Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)
1905-03-28 / 34. szám
Sátoraljaujlioly, 1905. március 28. 34. (4399.1 Harmincharmadik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: S&toralja-Ujbely, lőtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó á fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Njllttérben minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ilj. Maczner Gyula dr. Molnár János dr. Perényi József főszerkesztő. felelős szerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, V évre 6 kor negyedévre 3 k>r.--- Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár kedvezmény. Zemplén vármegye tavaszi közgyűlése. .Sátoraljaújhely, 1905. rnárc. 28. Zemplénvármegye törvényhatósági bizottsága ma, f. hó 28-án tartotta meg ez évben első u. n. tavaszi közgyűlését. A törvényhatósági bizottság ezen közgyűlésén a vármegyei bizottsági tagok rendkívül népes számban jelentek meg, ami annak tulajdonítható, hogy a közgyűlés tárgysorozatába több megüresedett állás betöltése s ezen kívül fontos, politikai vonatkozású indítvány és egyébb bejelentések lettek felvéve, melyek már eleve felkeltették a bizottsági tagok élénk érdeklődését. így a megyei árvaszéki elnöki állás s az ennek betöltése folytán megüresedett főszolgabírói s szolgabirói állások választás utján való betöltése, valamint Pekáry Gyula s társainak politikai vonatkozású indítványa, a dr. Schön Vilmos lemondásával összefüggő indítványok, Dókus Gyula alispánnak a Kossuth-szobor felállítása tárgyában tett bejelentése mind oly közérdekű ügyei voltak a közgyűlés tárgysorozatának, hogy igazán nem csodálható azon élénk érdeklődés, melylyel úgy a helyi, mint a vidéki bizottsági tagok a mai közgyűlés iránt viseltettek. Különösen nagy számban jelentek meg a vidéken lakó megyebizottsági tagok úgy, hogy a 7 ZEMPLÉNTÁRCÁJA. Csokonai emlékezete. Csokonai Vitéz Mihály, Vig, vándor poéta, Csikóbőrös kulacsoddal Erre jártál néha . . . Azt kérdezted: .halja é kend Nagy pipáju bácsi I Messze van még innen igen A gyatra Kovácsi!“ Feleletül azt kaptad rá, Hogy: „ha nagy szaporán, No 1 akkor még eléri ma Alkony előtt korán.“ Szaporáztad a lépésed És korán elérted A menyország nagy kapuját, — Ott fogadott téged : Péter, az ősz ajtónálló — Rég’ hallott felőled, — Tihanyi szép echód hangja Oda szállt előtted . . . Az a sok lány s feleséged Kit fel nem cseréltél A kulacscsal, már elmondták Mit itt énekeltél . . . Hát Dorottya — vén kisasszony — Mit mondhatott rólad ? — A kinek a viseletét Annyiszor megróttad. — Oda adta koszorúját Péternek és kérte, I vármegyeháza nagyterme alig volt képes magába fogadni a megjelenteket. A vármegyeháza nagytermének karzatát ez alkalommal szintén uagyszámu és díszes hölgyközönség töltötte meg. A közgyűlés lefolyásáról részletes tudósításunk a következő: A közgyűlés megnyitása. A közgyűlést — a főispáni szék üresedésben lévén — pontban tiz órakor nyitotta meg Dókus Gyula alispán, üdvözölvén a nagy számban megjelent bizottsági tagokat. Az alispán megnyitója után Thu- ránszky László főjegyző felolvasta a belügyminiszter leiratát:, melyben tudatja a törvényhatósággal, hogy Szi- nyei-Merse Istvánt,, Zemplénvármegye főispánját Őtelsége állásától saját kérelmére felmentette. A felmentés kapcsán felolvasták Szinyei-Merse István búcsúlevelét is, melyet Zempléuvármegye közönségéhez intézett. A közgyűlés a felmentést tudomásul véve, Szinyei-Merse István távozását sajnálattal vette tudomásul. Politikai indítvány. Berjiáth Béla orsz. képviselő emelkedett ezután szólásra s kérte a közgyűlést, hogy a beérkezett politikai vonatkozású indítványt vegyék a közgyűlési tárgysorozat többi pontjai előtt tárgyalásra, tekintettel a vidéki bizottsági tagokra, kik esetleg a közgyűlés későbbi folyamán már nem lesznek jelen. Bernáth Béla indítványának egyhangú elfogadása után Thuránszky László főjegyző felolvasta Pekáry Gyula és társainak indítványát, a melyben kifejezést adnak annak, hogy a törvényhatóság hódolattal vette tudomásul annak idején az országgyűlést azon célból feloszlató legfelsőbb kéziratot, hogy a nemzeti akarat Hogy ha majd jössz, küldjenek be — Nem téged, — ő érte . . . A kiket úgy megbántottál „Béka egér harcban,“ Fogadhasson a lány sereg Szemtől szemben, arcban . . . S elmondhassák mind ott nyíltan Mit nekik vétettél, Mikor annyi úri dámát Gúny tárgyává tettél . . . Ki is jöttek mind a lányok És mind neked estek . . . De az a sok cserebogár S méhek megmentettek. A kiket te olyan szépen Meg-meg énekeltél, A kikkel te — gondolatban — Édesen repültél. Ágról-ágra, az erdőnek Virányait járva . . . Azok jöttek, azok szálltak A költő pártjára . . . Döngicsélve kibocsáták Éles fullánkjokat, Megcsipdesték — imitt, amott, — Mind a szép lányokat . . . Mitől azok — beszaladtak, Magokat elrejtve . . . így jutottál hires költőnk A magas menyekbe . . . Kulacsodat oda vitted És ott most Péterrel Idogáltok, kocingattok, Mesélgettek — ketten. Id. Bajusz József. megnyilvánulhasson, de annál fájdalmasabban és megdöbbenve veszi tudomásul azt, bogy a nemzet akaratának eme megnyilvánulása még most sem tud kellőképen érvényesülni, miből folyólag kérik, hogy a törvény- hatóság adjon kifejezést ama óhajának, hogy a nemzeti akarat kellőkép érvényesitessék s nyilvánítsa köszönetét Andrássy Gyula grófnak, a válság idején tett közhasznú tevékeny fáradozásaiért s egyben kérik, hogy az indítványt elfogadó törvény- hatósági határozat úgy gr. Andrássy Gyulának, valamint Kossuth Ferencnek is megküldessék. A közgyűlés lelkes éljenzéssel és egyhangúlag azon határozattal fogadta el Pekáry Gyula és társainak indítványát, hogy az hason határozat- hozatal céljából a többi törvényhatóságnak is megküldessék. A sátoraljaújhelyi Kossuth-szobor ügye. Ezután Dókus Gyula utalva arra, hogy szintén óhajt egy bejelentést a tárgysorozat többi pontjait megelőzőleg tárgyaltatni: átnyújtja bejelentését, amelyben kifejezést adva annak, hogy Sátoraljaújhelyben a Kossuth szobor felállításának ügye immár öt év óta húzódik, jólehet épen Kossuth Lajos szülővármegyéjének kellett volna elsőnek lenni, mely nagy szülöttének szobrát felállítja, javasolja, hogy a Kossuth-szobor az inzurgensek emlékszobrának helyén állittassék fel s az előmunkálatok mielőbb foganatositassanak, hogy a szobor legkésőbb a jövő évi március hó 15-én felállítható legyen. Kéri a törvényhatóságot ennek kimondására annál inkább, mert a Kossuth szobor felállítását eddig is az afeletti meddő vita hátráltatta, hogy hol is állittassék fel tulajdonképen az uj szobor. Á közgyűlés az alispán bejelentését lelkes éljenzéssel, egyhangúlag fogadta el s elhatározta, hogy ezen A hőmérő. A „Zemplén“ számára irta: Somogyi István. (Folyt, és vége.) Vannak azonban körülmények, midőn a higanyos hőmérők használata legnagyobb körültekintés mellett sem lehetséges. A higany negativ 39 fok Celsiusnál megfagy és 300 fok C.-nál forr. Jóllehet Dr. Muenke (1898) a hőmérő cső felső végén alkalmazott 20 légköri feszültségű széndioxiddel a higany forráspontját 550 fok C.-ig emelte, de a mérséklet tovább emelkedésével a forrást megakadályozni már nem tudta. A megváltozott halmazállapotra pedig beosztásunk érvénytelen. Más anyag felvevése válik tehát szükségessé és ez a levegő. A levegőnek meg vari az a tulajdonsága, hogy minden hőmérsékletnél használható. Negativ 191 fok C.-nál válik cseppfolyóssá és ezen felül légnemű állapotát állandóan megtartja. A hőmérőt, melynek anyaga levegő, léghőmérőnek mondjuk. Egy minden részében egyenlő tágasságu üvegcső, melynek egyik vége zárt és a másik nyitott, léghőmérőnek tekinthető, ha kis higany cseppel bizonyos mennyiségű levegőt zárunk el benne a külső levegőtől. Följegyezzük a környezetben uralkodó légnyomást és a készüléket olhatározatát közli a „Kossuth-szobor bizottságáéval is. Dr. Schön Vilmos közkórházi ig. főorvos lemondása. Dókus Gyula alispán ezután dr. Schön Vilmos közkórházi főorvos lemondó levelének felolvasását rendelte el, amelyben dr. Schön Vimos hivatkozva arra, hogy immár 65 éve orvos és 41 éve közkórházi orvos, do különösen arra, hogy immár 84-ik életévét tölti be s igy bármennyire óhajtaná is, kora gátolja abban, hogy kötelességét, mint kórházi főorvos ezután is teljesítse: kéri Zemplénvármegye törvényhatóságát, hogy állásától mentse fel. Az igen szépen, megható szavakban megirt búcsúlevél felolvasása után: a törvényhatóság dr. Sebőn Vilmos lemondását elfogadván az alispán indítványára elhatározza, hogy dr. Schön Vilmos érdemeit — tekintettel az ő mindenkor odadó, lelkiismeretes szolgálatára — jegyzőkönyvében megörökíti, legfelsőbb kitüntetés végett a belügyminisztériumhoz felterjeszti, tiszteletbeli közkórházi igazgató főorvossá kinevezi, s részére életfogytiglani évi 1200 korona kegydijat szavaz meg, továbbá nevét és szolgálati éveinek számát a már meglevő, esetleg egy uj emléktáblán megörökíti. Dr. Kossuth János emelkedett ezután szólásra s magas szárnyalásu beszédben*) méltatván dr. Schön Vilmos érdemeit s az ő emberbaráti s közművelődési sikereit: az alispán indítványát még azzal javasolja pótolni, hogy dr. Sebőn Vilmos arcképe az uj kórház dísztermébe leendő kifüggesztés céljából megfestessék. Dr. Schön Vilmos könyes szemekkel, meghatottan emelkedett szólásra s megindult hangon mondott a törvényhatóságnak az őt ért kitüntetésért köszönetét. •j A beszédet egyik legközelebbi számunkban teljes terjedelemben adjuk közre. Szeik. vadó jégbe, ezután forró viz gőzébe merítve, az állandó pontokat határozzuk meg. Majd a higany ezen két helyzete közötti távolságot 100 egyenlő részre osztjuk. Mivel azonban a hi- ganycsepp helyzetét a hőmérsékleten kívül a külső légnyomás is befolyásolja, a hőmérő csak akkor mutat helyesen, ha a légnyomás éppen akkora, mint volt a beosztás készítésekor. A följegyzett légnyomást — mérések alkalmával — úgy valósítjuk meg, hogy a hőmérő nyilt végét egy higganynyal töltött oly kaucsuk csővel kötjük össze, mely mindkét oldalról nyitva hagyott üvegcsőben végződik. A kaucsuk cső emelésével vagy sü- lyesztésével elérhető, hogy a léghőmérő levegője mindig a kívánt nyomás alatt áll. Tudományos célú hőmérsékleti adatok rendesen Rudbérg, Magnus, Regnault és Jolly léghőmérőire vonatkoznak. Oly higanyos hőmérőket, melyeknek beosztása léghőmérővel történt összehasonlítás utján készült: normális hőmérőknek nevezünk. Köny- nyebb kezelhetőség okából a léghőmérőket többször ezek helyettisitik. A hőmérőknek folyékony vagy légnemű anyaga helyett az úgynevezett fém hőmérőknél, szilárd fémek szerepelnek. Kevesebb gondot igényelnek, könnyen hordozhatók és tartósak. Holzmann (1800) és Breguet Iiupnnb mai uámft 4 oldal.
