Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)
1904-11-22 / 128. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. November 22 fejlődő nemzetre. Egyetértésre nagy, igen nagy szükségünk van. Concordia parvae rés crescunt, discordia maximae dilabuntur. — nov. 22. A világlapok és a házszabály- revízió. A „Times“ után ime megnyilatkozik Londonnak második hatalmas nagy lapja is a „Morning Post“, amely a magyar házszabály- revizióról irt vezércikkében azt Írja, hogy „a modern parlamentekben a szóáradat abszolút szabadságának bizonyos megszorítása szükséges, ha azt akarjuk, hogy a parlamentek mindjobban szaporodó munkájukat elvégezzék. Ennek szükségét Britaniában már régen belátták s újabban Olaszországban is gátat vetettek a szólás- szabadságnak, még pedig jó eredménnyel . . . Ápponyi aggodalma e reformmal szemben pusztán a képzeletben létezik. Mert a parlamenti tárgyalások módjának megfelelő reformja, mint azt minden politikus tudja, az egyedüli eszköz, melynek segítségével nagy törvényhozó testületek remélhetik, hogy megbirkózhatnak a modern idők változásai folytán megszaporodott munkával. Az egész parlamentnek szabadsága s munka- képessége sokkal fontosabb, mint az egyes szónokok szabadsága. Tisza ezt az igazságot felismerte. Reméljük, hogy elég erős lesz megvalósítani azokat a reformokat, amelyek a logikus és praktikus folyományai ez igazság felismerésének“. így gondolkoznak Angolország leghatalmasabb lapjai a nálunk lefolyt parlamenti harcokról, igy gondolkozik Angliában a müveit politikai közönség is. A magyar ellenzék tehát tudja meg, hogy Európának müveit közvéleménye nincsen a részén és hogy harcát Tisza ellen épen ottan nem értik és nem helyeslik, ahol eddig előszeretettel és elismeréssel Írtak és beszéltek a magyar politikusok nagy hivatottságáról és a magyar parlament nagy fokú politikai érettségéről. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( Fontos rendelet a tokajhegyal- jai borvidék védelme érdekében. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a mesterséges borok készítésének s azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893. évi XXIII. t. c. végrehajtása tárgyában kibocsátott vógrehajpénzt csörgetve besöpröd erszényedbe. Kérdezősködöl pár szóval az Orfeum műsora iránt s elegánsan, tiz óra előtt elindulsz. Kesztyűidet huzva visszamosolyogsz a kávgház ablakán- az ismerősödre s vidáman inted, hogy ma még lesz daridó ! Útközben urias fölénynyel köszönsz ismerőseidnek s utadat valamelyik ismert mulató felé véve, — amellett szépen tovább mégy. Azután neki a külvárosnak, a „Makk nyolcasához. Oda, hol olcsó a bor, nagy a tekintély. A kocsmáros már a lépésedről megismer. — Ah a kedves doktor url Tessék csak, már itt vannak a nagyságos urak! Eh hagyja el e címeket Gol- schenhofer bácsi! Hisz itt mindnyájan egyformák vagyunk! S úri leereszkedéssel nyújt kezet a Bajorból idevedlett korcsmárosnak Ez boldogan int a mesterember vendégeinek, hogy milyen kitüntetésben részesü ezektől az uraktól és siet felszolgálni a féliter huszonyolcast. Drágábbért is adhatná, de büszke arra, hogy nem nyerészkedik vendégein. Mit szólnának odaben a nagyságos urak! Itt azután nyílik egy kis természetes szabadság. Az a tudat, hogy sokba nem kerül a mulatság, vidámságot varázsol a kedélyekre s folyik tási rendeletet, a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök, a földmivelésügyi s a pénzügyminiszterrel egyelértőleg akképen egészítette ki, illetve módosította, hogy a végrehajtási rendeletben megnevezett, a tokaji borvidéket alkotó községek valamelyikében termett mustot illetőleg bort csak az ugyanabban a községben, vagv a tokaji borvidékbe tartozó valamelyik más községben termelt musttal, illetőleg borral szabad keverni (házasítani). Ellenben feltétlenül tiltva van a tokaji borvidéken termett mustot, illetőleg bort akár más hazai borvidékről akár külföldről származó musttal, illetőleg borral keverni. Aki ezen tilalom ellen vét, valamint az is, aki az ezen tilalom ellenére kevert (házasított) bort, illetőleg mustot, bármily elnevezés alatt forgalomba hozza, kihágást követ el s a mennyiben cselekménye a büntetőtörvénykönyvek, vagy a közegészségügyitörvény, vagy az 1890. XXIII. t.-c. illetőleg az illető törvények végrehajtására vonatkozó rendeletek szerint súlyosabb beszámítás alá nem esik, az 1879 : XL. t.-c. 16. §-ának rendelkezése alapján 15 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bün- tettetik. Az ezen tilalom ellenére kevert mustok, illetőleg borok az 1893. XXIII. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott rendelet 27. §-ában megállapított módon denaturálandók illetve megsemmisítendők, )( Képviselőtestületi ülés. 1904. évi november hó 22-én d. u. 3 órakor a városháza közgyűlési termében megtartandó rendkívüli képviselőtestületi ülés lesz a következő tárgysorozattal: 1. a Windis-Grätz Lajossal kötött szerződés megszavazása. 2. A polgári leányiskola épületének átengedése tárgyában az ajándékozási szerződés jóváhagyása és ezzel kapcsolatban a 100/8636. sz. képviselőtestületi határozat módosítása tárgyában kelt tan- felügyelőségi átirat. 3. Pénzügyi bizottság véleménye az 1905. évre kitermelendő karó mennyiségének és árának megállapítása tárgyában. 4. Épit. és pénzügyi bizottság javaslata a köztemető lakásához építendő veranda tárgyában. 5. P. ü. bizottság véleménye a bibérci homokbánya kitermelésének rendezése tárgyában. 6. Ügyészi vélemény szegény ellátás té- ritmény mikénti kezelése tárgyában. 7. P. ü. bizottság javaslata a volt árv. ülnöki nyugdijának a vármegyei nyugdíjintézethez leendő áttétele tárgyában. 8 Ugyanannak javaslata az 1903. évi gabona tövek mikénti értékesítése tárgyában. 9. Ugyanannak javaslata Hlavathy Elekné fakedvezmény iránt beadott kérvényére. 10. Ugyanannak javaslata a felmérési mérnökség költségei fedezete tárgyában hozott 12078/904. sz. végzés hatályon kívül helyezése tárgyában. 11. Honvéd parancsnokság átirata a kis gyakorlótérre vonatkozó haszonbéri szerződésnek egy évre való meghosz- szabitása tárgyában. 12. A sátoraljaújhelyi legelő birtokosság által mezőőri kezelés tárgyában felvett jegyzőkönyv bemutatása. 13. Kucsó András illetőségi ügye. 14. Imro Rudolf illetőségi ügye. 15. Polgármester előterjesztése az iktatói állás beszüntetése és ugyan a helyett egy I. oszt. irnoki állás rendszeresítése. 16. Közigazgatási és rendészeti bizottság javaslata a szőllészi állás megszüntetése tárgyában. 18. Némethy Bertalan képviselőtestületi tag indítványa a köz- igazgatási jegyzői, illetve gazdasági tanácsosi állás helyettesítés utjáni betöltése tárgyában. 19. Építészeti bizottság javaslata a borsi-i ut járdázá- sára vonatkozólag. 20. Ugyanannak javaslata a színházi villanyvilágítás átalakítása tárgyában a Lázár Lipót mérnök szakvéleményére. HÍREK. Az irgalmasság tanyáján. Sátoraljaújhely, 1904. nov. 22. Fenti cim alatt közel egy év előtt, a „Zemplén“ hasábjain röviden ismertettem azt a nemes intézményt, mely az irgalmas szivekben birva forrását, ma már számottevő tényező az életben; könyeket szárit föl, nyomortól ment meg százakat, összhangba hozza a bajokkal küzdő, szegény ember gondolkozását a változhatlannal, s végeredményében nagy horderővel bir mint szociál politikai faktor. A sátoraljaújhelyi izr. népkonyha egyesületről van szó. Néhány lelkes emberbarát, szivének nemes ösztönét követve, alapította ez intézményt. Célját, jótékony hatását, az általa elért nagy és hasznos eredményeket elől említett cikkemben körvonaloztam. Ma, egy elmúlt s egy újonnan megnyílt szezon határkövénél, hálás tárgynak vélem a sátoraljaújhelyi izr. népkonyha egyesület működését ismét szóvá tenni. November 20-án tartotta az egyesület rendes évi közgyűlését. A tagok teljes számban jelentek meg, az éra tréfa és mulatság egész a tizenhetedik deci huszonnyolcasig A bor feloldja a nyelvet és szivet. Elmarad a nagyzási hóbort s előlép az igazi ember. Őszintévé lesz mindenki s szidja a nagyvárosi életet, annak cafrangjaival együtt. Ott vár már a megszokott társaság. Egy festő, egy fogorvos és hivatalnok családostul. Amazt Etien- nek, emezt Svetschinnek hívják. Mindkettő kedves bohém gyerek. Itt már mintha otthon volnánk A doktor szidja az oroszokat, a hivatalnok csendesen hallgatja. (Ő orosz származású.) Ő képviseli a három félliterig a csendes melanchóliát. Asszonyokkal, politikával addig nem törődik, mintha világgvülölő volna. Pedig nem az. ő a legszívesebb jóbarát. Nincs az a szívesség, amit bárkinek meg nem tenne. Ismervén Budapestet, mint a tenyerét, tudja, hol lehet olcsón vásárolni. No de ki is használják ismerősei — s szeretik érte őszintén Hanem, mikor a három félliter már útban van a nirvána felé, felélénkül Miklós cárhoz hasonló arca, szeme ragyogni kezd s két decijével rendelve a bort, megered a szava. Beszél érdekesen és őszintén, „amiért azután a felesége meg is rója. Ő azonban orosz flegmával inti le az asz- szont: Náni! s megrendeli az újabb két decit, amely azután a fizetésné gyakran huszonötre is felszaporodik. Kiöntjük itt szivünk keserveit, őszinték vagyunk. Valósággal megkönnyebbülünk anélkül, hogy zsebünk is kárát vallaná. Szidjuk a világot, az öreg korcsmáros segít hozzá s ha szépen kérjük, elmondja a poroszfrancia háborút, amelyben ő is részt vett. Jó nagyokat mond ugyan, de az olcsó és jó bor, meg a sajátkészítésű kolbászért szívesen elhisszük neki. Egy kis falusi boldogság ez nehány órára, amelynek véget vett a hűvös utcai szél. Az ajtón kívül újra kezdődik a komédia, a nagyzás; ez a csúnya fővárosi hóbort, mely nem engedi meg az embereknek, hogy őszinték legyenek. Ha a portás nagy csoszogva kinyitja a kaput, odaadja neki utolsó hatosát. Ennek meg kell maradni, mert ha nem adsz annyit neki, holnap mindenki tudja e házban, hogy tönkre mentél. Hideg szobáddal, üres gyomroddal senki sem törődik, de ahol látnak, ott úgy tégy, mintha csakugyan vagyonos ur volnál. Lám, ilyen édes kedvesek a pesti hétköznapok. Van-e sok irigyelni való rajtok boldog kisvárosiak? Ti, akik évenkint ha egyszer fellátogattok ide mulatni, szórakozni, azt hiszitek, hogy rajtunk pestieken kívül nincs is boldog ember. Ne higyjétek 1 Nincs az a nap, melyen vissza nem kívánkozom közétek. deklődók s a hasznos intézmény ba rátái hasonlóképen. Dr. Schön Vilmos, jótékony tevékenységéről ismert elnöke az egyesületnek, a gyűlést szép beszéddel nyitotta meg. — Szavai után az egyesület fáradhatlan ügyvezető alelnöke, ifj. Reichard Ármin terjesztette elő jelentését, — kimerítő részletességgel adva számot az intézmény elmúlt téli működése és jótéteményeiről. — A népkonyha 1903. nov. 22-től 1904. márc. 15-ig terjedő időben 87 napon át, összesen 3962 szegény gyermeket látott el ízletes ebéddel, elköltve e célra több, mint 900 koronát. Es e nagy jótétemény, e tekintélyes összeg a semmiből lett! Forrása a szivekben van, hova emberi szem nem lát be. Nincsenek itt tőkék, alapítványok; az intéző körök némelykor aggódva gondolnak rá: mit adunk holnap a mi szegény gyermekeinknek enni ?! És ezek a gyermekek soha sem maradtak ebéd nélkül, a szeretet kút- forrása, aki bele oltotta az emberek szivébe az irgalmasságot, úgy intézte a dolgokat, hogy „a mi mindennapi kenyerünket1'1' kérő fohász nem maradt meghallgatás nélkül. Szinte vakmerőségnek tartom ily nagy szabású intézmény alapozását a bizonytalanságon, az anyagiak hiányán. És éppen ez ragadta meg lel- kemet, mert itt fényesen beigazolva láttam az elvet, hogy „még sem olyan rosszak az emberek, amilyennek tartják egymást“. A jótékonyságnak emberi testet öltött magasztos alakjai, a teremtés remekei, a hölgyek viszik itt is a vezérszerepet. Szemükben felcsillám- lik a részvét könye, —■ a nyomor felett; de a másik pillanatban mosolyog a még könytől nedves, szép szempár, látva a jótékonyság által az ártatlan gyermek arcokra varázsolt megelégedést. Csak egyet nem tudok megérteni. De ez már nem egyesületi ügy, hanem a felsőbb hatalom, a kifürkészhetetlen Örökkévalónak intézkedése. Akik vigasztalnak árvákat, segítenek szegényeket, fölszántanak könyeket, a pihenés vagy szórakozás idejét elvonva maguktól, fáradnak a kicsinyekért: miért nem adott e nemes lelkeknek az a végtelenül bölcs Örökkévaló teljes boldogságot I ? Miért mér éppen ezekre kegyetlen csapásokat? Miért a legerősebb megpróbáltatásoknak éppen e nemes, nagy lelkeket teszi ki? — Nem akarok neveket említeni, tudja mindenki mit hallgattam el. Ti gazdagok, kiknek van fölöslegetek; ti szép hölgyek, kiknek szivében legélénkebb lánggal ég az emberbaráti szeretet: pártoljátok ez intézményt. Ha a szegények sóhajait mosolyra tudjátok változtatni, akkor töltöttétek be igazán emberi hivatástokat. Kedves dolgot cselekesztek Istennek, nagy szolgálatot tesztek ez édes hazának. Ne legyen szivetek elzárva az irgalmasság előtt! (y.) — Dalestély. A katholikus köri énekkar folyó hó 20-án igen sikerült családi estélyt rendezett, amely alkalomból városunk közönsége zsutolásig megtöltötte a „Magyar Király “ éttermét, meleg érdeklődéssel várva az énekkar előadandó dalait. Nem csekély meglepetésére fel is hangzott mindjárt a gyönyörű raelódiáju „Osz- sziáu," amelyet az énekkar valóban művésziesen adott elő, kiemelve annak minden mozzanatát úgy annyira, hogy a közönséget az első műsor- számnál teljesen meghódította. Utána következett egy édes dallamu magyar dalcsokor, amelynek előadásával feltűnően bebizonyult úgy a karvezetőnek, mint az énekkarnak magyaros érzéke. Végül a „Rákóczi Trombitája“ kuruc dal következett, melyet kétszer kellett elénekelnie a dalárdának. Nem is csoda, mert e dal a szivéig hat a magyar embernek vallásos hangulatú
