Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-12-03 / 133. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. December. 3. 1882-ben Angolországban behozták a klotüre-ét és helyreállították a szólás szabadságát, nem volt-e üdvös és jó­tékony ? Gr. Hadik-Barkóczy Endre nyílt levele választóihoz. — dec. 2. Köztudomású, hogy gróf Hadik- Barkóczy Endre, a nagymihályi vál. kerület országgyűlési képviselője a f. évi nov. hó 18-iki országgyűlés után bejelentette kilépését a szabadelvű- pártból, mely alkalomból a követ­kező nyílt levelet intézte válasz­tóihoz : Igen tisztelt választóim 1 A közélet szabadsága és az al­kotmányhoz való hü ragaszkodás ké­pezik azon tényezőket, melyek nem­zetünket már egy ezredév óta fen- tartják. Parlamentárizmusunk, mely Európában az angol után a legrégibb: alkotmányunknak lényeges alkatré­szét képezi. Mint féltett kincsét őrizte a nemzet parlamentáris jogait, me­lyeket minden veszélylyel szemben megvédett s melyekből soha semmit fel nem adott. A magyar képviselőháznak nov. hó 18-iki ülésén a többség oly lépésre ragadtatta magát, mely parlamentá­rizmusunk életgyökerét támadta meg. A többség erőszakos fellépése által veszélyes utat mutatott, melyre, ha fentartatik, a jövőben minden kor­mány reáléphet a vele ellentétes ál­láspontra helyezkedő kisebbséggel szemben. Az ellenzéknek a múltban oly gyakori obstrukciója kimondhatatlan káraival a békés parlamenti műkö­dést óhajtók előtt gyűlöletessé lett, és nagy részt ennek tulajdonítható az, hogy igen sokan még ma sem érzik a képviselőház legutóbbi ese­ményének nagy horderejót. Most észlelhető káros hatása an­nak is, hogy az ellenzék már több­ször használta kellő szükség nélkül a parlamenti ellenállás összes fegyvereit, mert megingatta ezáltal a nemzetben azt a hitet, hogy lehetnek olyan idők, a melyekben az országnak komoly, életbe vágó érdekei e végső fegyverek használatát megkívánják. Minthogy az én meggyőződésem szerint a Dániel-féle javaslatnak, mint jogalapitónak fentartása végzetes kö­vetkezményekkel járna, részemről az erre irányuló törekvést nem támo­gathatom és kötelességemnek tartot­tűnőbb a szöveg és dallam hangsúlya és ritmusa közötti, gyakran igen éles ellentét. A jambikus szövegnek ter­mészetes hangsúlyozását a dallam kö­vetelte hangsúlyozás majdnem lehe­tetlenné teszi. A legfőbb hiba abban keresendő, hogy a dallambeli hang­súlyozás nem esik össze a szöveg­nek sem értelmi hangsúlyával, sem szóhangsúlyával. De a szövegnek meg a dallamnak időmértéke sem egyezik. A dallam ritmusa rövid han­gokat oszt a szöveg hosszú szótag­jaira, viszont a rövid szótagokat ter­mészetellenesen megnyujtja. Ezekkel az elemi visszásságokkal a magyar fül, a magyar zenei érzék természe­tesen nem barátkozhatik meg. A nép akkor, mikor ajkára vette, segített is e hiányokon, amennyiben több helyt önkényesen átalakította a dallamot. Újabban Farkas Ödön, a kolozsvári zeneakadémia nagytudásu igazgatója, aki a magyar zenének leghivatottabb művelője, dolgozta át Egressy szer­zeményét. Törekvését siker koronázta, amennyiben a dallam ritmusát a szö­veggel kifogástalanul illesztette össze. Nagyon kívánatosnak tartom, hogy a Szózatot ebben az uj formájában adják elő daloskőreink, mert nemzeti imádságunk népszerűsítését csak eb­ben az alakban várhatjuk. tam önökre való tekintettel is, kiknek jog- és törvénytiszteletét ismerem, a pártból való kilépésemmel ellene til­takozni. Bízom a gondviselésben, hogy egyrészt a többségnek alkotmányos érzülete, másrészt a kisebbségnek jó­zan belátása honfiúi egyetértéssel meg fogják mielőbb teremteni a parlamenti békének biztos alapját. — Mert a mig egyrészt a többségnek meg kell találnia a helyes módot a házszabá­lyok sérelmének jóvátételére, addig másrészt lehetetlen, hogy be ne lássa a kisebbség, hogy a házszabályrevi- zió a szólásszabadság korlátozása nélkül a parlament békés tárgyalá­sainak biztosítására ma már feltétle­nül szükséges. Kötelességemnek tartottam rövi­den vázolni ezekben álláspontomat önök előtt, igen tisztelt vállasztóim, akik szívesek voltak engem kitüntető bizalmukkal megtisztelni. Legyenek meggyőződve arról, hogy ha ki is léptem a szabadelvüpárt kötelékéből, azért most úgy mint mindig, a sza- badelvüség képezi a közpályán való működésem vezéreszméjét, ezt köve­tem, ez lelkesít engem, s ez minden­kor a jövőben is megingathatlan poli­tikai hitvallásom. Igaz nagyrabecsüléssel: Gr. Hadik-Barkóczy Endre. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( Szabadságolások. Az alispán gróf. Hoyos Viktor szolgabirónak dec. 5-től kezdődő 2 heti, Hericz Márton szolgabirónak 4 heti, Pólányi Jenő szolgabirónak pedig 6 heti szabad­ságot engedélyezett. )( Elutasított felebbezés. A m. k. kúria, mint értesülünk, döntött az 1905. évi országgyűlési képviselő vá­lasztói névjegyzék ellen beadott feleb- bezések ügyében. Dr. Búza Barna (aki a maga szája ize szerint szokta kezelni valakinek a választói jogát) annak idején felebbezést adott be: Adriányi Béla, Staut József, Admecz Emil, Dongó Géza és Oáthy Gézá­nak a névjegyzékbe értelmiség czimén történt felvétele ellen, továbbá feleb- bezésében kérte dr. Révész Bódognak, Főző Józsefnek és Szőlőssy Tivadar­nak a névjegyzékbe pótlólag való fel­vételét. A központi választmány ezen Egressy Béninek Petőfi szövegeire irt dalait különfélekép bírálták meg. A legtöbb biráló egyetért abban, hogy e dalok nem kifogástalanok különö­sen a dallam alakítás és harmónia te­kintetében. A művészi kivánalmak­nak nem felel meg teljes mértékben. De az igazi költői ihlettséget, a finom magyar zenei érzéket sem tagadhat­juk meg tőlük. Egyik-másik dala meg éppen örökéletü. Ilyen pl. Ereszkedik le a felhő . . .; A virágnak meg­tiltani nem lehet . . .; Kis furu­lyám . . .; Ez a világ stb. Egressy Béninek elvitázhatat- lan érdeme, hogy tágította a ma­gyar dalok formáját s néhány dala már a müdal keretébe is beleillesz­kedett. Az apróbb szépséghibáktól bízvást eltekinthetünk. E téren ki­fejtett munkássága annál fontosabb, mivel utat nyitott a Nemzeti Színház deszkáiról elhangzott dalaival a ma­gyar dalnak a műveltebb körökbe. Diadalra segítette a magyar dalt s jórészt kiszorította az idegent. Sikere nagy volt. Mi sem bizo­nyítja jobban nagy hatását, mint utánzóinak tekintélyes száma. De va­lamint a Petőfi utánzók is csak a mester hibáit sajátították el és éré nyeihez fölemelkedni nem tudtak: Úgy Egressy utánzói is az ő szelleme felebbezést tudvalevőleg elutasította. Búza Barna a központi választmány határozata ellen további felebbezéssel élvén, a m. kir. kúria döntött ez ügy­ben és pedig olyképen, hogy a köz­ponti választmánynak határozatát jó­váhagyta, Búza Barnának pedig, tör­vényes alapot nélkülöző és kellőkép nem indokolt felebbezését egyszerűen elutasította. )( Uj* jegyzői állás. Pintér Ist­ván a szerencsi járás szolgábirája Mád nagyközségben,szervezkedési sza­bályrendelettel rendszeresített másod (adóügyi) jegyzői állásra pályázatot hirdet. Akik ezen állást elnyerni óhajtják, képesítésüket és eddigi al­kalmaztatásukat igazoló okmánynyal felszerelt kérvényeiket 1904 évi de­cember hó 11-ig a járás főszolgabirá- jához nyújtsák be. A választást Mád község házánál 1904. évi december hó 12-én délelőtt 10 órakor a község képviselőtestülete fogja megejteni. Az adóügyi jegyző javadalmazása: évi fizetés 800 korona, lakbér 200 korona, esetleg természetbeni lakás s az adó­ügyeknél felmerült magánmunkálatok utáni dijak. )( Hirdetmény. Néhai báró Hay nau Gyula táborszernagy által az 1848/49. iki magyar szabadságharcban és későbbi hadjáratokban megsebesült magyar honosságú katonák részére létesített alapítványra igényjogosultak értesittetnek, bogy amennyiben az alapítvány adományozásáért folya­modni óhajtanak, a részletes feltéte­leket Sátoraljaújhely város irattárá­ban a hivatalos órák alatt megtekint­hetik. Sátoraljaújhely, 1904. évi nov. hó 29-én. Székely Etek, polgármester. JEGYZETEK a hétről. * Karácsony hava. Beköszöntött hát karácsony hava is és a békesség, szeretet igéit fogja nemsokára hirdetni minden ajak. A békességét, mely áldást áraszt és a szeretetét, mely sebeket gyógyít. S milyen az emberek képmutatása I Mig egyrészt a szeretet igéit hordozzák ajkaikon, addig csúnya, gyűlölködő és haragos tetteket követnek el, a béke gyönyörű boldogitásáról prédikálnak s a legféktelenebb harcba lovalják a nemzetet izgatásukkal. És hogy a fanatizmust miféle nélkül a pongyolaságban keresték a magyar dal lényegét. E formai pon­gyolaság és kezdetleges összhangositás több évtizeden át uralkodóvá lett és megtévesztette gyakran a jobb Ízlésű szerzőket is. A fősulyt a dallamra fek­tetik, de a kidolgozással édes-keveset törődnek. Valóban emberfeletti mun­kába került e téves irány leküzdése. Manapság már gondosabb külsőben jelennek meg a népdalszerü szerze­mények is. Egressy szöveges dalain kivül fölemlítjük körmagyarait, a Csermák féle modorban irt hallgató nótákat, vokál négyeseit, gyászdalait, indulóit, amelyek közül a Klapka induló ju­tott különös népszerűségre, végre Dá­vid zsoltárainak orgonaátiratát. Eze­ket a darabokat sajátságos ritmika és szokatlanabb periódusi fordulatok jellemzik. Hangszerelése ezekben is kezdetleges, Egressy nem tartozik az efemer jelentőségű magyar zeneszer­zők sorába. Főerénye kiapadhatatlan dallamforrása. Ha a külső formát helyenkint el is hanyagolja, mégis őt a XIX. század első felének leg­értékesebb zeneirói közé kell sorol­nunk, kinek hibáit erényei jóval fö­lülmúlják. célokkal szolgálják, abban nem vá­logatnak. A ferdítéseknek, a rága­lomnak egész szennyes áradata zúdul közéletünkre. Bartha Miklós, a rá­galmak nagymestere, a személyi harc féktelen lovagja már a vidékre is ki­terjeszti áldásdús működését s mint a szövetkezett ellenzék toliforgatója a vidéki lapokat árasztja el cikkek­kel, persze mindegyiket egy ugyan­azon cikkel. A kitűnő mester, akitől az ellenzéki vidéki sajtó egy része sikeresen eltanulta a pokróc goromba­ságot és izetlen személyeskedést, ez alkalommal sem tagadja meg magát, ám nem hisszük, hogy sokat hasz­nálna vele az ügynek. A független érzelmű, de becsületes magyarsággal gondolkodó közönség tisztába van a Bartha Miklós működésével. Jól tudja, hogy ez a styl-müvész Istentől nyert kitűnő irói tehetségét mily célokra használja fel s mig egyszer a kleri- kalizmus szolgálatában működik s a máramarosi zsidóság ellen önti ki féktelen dühét, másszor, mint a Zsol­dos féle sajtóperben bebizonyosult, a kormány szolgálatában is állt Írván kormánypárti cikket a „Reggeli Új­ságában akkor, midőn ellenzékit irt a „Magyarországának. Azt is tudja a közönség, hogy tiszteletreméltó férfia­kat mint mart már meg igazságtala­nul az ő tolla, s mily romlást vitt véghez a jó Ízlés birodalmában ocs­mányságoktól hemzsegő jelzőivel. — Ha tehát most tollát a szövetkezett ellenzék szolgálatába bocsájtja, s a szövetkezett ellenzék őt fogadja el irányadójának : az a nagyközönség előtt többet árt, mint használ az el­lenzék ügyének. Ám kérkedjék tehát e nagy rágalmazó cikkeivel az ellen­zéki sajtó, nincs okunk irigyelni tőle ezt a kétes értékű dicsőséget, amint­hogy tanácsokat sem vagyunk haj­landók elfogadni arra nézve, hogy miről cikkezzünk és miről nem. A mi íróink lehetnek szerényebb tehetségű emberek, akik nem arrogálják maguk­nak azt, hogy nagyképűsködésükkel ország-világ minden dolgát az ő tol­lúk fogja elintézni, de a mi körünk, ami helyi érdekeink istápolása képezi első feladatunkat, s a nagy politika kérdéseit is avval a mérséklettel és ezután is nyugalommal fogjuk kezelni, mint eddig tettük. Ne fájjon tehát a más feje a mi dolgaink mián és ne eről­tesse meg senki a koponyáját azon való borzasztó gondolkozásában, hogy mi miről cikkezünk. A vén sas. Másféle ellenzéki ember volt az, akit e héten kisér sírjába egész Ma­gyarország óriási részvéte. Másféle em­ber volt Beöthy Ákos, aki tüzes tem- perantumát egész lélekkel ellenzéki eszmék szolgálatában értékesítette, de a Deák korszak emlékein nőtt fel s hatalmas műveltség s igazi tudo­mány támogatta minden dolgában, ő nem volt taktikázó, nem billegett-bal- lagott egyik sátorból a másikba, ha­nem egyenesen s ennélfogva utóljára magányosan állt s hatalmas könyvei­ben hirdette az igazi szabadelvüség diadalát. Akik gyönyörű és hatalmas könyveit elolvasták, azt a meggyőző­dést merithethették belőle, hogy ez a törhetetlen és igaz magyar mindig igaz célokért küzdött, apró-cseprő sze­mélyi érdekek, feltűnni vágyás, egyéni hiúság őt nem vezette, hanem bár csaknem mindig szemben állott a kor­mánynyal, semmi hatalom őt rá nem vette, hpgy igaz meggyőződésétől el­térjen. Ő bizony nem ment be a kor­mánypártba s nem reflektált az el­nöki székre, hogy aztán egy hirtelen kanyarodással megint vad ellenzéki legyen, ipint tette azt gróf Apponyi Albert. Áldás és béke a „vén sas“ a derék és igaz sirhantjára. Színházunk Ugye. Multi jegyzeteinkben jeleztük, hogy mily érdekes kihatással lenne az a sátoraljaújhelyi színészetre, ha A KARÁCSONYI NAGY ALKALMI VÁSÁR mélyen leszállított árak mellett november 14 én kezdődik és deczember végéig tart, mely alkalommal a raktáron levő áruk feltűnő olcsó árak mellett adatnak el. Többek között: Mosóbársonyok.......................... . mtrje 43 krtól Mintázott japán libertiselyem . „ 65 „ Mintázott fekete Belymek ... „ 85 „ Nehéz skót louisinek ..... „ l-Oö „ Fekete nehéz suhogó rekl.-taffota „ 1‘95 „ Csipkeruhák ......... „ 12.— frttól Sima liberti sublime minden szinb. mtrje 75 kr. Louisine brilante ....... „ 76 „ Valódi Japán kaikls...... „ 95 „ Nehéz suhogó rekl.-taffota minden azlnb. 1-28 „ Óriási választék blouse-selyemmaradékok- ban, nagymennyiségű jupon selyemmara­dék föltűnő olcsó árban. Mintákat kívánatra készséggel küldünk. SZÉNÁSY, HOFFMANN és TÁRSA ===== selyemáruháza-----------------­Budapest, IV. kerület, Bécsi-utcza 4. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents