Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-03-11 / 28. szám

4. oldal. ZEMPLÉN Már;*ius 11. bizottjuk van itten a műteremben és igy levételek mindennap eszközöl­tetnek. — A legközelebbi kirándulás március hó 12-én és 13-án lesz. Foulard-selyem 65 krtó! 3 írt 70 krig. méterenként blúzra és ruhára. Frankó és már megvámolva házhoz szállittatik. Gazdag minta választék postafordultá­val. HENNEBERG selyemgyáros Zürich. SZÍNHÁZ. ** A Komjáthy társulat Sátor­aljaújhelyben. Mint lapunkat Kassá­ról értesítik : Komjáthy János társu­latának drámai és vígjátéki személy­zetével f. hó 18 ikától kezdődőleg négy estén át előadásokat fog tartani a téli bérlet előadásaiként. A négy előadás között színre fog kerülni ez alkalommal a budapesti Nemzeti Szín­ház bájos angol újdonsága a „Kili- cankrie herceg“ is, melynek főszere­peit Takács Mariska, Kondráth Ilona, Szén ássy György fogják játszani. ** Cseöregh Jenő a Király Szín­házban. A budapesti Király Színház igazgatósága, értesülve a nagy siker­ről, amelyet Cseöregh Jenő, a Kom­játhy társulat nálunk is előnyösen ismert tagja a János vitéz címszere­pével Kassán aratott, meghívta a mű­vészt, hogy lépjen fel néhányszor vendégképen, amig Fedák Sári beteg. Cseöregh, amennyiben a műsor meg­engedi, a jövő héten eleget tesz a ki­tüntető meghívásnak. Közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Felelet a „Felsőmagyarországi Hírlap“ márc. 5- én megjelent számában közölt „Egy pánszláv pap“ cimö formed vény re. A lezajlott képviselő választások nyomában felburjánzott s nemcsak a társadalmi érintkezésekben, de a hír­lapok hasábjain is jelentkező óesár- lások, gyanúsítások és piszkolódásdk, ime most is termeltek egy szép vi­rágot, a pánszlávizmus vádját, s ta­lán épen ugyanazon bozótban; s mindezt csak azért, mert volt még egy a sok közül, akinek fejéhez nem verték az ő Demkó-pártiságát. — Ámde — ugy-e tisztelt tisztelt levél­író ur — ne erről beszéljünk, hanem a „Rozpomienkáról“. Nos tehát arról. Szinte hallom az elszörnyüködés, az ámulat-bámulat hangját, sőt a fo­gaknak csikorgatását is, amidőn száll a hir, Kárpátoktól Adriáig, (vagy ta­lán csak Nagymihálytól Ujhelyig és vissza) hogy egy magyar nevű, anya­nyelvű ev. pap, iszonyatos kimondani is: „Rozpomienkát“ irt s talán épen hivatalos felszólításra, hivatalos célra (mert ily hirt is corpoltált a levél­író ur). Távol legyen. Nem tett az az hírhedt pánszláv pap egyebet, mint amit tesznek oly szintén kifogástalan hazafias paptár­sai, kiknek hívei tót anyanyelvűek, hogy t. i. a konfirmáció emlékére adott s ad a konfirmál taknak „Emlék­lapot'*, „Roszpomienkátu, sőt „Ge- denkblattotu is aszerint, amint a megkonfirmált milyen anyanyelvű. Van azon emléklapokon egy vallásos tárgyú kép is, az „Úrvacsora“ jelké­pezvén magának az emléklapnak cél­ját is. Minél jobban haladunk az idő­vel, a korral, szaporodnak a magyar „Emléklapok“ is, gyarapodván a hí­vek a magyar nyelv ismeretében. Fgy ily tót nyelvű „Emléklapot“ vitt el a benne szereplő fiú édes anyja, fiának iparostanonccá való szegődéséhez s ezt nézte nagy böl­csen (?) az átvevő, a levél iró és a szerkesztőség is, egy okmánynak, ok­iratnak csak azért, mert az egyházi bélyegző lenyomata is rajta van; de célját az „Emléklapnak“ — tán ha tudták is — figyelmen kívül hagyták. Azt is bölcsen elhallgatták, de pedig mennyire tudják, hogy a paz- dicsi ev. papnak hívei tizenkilenc huszadrészben tisztán tót anyanyel­vűek s hogy ezeknek kell neki pré­dikálni — magyar születése és anya- nyelvűségének dacára — Szvatopluk ékes (?) nyelvén. Kár volt mindjárt egy füst alatt a pánszlávizmus vádjának még han­gosabb kikürtöléséhez mindezeket is fel nem hozni, találtak volna hozzá adatokat, ha nem is oly konfiskálás féle után, hanem úgy, hogy kértek volna tőlem nehány tót prédikációt betekintés végett. Vagy talán ez már sok lett volna egy szuszra. Forduljanak csak tisztelt vádas­kodó uraim akár levél utján, akár személyesen t. barátom, Zemplénvár- megye kir. tanfelügyelőjéhez, majd ő felvilágosítja Önöket a felől, hogy mi­ként panszlávizálunk mi zempléni evangilkusok. De aztán, ha a tanfel­ügyelő ur nem az önök malmára haj­taná innen Pazdics felől a vizet, ak­kor legyen erkölcsi bátorságuk ezt nyíltan — mint a vádaskodással tet­ték — bevallani. Hát tudják-e vádaskodó uraim, hogy Nagymihály nagyközség „vá­rosházájából kiküldött dobos — talán még a képviselő választás idejében — csupán csak Szvatopluk nyelvén adta tudtul a város dolgait a nagyérdemű közönségnek ; ma mint hallottam, két nyelven teszi ezt. Tudják-e uraim ? Hogy az a He- rostratesnek ki kürtőit pánszláv pap nem akart tótul prédikálni, egy nem is oly régi, Istenben elhunyt, nagy- rabecsült barátunk temetésén, ahol mondhatni fél Zemplénnek intelligen­ciája volt jelen; de vállalkozott erre egy kálvinista pap, — de azért én sem a nagymihályiakat, sem azt a szeretve tisztelt kollegámat s baráto­mat nem tartom pánszlávnak s talán önök sem! Ennyit kívántam elmondani az ügy dologi oldaláról s főleg azért, mert a cikk sokakat megtéveszthetett. Szabadjon valamit a személyi oldal­ról is elmondanom, mert ne tekintes­sék szerénytelenségnek, — van már valamelyes kis múltam is, melyben Istentől nyert talentumaim szerint sáfárkodtam szeretett magyar hazám javára egyházi és társadalmi körben. Úgy 18 óv előtt, theol. ifjú ko­romban Eperjesen „Ingyenes magyar nyelvű tanfolyam“-ot szerveztünk, — néhány vállalkozó diáktársammal; erre nézve a „Sáros megyei Közlöny“ 1883. év okt. 11-én megjelent szá­mában, e sorok előrebocsátása után közli beküldött felhívásunkat: Az eperjesi kollégiumnak három derék és hazafias hallgatója stb. A felhívás aláírói: Kozlay József III. éves theol., Németh István III. éves jogász, Szem­lében Lajos III. éves képezdész. Kaptam is az ingyenes magyar nyelvű tanfolyam szervezése és veze­tése körül tett önzetlen munkálkodá­somért — a felvidéki dühös pánszláv lapoktól olyan titulusokat, hogy hol­tomig emlegethetem. Emlegetem is büszkén 1 Beregben, — félre eső missiós kis egyházközségben— kiknek lakói szintén letelepite't tótok, az ő erejü­ket szinte felülmúló munkával és pénzáldozattal milleniumi emlékű tem­plomot épittettem; — ennek felavatá­sánál énekünk is magyar volt, részt vett abban a környék hazafias intelli­genciája valláskülömbség nélkül, ve­lünk zengette Sántha Károly hírneves költő-papnak ez alkalomra irt énekét, melynek egyik verszaka igy hangzik: „Szent e templom Munkács mel­lett; hirdet vallást, honszerelmet; Fel! magyarok, keresztények, Száll­jon kettős szárnyon ének: Tied Isten a dicsőség /“ Itt pedig, — a kuruc vármegyé­ben, — hol sajnos, még százezren felül van azoknak száma, kik ma is tót anyanyelvűek, a hazafias felbuz­dulás szülte Kossuth-ünnepen 2 év előtt, a nagymihályi egyházias jel­legű ünnep szónoka szerény szemé­lyiségem vala. Hogy mire buzditám szivemből, lelkemből, az ott lelkesülő közönséget, azt elég részletesen re­produkálta a „ITelső Zemplén“ 1902, év szept. 25-én megjelent számában. Ennyit — talán hosszasan is — az ügy személyi oldaláról. íme, nagyrabecsült olvasóközön­ség, igy néz ki ama kikürtölt pan- szlavisztikus ügy. Magyarnak születtem, az voltam mindig, vagyok és leszek is; és sem hazafiságot, sem felebaráti szeretetet, de még tisztességet sem megyek ta­nulni a vádaskodó urakhoz. Végezetül annak kijelentése után, hogy mosakodásra szükségem nem lévén, e sorokat csak felvilágosítás céljából írtam, s hogy ez ügyben esetleg»folytatandó bárminemű polé­miára, vagy újabb piszkolódásokra nem válaszolok, de ha büntethető esetet látnék fennforogni, a bíróság előtt szerzek magamnak elégtételt. Az ellenem a vonatkozó cikkben oly nagy hangon s kárörvendezósel szórt vádakat magyar hazafias lelkemben való felháborodással visszautasítom. Pazdics, 1905. március 9. Kozlay József, ev. pap. IPAR ÉS KERESKEDELEM. — A fogyasztási szövetkezet közgyűlése. A sátoraljaújhelyi tisztvi­selők fogyasztási és értékesítő szövet­kezetének a múlt vasárnap megtar­tani tervezett közgyűlése a jelenvolt tagok csekély száma miatt megtart­ható nem volt. A szövetkezet most folyó hó 14-ének, vasárnap délutáni 5 órájára a vármegyeháza nagyter­mébe tűzte ki az újabb közgyűlést, mely a megjelent üzletrészek számára való tekintett nélkül határozatképes lesz. A közgyűlés tárgyai már előző­leg közölve voltak. Uj cégek vármegyénkben. Zem- plénvármegyében a következő uj cé­gek alakultak: Lebovits Márk (asz­talos) Homonnán, Edelstein és társa (férfiszabó) Nagymihályon, Frankel Sámuel és Pinkász (rőfös) Tokajban és Popper J. (bor) cég Tolcsván. — Felhívás. Az Omke. helybeli és vidéki tagjainak becses tudomására hozzuk, hogy a központi vezetőség részéről féláru, gyorsvonatra is hasz­nálható térti menetjegyek érkeztek hozzánk, melyek márc. hó 20-tól 31-ig érvényesek. Azon kereskedő urak, kik a márc. hó 26-án, Budapesten tar­tandó közgyűlésen részt venni óhaj­tanak, a menettegyet Szabó Jakab titkárnál átvehetik. Schön Sándor, ke­rületi elnök. A sátoraljaújhelyi kér. társulat közgyűlése. A sátoraljaújhelyi kér. társulat folyó hó 19-én (vasárnap délelőtt 10 órakor) a városháza nagy­termében évi közgyűlést tart , a következő tárgysorozattal: 1. Évi jelentés. 2. 1904. évi zárszámadások. 3. 1905. évi költségvetés. 4. Négy választmányi tag kisorsolása és újból való választása. 5. Indítványok tár­gyalása. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. Lapunk nagyon tisztelt tudó­sítóit felkérjük, hogy a vidéken le­folyó március 15-lki ünnepségekről la­punk cimére lehetőleg közvetlenül az ünnep lefolyása után tudósításokat kül­deni szíveskedjenek. Kiadótulajdonos: Éhlart 6yalí. HIRDETÉSEK. Eladó dupoi zab ä 16 korona; 3 emdeni gunár á 20 kor: Bogyaynál Sárospatakon. (Jfísontai szőlőtelepnek saját termésű hegyi borai követ­kező fajokban eladók: litere Igen kellemes zarnatu siller bor 40 fii. Finom visontai vörös bor . . 48 fii. Kitűnő Rislingi bor . . . . 48 fii. a gyöngyösi vasúti állomáshoz szállítva. Legkisebb megrendelés egy hek­toliter. — A bor értékének 1/3-ad része előre beküldendő. A Visontai Szőiőtelep Részvény- társaság székhelye Gyöngyös. 1819/1905. vh. sz. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a saujhelyi kir. járásbíróságnak 1904. évi V. I. 682/1. számú végzése következtében dr. Izsépy Tihamér ügyvéd által képviselt Ju­hász Mihály javára Gyarmathy Soma b -újlaki lakos ellen 2850 K. s jár. erejéig 1904. évi decz. hó 9-én foganatosított kielégítési végre­hajtás utján le és feliilfoglait és 1337 koronára becsült következő ingóságok, u. m.; házibutorok, lovak, csikók stb. nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a saujheiyi kir. járásbíró­ság 1904. évi V. 1. 682|2. számú végzése foly­tán 2850 kor. tőkekövetelés, ennek 189G. évi szept. hó 8. napjától járó 5'Vo kamatai, váltód ij és eddig összesen 137 kor. 10 íillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Bod- zásujlakon alperes lakásán leendő megtartására 1905. évi márczius kó 13-ik napjának dél­utáni 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegy­zéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingó­ságok az 1881. évi LX. törvénycikk 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el lógnak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le és felülfogialtatták és azokra kielégí­tési jogot nyertek volna, ezen árverés, az 1 81. évi LX t.-cz 102. j-a értelmében ezek javára is elrendeltetik Kelt Saujhely, 1905, évi február hó 26-án. Fejér Zoltán, kir. bir. végrehajtó. A szélgörcs és gyomorgörcs csillapító a legjobb étvágy és emésztést elő­idéző házi szemek bizonyultak. Ára egy üvegnek I is. 2 üvegnél kevesebb (után­vét 2-50) postán nem küldetik. Kapható: BITTNER GYULA gyógyszertárában Gloggnitz (A.-Ausztria.) 167|1905. végr. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a saujhelyi kir. járásbíróságnak 1905. évi V. I. 42/1. számú végzése következtében . dr. Bán Ágoston ügyvéd által képviselt Pejták Károly budapesti ezég javára gróf Hardenberg Aladar kistoronyai lakos ellen 106 kor. 1 fill, s jár. erejéig 1905. évi február hó 1-én foganato­sított kielégítési végrehajtás utján felülfogialt és 2830 koronára becsült következő ingóságok, u. m : házibutorok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a saujhelyi kir. járásbíró­ság 1905. évi V. I. 42|2. sz. végzése folytán 106 kor. 01 fill, tőkekövetelés, ennek 1904 évi február hó 6. napjától járó 5°0 kamatai, 1|3,,/o váltődij és eddig összesen 51 kor. 44 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Kistoronyén, alperes lakásán leendő megtartá­sára 1905. évi március; hó 15-ik nap­jának délutáni 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hi­vatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek becs­áron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120. § a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Saujhelyben, 1905. évi márczius hó 2. Fejér Zoltán, kir. bir. végrehajtó.

Next

/
Thumbnails
Contents