Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)
1904-07-28 / 81. szám
2. oldal ZEMPLÉN. ulius 28. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. Városi közgyűlés. — Saját tudósitónktól. — Sátoraljaújhely, 1904. julius 26. Sátoraljaújhely rendezett tanácsú város képviselőtestülete folyó hó 25-én délután Székely Élek polgármester, később ifj. Meczner Gyula h. polgár- mester elnöklete mellett rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a következő ügyek nyertek elintézést. Az árvaszék teljes ülése által bemutatott 1903. évi gyámpénztári zárószámadást jóváhagyták és elfogadás végett a belügyminiszterhez felterjeszteni rendelték. Az izr. Chevra Kadischa betegápoló és temetkezési egylet által használatba venni célzott sirkert beosztását a képviselőtestület tudomásul vette. A polgári leányiskola udvarán lévő iskolai célokra nem használt felülépitmények eladása tárgyában beérkezett két ajánlat közül, mint legkedvezőbbet a Zombory János ajánlatát fogadták el. A statisztikai hivatal által a választói jog kiterjesztésére vonatkozó statisztikai lapok kiállításáért küldött 149 koronának a lapok kiállításában részt vett tisztviselők közötti arány- lagos felosztását a képviselőtestület helyeslőleg tudomásul vette. Miután az előre nem látott kiadások címén: költségvetési hitel kimerült a képviselőtestület az ezen tételre történt utalások eszközölhetése végett újabb 1000 koronát szavazott meg, ami az 1905. évben lesz költség- vetéselendő. Ebből az összegből fogják fedezni a „Felvidéki Közművelő • dési Egyesület“ részére megszavazott 200 koronát is. A polgármester jelentését a ház- és gyámpénztárnak 1904. évi második negyedében történt vizsgálatok tárgyában tudomásul vették és amony- nyiben a miniszteri utasítás értelmében az ezen vizsgálatokhoz megválasztott két képviselőtestületi tag a megjelenésben esetleg akadályozva lenne, ezen bizottság póttagjaiul: dr. Búza Barna és Némethi Bertalan képviselőtestületi tagok választattak meg. A legtöbb adót fizetők 1905. évi névjegyzékének összeállítására kiküldöttbizottság tagjaiul elnökké Pekáry Gyula, tagjaiul pedig Némethi Berfedezik az általa csinált „cehet“, sőt ruházattal is ellátják. A főpincér még azt is hozzá tette, hogy mikor Barnum Nyíregyházán időzött társulatával, a kis Lakatos Andrást magával akarta vinni és tízezer koronát kínált érte szülőinek, de ezek — noha szegény emberek — nem egyeztek bele az ajánlatba. így maradt meg Lakatos András Nyíregyháza nevezetességének. Megtapogattam a kis öreg koponyáját. Amint már emlitettem, a koponya gömbölyű, csak hátul (gondolom a kis agy körül) tapasztaltam egy rendellenes, körülbelől tenyérnyi dudorodást; amely kontyszerüen, mintegy oda tapadni látszott a fejhez, s egészen a tarkó felé húzódott. Kérdéseimre szívesen felelgetett Lakatos András. Értelmes, logikus gondolkozásu. Egyszerűen, de találóan és habozás nélkül fejezi ki magát. Bár egy kissé félénken. Igen megelégedett, jóindulatú emberkének látszik. Kitűnő étvágygyal rendelkezik. Jól alszik és szívesen szi el egy ci- garettácskát, ha kap, mert pénzét nem költi el, hanem haza viszi „édes szülőinek“, akiket nagyon szeret. Az eredeti kis embert mindenki ismeri Nyíregyházán. Én is érdekkel vizsgálgattam. Orvosnak érdekes tanulmány lehetne a természet e csodás produktuma. Én legfeljebb any- nyit tehetek, hogy e helyen felhívom reá az olvasók figyelmét. tálán, Éhlert Gyula, Behyna Miklós választattak meg. A közgyűlés befejezése előtt Némethi Bertalan szóvá tette, hogy tüzesetek alkalmával a harangjel meg nem adatik és amennyiben ez tekintettel a helyi hiányos tüzrendészeti szempontokból feltétlenül szükséges, kérte, hogy a képviselőtestület utasítsa a tanácsot ezen ügy mielőbbi elintézésére. A képviselőtestület elfogadta az indítványt és a tanácsot megbízta, hogy intézkedjék az iránt, hogy a tüzesetek ezentúl harangjelzéssel a közönség tudomására hozassanak. A közgyűlés délután 5 óra előtt véget ért. )( Nyugdíjazás. Mint értesülünk Barthos József, a sátoraljaújhelyi járás főszolgabirája egészségi okokból nyugalmaztatását kérte. Az alispán a főszolgabíró kérvényét, a nyugdíj- választmánynak legközelebb tartandó ülése elé fogja terjeszteni. )( Hirdetmény. Alulírott polgár- mester ez utón hozom Sátoraljaújhely város közönségének tudomására, hogy a gyámpénztár 1903. évi zárszámadása 15 napi közszemlére a városháza nagy tanács termében kitétetett. Felhívom tehát az érdeklődőket, hogy esetleges észrevételeiket 15 napon belől adják be. Sátoraljaújhely, 1904. évi julius hó 25-én. Ifj. Meczner Gyula h. polgármester. HÍREK. Fürdői kaland. Abbázia, 1904. jul. 26. Kissé hurutos torkom foltozására jöttem el az amúgy is szívesen látott Adria partjaira. Hiszen fenséges kilátás terül el, ha gondtalanul, lehet mondani: mereven nézünk bele az Adria szerelmes kék vizébe. A parthoz verődő sűrű hullámok, a nyílt tengeren aránytalanul sok tova sikló gondola, a Fiúméból idő- közönkint körülforgó világitó torony, nem is szólva az est disztingvált sötétségében el-elsuhanó bájos hölgyek tova robbenésétől miud oly kecsegtető körülmény, melyet minden jobb Ízléssel biró lélek örömmel eltelve szemlél 1 Ehhez hasonló helyzetben voltam egy száz éves babérfa lombjai alatt, midőn merengésemből váltakozva két hang vonta magára figyelmem ! A tőlem husz-huszonöt lépésnyire lévő pádon egy férfi és nő párbeszéde volt halható! — Mondhatom Önnek uram, minden gyönyörű, fenséges, jó, s mégsem találom fel igazi szórakozásomnak megfelelő eszközeit 1 — Azt hiszem, nagyságos assz- szonyom! Ezt nem tudom felfogni 1 Ha minden oly kielégítő az Ön igényének vájjon mi okozhatja elégület- lenségét1? — A jó Isten megmondhat'^ i Tudja, mi, asszonyok vagyunk az^o beriség azon képviselői, kik ha gíy.d- talan az életük: kissé lyrikusak és talán némileg pezsgőbb a vérük is. — Ön minden esetre ilyen nagyságos asszonyom, legalább szavai után Ítélve olyasmit mondott, ami felett behatóbban lehetne vitatkozni. — Lássa uram, Ön tetszik nekem nyíltsága folytán is, ez indít engem titkom őszinte feltárásárai Ezelőtt 5 évvel férjhez adtak egy nagyon előkelő állást elfoglaló emberhez. Esküvőnk napjától azonban szerencsétlen valék. Nem tudtam feltalálni ezen egyén oldala mellett azon boldogságot, melyről én leányéveimben ábrándoztam ! Mogorva, házsárt s ezenfelül utóbbi idő óta izsákossá lett! Mindezt azonban magamba fojtottam és nem is éreztettem vele 1 Utóbbi időkben azonban megváltozott a helyzet. Ugyanis egy szép napon azzal állt elém, persze szintén nem józan állapotban, hogy nem csodálni való az ő magaviseleté velem szemben, midőn én még egy gyermekkel sem tudtam őt megajándékozni, ki legalább az ő hires családnevét továbbra is megörökítse. Egy szép napon azt mondám neki. •— Lacikám édes, nekem egészségem helyreállítása érdekében nehány hétre tengeri fürdőbe kell utaznom 1 S édes Istenem, ha látta volna mily hamar szavamnak állott. Másnap reggel már vonatra is ültem. Búcsúszó képen utánam szólt! Nos, majd meglátom mily eredménynyel fogsz hazatérni. Ez a tiszta igazság uram ! — így tehát nincsen nagysádnak semmi baja?! — Nincs, különben talán már jó is volna haza mennem. Uraságod hol lakik ? — En a Quarneró szálló II emeletén 14. ajtó alatt, és nagyságos asz- szonyom . . . ? — Csodálatos véletlen, én is ugyanott lakom a 15-ösben. — Akkor tehát ön volt az, aki miatt én egész éjjel nem tudtam aludni. — Hogy, hogy hát hallotta ! — Édes Istenem, hisz a sírást, ha csak az ember nem süket, meg kell hallani! De ugyan miért! — Mondottam már, ez mind a gyermek miatt történik. — Nagyságos asszonyom! látom nagyon el van keseredve. Engedje meg, hogy ittlétének ideje allatt, néha- néha szórakoztassam. Ez feltétlen jó hatással..leend kedélyhangulatára 1 — Örömmel uram. Szívesen veszem ! E diskurzus közben kapujokhoz érve, hirtelen egy alak rohant eléjök mint a derült égből a villám, úgy csapott oda. A nő halotthalványnyá válva csak egy szót tudott ajkán kihozni : — Lacikám! . . . Ez pedig meglátva a megérkezett férjet boszankodva szólt: — Áh! a bevezetésnek — úgy látszik — nem leend tárgyalása! S. — Rákóczi hamvai Kassán. Magyarország megdicsőült nagy fiának hamvai tehát Kassán fognak pihenni. Ő Felsége a király úgy határozott, hogy a nagy fejedelem és a többi kuruc vitézek földi maradványai Kassán találjanak örök pihenő helyet. Felsőmagyarország székvárosának törvényhatósági bizottsága viharos lelkesedéssel értesült és fogadta a miniszterelnök leiratát, melyben értesíti Kassa város közönségét, hogy a király hozzájárult azon előterjesztéséhez, hogy Rákóczi és a többi kurue- hősök hamvai a kassai jlóflföan helyeztessenek vég§& nyugalomra. — A közgyűlés-, majd mint kegyur kijelentette, hogy hazafiui örömmel nyitja meg a dóm kapuit a szent hamvak befogadására és a miniszterelnök utján hódoló köszönetét küld a trónhoz a kitüntető kegyért, hogy Rákóczi egykori városát választotta a szent hamvak befogadására. A közgyűlés végre egy nyolc tagú bizottságot választott, hogy a hamvak eltemetésére a szükséges tárgyalásokat megkezdje és az ünnepies fogadtatást előkészítse. Az ügygyei lapunk vezető helyén is foglalkozunk. — Változások a kegyesrenrtieknél. A kegyes tanitórend kormánya a helybeli róm. kath. főgymnásium tanári karában a következő változást eszközölte : Földvári György a lévai fő- gymnásiumhoz helyeztetett át. Helyébe jött dr. Gzirbusz Géza Temesvárról. Hám Sándor halálával és Andor Károly távozásával megüresedett két tanszékre Majthényi Géza Nagy-Beeskerekről és Szakáll Gyula Máramaros-Sziget- ről helyeztettek át. Ide helyeztetett még a világiak közül Czencz József tanár. —- Közgyáiu-választás. A sátoraljaújhelyi járásban folyó hó 25-én választották meg Barthos József főszolgabíró elnöklete alatt a közgyámot. A járásból nagy számban ösz- szesereglett körjegyzők, bírák és képviselőtestületi tagok egyhangúlag Zvo- lenszky József járást Írnokot választották meg. Miután azonban a főszolgabíró ideiglenesen két részre osztotta a járási közgyámi teendőket, második közgyámul a felső járásra Farkas Dezső nyug. árvaszóki ülnököt kiáltották ki. — Az ipartestület nyári tánc- mulatsága. Jeleztük már, hogy a helybeli általános ipartestület is megtartja ez idén nyári táncmulatságát. A nagyszabású mulatság — mint értesülünk — augusztus hó 14-én fog a „Nyul“ kertben megtartatni. A rendező-bizoit- ság már serényen dolgozik az előkészítő munkálatokon, melyek az ipartestület nyári táncmulatságának sikerét előre is biztosítják. Á meghívókat a jövő hót folyamán fogják kibocsátani. — A cséplőgép áldozata. Egy iszonyúan megcsonkított embert hoztak folyó hó 26-án a helybeli köz- kórházba, akinek a cséplőgép mindkét kezét összeroncsolta. Oláh József gyulavári születésű, 30 éves napszámos folyó hó 26-án a vajdácskái határban egy gőzcséplőgépnél állott munkában, a hová csak előző nap ékezett meg Tolcsváról. Ä tanya bérlője a cséplőgép etetésével bízta meg. Munkája közben az árpakévét mindkét kezével oly szerencsétlenül dugta a gép dobjába, hogy kezeit oda kapta és elszakgatta a gép. Az iszonyúan megsérült embernek nyomban segítségére siettek a többi munkások, de a nagy vérzést elállitani képtelenek voltak. Azonnal szekérre tették és a helybeli közkórházba hozták, ahol mindkét alsó karját levágták. A súlyosan sérült ember nős és Gyulaváron (Békésmegyében) lakik. — Komjáthy — pozsonyi, színigazgató. A jövő év őszén Komjáthy János színtársulata már elhagyta Kassát. A jeles direktort, mint az előre látható volt, a pozsonyi szinügyi bizottság az ottani városi színház bérlőjéül három évre megválasztotta. — Yisszaélések a vadászjegyekkel. Nimród egyes fiai, már tudniillik az olyanok, akiknek nagyobb vadászterületük van, fiaik, rokonaik és jóbarátaik részére azon a címen kérnek vadászjegyeket, mintha az illetők cselédjeik volnának. A cselédek vadászjegye után t. i. nem kell adói fizetni. Erről a szokásról azonban igen sok panasz ment a belügyminiszterig, aki most szigorú rendeletben felhívta az ország összes törvényhatóságait, hogy ezenlul a cselédek részére csak a cselédkönyv felmutatása mellett szolgálnak ki az illetékes hatóságok vadászjegyeket. — Kápolnaszentelés Mezölabor- czon. Lélekemelő ünnepségben volt része Mezőlaborcznak, vármegyénk egyik határszéli községének, amely ünnepségben élénk részt vett a vidék közönsége is. Ugyanis f. hó 24-én délelőtt szentelték fel az Urnák s adták át rendeltetésének azt a róm. kath. kápolnát, mely hivatva lesz nemcsak a keresztyén vallást, hanem a magyarságot is előmozdítani. Bár nincs itt hely bővebben kiterjeszkedni a kápolna létesülésének legparányibb mozzanataira, mégis meg kell jegyeznünk annyit, hogy ez az Isten igéjét s a magyar szót hirdető s terjesztő kápolna létezését leginkább Lehóczky István Mezőlaborcz köztiszteletben álló férfiának, mint az ottani egyház gondnokának köszönheti, mely fáradozásaiban nagy segédkezet nyújtottak neki Bélaffí Bálint izb.-hosszu- raezei plébános s a közönség, kik mindannyian s mindenkoron szivükön viselték az egyház érdekét s nem rettentek vissza soha az anyagi és erkölcsi áldozatoktól, melyeknek gyümölcsét ezúttal örömmel élvezhetik is. Elismerésünket fejezzük ki mi is, e helyen is mindazoknak, kik mint ebben, a hasonló nemes célok elérésében