Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)
1904-12-06 / 134. szám
Decemer 6. ZEMPLÉN. 3. oldal. pártjának végrehajtó bizottsága szombaton délután bizalmas értekezletet tartott. Az értekezlet azzal foglalkozott, hogy megállapodjék a személyben, akit a párt országgyűlési képviselőnek jelölni fog. Elhatároztatott, hogy a jelöltség elsősorban Münster Tivadar polgármesternek fog felajánl- tatni, ha pedig ő erre nem reflektálna, akkor Pongrácz Ferenc grófnak. Szóba került Nyíri Sándor honvédelmi miniszter neve is. Az ellenzék hivatalosan még nem foglalkozott a képviselőválasztással. A polgárság körében Stekker Károlyt, a 48-as és függetlenségi párt vezérét és Deil Jenő kereskedelmi és iparkamarai titkárt emlegetik képviselőjelöltnek. — A magyar Himnusz és a Szózat a honvédségnél. Nyíri Sándor honvédelmi minisztür — mint a K. Ért. jelenti — a honvédparancsnokságokhoz rendeletet intézett, melyben a tisztek figyelmét a legénység művelésére felhívja. A miniszter felemlíti, hogy a legénységnek meg kell tanulnia a Szózatot és a magyar Hymnuszt, melyeket vasárnap és ünnepnap délután a kaszárnyában a legénységgel el kell énekeltetni. — A pálinka áldozata. Pisz József Lengyelből szakadt ide. Nagyon ügyes lakatos segéd volt, csak egy átkozott hibában szenvedett, hogy a pálinkát imádta és igy még vasárnapokon is a korcsmába járt el a templom helyett. Ahogy az első kortyot lenyelte, ivott a magyarok egészségére és a saját romlására. Már az utóbbi időben meggyanusitota a korcs- márosokat, még a szeszgyárat is, hogy hamisítják az italokat, hogy sokkal gyengébbek, mint ezelőtt 10 esztendővel voltak. E felett gyakran el kesergett. Úgy látszik, szivére vette e visszaéléseket, mert tovább nem bírta. Beteg lett szegény, mig nem a jótékony halál megváltotta — a kores- márosokkal meghasonlott lelkét — a szenvedésektől. — Magyar daltársulat. Ma, továbbá f. hó 7. és 8-án a helybeli Breiner-féle „Központff-kávéházban Kovács Emil magyar dal társulata játszik. A társulat — mely mindenhol kiváló megelégedéssel játszott — a következő tagokból ál: La belle Mariette Rienzi táncénekesnő, Heltai Juczika sanzonette. Kovács Szegedy Rózsika, a minálunk is ismert ked- yes magyar énekesnő. Kovács K. Emil kuruc é3 Dankó nóták előadója és terjesztője. Vécsei Miklós actualis szalon humorista, Bodrogi Laczi groteszk komikus. — Elpáholt lakodalmas nép. Vasárnap, f. hó 4-én nagy lakodalmat csaptak a szomszéd Borsi községben. A lakodalomra sok újhelyi leány és legény is hivatalos volt, a kik az uj pár egészségére olyan szorgalmasan üritgették a poharak tartalmát, hogy éjféltájban csaknem mindenki el volt ázva. A borsi-i legények irigykedve nézték az újhelyi férfi-vendégeket, a kik ugyancsak hozzáláttak az udvar láshoz. Minden borsi-i leány újhelyi fiúval táncolt és a borsi-i legényeknek alig jutott egy-egy városi leányzó. Ezért azután busszut is álltak a borsiak. Mikor a lakodalmi ünnepségnek vége szakadt és az újhelyiek hazafelé indultak, a borsi-i legények vasvillákkal felfegyverkezve utánok siettek és az országúton, már az újhelyi határban utói is érték őket. A támadók készületlenül találták az újhelyi legényeket s ez volt az oka, hogy a csatatéren a vesztesek az újhelyiek maradtak, a kik közül csaknem mindegyiket leverték vasvillákkal a harcias borsiak. Egyik-másiknak csak úgy ömlött a vér a fejéből. Mikor azután a borsiak látták, hogy győzelmük teljes és ellenállásra nem számíthatnak, elhagyták a vértől áztatott csatateret. így nyert méltó befejezést a borsi-i lakodalom. TANÜGY. A komoróczi áll. iskola megnyitása. — Saját tudósítónktól. — Yarannó, 1904. dec. 5. Folyó hó 4-én a zempléni felvidék egyik kis falujában fölavatták az újonnan épült áll. iskolát. Evvel teljesült hő óhaja a tót ajkú népnek, mely már rég iskola nélkül volt. Gyermekeit a jó istenen kivül a természet nevelte csak. Uj vára ez határszélünknek, mely bátran felveszi és kiállja az ostromot, mely a tót nyelv természeti szívósságában van, de melyet a jóakaratu népnek a magyar nyelv utáni vágyakozása segít majd legyőzni. Az iskola Komorócz és Krucsó iskolailag egyesült községekre szól, mely két község alig egy kilométerre fekszik egymástól. — Az épület tágas tanteremmel, két szoba, konyha és kamarával rendelkezik a tanitó számára. 1000 négyszögü ölön épült, mely a községnek 4000 koronájába került. A megnyitást az áll. isk. gondnokság eszközölte, melynek tagjai: Strasser Antal varannói esperes-ple- bános, mint elnök, dr. Schücz Nándor kanonok és iskolai esperes-ple- bános, mint alelnök, Füzesséry Pál varannói körjegyző, mint gondnok, Lőrincz János mernyiki ev. lelkész és a két falu birái. Mint vendégek a megnyitáson ott voltak Pereszlényi István varannói áll. iskola elnöki Salgó Antal áll. isk. igazgató és Zseltvay Bogdán áll. tanító, az ot, helyi tanitó : Lucsánszky László s a két falu nagyja-apraja. A tágas nagy teremben a sokaság előtt mondta el esküjét a gondnokság, hogy ez iskola is a magyar nemzeti érdekek hü sajátja leend. Aztán a kanonok megáldta és fölszentelte egyházilag teljes ornátusban a múzsák ez uj hajlékát. Az aktus után dr. Schücz mondott magyar nyelven egy gyönyörű beszédet, megköszönve benne a magas kormány támogatását és jóakaratát, a tanfelügyelő, Beregszászy Istvánnak buzgó fáradozását, Dió- szeghy János járási főszolgabírónak lankadatlan utánjárását, Füzesséry Pálnak, mint a körjegyzőjének er- nyedetlen munkáját az iskola létesítése ügyében, a falu lakosságának áldozatát és állandó munkálkodását az uj iskola építése körül. Felhívta a népet, hogy vegye teljes hasznát ez intézménynek, járassa szorgalmasan gyermekeit az iskolába. A tanítót kérte, hogy legyen fáradhatlan vezetője úgy a falu népének, mint a gyermekseregnek a magyar nemzeti kultúra elsajátításában. Utána az elnök Strasser Antal a nép nyelvén szólt. — Kiemelendő mozzanata az volt beszédjének, hogy kijelentette a népnek, miszerint ne gondolja, hogy az állami iskola megfoszthatja a népet vallásos érzü- letététől. „Sőt — mondja — az állami iskola gondoskodik ép oly jól a hitélet ápolásáról, mint amily precizitással sajátitatja el a közismereteket és a magyar igazi honpolgárságra kvalifikáló nemzeti érzületet*. A nép nevében köszönetét mondott a gondnoksági elnöknek Lőrincz János mernyiki ev. ref. lelkész és Füzesséry Pál jegyző. Végül a tanitó, Lucsánszky László szólt, megköszönte a gondnokságnak a megnyitást és fogadta, hogy 28 évi tapasztalata teljes tudata és szorgalmával azon lesz, hogy a nép teljes hasznát lássa az iskolának, hogy a közművelődés áldásainak és a magyar nemzeti Géniusz kegyelmének mindenkor részese legyen a hitközség lakossága. A gyermekek ezután imádkoztak, énekeltekés felköszönőket mondtak, mi igen jó hatással volt az összegyűltökre. r. 1. TÖRVÉNYSZÉK. Utazás a hamis ferbli játszmák körül. — dec. 3. Érdekes tárgyalás volt f. hó 5-én a sátoraljaújhelyi járásbíróságnál. Az ügy előzményei ezek: Nagymihály város társadalmi köreit kínos eset foglalkoztatja már hetek óta. Ugyanis nem kevesebbről volt szó, mint egy fiatal emberről, a kit azzal vádolnak, hogy hamis kártya-játékos. Az eset szereplője : Löfíler Miklós pénzintézeti könyvelő, egy nagymihályi vagyonos kereskedő fia. Nagymihály város casino köreiben feltűnt, hogy Löffler Miklós könyvelő állandó szerencsével játszik ugyannyira, hogy lehetetlen volt őt vesztessé tenni. Ez az állandó, érthetetlen szerencse annyira feltűnő volt játszótársainak, hogy közös egyértelműséggel elhatározták játékának megfigyelését. A megfigyelés után rájöttek, hogy Löfller Miklós tényleg a kiosztásnál gyakorolja műveleteit, de — állításuk szerint — oly ügyesen, hogy lehetetlen őt tetten érni. Játszó partnerei — kik rendszerint Szőllősi Sándor gyógyszerész, dr. Kellner Mihály ügyvéd és Müller Mór sörgyáros voltak — meggyőződésüknek két fiatal ember előtt nyíltan kifejezést is adtak s igy jutott Löffler Miklós tudomására a vád, a mit terhére rónak. Löffler Miklós erre segédei utján dr. Kellner Mihály ügyvédet, mint a nyilatkozat egyik értelmi szerzőjét provokáltatta. Dr. Kellner Mihály becsületbiróság ítélkezését kérte ez ügyben, hangsúlyozván, hogy ő meg van győződve nyilatkozatának valódiságáról s igy Löffler Miklósnak, a mig magát a vád alól nem tisztázza, fegyveres elégtételt adni nem hajlandó. A becsületbiróság, melynek tagjai dr. Kellner Mihály részéről: dr. Eperjesi Lajos ügyvéd és dr. Chudovszky Móric kórházi főorvos; Löfller Miklós részéről pedig: dr. Widder Márk járásorvos és Bajusz Andor főszolgabíró voltak, Polányi Géza kir. közjegyző elnöklete alatt meg is alakult, de a tanácskozás pozitív eredményre nem vezetett, amennyiben Szőllősi Sándor gyógyszerész és Holló Andor ügyvédjelölt, a kikre dr. Kellner M tanúként hivatkozott, a becsületbiróság előtt vallomást tenni vonakodtak. A becsületbiróság tehát akként határozott, hogy dr. Kellner Mihály Löffler Miklósnak fegyveres elégtételt adni tartozik. Dr. Kellner Mihály kész is lett volna erre, de közbe jött, hogy Löffler Miklóst ezen becsületbirósági határozat teljesen felbátorította s most már nem arra szorítkozott, hogy az ügyet dr. Kellner Mihálylyal egyedül intézze el, hanem hangsúlyozta a városban, hogy valamennyijükkel meg fog verekedni. Erre Szőllősi Sándor és Holló Andor ügyvédjelölt dr. Chudovszky Móric kórházi-főorvos előtt vallomást tettek, mely szerint megmagyarázták, hogy nekik igenis van tudomásuk a Löffler Miklós dolgáról, de őket akkor, midőn a becsületbiróság előtt vallomást tenni vonakodtak, azon intenció vezette, hogy vallomásukkal ne járuljanak hozzá e fiatal ember tönkretételéhez s a nyugalom helyreállítása végett jónak látták volna, hogyha Löffler Miklósnak megadatott volna a mód arra nézve, hogy az ügyet lovagias utón elintézze, most azonban, hogy Löffler Miklós nem nyugodott meg abban, hogy-dr. Kellner rendelkezésére áll, ők kilépnek passzivitásukból és elmondtak a főorvosnak mindent, a mit ez ügyben tudtak. Dr. Chudovszky pedig ezen körülményt Löffler Miklós segédei, az ungvári cs. kir. 66. gyalogezrec két tisztjének tudomására hozta. Ezután dr. Chudovszky Mór a nagymihályi casinóhoz indítványt adott be, melyben L. Miklós könyvelőnek a casinó-tagok sorából való kigolyózását kérte. A casinó választmánya gróf Sztáray Sándor orsz. képviselő elnöklete alatt pedig akként határozott, hogy Löffler Miklóst utasította, miszerint dr. Chudovszky Móric élén tegyen a bíróságnál rágalmazás miatt bűnvádi feljelentést, érdemi ál- ásfoglalását pedig a folyamatba teendő ügynek kimenetelétől tette függővé. Az érdekes tárgyalás folyó hó 5-én volt s este fél 10-ig tartott. A Löfíler Miklós által rágalmazás vétségével terhelt dr. Chudovszky Mór, dr. Kellner Mihály, Müller Mór, Ssőllősi Sándor és Berger Ernő vádlottakat a rágalmazás vétségének vádja és következményei alól felmentette, mert a bíróság a tanuk vallomásával beigazoltunk látta azt, hogy Löffler rendellenesen kártyázott. A panaszos Löffler az Ítélet ellen feleb- bezett, mig a vádlottak, kiket Szir- may István dr. védett: az Ítéletben megnyugodtak. § Esküdtszéki tárgyalások. Folyó hó 3-án — mint azt lapunk előző számában említettük — Kurely József, Tirpák József, Martin József és Bubó József 17—19 éves cigánylegények állottak az esküdtszék előtt. A törvényszék elnöke Wieland Lajos volt, birái pedig Hellner Károly s Ferenczy Sándor voltak. A vádhatóságot Minnich Jenő képviselte, mig a védelmet dr. Fried Lajos, dr. Izsépy Tihamér és dr. Búza Barna látták el. A tanúvallomások meghallgatása után — mint előző számunkban is irtuk — az ügyész a vádat Tirpák József, Martin József és Bubó József ellen nem tartotta fenn, csu* pán Kurely József elitéltetését kérte. A törvényszék az esküdtbiróság verdiktje alapján Kurely Józsefet három évi fegyházra Ítélte el. Folyó hó 4-én, vasárnap az esküdtszéki tárgyalások szüneteltek, f. hó 5-én pedig Ivancsó János helybeli lakos bűnügye került tárgyalás alá. Ivancsó János súlyos testi sértés bűntettével vádolva állott az esküdtszék előtt. — A törvényszék elnöke Fornszek Béla, birái: Chanáth Miklós és Görömhey Balázs voltak. Jegyző Harsányi Gyula volt. A vádhatóságot Minnich Jenő alügyész képviselte, a védői tisztet dr. Búza Barna töltötte be. A vádlottat a tanúvallomások, a véd és vádbeszéd meghallgatása után az esküdtszék verdiktje értelmében hat hónapi fogház büntetésre ítélték. És ezzel a tárgyalással véget ért az esküdtszék ez idei utolsó cyklusa. Kiadótulajdonos: Éhlert Oyul». HIRDETÉSEK. 1696/1904. vh. sz. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. Jj-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a saujhelyi kir. járásbíróságnak 1904. évi V/I. 5053/1. számú végzése következtében Dr. Izsépy Tihamér ügyvéd által képviselt A kassai falka vadász-társulat javára, Gróf Hardenberg Aladár kistoronyai lakos ellen 432, K. fill, s jár. erejéig 1904. évi november hó 14-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján felülfoglalt és 2220 koronára becsült következő ingóságok, u. m.; fegyverek, agancsok, házi-butorok, nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a saujhelyi kir. járásbíróság 1904. évi V. I. 553|2. számú végzése folytán 432 kor, — fill, tőkekövetelés, ennek 1904. évi julius hó 12. napjától járó 5% kamatai, váltódij és eddig összesen 75 kor. 54 til.-ben biróilag már megállapított költségek erejéig Kis- Toronyán alperes lakásán leendő megtartására 1904. évi deczember hó 16-ik napjának d. e. 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. törvénycikk 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el lógnak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le és felüllogl altatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés, az 1881. évi LX. t.-cz 102. !j-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Saujhely, 1904. évi december hó 3-án. Fajér Zoltán, kir. bír, végrehajtó.
