Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)
1905-04-08 / 39. szám
Sátoraljaújhely, 1905. április 8. 39. (4394.) Harmincharmadik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat tste. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoralja-Ujnely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond sző 4 fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Nyílttériben minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ifj. Meczner Gyula főszerkesztő. dr. Molnár János felelős szerkesztő. dr. Perényi József főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kői negyodévro 3 kjr. — Egyes szám éra 8 fillér.— Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden sző úti» 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ir kedvezmény. fi szabadelvüpárt állásfoglalása. — ápr. 8. Reánk nézve, kik a szabadel- vüség híveinek valljuk magunkat, nagyon is fontos a szabadelvüpárt legújabb elvi határozata, amely szerint következetesen megmaradnak a január 26-ika előtt vallott és gyakorolt elveknél. A mi véleményünk szerint ez a merev ragaszkodás nem felelhet meg a párt intencióinak. Mondjuk s azt el is hisszük, hogy igaz meggyőződés vezette a pártot a régi házszabályok ellen vívott küzdelmében. Annak idején csatlakoztunk is ezen felfogáshoz, elismertük a reform szükséges voltát. Azonban a kormányelnökkel együtt mi is hangoztattuk, hogy e kérdésben a döntés a nemzetet illeti: ítéljen az s ítéletében meg fogunk nyugodni. A választások ideje alatt a külömböző ellenzéki pártárnyalatok tisztán csak a reform megakadályozása miatt mentek közös zászló alá, ami újólag azt bizonyltja, hogy a nemzet Ítélete is elsősorban erre vonatkozott s ez az ítélet a szabadelvüpártra nézve nem volt kedvező. Ebből tehát, ha a szabadelvüpárt következetes akar maradni elveihez, nem az következik, hogy mereven ragaszkodnia kell továbbra is a sérelmesnek talált irányhoz; hanem igenis az, hogy A ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Régi idők emléke. A „Zemplén“ számára irta: Kossuth Pál. Eloszlott a komor éj sötét fá- tyola s a kelő nap mosolyogva üti fel rózsás orcáját a távolban szürkülő hegycsúcsok mögül; a pázsitos, zöld legelőt gyémántként csillogó, üde har- matcseppek ékesítik egyszerű pompájában. Újra kezdődik a rónák mindennapos élete; kolompok csengése, kutyaugatás, a tilinkó mélabus hangja élénkítik a szerteszét uralgó csöndet. Kijön kunyhójából a vén gulyás karikás ostorral kezében s a karám felé tart, hogy kiereszsze legelőre vágyó gulyáját; apja után ballag pislogó, álmos szemekkel a kis bojtár, világért sem maradna el tőle, pedig ugyancsak vacognak fogai a hűvös hajnali levegőben. De rohamosan melegedik az idő, az izzó napkorong perzselő sugára csakhamar égetni kezd s a vén gulyás sokatmondó, jósló hangon morogja, hogy: „még ma zivatar lesz“. És ért már a jóslás e mesterségéhez az e fajta ember; délfelé fekete, go- molygó felhők tornyosulnak a kék a pártnak bele kell nyugodnia a nemzet ítéletébe. Akkor mindenesetre jogérvényesnek ismerték volna el a nemzet Ítéletét, ha az feléjük hajolt volna s ez Ítélet respektálását megkívánták volna az ellenzéktől is. így tehát az ellenzék is hasonló alapon joggal megkívánhatja a szabadelvüpárt- tól, hogy respektálja a nemzet Ítéletét. Kár volt a szabadelvüpártnak újból megbolygatni azt a veszedelmes kérdést, amelynek a nemzet az egész mai áldatlan és bizonytalan helyzetet köszönheti. Az egyelőre vita tárgyát, legalább ezen az országgyűlésen nem képezheti mindaddig, mig a kibontakozás meg nem történt, mig kormány nem alakult azon az alapon, amelyet a többség és az uralkodó együttesen meg fognak alkotni. Ez ma annyira részletkérdéssé törpült, hogy a szabadelvüpárt komolyságát veszélyezteti annak előtérbe tólása. Nem azt mondjuk ezzel, hogy meggyőződésüket meg kell tagadniok, hanem azt, hogy a szabadelvüpárt* nak is mindent el kell követnie a maga részéről, hogy a kibontakozás minnél gyorsabban megtörténjék. Ezt kivánja a nemzet érdeke, amelyet nekik is szivükön kell viselniök. Ne feledkezzenek meg eddig vallott elveikről, de most nincs égre, feltámad a tikkasztó meleg szél, dörög az ég s távol, a hegyek felett cikkázik a villám. — Megázunk édes apám — szól a kis gulyás — hajtsuk be a marhát. — Bizony jó lesz fiam, kuruc idő közeleg. És pattognak az ostorok, csahol a Bodri kutya; megkerülve az engedetlen teheneket, mérgesen tereli őket vissza a karámba. Áz igy összegyűjtött gulyát becsukják, azok szintén érzik a közelgő égiháborut, összebújnak s hangos bőgéssel várják a vihart. Á fekete felhők gyorsan közelednek, gyakoribb a villám s erősebb a dörgés. Kisvártatva megered a zápor s hangos zuhogással ömlik alá; a gulyások kunyhójuk ajtajából nézik a tomboló elemet, mely félelmet gerjesztő erővel, szikrázó haraggal nyargal tova. Estefelé nyomát sem látni; kitisztult az ég, elcsendesült a szél s távol, a Tisza felett szép szivárvány látható. Az apa tüzet rak fiával, hogy elkészítsék vacsorájukat, a paprikásgulyáshust. Amint igy foglalatoskodnak, kürtök hangja üti meg fülüket; meglepetten tekintenek hátra s látják, hogy az országút felől egy csapat huszár közeleg. Bezzeg a kis Jani sem rakja tovább a tüzet, felidő, sem alkalom arra, hogy elvi harcokkal töltse a képviselőház az időt. Ha megalakult a kormány, ha meg lesz a hivatalos politikai irány, akkor lépjenek elő igényeikkel, kívánságaikkal. A felelősség terhe s ezzel a politikai élet súlypontja átment az ellenzékre. Annak jogos követelései vannak a maga politikai prograramja alapján, amely ideális végeredményben nem káros a nemzetre. A szabadelvüpárt föladata tehát nem az, hogy az ellenzék munkáját megnehezítse, hanem az, hogy józan mérsékletre birja. Figyelmeztesse a veszélyre, amely egyik-másik régi nemzeti követelés hirtelen megvalósulása által a nemzet egyes osztályaira, vagy az egész életére előállhat. De ezt se azért tegye, hogy törekvéseitől eltántorítsa, hanem, hogy óvatossá tegye. A nemzet jogos kívánalmairól lévén szó, a szapadelvüpárt nem képezhet a szószoros értelmében ellenzéket az uj iránynyal szemben, hanem arra kell törekednie, hogy gyakorlati tapasztalatai alapján annak munkáját ellenőrizvén egyúttal megköny- nyitse. Igen jogos volna ellenkező esetben az ellenzék ama vádja, hogy a szabadelvüpárt elárulja a nemzet érdekeit. A szabadelvüpárt egyelőre az ő hatvanhetes alapján talán kevesebb nemzeti vivmánynyal is megelégednék; ugrik, szemei csillognak, ugrál, tapsol örömében, csakhogy a bőréből ki nem ugrik. Az öreg meg jó izüt mosolyog kis fia bohóságán, aki még huszárt sohasem látott. E közben hozzájuk ért a kis csapat; élén daliás tiszt lovagolt nehány fiatalabbtól környezve ; megállnak s a százados viszonozva a gulyás illedelmes köszönését igy szólítja meg: „Mondja meg csak nekem öreg, merre találhatnánk itt legközelébb egy falut, ahol meghálhatnánk ? kegyetlenül összeáztunk, reggel tovább megyünk, átusztatjuk a Tiszát“. — Bezony, kérem alásan — felel az öreg levett kalappal — itt a közeibe nincsen semmiféle falu, ha- neha legfeljebb tessék egy darabig egyenesen menni, ott lesz egy ut, oszt az három felé megyen, hát azon tessék menni, a mejik a középső, egész addig, a mig egy kis erdőhöz nem érnek, ott meg tessék jobbra elkanyarodni egy dűlő utón ... De a százados be sem várta az érthetetlen magyarázat végét, hanem megköszönve a szives útbaigazítást, faképnél hagyta a bőbeszédű atyafit, ki hosszasan, bámulva nézett a távozó század után. Jani pedig, ki ez alatt mintegy elbüvölten állva szemde ha az ellenzék többet is ki bir esetleg vívni, e munkájában a szabadelvüpártnak nem szabad őt akadályozni, hanem minden tőle kitelhető módon gyarapítani. Ez a nemes önmérséklés fogja a pártnak az elenyészőben lévő tekintélyét újból visszaszerezni s ez a tiszta felfogás fogja megmenteni a hazafiatlanság napnap után fölhangzó vádjától. — ápril. 8. A mezökászonyi petíció. A kir. kúria második választási tanácsa tegnap elutasította a Lónyay Géza me- zőkászonyi mandátuma ellen beadott petíciót, melynek zempléni vonatko zása is van. A petíciót ugyanis a kisebbségben maradt ellenzéki Lá- czay-párt nyújtotta be, melynek Lá- czay Sz. László sárospataki nagy- birtokos volt a jelöltje. A kérvényezők ügyvédje szintén újhelyi ügyvéd dr. Fried Lajos volt. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( Képviselőtestületi ülés Sátoraljaújhelyben. A városháza nagy termében ma április hó 8-án délután 3 órakor képviselőtestületi ülés volt a következő tárgysorozattal: Bollman Jakabné felebbezése és Kulics János kérvénye a Kossuth-utcai csatornázási költség leírása tárgyában. — Schmidt Lajos rendőrkapitány fizetés felemelés iránti kérvénye s erre vonatkozó pénzügyi és jogi bizottsági vélemény. — PodlesZni János és családjának illetőségi ügye s erre vonatkozó tanácsi javaslat. — Valler lélte a gyönyörű huszárokat, kalapjával integetett utánuk, azt hívén, hogy azok mindnyájan csak őt nézik. Késő este volt már, midőn a kis csapat letérve a pázsitos rétekről, kietlen homokpusztákon barangolva utói érte előre küldött szekereit s nemsokára egy tanyához ért. — Nehány odvas fa, csonka, régi szalmakazal és egy szomorú gémeskut ékesíti a düledező, ütött-kopott épületet s a mellette lévő hosszú, nagy állást. Élő lelket látni se lehetett, csak egy vén komondor feküdt a pitvar előtt, az is megijedt tőlük s elkullogott nagy búsan a ház háta megé. — Itt fogunk meghálni fiuk — szólt a százados — kössétek lovaitokat az állásba, én a tiszt urakkal majd bemegyek a csárdába, hát ha ott megpihenhetünk? Az ajtó felé tartottak, nem volt becsukva; beléptek tehát a pitvarból nyíló hosszú, nagy szobába. Egy tiszti szolga gyufát vett elő és meggyuj- totta a szoba közepén csüngő, pislogó lámpást. Régi asztal roncsai feküdtek a középen, körülötte nehány üres hordó, ez volt az egész bútorzat. Beszélgetésük hangjaira a mellékszobából ősz férfi lépett elő, mogorva arA TAVASZ. újdonságai úri- és női divatczikkekben már megérkeztek! Ruhadíszek, selymek, csipkék és szalagok. Napernyők, fehérneműek, harisnyák és hímzések. Bob- és Japán sapkák, övék és ridicülök. fgyyr* Blous és Joupon különlegességek legnagyobb választékban Vidéki rendelések mérték sze- ^ ggEGŐ gÁNDOR központi áruházában Sátoraljaújhely. $ Kai5n gyA8Z08*tá,y blous rint pontosan eszközöltetnek! és fátyoloknak i Lapunk mai száma 6 oldal.
