Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-12-10 / 135. szám

4. oldal. ZEMPLÉN, Deczember 10. lag ajánlott szerződést. A szerződés most az esetleg beérkezendő felebbe- zésekkel jóváhagyás végett a megye törvényhatósági bizottsága elé terjesz­tetik Időközben megkezdi a vállalat a magánlángok összeírását és csak az esetben fogja a világítást létesí­teni, ha elegendő magánlángot bizto­síthat magának. — Országos vásár. Nagymihály városában a karácsonyi vásár decem­ber hó 12. és 13. napján fog megtar­tatni. — Angol hang a magyar kiván­dorlásról. Benett Sarah, az angol női szövetkezeti liga titkára —aki részt- vett a budapesti szövetkezeti kongresz- szuson — a Magyar Gazdaszövetség­hez legutóbb intézett levelében a kö­vetkezőket írja: „A kongresszus emel­kedett hangulatával éles ellentétben állt az a kép, amelyet Romániából hazafelé vezető utamban a budapesti pályaudvaron láttam. Száznál több magyar paraszt — egész családok vá­rakoztak ott. Kérdezősködésemre meg­tudtam, hogy ezek Amerikába készülő kivándorlók s hogy naponta ily nagy csapatok hagyják el az országot, Mintha az ország vérvesztése volna ez a szüntelen kivándorlás. Fájt a gon­dolat, hogy ezek a becsületes arcú, munkabíró és a mezőgazdasághoz értő emberek itt hagyják hazájukat, hogy Amerikában nemzeti szokásai­kat, régi tradicióikat cserébe adják egy bizonytalan, talán nyomorúságos jövőért. Egyetlen orvosságát csak a társadalom akciójában keresem. A vagyonilag független úri családok telepedjenek le falun, a magyar nők vegyenek minél nagyobb részt a tár­sadalmi munkában, éreztessék meg a néppel, hogy az életküzdelemben nem áll vezető és gyámolitó nélkül.“ — Közszemlére kitétel. A város képviselőtestületének 1904. évi októ­ber hó 13.-án tartott rendes közgyű­lésében hozott határozat folytán a cselédek be és kijelentéséről alkotott szabályrendelet az 1886. évi) XXII. t. c. 27. §-a alapján 1904. évi dec. hó 8. napjának d. e. 9 órájáról 15 napi közszemlére kitétetik, s igy az érdeklődők a szabályrendeleket a város kiadó hivatalában a hivatalos órák alatt megtekinthetik. — Nöegyleti bái. A nagymihályi izr. nőegylet szokásos évi táncvigal­mát február hó első felében fogja meg­tartani, mely alkalommal a sárospa­taki főiskolai dalárda is lejön, hogy a műkedvelői előadásnál közreműködjék. — A kútba veszett. Csertészen e hó 5-én végzetes szerencsétlenség tör­tént. Malinics György 17 éves legény egy kutból vizet merített s e közben a veder kicsúszott a kezéből. A sze­rencsétlen ember a veder után kapott és miután a kút korhadt kerítése be­süppedt, Malinics a kútba esett, ahol halálát lelte. A homonnai kir. járás­bíróság felboncoltatta a holttestet és vizsgálatot indított annak megállapí­tása iránt, kit terhel a baleset körül gondatlanság. — Sylveszter est. A nagymihályi casino egyesület f. évi december hó 31-én a casino helyiségeiben társas összejövetelt rendez, melyet a Barnai szálló termében rendezendő táncviga­lom fog követni. — A gyermekbetegség elleni vé­dekezés csak akkor tökéletes, ha a gyermek ellenálló képessége gyara­podik. Ez legjobban úgy érhető el, ha a gyermek a hidegebb évszak alatt csukamájolajat fogyaszt, mely célra legajánlatosabb a Zoltán-féle, mert kellemetlen ize, szaga nincs, könnyen emészthető és tápereje igen nagy. Üvegje 2 korona a gyógyszer- tárakban. — A Horgony-Pain-Expeller (Rich- ter-féle Liniment. Caps, comp.) igazi, népszerű háziszerró lett, mely számos családban már több mint 35 év óta mindig készletben van. Hátfájás, csipő- fájdalom, fejfájás, köszvény csuznál stb.-nél a Horgony-Pain-Expellerrel való bedörzsölések mindig fájdalom­csillapító hatást idéztek elő; sőt jár­ványoknál, minő: a kolera éshányó- hasfolyás, az altestnek Horgony-Pain- Expellerrel való bedörzsölése mindig igen jónak bizonyult. Ezen kitűnő háziszer jó eredménynyel alkalmaz­tatott bedörzsölésképpen az influenza ellen is és üvegekben: á 80 fillér, 1 kor. 40 f. és 2 korona a legtöbb gyógy­szertárban kapható; de bevásárlás al­kalmával tessék határozottan: Rich- ter-féle Horgony-Pain-Expellert, vagy Richter-féle Horgony-Linimentet kérni valamint a „Horgony“ védjegyre és a Richter cégjegyzésre figyelni és csak eredeti üveget elfogadni. — Mi a Sirolin ? „Sirolin“ a mo­dern pharmaceutikai vegytannak egyik vívmánya. Mig a tüdőbajok ellen ed­dig alkalmazott szerek (Creosot, Gus- jacol) stb. rossz szaguk, utálatos izük és égető hatásuk miatt a betegeknél ellenszenvet eredményeztek, sőt ellen­tétes hatást gyakoroltak, addig a Sirolin, mely igen kellemes szagu és jóizü syrup, a gyermekek és legel- kényeztetettebb gyomor által is szí­vesen vétetik és könnyen lesz emészt­ve. A „Sirolin“ gyógyhatású tüdő­bajoknál számos előkelő orvos, kór­ház és szakközlöny által felette elő­nyösen lesz ajánlva és konstatálva. Blúzra való selyem méterje 60 kr.-tól 11 frt 35 kr.-ig, legutolsó új­donságok. — Bérmentve és vámmentesen házhoz szállitatik. Nagy mintaválasztékot azonnal küld HENEBERG selyemgyáros, Zürich. SZÍNHÁZ. A téli színi szezon küszöbén. — dec. 10. Sátoraljaújhely város téli özini szezonénak küszöbén állunk újból, annyi tervezgetés, hírlapi harc és re­ménytelen kilátás után. Komjáthy János színigazgató ugyanis — megkapván a kassai szín­ház bérletét — eltekint most már attól a körülménytől, hogy Sátoralja­újhelyhez szerződésbe foglalt kötele­zettség nem köti: újból eljön társu­latával közibénk, hogy életet hozzon üres színházunkba s élénkebb vérke­ringést varázsoljon a színházi habituék petyhüdt ereibe. Mindenesetre örvendes dolog s méltánylandó Komjáthy eljárása, ki a hosszú tél folyamán nem akarja városunkat színészet nélkül hagyni s újból bérletet hirdet a tél folyamán tartandó húsz előadásra, színházláto­gató közönségünk érthető örömére. Mi e színi szezon elé annál in­kább is örömmel s várakozással né­zünk, mert mindezideig úgy állott a dolog, hogy szinházunk a tél folya­mán üresen marad, s mindenki, aki belátja, hogy mily vesztesség lett volna ez egy város müveit közönségére: csat lakozik hozzánk akkor, mikor Kom­játhy János igazgatónak ezen elha­tározásáért őszinte elismerést szava­zunk. Dűlőre jutott tehát az újhelyi színészet hányt-vetett ügye azzal az előleges színházi jelentéssel, melyben Komjáthy János városunk közönsé­gének tudtára adja lejövetelét. S mikor a dolgok ilyes alakulá­sáért Komjáthynak Sátoraljaújhely város közönsége nevében is elismerést szavazunk, olyan szeretettel, bizalom­mal és várakozással várjuk társulatát újból, melyre mindeddig érdemesitette magát s mely legnagyobb biztosítéka a jövőnek is. A Komjáthy által kibocsátott elő­leges színházi jelentés a következő: Előleges színházi jelentés és bér­lethirdetés. Tisztelettel értesítem Sá­toraljaújhely és vidéke n. é. közön­ségét, miszerint a tek. városi tanács határozata folytán az eddig rendezni szokott 20 előadást az 1904—5. téli idényben is megtartjuk. E 20 előadás színmüvek, vígjátékok és bohózatok sorozatából fog állani. E húsz elő­adásra bérletet hirdetek az eddig szo­kásban volt feltételek mellett. U. m.: Nagypáholy 150 kor.; páholy 120 kor.; I. r. ülőhely 32 kor.; II. rendű ülőhely 24 k.; III. r. ülőhely 18 kor. A bérlet összeírása czéljából megbízot­tam legközelebb Sátoraljaújhelybe érkezik, addig is levélbeli előjegyzé­seket kérek címemre a kassai szín­házhoz küldeni. Az első előadás f. hó 15-én tartatik meg. Sátoraljaúj­hely, 1904. december 8. Kiváló tisz­telettel : Komjáthy János, színigaz­gató. IRODALOM. A száz éves kassai püspökség. Ez év március 23-án volt száz éves év­fordulója annak, hogy I. Ferenc ki­rály aláírta a kassai püspökséget ala­pitó levelet, mig a koronának ezen intézkedését VII. Pius pápa ugyan­azon év augusztus hó 9-én kelt bul­lájával megerősítette. Ez alkalomból irta meg Szokolszky Bertalan szil- vásujfalvi rk. lelkész, szentszéki ta­nácsos a kassai püspökség száz éves történetét, melyhez a bevezető részt a kassai egyházmegye lelkészeihez intézve, Bnbios Zsigmond püspök irta meg. Sikerült fénynyomatokkal mu­tatja be mindazon püspököket, akik az elmúlt században a kassai püspöki méltóságot betöltötték, mindegyiké­nek egyszersmint rövid élettörténetét ismerteti. Foglalkozik továbbá a püs­pökség fenhatósága alá tartozó inté­zetekkel, melyeket szintén fénynyo­matokkal mutat be. A nagy gonddal összeállított mü igen szép kiállítás­ban, vászonkötésben, aranyozott eim- nyomással lelt kiadva s a kassai egy­házmegye lelkészeinek megküldve. Az „Adalékok Zemplónvármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak 1904. évi decemberi füzete már meg- jelént. E füzet a f. évben kiadott 1—11 füzettel együtt alkotja a szóban- levő történeti folyóiratnak a tizedik kötetét. — Az itt kiadott 12-ik fü­zetben vannak a címlapok, továbbá a Tartalom,,Név- és Tárgymutató, a Kútfők, az Értelemzavaró sajtóhibák és helyreigazítások, az évfolyamban előkerülő Árpádkori nevek és neve­zetek és az előfizetők névjegyzéke. — A havonkint 2 ivén megjelenő „Ada­lékok“ előfizetése egész évre (12 fü­zet) csak 6 K. — Melegen ajánljuk mindenkinek, akit vármegyénk vi­szontagságos története érdekel; fő­kép pedig ajánljuk a vármegye­beli községek figyelmébe, mivelhogy ebben az évfolyamunkban is foly­tatódik a községeknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése. — Az előző évfolyamokhoz díszes könyvtáblákkal még szolgálhatunk. — Ennek az ára 1 kor. 80 fillér, postai küldéssel: 1 kor. 90 fillér. TANÜGY. Megjegyzések írott vádakra. Tokaj, 1904. dec. 9. Dr. Szécsén ur „Tokaj és Vidéke“ cimü lapjában már egy egész cikk­sorozatban foglalkozik Tokaj város tanítás ügyével. Egyre keserveseb­ben kifakad, hogy iskolái a követel­ményeknek meg nem felelnek. E baj orvoslását pedig az államtól reméli, minden áron államosítani akarja te­hát az iskolát. Eme cikkekből félreismerhetetle­nül kitűnt, hogy derék, becsületes intencióval Írottak. Szécsén dr. ur nagy hive a tanítás ügyének s misem volna kívánatosabb, mint hogy Ber- zeviczy helyett, kiről ugyan min­denki elismeri, hogy működése áldá­sos ez országra, a nálánál is lelke­sebb dr. Szécsén kerüljön a közok­tatási miniszteri székbe. De lapjának legutóbbi számában buzgalmát túlhajtva, igazán helyte­lenségek elkövetésére ragadtatja ma­gát. A városi orvostól ugyanis kimu­tatását közli annak, mily térfogatuak Tokajnak felekezeti iskolái. E kimu­tatás számai a valóságban azt bizo­nyítják, hogy a tanítás ügye Tokaj­ban egészségügyi szempontból nem épen a legideálisabb állapotú. Ebből kifolyólag Szécsén ur sirámot kongat, hogy a város gyermekei elsatnyulnak, szellemileg megrontatnak s rosszul neveltetnek. Meg is vádolja az iskola- fentartókat, a szolgabirót, a tanfel­ügyelőséget, szóval a közigazgatás valamennyi hatóságait, hogy passzíve segédkeznek a jövő nemzedék meg­rontására irányuló aknamunkában. Azután a közönség lelkiismeretéhez szól s kéri a közönséget, ne tűrje ez állapotot, bojkottálja, zárassa be az iskolákat. Röviden ezeket tartalmazza dr. Szécsén ur cikke. Nem kételkedem, hogy az olvasó már az első pilla­natra is észreveszi, miszerint a dr. ur következetlen, logikátlan — ez eset­ben legalább az. Mert, ha Tokaj városában az is­kolák térfogata nem is felel meg szorosan a törvények követelményei­nek, ebből még korántsem követke­zik, hogy: azokban a gyermekek el­satnyulnak, annál is kevésbé, hogy lelkileg megrontatnak, rosszul nevel­tetnek ! Mindazonáltal, ha a hatóságok működésére gáncsot nem vet, őket meg nem vádolja, sorait minden szó nélkül hagyjuk. így azonban ki kell jelentenem, hogy bírálata felületes, sőt ennél is több, hamis. Nem mon­dom, hogy a viszonyokat nem ismeri, a tanítás ügyéhez keveset ért, hanem, hogy legutóbbi cikkében jóhiszemüleg bár, de erősen túlzott. Tokaj müveit közönségében még van áldozatkészség kulturális intéz­mények iránt, nem hanyagolhatja el hát az iskolai ügyet sem. Mivel a tanítás képzett, szorgalmas tanítókra van bízva, kik mindenkor példás ered­ményt mutatnak fel az iskolák ter­meiről, noha concedálom, kicsinyek, eléggé jók s a körülményekhez képest hivatásuk magaslatán állanak. Ez igazságnál tanúságot tehetnek a sá­rospataki, nyíregyházi, újhelyi gym- náziumok, hová a tokaji gyermekek, az elemiből kikerülve, rendszerint be­lépni szoktak. Mire való hát a közigazgatási hatóságokat megvádolni? Erre egyi- kök sem szolgált rá, főképen pedig a tanfelügyelő ur nem, mert nálánál pontosabb, céltudatosabb tanfelügyelő az egész országban sincs. Működését felsorolhatlan sok tény, sikeres tény jelzi. Mióta ő kineveztetett: a várme­gyében a tanítás ügyének haladása óriási lendületet vett. Erőteljes fellé­pésével most is elérte a minisztérium­nál, hogy az állam költségén a me­gyében huszonegy állami iskolát állít­hat. Vagy talán azt hiszi Szécsén dr. ur, hogy ha a tanfelügyelő ur Tokaj városának is kér állami iskolát, a kormány építkezés céljára már más­nap küld neki egy nagy pénzesleve­let, holnapután pedig már fix und fertig lehet az uj épület ? De hogy is tenné! Állami iskolának a meglevő felekezeti iskolákat venné át, a taní­tókkal együtt. Az iskolák tehát csupán nevet cserélnének, máskülönben ma­radna minden a réginél. így történt ez Mádon is. Mert a kormány csak ott épít iskolát, hol ilyen épenséggel nincsen, vagy ha van, átkozottul rossz. A cél nem is az, hogy az iskolák mind kivétel nélkül államiak legyenek. A felekezeti iskolák tartsák bár meg jellegüket, csak keljenek nemes ver­senyre az államiakkal, hogy lehetőleg elsőrendüek legyenek. Ez a fődologi Liebermann S. Sándor. KÖZGAZDASÁG. * A Zeniplénvármegyei Gazdasági Egyesület közgyűlése. A Zemplén­vármegyei Gazdasági Egyesület f. hó 15-én d. e. lOVa órakor a vármegye- háza kis termében tartja rendes őszi közgyűlését az alábbi tárgysorozattal: 1. A számvizsgáló bizottság tagjainak választása. 2. A jővő évi költségelő-

Next

/
Thumbnails
Contents