Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-08-23 / 91. szám

2. oldal

ZEMPLÉN.

Augusztus 28.

felállítását; 3. perhorreszkálta a felállítást. Hogy idők múltával még hányféle nézete leend ez ügyben: azt az idők méhe rejti. Valószínűleg még lesz egy pár ezenkívül.

Á Fm. H.-nak eszerint eszménye lett a hold. Az is különféle arcokat mutat be időközönkint, de végeredményben mégis hold marad, a Fm. H.-nak is változnak meggyőződései időközönkint, de végeredményében mégis csak Fm. H. marad, a „következetes,“ a „jól értesült Fm. H.“ Nem tesz mást, csak azt, a mit a kacér asszony: úgy maszkírozza az arcát pirosra, vagy halaványra, a mint azt érdeke kívánja, vagy az uralkodó hangulat.

Az említett cikkben laptársunk egyúttal neki megy az ipartestületi titkárnak, mert az törvénytelenséget követett el akkor, mikor Incze vállalkozó és Réz téglagyártulajdonos alkalmazottait a tagok sorába felvette.

Mi azt hisszük, hogy e hibáért sokkal helyesebb volna az ipartest, betegs. pénztár elnökét és igazgatóságát felelősségre vonni, a kik e tettért felelni véleményünk szerint talán mégis csak illetékesebbek, mint a titkár, ki a betegs. pénztárnak tulajdonképen csak egy alkalmazottja. — A Fm. H.-nak különben magának is rosszul esik, hogy cikkében „csak egy titkárt“ von számadóra s efeletti szomorúságát enyhíti azzal, hogy azon tényért, mert az ipartest, titkár a városnál iparügyekben is dolgozik — egyenesen a főispánt és alispánt támadja meg, kiknek e ténykedésről valószínűleg tudomásuk sem volt.*) így bizonyul a Felsőm. Hírlap ravasz számitónak, ki a réven igyekszik behozni, a mit elvesztett a vámon. Szerintünk ezen tényért a város polgármestere van hivatva felelni. Azonban megszoktuk már t. laptársunktól, hogy támadásait azok nevére adre- szálja, a kikkel leginkább ellenszen- vez és nem azokhoz, kik azt parírozni illetékesek. Ez egy fogás, még pedig egy nagyon Ízléstelen fogás.

Még csak annyit kívánunk a mon- dottak után magunk részéről megje* az elsó panasz ez ügyben most érkezett az alispáni hivatalhoz ; mint értesülünk, az alispán nyomban átirt Sátoraljaújhely város polgármesterének, mely átiratában fele- líssógre vonja a polgármestert azon ténykedéséért, hogy az iparügyek előadójául olyan egyént alkalmaz, kinek az ipartestületnél fizetéses állása van; másrészt pedig ameny- nyiben Gátby G. városi hivatalnok ollon tudvalevőleg bűnvádi eljárás van folyamatba téve, — utasítja a polgármestert, hogy Gáthyt közhivatali teendőktől azonnal tiltsa el.

jutok, hogy kicsi, nagy, szép s botrányos idyllekben nem szenvedünk hiányt e ponyva színházban.

Amott az ingyen betódult sürü tömegben leghátul, hol védve véli magát kiváncsi szem elől, árulást nem sejtve csókolja, öleli „mára“ megszerzett szép, erős, piros arcú, nevetős szemű, duzzadt ajkú tót leánykáját a szép, deli, úri gavallér. A megye, a városka kiváló egyénisége. — S holnap éppoly ártatlan mosolygással — mint máskor — jön felém kezem csókolva s barátja kezét szorítva. (Ki pirul kollegájáért.) Látja — mondom barátomnak — ezért jött a gentry ur a színházba. Legalább jól honorálná szegény vándor, koldus színészeinknek e gyönyörű, szépséges, kedves találka-alkalmat. Mégis csak támogatják szegény társulatunkat, kik holnap már szedik sátorfájukat.

Összekoldult útiköltségüket az igazgatónak átadva, azt tanácsiám neki: Nézzen jó ember, munka után. Meglátja áldásosabb lesz — bármilyen munka lesz — mert nem ad alkalmat a sátras botrányoknak — bűnöknek.

A mint látom, mint hajtja terhes szekerébe fogott fáradt, sovány lovait, mig felesége derekát egyik karjával szerelmesen átfogja utána mormogom : „íme egy színész, ki koldus — mert erényes a felesége“.

gyezni, hogy mi ugy az előtt, valamint most is csak helyteleníteni tudjuk az ipart, betegpénztárak felállítását, mert ha a kerületibe concentrálják a tagokat, ugy azok olyan gyógykezelésben részesülnek, aminőt nagy pónzáldoza- tok árán is alig szerezhetnének meg, ha pedig több pénztárat állítanak fel egy kerületben: megoszlik a tagok száma, a régi pedig annyiszor nagyobb, ahány pénztárt engedélyeznek.

VÁRMEGYE ÉS VÁROS.

)( Választások a városnál. Ifj. Meczner Gyula városi árvaszéki ülnöknek sárospataki főszolgabíróvá való jelöltetése alkalmából már megindultak a városi árvaszéki ülnöki állásra a pályázatok és természetesen a korteskedések. A megüresedő állásra eddig tudtunkkal — három pályázó aspirál, névszerint: dr. Legeza János, Dongó Gy. Géza és dr. Bánóczy Kálmán.

)(Jegyzőválasztás Tolcsván. To!es- ván f. hó 19-én ejtetett meg a jegyzőválasztás a tokaji járás főszolgabirája által, mely alkalommal adóügyi jegyzővé öt kandidált pályázó közül: Bol- gáry Andor közfelkiáltással és egyhangúlag választatott meg.

)( Pályázat szülésznői állásra. Berzék község, valamint Sajó-Hidvég község az újonnan rendszeresített községi szülésznői állásra hirdetnek pályázatot. Az évi fizetés mindkét községben 60 korona a mellékjárulókokon kívül Pályázatok szept. hó 5-éig, illetve 11-ikéig adandók be az illető községek elöljáróságához.

HÍREK.

— Szent István napja. Az első magyar király emlékére szentelt ünnepet vallásos fénynyel ülte meg Sátoraljaújhely város közönsége. Akath. templomokra, középületekre és számos magán házra nemzeti lobogókat tíiz- tek ki. Az ünnep középpontja a róm. kath. plebánia-templom és környéke volt, mely kora reggeltől sűrűn el volt árasztva ünneplő közönséggel. A Szent-István napi búcsúra a közel vidéki községekből is nagyon sokan jöttek be. A templom előtti téren nyüzsgő sokaság, valamint a mézes- kalácsos sátrak körül tolongó falusi nép ünneplő ruhájával szokatlan tarka képet nyújtott. Mialatt az ezerekre menő közönséget kívül sütötte a nap forró sugara, azalatt a templom színükig megtelt hivő közönséggel. — Katinszky Geyza főesperes tartott fényes segédlettel ünnepi misét, miközben a hecskei dombon megszólaltak a hagyományos mozsarak üdvlövései. Délre járt az idő, mikor az ünnepi Isten-tiszteletnek és búcsúnak vége volt s a templom körül meggyérült a közönség. Lassan azután elszéledt mindenki s az utcák minden irányban sűrűn megteltek hazatérő ünneplőkkel, akik a szép ünnep emlékével siettek otthonukba. — Azonkívül ünnepelték Szent István napját a vidéken is. így például — mint tudósítónk írja — Szt. István napja Varannón is a szokott nemzeti érzület megnyilvánulásával telt el. Az ottani rk. templomban magyar isteni- tisztelet volt, melyen az esperesple- bános : Strasser Antal mutatta be az Urnák a szent áldozatot. A szószéken Kubik József s. lelkész jelent meg s mondott igazi magyar hazafiságtól áthatott beszédet.

— Személyi hírek. Berzeviczy Gyula cs. és kir. kamarás, volt szabadkai állami anyakönyvi felügyelő, ki kivándorlási felügyelővé neveztetett ki Sátoraljaújhely székhelyivel Zemplén, Bereg, Ugocsa, Ung és Máramarosvármcgyék területére, városunkba érkezett s megkezdte hivatali működését. — Sebeők Sári, a bécsi udvari opera szerződött tagja, a kiváló énekmüvésznő, kinek annyi

sikerét regisztráltuk már e hasábokon, Vibnyéről — hol a nyarat töltötte — f. hó 21-én városunkba érkezett.

— Kinevezések. A m. kir. pénzügyminiszter Kemény Bernát Béla homonnai adóhivatali díjtalan gyakornokot az ó lublői m. kir. adóhi- hivataihoz díjas gyakornokká nevezte ki. — Adametz Emilt a helybeli dohánygyár aligazgatóját, kir. dohánygyári igazgatóvá nevezte ki a

m. kir. pénzügyminiszter.

— Eljegyzés. Dr. Lichtenstein Jenő sátoraljaújhelyi ügyvéd a napokban váltott jegyet Dr. Edenburg Adolf mármarosszigeti orvos Giziké leányával.

— Egyházi hir. A sátoraljaújhelyi ev. ref. egyháznál Ráczkövy János

s. lelkész eltávozásával megüresedett s. lelkészi állásra Fejes István esperes-lelkész Hubay Bertalant hivta meg a sátoraljaújhelyi egyházhoz.

— Esküvő. Roth Ede putnoki sörkereskedő folyó hó 23-án esküdött örök hűséget Sátoraljaújhelyben Weinberger Reginának, özv. Weinberger Herman né leányának.

— Nyugdíjazás. Az államvasutak igazgatósága Eltscher Károly helybeli államvasuti ellenőrt okt. 31-től nyugdíjazta.

— Szabósegódek szervezkedése.

A sátoraljaújhelyi szabósegédek folyó hó 21-én délután a Bock-íele kert- helyiség tánctermében népgyülóst tartottak, melyen főleg helyzetük javításáról tanácskoztak. A gyűlést Zse ■ linszky József vezette, jegyzőül Ke- resztessy Sámuelt választották meg. A gyűlés megnyitása után Schwarcz Herman Kassáról kiküldött szabósegéd tartott közel egy óra hosszáig tartó beszédet, melyben a vidéki szabóiparosok helyzetét tárta föl és ös- mertette a szervezkedés célját és hasznát. Beszéde végén fölhívta a jelen- voltakat az országos szakegyesületbe való belépésre. Egyhangúlag elhatározták, hogy az újhelyi szakcsoportot megalakítják. Azután a jegyző felolvasta a magyarországi szabómunkások és munkásnők szakegyesületének alapszabályait, melynek egyes szakaszaihoz hozzászólt Sclivarcz Herman szabósegéd. A helyi csoport megalakulása után megválasztották az ideiglenes vezetőséget a következő tagokból : elnök Szabó János, jegyző Balogh Sándor, péntárnok Keresztessy Sámuel, ellenőr Gutman Ignácz és Kardos József. A gyűlésen mintegy 60—70-enen voltak jelen, köztük több szabómunkás-lány és nehány önálló szabó iparos. A rendőrhatóság képviseletében Jurcsó Ágoston rendőrtoll- nok volt a gyűlésen, mely a legcsekélyebb incidens nélkül mindvégig példás rendben fél 6 óra előtt ért véget.

—- Yizbe fűlt. A fürdésnek ismét van egy áldozata. Vnnyorek Stanisz- láv mencsinói (Galícia) származású 22 éves napszámos, aki a helybeli törvényszéki palota építkezésnél volt alkalmazva, folyó hó 21-én délután 4 órakor Borsi község alatt a Bodrogba fűlt. A rendőrség által kiértesített újhelyi csendőrség a hulla fölkeresése iránt még az nap intézkedett. A vizbefult ember hulláját még nem fogták ki.

— A sárospataki népünnep. Szent- István napján, augusztus hó 20-án nagyszabású népünnepélyt tartottak Sáro-patakon, melynek az idő is felette kedvezett. Főleg a népnek szánt mulatság színhelyén már a kora délutáni órákban óriási közönség hullámzott. Nemcsak Sárospatak lakossága vett részt a népünnepélyen, hanem a távolabb eső vidékről is sokan eljöttek, hogy nehány vig órát tölthessenek a szomszéd város fálai között. Augusztus hó 20-án Patak képe is megváltozott. Az utcákon szokatlanul nagy és élénk volt a személy- forgalom. Ki-ki a népünnepély színhelyére tartott, ahol cigány-muzsika és katonazene szólt egész délután. A kik táncolni kívántak, azok vígan járták a csárdást a nagy hőségben is.

A közönség többi része hol asztalok melló telepedett, hol pedig az árnyas fák tövében húzódott meg a nagy meleg elől, mig a kiváncsiabbak a „müvész-büvészek“ mutatváuyait élvezték. Estére már gyérülni kezdett a jelenvoltak óriási tömege, azonban az igazi, vig mulatság csak azután vette kezdetét egy-egy jó kedvű társaságban. A népünnepély szép anyagi haszonnal járt.

— A szőlőpásztorok fegyverhasználata. Köztudomású dolog, kogy a helybeli és vidéki szőlőkben alkalmazott szőlőpásztorok, csőszök és mezőőrök — a belügyminiszteri rendelet ellenére — vadászatra alkalmas lőfegyverekkel vannak ellátva s azokkal esténkint gyakran vadásznak. Ennek megakadályozása céljából a rendőrkapitány intézkedett, hogy a szőlőpásztorok stb. ezentúl vadászatra alkalmas lőfegyvereket szolgálatuk közben ne használhassanak s a szőlők területén, borházban vagy bárhol maguknál ne tarthassanak. A szőlőpásztorok, csőszök és mezőőrök önvédelem céljából csakis a belügyminisztérium által is engedélyezett Werndl- fegy vert vagy revolvert használhatják.

— Halálos verekedés. E hónap 14 én Zomboron halálos végű verekedés történt. Haj du István és Káplár János valami felett összekülömböztek Iván Istvánnal, aki a maga igazát a többséggel szemben is érvényesíteni akarta s az előbbiek vasvillával és késsel anyira összeszurkálták a szerencsétlent, hogy 18 szúrástól vérezve ott a helyszínén azonnal kiszenvedett. A bíróság a tetteseket letartóztatta.

— Előkészületek a zsidó ünnepekre. A közeledő zsidó ünnepekre való tekintettel a belügyminiszter leiratot intézett a vármegyékhez, hogy az imaházak túlzsúfoltságát saját hatáskörükben akadályozzák meg; különösen a Jomkipur napjára az imaházaknak délelőtt és délután leendő megfelelő szellőztetése elrendelendő olyképen, hogy a szünet legalább másfél órát kitegyen. Az úgynevezett kisegítő imaházak igénybevétele csak a hatóság előzetes engedélye mellett szabad; a hatóságoknak viszont kötelességükké teszi, hogy ezeket a helyiségeket ugy egészségi, mint tűzbiztonsági szempontból vizsgálják meg és tüntessék ki az engedélyben, hogy melyik helyiségben hány személy tartózkodhatik.

— Ungvár lángokban. UngvAr város vasárnap éjjel kigyuladt s a tűz nagy pusztítással dühöngött. Eddig 53 ház, 72 melléképület elhamvadt. A kétségbeesett lakosság emberfeletti erővel védekezett a romboló tűz tovaterjedése ellen, de a szárazság folytán beállott nagy vízhiány és az erős szél miatt minden mentési kísérlet meddő volt. Az oltásnál dicséretes munkát végzett a katonaság. A tűz óriási kárt okozott.

— Felültetett fővárosi lapok. A

fővárosi lapok megbizhatóságának nimbuszát mindinkább fokozott erővel nyirbálják meg azok a „hirrovati kacsák“, melyek valósággal gomba módra növekednek s hovatovább uralkodni és vezetni fognak nagy számukkal és „kövér“-ségükkel. Egy ilyen „kövér kacsá“-t bocsátott legutóbb is világgá a fővárosi sajtó három orgánuma, felülve tudósítója fan- tazmáinak. A zemplénmegyei bodzás- ujlaki tűzről a „Pesti Hírlap“, „Az Újság“, a „Neues Pester Journal“ bocsátott útnak legutóbb hajmeresztő dolgokat. Bizony, bizony jó lenne az ilyen tudósítások tudósítóinak meg- cibálni a fülét.

— A falu rossza vége. Hires verekedő hírében állott Mádon Szolnoki István. Rettegett tőle a falu apraja, nagyja s nem egyszer gyűlt meg a baja e miatt a hatóságokkal. E hó

16-án is szokása szerint már délelőtt alaposan bepálinkázva ballagott az utczán s egyik cimborájával hamarosan összeverekedett, aki annyira összeverte, hogy sérüléseibe belehalt. A biróság sem tudta már kihalgatni,