Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)
1905-01-10 / 3. szám
3. (4368.) Harminchármad átoraljöujhely, 1905. január 10. Blen minden második napon dd, csütörtök és szombat este. erkesztőség és kiadéhiratal: ralja-Ujnely, lőtér 9. szám. kéziratokat nem adunk vissza. hirdetéseknél miuden garmond szó fill., vastagabb betűkkel 8 fill. érben minden garmond sor 80 fill. Zemplén ilj. Meczner Gyula főszerkesztő. POLITIKAI HÍRLAP. dr. Molnár János felelős szerkesztő. dr. Ferényi József ífimunkatárs. Előli Egész évre 12 négy — Egyes gz Hir Hivatalos bildet 2 fill. Petit betű betűkkel, vagy 1 térmérték szerin' után 6 fill. — J kt h.rde sekni fi polgár lelkiismerete. — jan. 10. a—y) Erre hivatkoínak most nap után az egész országban irtesek. Rábeszéléseik végén >iket azzal iparkodnak bete- i, hogy: —„de hiszen maga jlgári lelkiismeret is azt pakolja, hogy erre vagy arra a ítre szavazzon.“ Most, midőn a választási zaj igész országot betölti s a kor- k politikai fontosságuk tudati emelt fővel és duzzadó keel beszélnek le és föl mindvei : (S ugyan ki nem kortes apság?) helyénvalónak talál- hogy arra a „most nagyra- itllt polgári lelkiismeretre" is hivatkozzunk. Hangzatos szavakkal, máskor 1 tapasztalt leereszkedéssel nyen lehet hatni a választók ntélyes számára. Ezernyi apró, a választóra nézve fontos éret lehet mozgásba hozni: igé- fenyegetés mind tiltott s mégis ; lágszerte használt kortesfogás, "ni összeköttetés, protekció c. szóba jönnek; de ha azt kér- 1 szavazás után, hogy vájjon őződése, lelkiismerete sza- követte-e, a felelet a leg- ízör az lesz: „Ugyan hagyja! ndul ma a meggyőződése s egyáltalán lehet-e itt raeg- 5dési öl beszélni ?“ zomoru igazság, de igy van. A olgárság a választási időn vajmi keveset törődik a or kával, ilyenkor pedig már ■•i-kín lehet nekik annyit beszélni •i Péntekről, hogy valódi meg- gl Ődé8t szerezhessenek s ázáskor lelkiismeretük szavát kő thessék. Tisztelet a kivételnek! agyon lelkiismeretes politi- beszámolóval s különböző p& ,llásu politikusok véleményéül . meghallgatásával valahogy cs. lehetne pótolni a szavazók tá ozatlanságát; de ki biztosíthat ; a polgárságot a beszámoló lel- smereteBségéről s ki kény- theti az utóbbinak meghallga- ta a? sajtó volna hivatott arra, l a tájékoztassa s politikailag iS invalon tartsa a közönséget, leg is teszi kötelességét, de igárságnak tekintélyes része 2 épen nem olvas hírlapot, g kerüli a politikai részt; •vígy ha olvas is, elfogulttá lesz nak iránya szerint s ritkán ndó a tárgyilagos Ítéletre. 1 ílhat-e igy a polgárságban v kai megyöződé8 s támadhat e Azonban van a magyar polgárban egy régi meggyőződés: nem szereti az osztrákot, mert attól semmi jó nem származik. Ezt a „Ne higyj magyar a németnek!“ féle alapos elvet használják azután ki a politikusok még ma is, amikor az ellenfelet osztrák zsoldosnak nevezik. Nagyon természetes, hogy ez az osztrák zsoldos nem lehet más, mint a kormány és annak pártja. Ennyi politikai tudása van elmaradott népünk tekintélyes részének és a felvilágositók helyett szívesebben hallgat azokra, kik elmaradottságában megerősítik. Apad ugyan ezeknek is a száma, de még mindig tekintélyes arra, hogy szavazatukkal mandátumhoz juttassanak valakit. Az iparos és kiskereskedő világot már nem lehet olyan könnyen meggyőzni. Ennek már igen gyakran van kialakult meggyőződése. S ha nem volna az ultraszociális eszmékkel megmételyezve gyakran, lelkiismeretére is lehetne hivatkozni. Az élet nehéz gondjai azonban elterelik figyelmét a politikáról, s ha po- politizál is, ez abból áll, hogy nyomorúságáért az államot teszi felelőssé. Az állam alatt pedig nálunk csak a kormány közegeit érti a nép, a kincstárt, adópénztárt és végrehajtókat. Arról, hogy az állam a jogokat élvező s kötelességeket teljesítő polgárok összesége, tehát hogy annak a nagy testnek, amit államnak nevezünk, ő is kiegészítő része, igen-igen sok embernek fogalma sincs. Hogyan értené meg tehát az államélet egyes mozzanatait, a magasabb politikai törekvéseket, ha magával az állameszmével sincsen tisztában ? Talán tulon-tul őszinte vagyok, midőn ilyen sötét színekkel festem népünk egy részének politikai érettségét; de el kell mindezeket gondolnia annak, aki az általános néplelkiismeretre akar hivatkozni. Sokszor nem egyéb az, mint hangzatos szólam, mely a járatlant tőrbe ejti. A müveit emberek úgyis hiába beszélnek arról, kialakult ez már lelkében s aszerint fog tenni; ahol pedig meggyőződés nincs, ott lelkiismeretét is hiába keresünk, mert e kettő tulajdonképen egy és ugyanaz. Nagyon elkéstünk volna, ha olvasóinkban most akarnók beleoltani a politikai meggyőződést. Mi szemlélői voltunk politikai életünknek, megalkottuk arról a mi szerénv véleménvflptot w* í tehát kortesíogáss?! vagy k moly szándékkal lelkiismeretüukre hivatkoznak, nyugtassuk meg őket, hogy mielőtt hazafiui lelkiismeretről beszélnének valakinek, nézzék meg: vájjon ők maguk birtokában vannak-e ennek a nemes, kényszerítő eszköznek- Ha igen, világosítsák fel a népet, adják elő nekik a valódi politikai tényállást. Ne dobjanak oda nekik kész Ítéletet. Alakuljon az meg külöu-külön mindenkiben, mert csak igy lehet megteremteni a valódi meggyőződést és az érzékeny polgári lelkiismeretét. — jan. 10. Választási mozgalmak Zemplén- vármegyében. A választások közvetlen küszöbén vagyunk immár. Zem- plénvármegye minden kerületében megindultak a választási mozgalmak s immár pontos értesüléseink vannak az eddigi jelöltek személyére nézve is Zemplénvármegye mind a nyolc választókerületében. A sátoraljaújhelyi kerületben az egyesült ellenzék jelöltje Búza Barna dr., a demokrata párté Baticz Gyula. Á királyhelmeczi kerületben az egyesült ellenzék jelöltje Meczner Béla. Az olaszliszkai kerületben dr. Ballagi Géza szabadelvű jelölttel szemben — mint azt a „Zemplén“ már előre jelezte — Andrkssy Gyula gróf disszidenst léptették fel. Szerkesztőségünket a pártelnökség az Andrássy Gyula gróf felléptéről következő sürgönyben tudatta: Az olaszliszkai választókerület egyesült ellenzéki jelölő gyűlése nagy lelkesedéssel egyhangúlag gr. Andrássy Gyulát jelölte. Pártelnökség: Nagy Barna. A megyasszói kerületben Dr. Nagy Sándor jelenlegi szabadelvű képviselővel szemben dr. Horváth József budapesti tb. főszolgabíró lép fel ellenzéki programmal. A mádi kerület jelöltje Bernáth Béla Kossuth-párti.1 A nagymihályi kerületben Hadik- Barkóczy Endre az egyesült ellenzék jelöltje. A tőketerebesi kerületben gróf Andrássy Tivadar disszidenssel szemben a demokrata párt is fog jelöltet felléptetni. A homonnai kerületben az egyesült ellenzék jelöltje gróf Andrássy Sándor disszidens. Ezek tehát Zemplén vármegyében ellenzéki részről a képviselőjelöltek. Hogy ezekkel szemben a szabadelvű párt kiket fog jelölni, az a közelebbi napokban jut nyilvánosságra. A szabadelvű párt részéről eddig csak két jelölt személyére nézve van megállapodás, az egyik dr. Ballagi Géza az olaszliszkai, a másik dr. Nagy Sándor, a megyasszói kerület jelöltje. VÁRMEGYE S A közig, biz st A vámegye k . atási bi. sága ma tartotta t ülését “ Merse István uj .-pán A i: alatt. Az ülésre g tagja, csaknem teljes szá .tek, ott voltak: gróf Andrássy Sándor, br. Sennyey Miklós, . i Béla, Le- hoczky Endre, M • Béla, Nagy Barna, Fejes Istvé sági tagok ; Yladá Emil közgazda- sági előadó és a kűlömböző közigazgatási ágak vezetői 1 hali: ‘ ’zv-f gróf és Matolai E’ele k kimentették elmar Szinyei-Mersr Istvá fői ,-y. elfoglalván elnöki székét, szivez sí . vakkal üdvözli a bizottság tagjait és biztosítva őket arr erejével oda fog no.- .> vármegyének ezen bizottsága a hozzád ,ó.;f ■ ..ez, san és mindig a ] el, kérte a bizot agjaft, hogy ebbeli törekvésébe AbnL hetségükkel támo iv'sk d nek. A felhangzó hoczky Endre biz tag fel és üdvözölve 5 tositotta őt, hogy í izottság minden kor készséggel fc ködésében támogt Ezek után ] főjegyző Hadik B levelét olvasta fe IUV/IJ z/jj/ 1 4 -V» \Jszönte a.fnzottsás k hozaá intézett búcsú levelét. A t zéssel vette tudor v . veiét. Az uj évben ez le Az a ; ázott- ságnak első ülés lasztmányok és alakítására került Megválasztat fog' u lasztmányba a t< n hatósági közgyűlés által vál : . ul rendes tagokul: és Meczner Gyűl 1 .. ner Béla. Az állen.' 1 ürge 0! ree- des tagokul: Höz b Dezső, Maufes Endre. Póttag: Beregszászy 1st Az erdőügyi albizottságba: elnöknek : id. Mec: 1 Gyula, aleinök- nek : br. Senny Miklós, tagnak : dr. Molnár Béla. A vármegyt dó és útadó ügyekben felszóh mló küldöttségbe: Fejes István, Me .or Béla, id. Meczner Gyula, br. S< i uyey Miklós A gyámügyi b ü ■!. í ségbe rendes tagokul: Fejes Is id. Meczner Gyula, ;■ n >ü ‘/Aó Sennyey Miklós. A másodfokú erdei kihágási bíróságba rendes táj ul: Fejes István, Matolai Etele, ! /ner Béla, g/of Mailáth József. Szakértőkül: r ,rpád Me hárd Lajos, Ma! uv . one, s f. lipp Károly. A mezőgazdasági munkások és munkaadók közt felmerülő vitás elbírálására ab rendes tagokul: Andrássy dór, Meczner Béia, id. Meczner Gyula, Nagy Barna. Póttagokul Lehoczky Endre, gr. Maik falnir Béla, br. Sennyey kióz. A fégybáz felügyelői bizottságba ‘ I Meczner I jctván ? IC tv Öli, A #3* ol<l«l.
