Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-03-14 / 29. szám

Március 14. ZEMPLÜN 3. oldal. Á kor szellemétől áthatva, meg- ihlelten szólották a rabigában gör- nyedező nemzethez. S ime, az első szabad szó csodákat müvei, szomju- hozva várja, lesi a nép apostolainak ajakáról a többit s megindul, hogy fennen követelje azt, mit eddig szi­vébe visszafojtva csak hiú kívánság­ként epedezett. Nyomában recsegve, ropogva om­lanak össze a hatalmas szipolyozók bástyái, immár csak egy hatalom van : a nép, mely dörgő hangon harsog egy dalt: a szabadság himnuszát. Amit századok nem bírtak meg­alkotni, megteremti azt egy röpke nap: március idusa. A magyar szel­lem legnagyobb diadalát üli e napon, soha magyar szó nem hangzott oly szépen, mint e napon, amikor bele volt sírva egy nemzet öröme és ke­serves búja; lelkesedése, bátorsága, elszántsága. Soha lanton nem réz- dűltek meg oly csodásán, oly bűbá­josán a szabadság örök becsű dalai és nem vágta szemébe soha oly me­részen dal népe tétovázását, válasz­tásra késztetve a szolgaság vagy a sza­badság között, mint a Petőfi lantja. Most látják, hogy törvényeink hiányosak, meg nem felelők, rosszak s megalkotják azokat a törvényeket, melyek iránt még mai nap is a leg­nagyobb tisztelettel viseltetünk nem csak azért, mert e törvények a nem­zet önállóságának, állami életének nagyobb biztonságot nyújtanak, mint bármely régibb törvények, hanem fő­leg azért szereti és tiszteli különösen ezeket a törvényeket a magyar nép, mert e törvények alkotásától számítja polgári jogait, földesúri hatóság aluli fölszabadulását, a hűbéri viszonyok megszüntetését és azt, hogy mindenki ur most már a maga földjén. Láttuk már a magyart dicsőnek, elszántnak, de sohasem láttuk na­gyobbnak, mint akkor. Minden fia ez ujjáébredett hazának egy hérosz, aki saját diadala napjából fonja meg ma­gának a halhatatlanság glóriáját. Azelőtt is, azután is hosszú idő­kön át nem bírtak oly világraszóló intézményeket, nemzeti létünket ér­deklő jogos követeléseket elérni, mint ez egy napon: március tizenötödikén történt. És olyan nekünk e nap, mint múltúnk legszentebb temploma, hová imádkozni jár minden magyar lélek. És mig hevíteni, gyújtani bir bennünket a honszeretet e legragyo góbb napja, mig érezzük, megértjük március tizenötödikének jelentőségét: addig ne féltsük, hogy a sors haragja vagy ádáz ellenünk dühe elpusztít bennünket. Mert eljön újra március idusa, amely visszaadja lelkesedésün­ket, ősi erőnket, diadalmámorunkat, nincsen oly hatalom, melylyel dics­teljesen szembe ne szállhatna a nép, mert a magyart nem szolgaságra, ha­nem korlátlan szabadságra teremté Hadúr. Március tizenöt. Ma érkeztek be hozzánk a Zemplénvármegyében ren­dezendő március 15-iki ünnepségek kiegészítéséül az utolsó tudósítások. Szinte sajnáljuk, hogy nem egy szám­ban csoportosítva, de részletenkint közöltük le azokat, mert úgy teljes áttekintést nyerhettek volna arról ol­vasóink — amit mi oly igaz haza- fiúi örömmel vettünk észre, — hogy alig van vármegyénkben nagyobb község, mely a nagy napon ne ren­dezne ünnepet. Sátoraljaújhelyben a márciusi ünnepségek az általunk már régeb­ben közölt műsor szerint fognak le­folyni. Az általunk közölt programm csak annyiban változott meg, hogy még dr. Piskóty Ferenc is fog sze­repelni a műsorban szavalattal. A márciusi ünnepségekkel kapcsolatban Dókus Gyula alispán a helybeli várm. törv. bizottsági tagokat és tisztviselő­ket körlevélben kérte fel, hogy folyó hó 15-én d. e. 8/4 S órakor a várme­gyeháza nagytermében gyülekezzenek, honnan testületileg vonulnak a hely­beli templomokba. Olaszliszkán szintén méltó fény­nyel lesz megnünepelve Március tizen­ötödike. Az ünnepséget az ó-!iszkai iskolák hazafias tanítói kara rendezi. Az ünnepség műsora a következő: Ima és dal a hazáért. Énekli a férfi és női kar. Március 15. alkalmi szín­darab. Szereplők Zombory Margit, Kalotaszegi András és Román János. „Kossuth apánkhoz“ Énekli a férfikar „Március 15“ irta: Németh Pál, sza­valja: Román János tanító „Március Idusán“ irta : Ábrányi Emil szavalja: Kalotaszegi András tanító. Az ünnep­séget egy élőkép fogja bezárni. A nagymihályi kaszinó-egyesü­let a f. évben is megünnepü a sza­badság ujjáébredésének dicső napját és a Barnai szálló nagytermében tár­sas vacsorát rendez. A tally td ev. ref. elemi iskola növendékei 1905. március 15-én d. u. 2 órakor saját iskola termében haza­fias ünnepélyt tartanak következő mű­sorral: 1. Himnusz. Kéthangra ének­lik a gyermekek. 2. Emlék beszéd. Tartja: Homoky György tanító. 3. Talpra magyar. Kéthangra éneklik a gyermekek. 4. Március 15. Szavalja Zahoránszky Barna V. o. t, 5 Tavasz elmúlt. Kéthangra éneklik a gyer­mekek. 6. Magyar vagyok. Szavalja: Csencs Róza VI. o. t. 7. Kossuth La­jos azt . . . Kéthangra éneklik a gyermekek. 8. Mikor imádkoztok. Sza­valja Török Rózsika V. o. t. 9, Szó­zat. Kéthangra énekik a gyermekek. 10. Rákóczy induló. Éneklik a gyer­mekek. Március 15-ike Málcán. A Málca és vidéke intelligenciája március idusát méltóan kívánja megünnepelni; ma­tinéét rendeznek délelőtt, melyet köz­ebéd fog követni. Március 15-ikét a nagymihályi ifjúsági egyesület is meg fogja ün­nepelni az állami kisdedóvóban. Az ünnepély sorrendje: 1. „Himnusz“ Erkel Eerenctől, énekli Klain Sándor karmester vezetése mellett az ifj. egyesületi dalárda. 2. Elnöki meg­nyitó; tartja Fáber Ferencz e. elnök. 3. „Március 15“ id. Bajusz Józseftől, szavalja Mastsenyik Ede. 4. „Március 15.“ Felolvassa Szeitel Miksa 5. „Nemzeti dal“ Petőfitől, szavalja Hirkó Mihály. 6. „Nemzeti dal“ Irsa Bélá­tól, énekli az ifj. e. dalárda. 7. „Itt akarok élni, halni“ Dalmady Győző­től, szavalja Fetterik Andor. 8. „Egy gondolat bánt engemet“ Petőfitől, sza­valja Fedorcsák János. 9. Tavasz el­múlt . . .“ énekli az ifjúsági e. da­lárda. 10 Záróbeszéd, tartja Mathiász József ifj. e. igazgató. 11. „Szózat“ Egressy Bénitől, énekli az ifj. e. da­lárda. — A munkások ünnepe. A sátor­aljaújhelyi munkások március 15-ike alkalmából holnap este fél 8 órakor tüntető körmenetet tartanak, mely a Kossuth-utcán a csizmadia színtől in­dul s a Széchényi-, Wekerle-téren és a Kazinczy-utcán keresztül a görög kath. templomig vonul. Onnan a kör­menet visszatér a „Vadászkürt“-szál­lodáig, ahol az erkélyről a munkások ünnepi szónoka emlékbeszédet tart az 1848-iki eseményről és azoknak mai jelentőségéről. A beszéd megtar­tása után a munkások szétoszlanak. — Halálozás, Részvéttel értesü­lünk, hogy izsépi Isépy Miklós nyug. 1848—49-iki hadnagy és vármegyei kórházgondnok f. hó 13-án elhalt. Az általános közszeretetnek örvendett elhunytat nagy kiterjedésű család gyászolja. A család által kibocsátott gyászjelentés a következő szövegű: Ifj. Horváth Józsefné szül. Isépy Jo­lán, férje ifj. Horváth József, gyer­mekei : Tihamér, Ernő, Margit és Béla; Bárczy Barnáné szül. Isépy Etelka és Bárczy Barna, gyermekei: István, Rózsa, Aranka és József; Matheidesz Istvánná, szül. Isépy Ve­rőn és Matheidesz István, gyermekük Mártha és Isépy Erzsébet, Isépy Géza és Isépy István és családjaik, vala­mint számos rokonaik nevében is ‘ájdalommal tudatják a szeretett apa, nagyapa, testvér, após, sógor és ro­konnak izsépi Isépy Miklós 1848-49- iki nyug. hadnagy s megyei közkór­házi gondnoknak élete 76-ik évében, hosszas szenvedés után, folyó évi március hó 13-án d. u. 5 órakor tör­tént gyászos elhunytét. A kedves ha­lott tetemei f. hó 15-én d. u. 2 óra­kor fognak az ev. református vallás szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. Sátoraljaújhely, 1905. már­cius hó 13-án. Béke hamvaira. — Vonat-kisiklás. Tegnap, folyó hó 13-án, majdnem végzetessé válló baleset történt a Legenyemihalyi és Velejte között levő vasúti pályatesten. Egy tebervonat ugyanis a vasúti vo­nal eme szakaszán kisiklott s több kocsi lezökkent a sínpárról a pálya­testre. A vonat személyzetének azon­ban nem történt baja, miudazonáltal vizsgálat indult meg oly irányban, hogy mi okozta a vonat kisiklását, A kizökkent kocsik beemelése után a vonat nagy késéssel folytatta útját. — A sátoraljaújhelyi polgári leányiskola építésére beadott ajánla­tok közül a vallás- és közokt. minisz­ter a Klein Izidor helybeli építészét fogadta el. Az építkezés költsége 50.000 koronában lett megállapítva. Az építkezés azonnal kezdetét veszi úgy, hogy az iskola még f. évi szept. hó elsején lesz átadva rendeltetésé­nek. — Esküvő. Lang Menyhért nyir- ábrányi földbirtokos és bérlő folyó hó 12-én esküdött örök hűséget Sá­toraljaújhelyben Roth Gizának, Roth József helybeli birtokos és kereskedő leányának. — A Dunántúli Közművelődési Egyesület sorsjátékának húzása. Az ország egyik legnagyobb közművelő­dési egyesülete a Széli Kálmán, Pal- lavicini Ede őrgróf és Rákosi Jenő elnöklete alatt álló Dunántúli Köz­művelődési Egyesület kénytelen volt sorsjátékának március 11-ére kitűzött huzási időpontját a pénzügyminiszter engedélye mellett folyó évi november hó li-ére elhalasztani, s az egyesü­let elnöksége e napon a sorsjáték hú­zását feltétlenül megtartja s ekkor a 60000 korona értékű nyeremények felett fog hatósági ellenőrzés mellett a húzás lefolyni, s a nyereményjegy­zék az érdekelteknek megküldetni. — A rejtélyes asszony. Nehány nappal ezelőtt egy 35—40 év körüli asszony került a rendőrség kezébe, aki a helybeli róm. kath. parókiáról, a hová kéregetés ürügye alatt bement, a házvezetőnő felöltőjét ellopta. Az előáliitott nőnek semmi igazolványa nincsen. Kihallgatása alkalmával ma­gát Szabó Józsefné szül. Nagy Mária kassai születésű, munkácsi lakos, la- katossegéd nejének vallotta be, mint kinek Munkácson négy gyermeke és anyósa van, férje pedig a miskolci közkórházban betegen fekszik. Mint­hogy a beszerzett adatok szerint ezen vallomása nem felel meg a valóság­nak és kilétéről most minden felvilá­gosítást megtagad, valószínű, hogy az illető rovott múltú, esetleg körözés alatt álló nő. A rendőrkapitányság a rejtélyes asszonyt mindenfelé köröz­teti, hogy személyazonosságát megál­lapíthassa. — Eljegyzés. Klein Gyula toles- vai kereskedő eljegyezte Braun Sze­rén kisasszonyt Puszta-Körtvélyesről. — Betörések. Ezúttal nem Uj- helyben történt betörésekről adunk hirt, hanem olyan esetekről kívánunk említést tenni, melyek bennünket annyiból érdekelhetnek, hogy részben hozzánk közel, a szomszéd várme­gyékben történtek. Az utóbbi hetek­ben többször megtörtént, hogy betö­rők kirabolták egy-egy pénzintézetnek Wertheim-kasszáját és a benne talált pénzt, sőt számos pénzértéket és ok­mányt is vittek magukkal. Ilyen betö­résről olvastunk nehány nappal ez­előtt, mely Mnnkácson és Ungvár- megyében történt és hasonló betö­résnek vesszük most hírét Mármaros- szigetről. Mind a három helyen pénz­intézeteket fosztottak ki a betörök, akiknek — értesülésünk szerint — nem bírtak még nyomára akadni. A legutóbbi eset Mármarosszigeten tör­tént, ahol a takarék- és hitelbankot törték föl és az egyik pénzszekrény­nek angol szerszámokkal való meg­fúrása után 5000 korona készpénzt és egyébb értékpapírokat vittel el. Mind­ezekből nyilvánvaló, hogy vidékün­kön egy szervezett betörőbanda jár és űzi háborítatlanul garázdálkodá­sait. Éppen ezért szükségesnek tar­tottuk mindezeket fölemlíteni és fi­gyelmeztetni úgy a hatóságokat, va­lamint az összes vármegyénkbeli pénz­intézeteket, hogy résen legyenek és még idő előtt tegyenek meg minden intézkedést hasonló esetek kikerülése végett. — A sátoraljaújhelyi gyártelepi dal-, zene- és önképzőkör folyó évi március hó 4-én tartott álarcos bál­ján felülfizetett még dr. Hornyay Béla 20 koronával, mely felülfizetés- ért ez utón mond köszönetét az egy­let nevében az elnökség. — Hajójegyek Amerikába. Fiú­méból Newyorkba legközelebb már­cius 30-án a „Kárpáthia“ és április 13-án a „Ultónia“ gyorsgőzösök in­dulnak. A nagy kényelemmel beren­dezett oceánjárókon a hajótársaság különös gondot fordít az utasok élel­mezésére. A hajójegy árában benfog- laltatik 2 napi ellátás Fiúméban és teljes ellátás a hajón. Az „Adriau személyszállító osztálya (Budapest, Vigadó-tér 1.) a belügyminiszter ren­deleté értelmében az útlevéllel ellá­tott kivándorlónak Fiúmén kívül a többi európai kikötő bármelyike felé is adhat hajójegyet, ennélfogva a külföldre előleget küldeni nemcsak felesleges, hanem kockáztatott is, mert az onnét érkező hajójegyet, levelet és nyomtatványt, a megfelelő bel­ügyminiszteri rendelet érttelmében, a hatóságok minden egyes esetben el­kobozzák. — "Vérszegény és gyenge szerve­zetű egyének vegyék tudomásul, hogy bármely más vaskészitményei nem fogják elérni azt az eredményt, me­lyet a Kriegner-féle Tokaji china vasbor nyújt. — Bárki is befogja látni, hogy a valódi jóminőségü to­kaji bor már maga is erősitőleg hat a szervezetre, már most méltóztassa- nak tekintetbe venni, hogy ezen első­rendű öt buttonos tokaji borban egy különös eljárás folytán a vasnak chininhez kötött vegyületét akként visszük be, hogy az a borban töké­letesen oldva, úgyszólván összeérve változatlan marad. Ez az egyedüli reel és orvostanárok által számtalan­szor ajánlott vasspecialitás. Óva in­tem a tisztelt közönséget a silány, bár hangzatosabb reclammal hirdetett különlegességektől. Kapható 3.60 és 6 koronás üvegekben a készítőnél „Magyar Korona“ gyógyszertár, Bu­dapest, VIII. Calvin-tér. * 11 A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. SST Lapunk nagyon tisztelt tudó­sítóit felkérjük, hogy a vidéken le­folyó március 15-iki ünnepségekről la­punk elmére lehetőleg közvetlenül az ünnep lefolyása után tudósításokat kül­deni szíveskedjenek. 11. Gy. Tállya. Sajnos, az emlókbeszéd- nek nem tudtunk helyet szorítani. Kérjük szives tudósítását az ottani ünnepségről. G. Helyben. Nagy ügyes a technikája, de nekünk az a reményünk, hogy öntől job­bat is foghatunk közölhetni. A gyenge bemu­tatkozó semmivé tehetné a későbbi jobba­kat is. Kiadótulaidonos; Éhlert Gynl*.

Next

/
Thumbnails
Contents