Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-08-13 / 88. szám

Augusztus 13. ZEMPLÉN. 3. oldal s ha a felséges nép zúgni talál, a verébrendőrsóggel túl fogja őket csi­ripelni. Különben csűrökre kell hányni őket. Földművelésügyi miniszternek jó lesz a varjú. Türelmes s a mi fő : con- servativ. Retteg az újításoktól s az okszerű gazdálkodástól. Maradi né­pünk az egekig fog ezért magasz­talni. Kereskedelmi és közlekedésügyi miniszternek nevezd ki a gólyát. Ez legjobban ismeri az utat a tengeren túlra s ami fő, ez nem Hamburg, ha­nem az Adria felé fogja lebonyolítani a kivándorlást. Igazságügyminiszternek tégy akár­kit. Úgyis elégedetlen lesz az igaz­ságszolgáltatással az ország azon fele, mely a pőrét elvesztette, a másik pe­dig magasztalni fogja. De a följebb- viteli fórumokat szaporittasd meg, hátha a hosszas huzavona alatt ki­békülnek a pörös atyafiak. A legna­gyobb harag sem tart örökké. Vallás és közoktatásügyi minisz­ternek pedig . . . talán engem. Sza­porítani fogom az iskolákat s apasz­tani a tanerők létszámát. Eltörlöm a protekciót a püspökségek betöltésé­nél s hadügyi célokra fordítom a val­lási alapokat. Az tartsa a papot, aki­nek szüksége van reá. De jó volna még egy szoeiálista miniszter is, aki összefogdosná a kó­dorgó agitátorokat s ötven-ötven bot­tal s száz forint havi fizetéssel látná el őket, hogy a népet megtanítsák arra, hogy a saját nyomorúságuknak ők maguk az okai. Az említett juta­lomért azok bizonyára ezt is szíve­sen fogják prédikálni. S végül, ha neved, a nagy jel­zővel szeretnéd ékesittetni, nevezz ki egy élelmezési minisztert, akinek kö­telessége ingyen kenyérről, borról és pecsenyéről gondoskodni minden pol­gár számára; s akkor azután a többi minisztert el is bocsáthatod. Mert ha munka nélkül is jól lakik a madár, akkor igazán boldog — s a te igazi feladatod: néped boldogitása. II. Nagy alázatosan, minden paraszt- madárhoz hozzádörzsölődve járt a mi­niszterelnöki széktől kivert páva min­denfelé, hogy újra mandátumhoz jutva megboszulja magát az obstruáló kép­viselőkön és a hűtlen mamelukokon. Uj pártot akart alapítani szaba­dabbnál szabadabb eszmékkel s vé­res ellenzéki programmal. Sok madárnak tetszett a nagyúri leereszkedés s mikor látták, hogy a feketerigó és a szarka is hozzája csat­lakozott, ők is zászlajához szegődtek. A legtöbb azonban az öreg ba­golytól kért tanácsot. — Nem hiszek én a pávának. Hiu- gága vitte rá arra, hogy a nép véré­nek és jogainak pusztítása kedves legyen királyuuk előtt s mert terve nem sikerült, ugyancsak a hiúság viszi arra is, hogy régi gazdája ellen támadjon. Hiúság és értelem nem édes testvérek s egy népboldogitó ujpárt alakításához a hiúság még nem elég. A madarak elfogadták a bagoly okoskodását s a páva szégyenkezve távozott. Nehány párthivével búsulva várta, mikor nőnek ki újra népieske­désből levágott díszes farktollai; — de hiába várta. Csipi-Csóka. g&P Lapunk legközelebbi száma a közbeeső ünnep miatt egy nappal ké­sőbb, f. hó 17-én szerdán fog megjelenni. — Csúszka György kalocsai ér­sek meghalt. Budapesti tudósítás je­lenti : Csúszka György kalocsai érsek f. hó 12-én délután budapesti lakásán két napi rövid szenvedés után, életé* nek 78-ik évében meghalt. Az agg főpap két nap előtt meghűlt. Baja rohamosan rosszabbodott és ágyba döntötte. Morelli tanár tüdőgyuladást konstatált. Az érsek tegnap délben hirtelen rosszabbul lett, láza mindin­kább emelkedett és délután három órakor agóniába esett. Négy órakor felvette az utolsó szentséget, miköz­ben mellét verte. Az agónia egy fél­óráig tartott, félöt órakor a főpap megszűnt élni. Utolsó szavai, miket titkárjához intézett, a következők vol­tak : Az aktákat holnap fogom alá­írni. Császka György Szerdahelyen született 1828. évi december 4-én. Is­koláit Nyitrán, Tatán, Esztergomban, a pozsonyi Emerikánumban, majd Nagyszombatban, a teológiát mint pázmáneumi növendék Bécsben vé­gezte. 1850. szeptember 21-én szen­telték pappá az esztergomi érseki fő- megyében. Mint nagyszombati érseki finevelőintézeti felügyelő és főgimná­ziumi tanár kezdte meg működését. 1853-ban nagyszombati szentszéki jegyző és levéltáros, 1856-ban pedig Soitovszky prímás irodaigazgatója lett Esztergomban. Simor prímás 1870-ben kanonokká, négy év múlva szepesi püspökké neveztette ki. E minőség­ben tizenhét évet töltött. Az egyházfő sokat áldozott közművelődési, egyházi és hazafias célokra, miért ő felsége valóságos belső titkos tanácsossá, a vas koronarend 1. oszt. lovagjává, majd 1891-ben Haynald Lajos helyére kalocsai érsekké nevezte ki. — Ünnepélyes Isten-tiszteletek. Ő Felsége születésnapján, augusztus hó 18 án d. e. 9 órakor ünnepélyes hála­adó Istentisztelet lesz a róm. kath. plebánia-templomban. — Augusztus 20-án, Szent István király napján is lesz ünnepélyes Istentisztelet, mely délelőtt 9 órakor veszi kezdetét. Mind­két templomi ünnepen részt vesznek a polgári és katonai hatóságok, vala­mint az egyesületek és testületek is. — Ünnepies mise a nagy tem- lomban. Holnap, vasárnap délelőtt a róm. kath. nagy templomban ünnepies nagymise lesz fényes segédlettel, a melyen Katinszky Geyza esperes plé­bános fog celebrálni. Ugyanis ekkor fog először, mint újonnan kinevezett címzetes apát misét szolgáltatni leg­utóbb kapott uj tisztsége főpapi jel­vényeivel. — Eljegyzések. Rosenberg Ká­roly tasnádi kereskedő eljegyezte Lőw Jettka kisasszonyt, özv. Lőw Julia helybeli lakos leányát. — Wolf Dezső, az első szerencsi gőzmalom könyve­lője eljegyezte Szerencsen Groszman Margitot. — Sutter Rezső, kassai ke­reskedő eljegyezte Strömpl Katicát, Strömpl Gábor nagymihályi vendég­lős leányát. — Esküvő. Ambrisko Bertalan nagymihályi orgonista házasságra lé­pett Tomkó Annival, Tomkó György városi biztos leányával. — Borul, de nem esik. Ez idén volt részünk a hőségnek összes vál­fajaiban válogatni. A mai nap például a nyomasztó, fojtó hőség napja. A csalfa felhők beborítják az eget, de esőt nem küldenek a földre. Pedig ugyancsak eshetnék már az eső a jótékony cél érdekébe. A társadalom­nak vannak bizonyos tagjai, akik dü­hös rendezők. Nem ártana tehát ha egy esővel egybekötött táncmulatsá­got rendeznének a jótékony cél érde­kében. Nagy örömünkre szolgálna azonban, ha az ég azzal cáfolná meg sorainkat, hogy — még mielőtt e sorok napvilágot látnak, zuhogó zá­porral mosná az utcákat. Tegnap, a hajnali órákban volt egy kis esőnk. Menydörgéstől kisérve nehány percig zuhogott, azután elvonultak az eső­vel telt fellegek s azóta ismét csak tart a nagy szárazság. — A f.-zempléni ev. ref. tanító­egyesület közgyűlése. A f.-zempléni ev. ref. tanítóegyesület évi rendes közgyűlését f. hó 8-án tartotta meg bő és gazdag tárgysorozattal. A köz­gyűlés Gálszécsen lett megtartva. Elnöke Péter Mihály ev. ref. lelkész volt, kinek elnöki megnyitója köz­lésére a közgyűlés határozata sze­rint a „Zemplén" kéretett fel. A megnyitót jövő számunk tanügyi ro­vatában kezdjük közölni. A közgyű­lés jegyzője Pánthy Lajos bánóczi tanító volt. — Uj távbeszélő hivatalok Zem- plénmegyében. A kereskedelmi minisz­ter Olasz-Liszkán távirdahivatatt ren- deztetett be, a szerencsi távbeszélő központot pedig a belföldi helyközi forgalomba bevonatta. — Egyházmegyei közgyűlés. A zemplénvármegyei ágost. hitv. evang. egyházak egyrészét is magában fog­laló tiszavidéki ágost. hitv. evang. egyházmegye a folyó évben tiszluji- tással összekötött rendes közgyűlését augusztus hó 17-én és 18-ik napjain Sátoraljaújhelyben tartja. A közgyű­lési tagok egyrésze kedden, augusztus 16- án érkezik s este 8V2 órakor is­merkedési estélyre jő össze a „Vadász- kürt" szálloda kerthelyiségben. A közgyűlést megelőzőleg szerdán, aug. 17- én reggel 8V2 órakor az ágost. hitv. evang. imaházban egyházmegyei gyámintézeti istentisztelet tartatik, amelyen Timkó György sókuti lel­kész tartja az egyházi beszédet, s szívességből az ev. ref. egyházi da­lárda is énekel. — Kevesebb lesz a városatya. Árad egy thatósági bizottsági tagja kérte a belügyminisztert, engedné meg a városatyák számának emelését. A mi­niszter erre a következőleg válaszolt: „A belügyminisztériumban most készül a városok szervezetéről szóló uj törvény, melyet nagyon rövid idő alatt be fogok nyújtani a képvi­selőházhoz s amelyben a thatósági bizottsági tagok jelenlegi számának a leszállítását tervezik. Nem volna tehát semmi értelme ennek a mos­tani szaporításnak." Ezek szerint a „Felsőmagyaror­szági Hírlap" által közölt azon fe- lebbezést is, melyet az „aranytollu" Némethi Bertalan fogalmazott meg s amelyben kardoskodik a városatyák létszámának szaporítása mellett: való­színűleg ugyanezen sors fogja érni s igy Némethi Bertalan legutóbbi stylusgyakorlata teljesen meddő s hiábavaló marad. — A flume-newyorfci hajójegy árának leszállítása. Mint László Fü- löp kivándorlási meghatalmazott kas­sai irodája jelenti, az Adria tenger­haj ós-társaság a fiume-newyorki hajó­jegy árát 180 koronáról 120 koronára szállította le. Ezek a mérsékelt áru hajójegyek további intézkedésig a szep­temberben Fiuméből induló hajókra érvényesek és a nevezett irodában válthatók. — A fürdés halottak A hőség s igy a szabad folyóban való fürdés min­den évben áldozatokat követel s nem múlik el óv anélkül, hogy meg ne kapná azokat. Tudósítónk újból két esetről küldött tudósítást lapunkhoz, ahol az áldozatok egyike a Bodrog, a másika a Tisza habjai között lelte halálát. A Bodrog áldozatát Hultai Józsefnek hívják, ki Windisch-Grätz herceg halászhomoki tanyáján volt alkalmazva. Folyó hó 9 én fürödni ment a Bodrogra s a hullámok kö­zött lelte halálát. Öt árvája maradt. A másik áldozat Bodor Tógyer, a gróf Mailáth József Mária tanyájának bérese, ki f. hó 10-én a Tiszán való fürdés közben fűlt a vízbe, özvegye és két gyermeke maradt, — Templomfosztogatások. A Felső- Zemplén Írja: Az egész vidéken alig van templom, amelynek perselyét az utóbbi időkben meg ne dézmálták volna. A csendőrőrsök a vakmerő tetteseket folyton éber figyelemmel kisérték, azonban nyomuk mindenütt elveszett és tovább űzhették gaz mes­terségüket. Végre azonban hurokra kerültek. A terebesi őrs ugyanis a tetteseket Bodej András tiszaujlaki és Hornyák Mihály turjamokrai il­letőségű csavargók személyében letar­tóztatta és a sátoraljaújhelyi kir. fog­házba beszállította. — A s.-a.-ujhelyi ált. munkás ünképzö-kör folyó évi augusztus hó 14-én este 8 órakor a „Vadászkürt" szálloda éttermében zeneestélyt tart, melyre belépti díj férfiaknak 60 fillér, nőknek 30 fillér. — Felakasztotta magát. Miha- lyics Mihály virovai illetőségű ko­csist, aki kelleténél többet öntött a ga­ratra, gazdája, ifj. Karczub Pál laski gk. lelkész e napokban megdorgálta. A kocsis e feletti elkeseredésében szolgálatadójának atyja, id. Karczub Pál nagy-mihályi plébános udvarán lévő fán felakasztotta magát s mikorra a rémes tettet észrevéve, őt levágták, már eszméleten kiviili állapotban volt. Szerencsére ép arra haladtak Léhonik Zsigmond és Veres Kálmán nagy­mihályi csendőrök, akik Mihalyicsot mesterséges légzés alkalmazásával két órai fáradozás után a már biztos ha­láltól megmentették. — A szerencsi cukorgyári tűz­oltóság folyó hó 20-án Szerencsen a nagy szálloda dísztermében táncmu­latságot rendez. Belépti dij szemé­lyenként 1 kor. 50 fillér, családjegy 3 kor. Az egyenruhában megjelent bajtársak a belépti díjnak csak felét fizetik. Kezdete este 8 órakor. — A Labore halottjai. Csodála­tos, hogy épp most, amidőn a La­bore folyó a nagy szárazság folytán majdnem mindenütt átgázolható, még­is két áldozatot szedett e hó 6-án. Rontsinszky Ágoston n.-mihályi lakos két leánycselédje a jelzett napon este a fürdő-utcai parton a Laboréban akart megfiirödni. — Vesztükre azonban az egyik egy örvénybe lépett és ful­dokolni kezdett. Kiáltására társnője kiakarta menteni, de ő is a vízbe fűlt. Még aznap éjjel kifogták a sze­rencsétlen áldozatok hulláját, melye­ket másnap eltemettek. — Szent István után nincs mun­kaszünet. Az idén Szent István napja tudvalevőleg szombatra esik. Mint­hogy a törvény úgy Szent István ki­rály napjára, mint vasárnapra mun­kaszünetet rendelt: két napig egymás­után nem volna szabad ipari munkát végezni. Miután ily mérvű 'szünetelés a közönségre előreláthatólag sok hát­ránynyal járna, a kereskedelemügyi miniszter az 1904. évi XIII. törvény­cikk 3. §-a alapján megengedte, hogy augusztus 21-ére eső vasárnapon az idén kivételesen ipari munkát a jel­zett egy vasárnapon reggel 6 órától déli 12 óráig és este 6 órán túl aka­dálytalanul végezhetni lehessen. E rendelet szerint tehát a vasárnapi munkaszünet vasárnap, aug. 21-én, az ipari munkára nézve, a mennyi­ben előbbi rendelettel az egész napra megengedve nincs, csakis déli 12 órá­tól esti G óráig lesz érvényben. Reg­geli 6 órától déli 12 óráig tehát és este 6 órától kezdve ezen a napon bármily ipari munkát szabad vé­gezni. — A málczai fürdőben ez évben e hó 21-én (és nem mint máskor 20-án) tánccal egybekötött nyári mu­latság fog tartatni, melyhez a zenét Miklós Jancsi zenekara adja. — Baleset a cséplésnél. Amint a cséplés ideje bekövetkezik, jönnek a cséplőgépek áldozatai is. Többnyire oly fiatal egyéneket éri, akik nincse­nek tudatában annak, hogy mily ve­szedelemmel jár e gépek körüli se- gédkezés. így járt — mint a F. Z.-ben olvassuk — Hromada János 14 éves varannócsemernyei lakos is, aki Hricz János nevű gazdánál kévéket adoga­tott a kézi cséplőgép garatjába. Nem ügyelt és munkája közben bal keze a fogak közé került és a szerencsét­len fiú kézcsontjai teljesen eltörtek. A nagymihályi közkórházba szállí­tották, ahol a szükséges műtétet vég­rehajtották rajta.

Next

/
Thumbnails
Contents