tudsz, Te nyáridéző édes kürt te 1 S keresztapád: — az omnibusz. — th. — Személyi hír. Koczaurek Ferenc magyar királyi állategészségügyi felügyelő Sátoraljaújhelyből Miskolcra utazott, hogy az ottani és a vármegyében lévő m. királyi állatorvosok működését ellenőrizze. — Telefon Sátoraljaújhely és Perbenyik között. A kereskedelemügyi miniszter elhatározta, hogy Sátoraljaújhely és Perbenyik között környékbeli távbeszélő vonalat létesít s hogy ebbe Perbenyiket, mint központot bekapcsoltatja. A vonalirány megállapítása céljából f. hó 16-án reggel 10 órakor közigatási bejárás lesz tartva, melyben a kassai posta- és távirda igazgatóság képviseletében Lázár Lipót kir. pt. mérnök vesz részt. — Egy tanitó kegyetlensége. Ez alatt a cim alatt lapunk legutóbbi számában egy közlemény jelent meg, melyben György Mózes bodrogke- reszturi tanitó urnák egy „hőstettéit irtuk meg. Ugyanis a nevezett egyik növendékét, Bogdány Irénkét úgy megverte, hogy a kis leányka az „enyhe bánásmód“ következtében súlyos természetű idegbajt kapott. — György Mózes ur a jogos felháborodásunkban megirt, éleshangu (?) cikkre alábbi levelet küldötte be szerkesztőségünkhöz : Igen tisztelt Szerkesztő ur! Lapja május hó 11-én megjelent 52-ik számában „Egy tanitó kegyetlensége“ cim alatt egy személyemre vonatkozó s merészen élénk színekkel megirt cikk jelent meg. A közlemény azon alakjában, mint a lapban megjelent: valótlan, azért azt visszautasítom. Az ügy a hatóságok előtt van, melyek nem roszakaratu ellenszenv, hanem a tárgyilagos orvosi bizonyítvány és tanuk vallomása alapján fognak igazságosan Ítélni. Kérem a közönséget, hogy Ítéletét addig függessze fel. A cikkíró ellen annak idején a megtorló lépéseket megteszem. Szíveskedjék Szerkesztő ur fenti soraimnak lapja legközelebbi számában helyet adni. Bódrogkeresztur, 1905. május 13. Tisztelettel: György Mózes. György Mózes ur nyilatkozatát megmutattuk a kérdéses közlemény írójának, ki hangsúlyozta, hogy mivel a közlemény alapját kétségbe- vonhatlan tények képezik, azt egész terjedelmében fenntartja s az avizált sajtópernek nyugodtan néz elébe. — Az utcai lakók és a dob. A m. kir. honvédség helyben állomásozó zászlóalja megkezdte kora reggeli gyakorlatait. Több fölszólalás alapján kérjük az illetékes tényezőket, hogy ha nem ütközik a megállapított szabályokba — szüntesse meg a katonai csapatoknak a kora reggeli órákban dobszó mellett való kivonulását, mert ez az útba eső útvonalak utcai lakását biró lakóinak bizony nem valami kellemes. Azt hisszük, hogy ennek a kis előzékenységnek teljesítése nem is fog akadályokba ütközni az utcai lakók örömére és egy kis jó akarattal sima elintézést nyer a dolog. — A sztrájkoló bádogos-segédek. Hétfő óta a sztrájkoló bádogossegé- dek ügyében semmi fordulat nem állott be. A segédek rendületlenül kitartanak és nem hajlandók addig munkába lépni, mig a munkaadók követeléseiket, melyeket méltányosaknak és jogosaknak tartanak, meg nem adják. A segédek azt követelik, hogy óránként legalább 24 fillér és legfeljebb 48 fillér fizetősök legyen s azonkívül az eddig nem szabályozott munkaidőt is leszállítani kérik. A munkaadók azonban nem hajlandók a segédekkel tárgyalásba bocsájtkozni; inkább nélkülözik őket, sem hogy követeléseikből bármit is elfogadjanak. Egyelőre, mig uj segédekre tudnak szert tenni, úgy segítenek magukon, hogy a sürgősebb munkákat maguk a mesterek közösen végzik és igy egymást kisegítik. A sztrájkban — mint előző számunkban megírtuk — a tanoncok is szerepet játszanak. Ok is abba hagyták a munkát a reájuk pressziót gyakorló segédek rábeszélése folytán és nehogy a városban föltalálják őket, a segédek a vidékre küldték a fiukat. Álig jutottak azonban néhány mértföldnyi távolságra Ujhelytől, az abaujmegyei Zsa- dányban elfogták őket. A járási főszolgabíró a szökevény tanoncok el- fogatását folyó hó 12-én közölte a helybeli rendőrkapitánysággal, ahonnan távirati megkeresés ment a tanoncok ide toloncoltatása iránt. Még az nap este elhozták a kis sztrájkólókat és nyomban hűvösre is tették. Ma délelőtt azután mindannyiokat átadták az iparhatóságnak, ahol a munka abbanhagyására nézve kihallgatták őket. Kihallgatás után munkaadóiknak átadták a sztrájkoló bá- dogostanoncokat. — Öngyilkosság. Zsitnyik József vécsei lakos uradalmi lovász — mint tudósítónk irja — folyó hó 10-én a reggeli órákban lakásán mellbe lőtte magát s nyomban meghalt. Tettének oka ismeretlen. A boncolást dr. Kende Miksa járásorvos foganatosította Bár- czy Gusztáv járási szolgabiró és az elöljáróság jelenlétében. — Robbanás egy gyógyszertárban. Május 8-án délelőtt 11 óra tájt Szőllősy Sándor nagymihályi gyógyszertárának pincehelyiségében aetherrobbanás történt. A hatalmas robajra csakhamar nagy tömeg verődött össze és kivonult a tűzoltóság is, élén Horváth Sándor alparanesnokkal. A tűzoltóságnak erélyes közbelépésével sikerült minden komolyabb bajnak elejét venni. — Famunkások gyűlése. A sátoraljaújhelyi famunkások f. hó 14-én délután 4 órakor a „Magyar Király“ szálloda tánctermében gyűlést tartanak a következő napirenddel: 1. A famunkások helyzete. 2. A szervezkedés célja és haszna. 3. A szervező- bizottság megválasztása. — A tokaji társaskör folyó hó 6-án avatta fel állandó helyiségét a Tittesz-féle házban. Ezen ünnepély megnyitására megjelentek a társaskör majdnem összes tagjai, amennyiben 40 tagja közül 35 jelen volt. A rögtönözött vacsoránál az első köszöntőt a társaskör elnöke dr. Plathy Zsig- mond kir. járásbiró tartotta, röviden ecsetelve a kör hivatását, különösen kiemelte szükségességét annak, hogy , a kör tagjai szép egyetértéssel munkálkodjanak a társaskör felvirágzására ; mert csak az összetartás képes eredménydus munkálkodásra. Az avatási ünnepély a legjobb hangulatban éjfélig tartott. — Tanügyi és magyarositó kör Sztropkón. Sztropkón e hó 7-én alakult meg — mint tudósítónk irja — a tanügyi és magyarositó kör. Ezen körnek a célja a vidéki tantestületek bevonásával a hazafias érzületnek, az erkölcsös életnek és testületi szellemnek ápolása és fejlesztése. Ezen körnek egyébként is nemes célja van, még pedig azért, mert felolvasásokat, előadásokat, szellemesen szórakoztató mulatságokat és hazafias ünnepélyeket rendez. Humánus intézkedései is lesznek, többek között a szegény és szorgalmas iskolás gyermekeknek téli ruhával leendő felruházása, vizsgák alkalmával a magyar nyelv elsajátításában eredményt elért nem magyar ajkú gyermekek megjutalmazása stb. A tanügyi és magyarositó kör tagjai közé föl vesz minden fedhetlen jellemű férfit és nőt egyaránt. Lesznek alapitó- és pártoló tagok. Az alapitó tagok közzé beléptek már Malonyay Tamás főszolgabíró, Hericz Márton szolgabiró és Unghváry Ede postamester 100—100 koronával. Kívánatos lenne, hogy nemes példájukat mennél többen kövessék, miáltal ezen elhagyatott vidék kultúráját nagy mértékben fejlesztenék. A kör tisztikara a következőleg alakult meg: elnök Unghváry Ede; alelnök Sváby István ; jegyző Csiszáry Vazul; pénztárnok Boros Géza és 5 választmányi tag. Adja az Isten, hogy a hazafias érzelmen kívül e körben az egymás iránti szeretet és ragaszkodás honosodjék meg, mert ha már kárhoztatva vagyunk e szegény vidéken lakni, legalább becsüljük meg egymást. — Lelketlen anya. Vérlázitó kegyetlenség tartja izgalomban a Szerencs melletti Csillag-Harangod tanyai népségét. Ondi Józsefné minden áron meg akart szabadulni 4 éves nyomorék kis fiacskájától. Terve kivitelére a befütött kenyérsütőt akarta előbb fölhasználni. — Munkástársai azonban megakadályozták a bestiális anyát szörnyű terve kivitelében. Az első kísérlet, sikertelensége nem riasztotta vissza a lelketlen anyát. Múlt héten marólúgot készített és abban fürösztötte meg az ártatlan gyermeket. Termélszetes, hogy a szerencsétlen oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy most élethalál között van idegen ápolók gondozása alatt. A csendőrség értesült a kegyetlen anya rémes munkájáról s gondoskodott arról, hogy a szerencsi kir. járásbíróság börtönében elmélkedjék a szülőknek gyermekeik iránti kötelességéről. Igmándi keserüviz reggel félpohárral használva, fi raflio-activ Schmidthaner-Iéle jelenleg a legjobb természetes gyomor., bél- és vértisztitó, mint ivó kúra a Karlsbadi és Marienbadi gyógymód meglepően gyors és sikeres helyettesítője. — Az első magyar ásványvíz, amelyben RADIUM fedeztetett fel. Gyógyereje rendkívüli. — Kapható kis és nagy üvegben. Főszétküldés a forrástulajdonos: Sclimidtliauer Lajos gyógyszerésznél Komáromban. Sátoraljaújhelyben: Szent-Györgyi Vilmos, Bilauovits P. és Társa, Nagy Fereucz, Grün A., Hazai H. uraknál. Gálszécsen: Koch Gábor urnái.
