Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-03-07 / 26. szám

Március 7. ZEMPLÉN 3. oldal. volt, amikor ők voltak az est hősei és most — csak szemlélői. A bálnak is vége. Nagy az öltöz­ködés, burkolódzás. Kiki csalódottan, vagy örömtől, boldogságtól dobogó szívvel gondol vissza az elmúlt bálra... És igy az elmúlt farsangra is! kf. Március tizenöt. Pár nap van hátra csupán és újra évfordulójához érünk ama dicső, legendás március tizenötnek, a magyar szabadság ujra- ébredése dicső, szép napjának. És a nagy nemzeti ünnep küszöbén már több oldalról érkeznek hozzánk tudó­sítások, a melyek a nap ünneplését az alantiakban foglalva hirdetik. A róm. káth. főgimn. márciusi ünnepe. A helybeli róm. kath. főgim­názium ifjúsága márc. hó 15-én d. e. tiz és fél órakor hazafias ünnepélyt rendez a vármegyeháza nagytermében a következő műsorral: 1. Batthyányi induló, előadja a zenekar. 2. Ábrányi: Március 15-én: szavalja: Somogyi Bertalan VIII. o. t. 3. Hubay Talpra Magyar, énekli: az ifj. zenekar. 4. Magyarok Istene Petőfitől szavalja: Brösztl Gábor VII. o. t. 5. Petőfi Csatadala, előadja: az ének- és zene­kar. 6. Ünnepi beszéd, mandja : Mecz- ner Tibor az önképző-kör elnöke. 7. Alföldi buesu haDgok: a zenekar. 8. Kossuth Lajos azt üzente, énekli: az énekkar. Az ünnepséget fél 10 órakor szent-mise előzi meg, a kegyesrendiek templomában. A sátoraljaújhelyi független­ségi-kör ez évben is pártkülömbség nélkül rendezendő ünnepélylyel kíván­ja március 15-ét megünnepelni, mely alkalomból a következő körlevelet in­tézte a város közönségéhez: Á sátor­aljaújhelyi függetlenségi kör választ­mánya nemzeti ébredésünk nagy ün­nepét március 15-ét a város közön­sége által pártkülömbség nélkül ren­dezendő ünneppel óhajtaná megülni. Tisztelettel felkérem azért, méltóztas- sék ennek megbeszélése végett f. hó 7-én, kedden délután 6 órakor a füg­getlenségi kör helyiségében megje­lenni. Hazafias tisztelettel: Pekáry Gyula, a függetlenségi kör elnöke. A sárospataki főiskola ez évben is fényes ünnepséggel fog adózni a nap emlékének. Március 15-én délelőtt a ref. templomban istentisztelet lesz, délután pedig a főiskola imatermében lesz hazafias ünnepély, gazdag haza­fias műsorral. A főiskolai énekkar ez alkalommal számos uj kuruc dalt mutat be. Este pedig a városháza termeiben táncmulatság fogja bezárni az ünnepségek sorát. Márczius 15-ének ünneplése To­kajban. A felejthetetlen nagy nap emlékét a tokaji Társaskör szokatlan fénynyel fogja ez idén megünnepelni. Alapításának első évében, annak örö­mére s a nemzeti dicső múlt emlé­kére fényes matinét rendez az „Arany­sas“ szálló nagy termében d. e. 11 órakor. A tagok nemes versenyre keltek a műsor számainak kitöltésé­ben s igy minden gond nélkül álla­pították meg azt. A matiné a követ­kező sorrendben fog lefolyni: 1. El­nöki megnyitó, tartja dr. Piathy Zsig- mond járásbiró, a társaskör elnöke. 2. Hymnus. Énekli a társaskör dalár­dája a közönség közreműködésével. 3. Hazafias költemény. Szavalja Pe­káry Anna urhölgy. 4. Ünnepi beszéd, tartja Mikola Árpád m. kir. posta­főnök. 5. Szavalat. Előadja dr. Hu­nyor Sándor ügyvéd. 6. Szózat. Énekli a társaskör dalárdája a közönséggel. Az ünepélyre az egész társaskör ha­zafias lelkesedéssel készül, azt a nagy nap előtt falragaszokon is tudatni fogja s egyben meghívja arra Tokaj vá.os hazafias közönségét. Este 7 órakor a Weisz-féle vendéglőjében, a nemzeti ünnep tiszteletére társas vacsorát rendez, melyen hölgyek is részt vesznek. Érre a társaskör min­den intelligens egyént ezúton meghív és szívesen lát. Külön meghívókat nem ad ki. Egy teríték ára 2 korona s jelentkezhetni szóbeli vagy Írásbeli utón március 12-éig lehet úgy a m. kir. postahivatalnál, mint az egylet titkára, Lengyel Mihály polg. iskolai tanárnál. — A tokaji Kaszinó és a polgári kör együttesen fogja rendezni az idén március idusának ünneplését. — Megüresedett tanszék. Dr. Tü­dős Istvánt, a sárospataki theologia kiváló tanárát, miskolci lelkészszé vá­lasztották meg. A főiskola igazgató tanácsának határozatából pályázat is van hirdetve Tüdős tanszékére. A pályázati határidő március 31. — Tanügyi áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, Spák Mihály okleveles tanítót a zemplén-turányi (sztropkói járás) ál­lami elemi iskolához helyezte át. — Négy bál. Utolsó farsang nap­ján, ma este nincs a városban nyil­vános mulatság, annál több esett azonban a farsang három napjára. Szombaton, folyó hó 4-én a gyártelepi dal-, zene- és önképző-kör tartotta jelmez estélyét a városi színházban. E mulatságról lapunk olvasói Álarcos bál cim alatt találnak hírrovatunkban tudósítást. Másnap, vasárnap este ugyancsak a városi színházban a kö­zönségnek jóval csekélyebb érdeklő­dése mellett zajlott le a esizmadia- ipartestület bálja. Itten éppen azért, mert kényelmesen folyhatott a tánc, a kedv kitűnő volt és a táncoló pá­rok kifogyhatatlan animóval járták a táncot egész reggelig. Ennek a tánc- mulatságnak föltétlenül nagyobb kö­zönsége lett volna, ha nem rendeznek mostanában annyi mulatságot, melyet nagyobbára egy közönség látogat. A harmadik bál a famunkásoké volt, melyet a „Magyar Király“ táncter­mében tartottak vasárnap. Közönség itt is szép számmal volt és táncolt vígan reggelig. A negyedik és e far­sangban az utolsó mulatság a hely­beli katholikus kör kebelében alakult dalárda hangversenynyel egybekötött táncvigalma volt, mely méltó befeje­zését képezte az idei farsangi mulat­ságoknak. Erről a hangversenyről és az azt követő táncmulatságról lapunk más helyén írunk. — Eljegyzés. Ifjabb Vadászy Pál, a miskolczi 10-ik honvéd gyalog ezred főhadnagya jegyet váltott Apos­tol Emma urleánynyal Szerencsen. — Álarcos bál. A városi színház folyó hó 4-én igen érdekes külső ké­pet öltött. A gyártelepi dal-, zene- és önképzőkör tartotta meg ugyanis e napon álarcos bálját, melyen a jelen volt közönség zsúfolásig megtöltötte úgy a páholyokat, mint magát a tu- lajdonképeni termet. A zenét a gyár­telepi zenekar s Jónás Jancsi ban­dája szolgáltatta. Érdekes és szerfe­lett vonzó képet nyújtott a szemlé­lőnek a sok jelmezes alak, az ügyes pierettek, lovagok, babyk s a eostü- mök szingazdag változatossága. A rendezők fáradtságát busásan jutal­mazta a siker. A teremben mozdulni alig lehetett s épen ezért a csárdás uralkodott még a tourok felett is. Ez volt az egyetlen tánc, melyet vala­hogyan táncolni lehetett. A hangulat természetszerűleg eleven volt s a ke­délyeket a dominók mókái villanyoz- ták fel. 12 óráig hullámzott a terem­ben fel s alá kaledoskopszerü forga­tag, aztán következett a meglepeté­sek órája, mikor az álarcokat leve­tették viselőik. Isten tudja, hogy hány operett-librettóra való témát lehetett volna ott megszerezni hamarjában. A bál fél 5 óráig tartott a legfeszte­lenebb kedélyhangulatban. — Állatfelhajtásos vásár volt ma Ujhelyben, melynek eredménye köze­pes volt. Á felhajtott állatok között legnagyobb számmal volt a szarvas- marha, azonkívül sok ló is eladásra került. — Ha a ló részeg. Éjjeli időben poroszkált hazafelé Mihályi István két takarmányhiányban nevelt pari­pával. Kocsija előtt nagy igyekvés- sel buzgólkodtak a kipróbált gebék, az ülésen pedig dülleszkedett ő, feje hol a jobb, hol a bal oldalra lógott, mert húzta lefelé a sok gond, az álom, meg a beszedett sok ital. Égy- szer csak döccen egyet a kocsi és befordul az árokba lovastul, gazdás­tul együtt. Kevés idő múlva fölszed­ték az atyafit az arra menők. Meg­indult erre természetesen a panasz, hogy ilyen rósz az ut, olyan vesze­delmes az árok, meg aztán és ezzel argumentált utoljára a gazda, — mit tehet ő róla, ha felfordult a kocsi, mikor részeg volt az a két átkozott lova, pedig igazán nem tudja hol is pálinkázhattak be, hisz mindig velük volt. — Farsangi mulatság Sztropkón. Febr. hó 26-án hangversenynyel egy­bekötött táncmulatságot rendeztek a sztropkói állami iskola termeiben az iskola könyvtára javára. Fesztelen jó­hangulat, vidám derűs kedély ütött tanyát a mulatságon, mely ilyen kö­rülmények között a reggeli órákba belenyúlt. Á hangverseny gazdag mű­sora rendkívül érdekesen folyt le, különösen Tost Lászlóné és Lukase- wics Valér remek szép zongorajátéka, valamint Stefanyák Antal és Van- kovics Béla hegedüjátékukkal szerez­tek kedélyes perceket a hallgató kö­zönségnek, játékukért viharos tapsok­kal honorálták. Továbbá Boross Géza és Farkas József tréfás szavalatai keltettek derűs hangutatot. A hang­verseny fénypontját Darázs Gizi Si­mon Judit szavalata képezte. Olyan remekül sikerült, hogy a disztingvált úri társaság elragadtatásának jeleit hangos ovációkban fejezte ki. Az ur­hölgy talentumos szavalata még hi­vatásos egyénnek is elismerést szer­zett volna. — A favágó kalandja. Az elmúlt napokban egy palotai lakos, jelenleg favágó a csebinyei erdőségekben, ép- pén az erdő felé tartott, midőn egy jól táplált vadkan felé rontott, s egy hatalmas sebet ejtett a térdkalácsán. A szerény igényű vadkan onnan a közeli faluba rohant, ahol egy ház nyitott pitvarába jutott. Itt egy hor­dócska káposzta állott, melynek elfo­gyasztásához a vadkan nyomban hozzá is látott. A ház népe a hívatlan ven­dég láttára fellármázta a falut s az összesereglett férfiak egy kertbe ker­gették, ahol a magas hóban könnyen ment a leölése. — A békés emberek testvériesen osztozkodtak a jó prédán s bizonyára sokáig fognak vissza­emlékezni a hívatlan, de jó vendégre. — Rendőrkapitányság február havi tevékenysége. A személy és va­gyon biztonság általában kielégítő volt. Lopás büntette 2, lopás vétsége 11, egyéb bűneset vagy vétség 10 esetben fordult elő, illetőleg annyiszor foganatosíttatott nyomozás. 69 kihágási ügy fordult elő. Mint a közbiztonságra veszélyes idegen illetőségű egyén el- toloncoltatott és kiutasitatott 18. Beér­kezett összesen 661 ügydarab. Ebből a rendőrkapitány elintézett 187, r. alkapitány elintézett 103, r. biztos 95, r. tollnok 108 darabot. IRODALOM. A Vasárnapi Könyvtár uj füzetei. Örömmel látjuk ennek a piros bori- téku, kedves formájú, népszerű válla­latnak most megjelent uj füzeseit. Három füzet az különösen, ami meg­ragadja az uj sorozatból a figyelmün­ket. Mind a hármat Szívós Béla irta, irodalmunknak ez a régi szorgalmas munkása, aki nagy képzettségével bá­mulatosan tud a nép leikéhez alkal­mazkodni. Két füzetben az állatvilág csodáiról beszél, a majmokról, az em­lősökről, a madarakról, a hüllőkről, a halakról és a rovarokról, színes, magyaros nyelven, nem száraz termé­szetrajzot írván, hanem az állatvilág életét festvén meg, érdekesen és élve­zetesen és valószerüen. Harmadik munkájában (A természet csodái) a természet meglepő tüneményeit ismer­teti, az óriási fákat, a föld változásait, a csodás sziklákat és lengő köveket, az orkánokat és viharokat, a hulló csillagokat és a légköri tüneményeket, igen jó munka az uj sorozat 11. és 12. számú füzete, Vetési László Bol­dogházi Esték című tanulságos törté­nete a magyar nép számára. Végül átdolgozott uj kiadása jelent meg a Vasárnapi Könyvtárban, Fényes Elek: Északsarki Utazásai első részének, a mely a múlt század közepe tájáig ismerteti a müveit nemzeteknek az északi sark felé törekvő expedícióit. Minden füzetet számos szép kép éke­sít, s egy-egy vaskos füzetnek csak 40 fillér az ára. A Vasárnapi Könyv­tárt a Fraklin-Társulat adta ki. KÖZGAZDASÁG. Heti jelentés a tőzsdeforgalomról és a pénzpiacról. Budapest, 1905. márc. 6. (A „Hermes“ jelentése.) A bel­politikai viszonyokban még egyre fen­nálló bizonytalanság dacára is, a tőzs­dének utolsó jelentésükben említett szilárduló irányzata az elmúlt hétan is fokozódott. E körülmény első sor­ban arra vezetendő vissza, hogy a világ valamennyi számottevő pénz­piacán a pénzbőség folyton nagyobb mérveket ölt, aminek folytán a taka­rékpénztári és bankbetétek kamatté­telei annyira lesülyednek, hogy a kö­zönség szükségesnek látja, hogy tő­kéjének kedvezőbb kamatoztatását másutt, tehát mint legközelebb fek­vőt, szolid értékpapírok beszerzése által keresse. A befektetési értékek mellett a részvények legnagyobb része is árfo­lyamemelkedést tüntet fel, mivel a legtöbb vállalatnak az elmúlt év­eredményt kimutató mérlegei a ke­reskedelemnek és iparnak oly ked­vező alakulásáról tesznek bizonyságot, hogy a közönségnek e papírokba helyezett bizalma hosszú idő után kezd ismét visszatérni. Részvények közül a budapesti közúti vaspálya részvények, továbbá a rimamurányi részvények, első magyar általános biztositó társasági részvé­nyek részesültek fokozott figyelemben, és ezenkívül magyar cukoripar és brassói cellulose gyár részvények is még mindég élénk kereslet tárgyát képezik. E papírok tüntetik fel a leg­jelentékenyebb árfolyam emelkedése­ket, de része volt ily árjavulásban egyébb részvényeknek is. A nevezetesebb értékpapírok ár­folyamváltozásai a lefolyt héten kö­vetkezőképen alakultak. 4 százalékos magyar koronajá­radék : 98.40: Magyar hitelrészvény: 792.75; Rimamurányi vasmű rész­vény : 540.25; Első Magyar Általános biztositó részvény társaság: 8850: Magyar cukor részvény: 1955. NYÍLT TÉR.*) Nyilatkozat. A „Felsőmagyarországi Hírlap“ február hó 25-iki számában Kellner Győző által aláirt cikkre csak annyit felelek, hogy vele szemben épen úgy járok el, mint atyjával, feljelentettem az illetékes helyen. A közleményre nézve pedig meg­jegyzem, hogy valótlan; azon szabály nem az én, hanem az ő atyja idejé­ben, amikor őrmester volt szervezte­tek; a többit a tárgyaláson elvégez­zük. Sátoraljaújhely, 1905. márc. 7. Tass István, r. őrmester *) B rovat alatt közlőitekért nem válal felelősséget a Szeri. Kiadótulajdonos: Ebiért Oyul»,

Next

/
Thumbnails
Contents