Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)
1905-03-16 / 30. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Március 16. tál meglehetősen rekedt hangon, erősen szocialista izü alkalmi beszédet. A szónoklat után ismét egy munkásdalt énekeltek el, majd példás csendben, egy jobb kor bekövetkezésének reményével szétoszlottak. Iskolai ünnepségek. A sátoraljaújhelyi kegyesrendi főgymnázium hazafias tanári kara és ifjúsága Március tizenötödikének ötvenhetedik évfordulóját a főgymnázium tradícióihoz méltóan ünnepelte meg. A hazafias ünnepséget a vár- megyeháza nagytermében tartották meg, melyet a kegyesrendiek templomában ünnepélyes istentisztelet előzött meg délelőtti fél 10 órakor. Az istentisztelet bevégeztével a főgymnázium ifjúsága tanárainak vezetése mellett, nemzetiszin lobogók alatt vonult a vármegyeházához, ahol a magas nívón álló műsoru ünnepség fél 11 órakor vette kezdetét. A vár- megyeháza nagytermét, kistermét és karzatát ez alkalommal szinültig betöltötte az ünneplő közönség úgy annyira, hogy annak egy része a folyosókra is kiszorult. Erre az általános érdeklődésre méltán rá is szolgált az ifjúság ünnepélye, mert úgy az egyes müsorszámokat, mint a Programm egészét tekintve: minden tekintetben sikerült és lélekemelő hazafias ünnepségnek voltak az intelligens, disztingvált résztvevők tanúi. Az ünnepség műsorának első számában az ifj. zenekar szerepelt, Freész Endre főgymn. tanár vezetése mellett. A „Batthyányi Indulót“-!, majd később az „Alföldi bucsuhangok“-at játszották el pontosan, nagy precizitással. Nagy érdeklődést keltett fel az ifj. énekkar szereplése is Somogyi István főgymn. tanár vezetése mellett az ünnepség műsorának két számában. A „Talpra magyar“-t és a „Kossuth nótá“-t énekelték el lelket gyönyörködtetően, hazafias lelkesedéssel. Szerepelt az ifj. zene- és énekkar az ünnepély későbbi folyamán együttesen is, mely alkalommal Pe- tőfi-Lányi „Csatadal“-át interpretálták harmonikusan és kitűnő betanításban. Az ünnepség műsorának két szavalati számát Somogyi Bertalan VIII. o. és Brösztl Gábor VII. o. tanulók töltötték be. Az első Ábrányi Emil „Március 15“ cimü költeményét, Brösztl Gábor pedig Petőfi Sándor „Magyarok Istene“ c. költeményét szavalta el. Mindkettő átérzett előadásban, lelkesedéssel és hazafias hévvel szavalt. Az ünnepi beszédet — melyet az ünneplő közönséghez, a tanári karhoz és tanulótársaihoz intézett — Meczner Tibor Vili. o. t. az Ifjúsági Önképzőkör elnöke mondotta. Lélekemelő és mindvégig tartalmas beszéde végén arra hivta fel tanulótársait, hogy forrjanak egybe a hazaszeretetben s ha kell, vérüket, életüket áldozzák fel a hazáért, mely kell, hogy mindannyiuuk előtt szent legyen. Ezek voltak a főgymnázium ünnepségének müsorszámai, melyek mindegyikét a közönség elismerő tapsai jutalmazták. Elismeréssel kell adózni e helyen a főgymnázium igazgatójának, hazafias tanári karának a lelkesítő ünnepség rendezéséért s az ünnepélyt rendező tanárok fárad- hatlan tevékenységéért, akik mint minden alkalommal, úgy most is megmutatták, hogy a gondjaikra bízott ifjúságot az igaz és törhetlen hazaszeretetben nevelik. E. A Carolineum nőnevelőzárda hazafias növendékei ez évben is kegyelettel áldoztak a márciusi dicsőséges idők emlékezetének. Előbb az intézeti kápolnában adtak hálát a derék leánykák a magyarok jóságos Istenének, hogy megadta a magyar nemzetnek ezt a boldog örömnapot, majd az intézet dísztermében gyűltek össze hogy végig hallgassák a nagy nap emlékére rendezett hazafias ünnepélyt. Petsár Gyula hitoktató, a jeles szónok ült a nemzeti szinü szalaggal bevont nemzetiszinü felolvasó asztalhoz és elmondott a leánykáknak mindent, ami a szép márciusi idők történetébe benfoglaltatik. A növendékek feszült figyelemmel csüngtek a felolvasó minden szaván és a beszéden annyira fellelkesültek, hogy szűnni nem akaró ovációban részesítették kedvelt lelkészüket. Az iskolai énekkar dalolása után Sirokovszky Emma, a zárdabeli ünnepélyekről már jól ismert jeles szavaló adott elő egy szép hazafias költeményt, melyet ismét az énekkar szereplése követett. Kulás Ella szavalt még nagy hatással, mire a Szózat eléneklésével az ünnepély véget ért. A statusquo izr. iskolában szép, hazafias ünnepélyt tartottak a szabadság hajnalhasadásának 57. évfordulóján. Az ünuepélyen, melyet a szülők és más érdeklődők sokasága hallgatott végig, a tanulók ünnepi ruhában, nemzeti jelvényekkel jelentek meg. Áz iskolai énekkar nyitotta meg a szép ünnepet egy hazafias dal eléneklésével, dr. Roboz Bernát isko- kolaszéki elnök mondott ezután megnyitó ünnepi beszédet, lelkesítvén a márciusi ifjúság példájával a tanuló ifjúságot, hogy soha, egy percre se szűnjenek meg igaz, jó hazafiak lenni. A szép beszédet, melyet a tanulók mindvégig nagy figyelemmel hallgattak, Beregszászy István szavallata követte, aki a Talpra magyart adta elő lelkes hévvel, értelmesen. Dr. Goldberger Izidor hitszónok intézett ezután buzdító beszédet a tanulókhoz, kiknek részletesen elmondta március 15-ének történetét. A tanulók éljenzéssel és tapssal jelezték, hogy megértették a szónok beszédét. Még két derék iskolás leányka, Székely Szilárd és Schön Ilonka szavalt szépen és helyes hanghordozással, közben pedig az iskolai énnekkar hazafias dalokat zengett. A Kossuth nóta eléneklésével ért véget az igen szépen sikerült iskolai ünnepély. A sátoraljaújhelyi polgári leányiskolában szintén megünnepelték a nagy évfordulót. Mind a négy osztályban kisebb iskolai ünnepséget rendeztek, ahol az osztályfőnökök méltatták a márciusi napok vívmányait s megismertették a növendékekkel azok jelentőségét. Az 1. leányosztályban Szigethy Lidia, a Il.-ban Bodgánffy Malvin, a III.-ban Pilászy Margit, mig a IV.-ben Gyulai Károly igazgató-tanitó beszélt a leánynövendékekhez. Az osztályokban azonkívül ünnepi szavalat is volt, igy a negyedik osztályban Kossuth Iza, a harmadik osztályban Szentgyörgvi Margit, a másodikban Ruttkai Erzsébet és az elsőben Novák Piroska szavaltak hazafias alkalmi költeményeket. A helybeli orth. izr. iskolában március 15-én d. e. 8V2 órakor tartották az iskolai ünnepet. A tanító alkalmi beszéde, a tanulók éneke és szavallatai képezték a programmot. Ezt megelőzőleg a hitközség templomában is megfelelő módon emlékeztek meg a nagy napról, a reggeli istentisztelet alkalmával. VÁRMEGYE ÉS VAROS Városi közgyűlés. — Saját tudósitónktól. — Sátoraljaújhely, 1905. márc. 16. Két órás ülése volt folyó hó 14-én a város képviselőtestületének, melyen Székely Elek polgármester elnökölt. Napirend előtt bejelentette, hogy a kassai posta- és távirdaigazgatóság a rendkívüli közgyűlés kitűzése és összehívása közben kérdést intézett a városhoz az iránt, nem-e tesz a postaforgalom szempontjából kifogást, ha a posta-kincstár a posta- és táv- irdahivatal részére a Kazinczy-utcai Bessenyey-féle házat venné bérbe. Többek hozzászólása után, mivel ez a tárgy a rendkívüli közgyűlés napirendjére kitűzve nem volt, egy közelebb összehívandó gyűlésen fognak tárgyalni. A vízvezetékhez szükséges terület megszerzése tárgyában Dókus Ernővel kötött szerződés elfogadására vonatkozólag Miklóssy István, dr. Schön Vilmos, dr. Hornyay Béla és a polgármester felszólalása után elhatározták, hogy amennyiben utóbb a fölmérés alkalmával kiderült, hogy a 21,120 koronáért megvett terület kevesebb tizenkét holdnál, eladóval egy újabb felmérés eszközlése után uj szerződés köttessék meg s eljárása eredményéről a Meczner Gyula, Szől- lösy Arthur és Juhász Jenőből álló bizottság, mely erre nézve megbízást kapott, sürgősen jelentést tegyen. A városháza fűtéséhez szükséges 80 öl fa elfogyott; mivel az időjárás olyan, hogy a hivatalos helyiségeket ezentúl is fűteni kell, a cserfaerdőben rendelkezésre álló 20 ölből fogják a még szükséges tűzifát pótolni. Ujfalussy János végrehajtó két hónap óta a kó.házi gondnoki teendőket végezte; minthogy Schön Vilmos dr. közkórházi igazgató-főorvos átirata szerint reá újabban is szükség van, a közgyűlés ezen munkálat teljesítésére április végéig meghosszabbította szabadságát. A városi közgyűlési terem villany világítási berendezésének átalakítására vonatkozólag Miklóssy István, a polgármester, dr. Hornyay Béla, Alexander Vilmos, Szőllősy Arthur és Schön Sándor hozzászólása után elhatározták, hogy a villanyberendezést, miután célirányosnak nem találják, nem alakíttatják át. Pilissy Béla szolgabiró, volt rend- őralkapitány kérvényt adott be a városhoz az iránt, hogy a nyugdíjra befizetett járuléka kiutalhassák. A kérelemnek a közgyűlés eleget tett. Dr. Stern Ármin városi alorvosnak azért, mert Borcsik Gyula városi állatorvost betegségének ideje alatt a vágóhídon helyettesítette — 24 koronát kiutalni elhatároztak. Á facsemeték árát darabonként 50 fillérben állapították meg, melyet április 1-éig a közönség rendelkezésére bocsátottak. A csemeték megrendelése Csákó Imre városi kiadónál eszközölhető, mig a csemeték ára a városi pénztárba fizetendő. Dr. Schön Vilmos, Szőllősy Ar- ihur, dr. Hornyay Béla és a polgár- mester felszólalása után elhatározta még a közgyűlés, hogy a gyártelep felé vezető utcában a gyalogjárót mindkét oldalon 1 méter és 50 centiméter szélességben betonnal kiépítteti. A polgármestert megbízták, hogy az érdekelt háztulajdonosokkal a hozzájárulást ejtse meg és eljárása eredményéről jelentést tegyen. Végül a polgármester a múlt ülésben dr. Hornyay Béla, Miklóssy István és Szőllősy Arthur képviselő- testületi tagok részéről tett interpellációkra érdemileg válaszolt, amit a közgyűlés tudomásul vett. A közgyűlés ezzel 5 óra előtt véget ért. )( Anyakönyvi kinevezés. A m. kir. belügyminiszter Horváth Lajos segédjegyzőt a lácai anyakönyvi kerületbe anyaköny vvezető helyettessé nevezte ki. )( Zemplénvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn, f. hó IP-án tartotta meg március havi rendes ülését. Az ülésben — miután a főispáni szék még mindig üres -— Dókus Gyula alispán elnökölt. Megjelentek az ülésen: Lehoczky Endre, Matolai Etele, Nagy Barna és br. Sennyey Miklós bizottsági tagok. Előadók voltak : Thuránszky László főjegyző, dr. Szirmay István tiszti főügyész, Karsa Ferenc h. árvaszéki elnök, dr. Löche- rer Lőrinc tiszti főorvos, Mauks Endre pénzügyigazgató, Somossy András kir. ügyész, Beregszászy István kir. tanfelügyelő, Hönsch Dezső műszaki tanácsos. Az ülés megnyitása előtt jelentette az elnöklő alispán, hogy válaszolni kiván Nagy Barna biz. tagnak a februári ülésben hozzá intézett abbeli kérdésére, hogy van-e tudomása arról, hogy a képviselőválasztási kampány alatt a községi tisztviselők közül, kik ellen indíttatott fegyelmi eljárás és mi lett annak eredménye. Jelentette ezután, hogy korteskedés miatt fegyelmi eljárás alá vonattak, még pedig állásuktól való egyidejű felfüggesztés mellett: 1. Keresztény Mihály mádibiró. A vizsgálat befejeztetett s a szerencsi főszolgabíró annak alapján a mádi bírót dorgálásra Ítélte és állásába visszahelyezte. 2. Fegyelmi alá került és állásától is felfüggesztetett továbbá — mint annak idején hírül adtuk — Molnár János pataki biró is. A vizsgálat ellene is befejeztetett, de Ítélet még nincs. Feljelentették továbbá korteskedés miatt dr. Widder Márk nagy- mihályi kórházi orvost, Szladek ottani városi birót és több nagymihálvi választó kerületbeli községi elöljárót, de ezeket a vizsgálat ártatlanoknak találta. Feljelentették végül korteskedés miatt Halasi Pál, homonnai utbiztost is, de ártatlannak bizonyult. Ezután az alispáni jelentés következett, amelyben az alispán a vármegyei ügykezelés alá tartozó dolgokról tett kimerítő jelentést, amit a bizottság helyeslő tudomásul vett. A szakelőadók referádáiból fel kell említeni, hogy Guseo Ferencz, volt gyámpénztári tisztviselő, akinek va- g\onát és fizetését a gyámpénztári sikkasztásból kifolyólag lefoglalták, de aki a vizsgálat szerint teljesen ártatlannak bizonyult, egy kérvényt adott be, hogy oldják fel a fizetését és vagyonát a zár alól. Bár ez a fegyelmi ügy még mindig elintézetlenül van a belügyminisztériumban, a közig, bizottság helyt adott a kérelemnek, mert Guseo idejében nem fordult elő sikkasztás és utasította a pénzügyigazgatóságot, hogy intézkedjék a feloldás iránt. Az ujoncozás előkészületei folynak, az adó ex lex dacára is befolyik. Az ülés 12 órakor ért véget. )( Választási mozgalmak. Dr. Marton Sándor közig, gyakornok annak kijelentésére kért fel bennünket, hogy ő — a Gortvay Aladár főszolgabíróvá leendő választása esetén — üresedésbe jövő szolgabirói állásra is pályázik. IIIREK. — Rákóczi hamvainak hazaszállítása. Kassa város tanácsa annak idején kérdést intézett a miniszterelnökhöz az iránt, hogy Rákóczi hamvainak Kassára való hozatala mikorára várható? A miniszterelnök most válaszolt a kérdésre és válaszában azt mondja, hogy azokat augusztus vagy szeptember havánál előbb nem igen lehet Kassára hozni, mert sok előkészületre van szükség. Végül Ígéri, hogy az ünnepélyek programmját annak idején közölni fogja a tanácscsal. — Elhunyt tanár. Dr. Bodnár Antal Virgil, a kassai prem. gimn,
