Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-11-10 / 123. szám

Novemer 10.

Z EM PL Rn.

3. oldal.

hibáját az irodalmi szakválasztmány nyakába varjam“ ? válaszom, hogy a dolog megfordítva áll t. i. Gál ur akarná az irodalmi szakválasztmány hibáját, (ha hibának minősíthető) a vezetőség nyakába tólni, csakhogy azt senki nem fogja neki elhinni, hogy irodalmi dolgok elbírálása, illetőleg felolvasók felkérése a vezetőség, — s nem az irod. szakválasztmány hatáskörébe tartoznak.

Gál albiró ur egyébb ízléstelen megjegyzéseit válaszra érdemesnek nem tartom ; csak azon ütközöm meg, hogy „főlőnek Írja cikkét a Zemplénben kiadni“ holott eddig a Zemplént boldogitotta irodalmi termékeivel, bizonysága, hogy egy kiadatlan cikke e most is a redakcióbán hever. Sátoraljaújhely, 1904. november 10. Ehlert Gyula.

HÍREK.

— Személyi hir. Fejes István ev. ref. esperes a Budapesten, folyó hó 10-én kezdődő ref. zsinatra f. hó 8-án elutazott.

— Püspöki kitüntetés. Babies Zsigmond kassai püspök Tost Barna püspöki ceremonariust, a helybeli róm. hath, plébánia egykori lelkészét — szentszéki ülnöki címmel s a viola- szinü övvel tüntette ki.

— Kinevezések. A m. kir. igazságügyi miniszter ifj. Péchy Aurél törvényszéki aljegyzőt a sátoraljaújhelyi kir. törvényszékhez jegyzőnek, — dr. Radványi Géza eperjesi törvény- széki aljegyzőt a varaiméi járásbírósághoz albirónak nevezte ki.

— A reformátusok zsinata. A

magyar református egyház zsinata, mely 1890-ben tartatott utoljára, f. hó

10-én nyilik meg újra Budapesten a Kálvin-téri református templomban. A tiszáninneni egyházkerület megválasztott zsinati képviselői a következők : Kun Bertalan püspök, báró Vay Béla főgondnok. Fejes István, Radá- csy György, Révész Kálmán, Vadászy Pál, Kérészy Barna, Szabó Endre, Czinke István lelkészek, Bernáth Elemér, Komjáthy Béla, Meczner Béla, Dókus Ernő, Ragályi Béla, br. Vay Elemér, Meczner József világiak, No- vák Lajos és Búza János tanárok.

— Kirakat-fosztogatók. Több 10—14 éves gyerek olyan dolgot müveit e napokban, amely dicsőségére válnék bármely notórius, foglalkozásából kivénült betörő-tolvajnak. A jó fiuk összebeszéltek, hogy valami módon hozzá kellene férni Klein Lajos Deák-utcai kereskedő kirakatához és a benne lévő jóféle portékához. — Egyikök, aligha nem a leggonoszabb arra a gondolatra jutott, hogy a kirakatot nem nyitják meg, de a sarkát, a melynek egy kis folytonossági hiánya volt, betörik és az ekként támadt nyíláson keresztül kiszedegetik azt, a mire szükségük van. így is történt. Másnap este az indítványozó, akinek tervét társai egyhangúlag elfogadták, hozzá fogott munkájához. A kísérlet sikerült, a nélkül, hogy valaki észrevette volna; ettől a fényes eredménytől vérszemet kapott a másik, harmadik és a többi és sorba fosztogatták a kirakatot. Egy csomó szőlőt, szalonát, csizma-sarkokat, koszorú fügét, ostort és ostornyeleket, csizma-patkót és egyébb tárgyakat hordtak el a kirakatból, melyeket részben eladtak, részben saját céljaikra fölhasználtak. A károsult kereskedő panaszt emelt a rendőrkapitányságnál, ahol a nyomozást azonnal megindították és csakhamar kinyomozták a tetteseket több gyerek személyében. A büntető eljárást va- lamenyiök ellen folyamatba tették, valamint az orgazdák ellen is, akik a lopott tárgyakat megvették.

— Betörési kísérlet. A tegnapról mára menő éjjel felette alkalmas volt betörések és lopások elkövetésére. Akik ezzel a mesterséggel foglalkoznak, kapva-kaptak a jó alkalmon. Az elmúlt éjjel három helyen történt lopás; a Heeskén pedig, 57a- movics kereskedő Boglyoskai-utcai boltjánál betörési kísérlet. A betörők itt a kísérletnél tovább nem mehettek, mert a helyiség betört ablakán át már tovább nem juthattak. Belül ugyanis az ablak csaknem a menye- zetig tele volt rakva lisztes zsákokkal, aminek eltávolítása nagyobb fáradságot igényelt volna. így azután abbahagyták a további munkát és eredmény nélkül távoztak — a kereskedő érthető örömére.

— A vécsei község képviselőtestülete — mint tudósítónk Írja — f. hó 7-én tartotta rendes őszi közgyűlését az 1905. évi költségvetési előirányzat tárgyalása alkalmából. A közgyűlésen jelen volt Nemes Sándor, a gálszécsi járás népszerű s közszeretetben álló főszolgabirája is, kinek hathatós támogatása mellett a képviselőtestület elfogadta azon hazafias előterjesztést, hogy a Yécsén már régóta szükségessé vált óvoda céljaira évi 400 korona összeget egyhangúlag megállapított. Valóban dicséretet érdemel a hazafias eszméket megvalósítani törekvő képvisetőtestület- mert az a spontán meggyőződés érlelődik meg gondolkodásában., hogy bizony már itt az ideje a magyar nyelv elsajátításának s pótolni igyekszik az éveken keresztül elmulasztottakat. A képviselőtestület eme nemes határozatával jó példát szolgált más idegen ajkú községeknek is, de kiváltképen a vármegye illetékes faktorainak mutatja a hazafias tettre való hajlandóságát, természetesen azon hő óhajával, hogy az óvoda minnél előbb létesittessék s anyagilag is kellő módon segélyeztessék. Ekképen a közel jövőben érvényesülni fog a magyarosítás áldásos eszméje.

— Talalt pénz. E napokban több korona pénzt találtak a város területén, melyet a rendőrkapitányságnak beszolgáltattak. A pénzt igazolt tulajdonosa a rendőrkapitányi hivatalban átveheti.

— Az iszákosság vége. Molnár János helybeli földmivesuek egy nagy hibája volt, ivott nap-pap mellett a végletekig. Gyors egymásutánban ment le a torkán pálinka alakjában a lova, kocsija, földje s már csak a háza volt meg. Szenvedélyéből azonban nem tudott kigyógyulni s már vagyona utolsó maradványát is el akarta kótyavetyélni, hogy az igy szerzett pénzt azután elihassa. De e szándékát nem valósíthatta meg. A ház az ő meg a felesége nevén áll s az asz- szony az eladásba nem akart belemenni. Hiába erőszakoskodott az iszákos férj, neje hajthatatlan maradt. Szombaton éjféltájt, mikor — szokás szerint — a korcsmából kapatosán hazament, megint nógatta az asz- szonyt, majd durván rátámadt, hogy adják el a házat. Molnárné most is ellenkezett. Férje akkor hirtelen kést ragadott és az asszony felé szúrt, de a szúrás célt tévesztett; nem a feleségét, hanem saját magát sebezte meg a kezén. Az asszony látva férje baját, annyira megijedt, hogy orvos után futott, aki kis vártatva eljött és és bekötötte a dühöngő ember sebeit.

— A postamesterek és a takarmányhiány. A kereskedelmi miniszter körrendeletben utasította a posta- és táviró igazgatóságokat, hogy amig a takarmánykérdés a rendes medrébe nem tér, a postamesterek részére ka- mattalan előlegeket adjanak. Ilyen előlegekben azonban csakis azok a postamesterek részesülnek, akik a postaszállitást maguk látják el s igazolják, hogy arra rá vannak szorulva. Minden postamesternek csak oly ösz- szeg erejéig van joga előleghez, a mennyi szükséges a kocsi posta- szállitásra alkalmazott lovak téli eltartásához.

— Rendőri hírek. Lopás. Gruber Jenő helybeli tanító kárára, mialatt Alsó-Zsólyomkai lakásába költözködött, az udvaron felhalmozott butor- nemüek és egyébb tárgyak közül elloptak egy 3—400 literes hordót, egy zsák talut, egy vörös párnát, négy darab hosszú oszlopot és több apróságot. Az ösmeretlen tettest nyomozza a rendőrség. — Baromü-tol- vajlás. Blumenfeld vámos Kereszttéri lakásának ketrecéből ösmeretlen tettes hat darab kacsát és egy darab libát lopott.

SZÍNHÁZ.

Jelenet

az üres színházban. Sátoralj'aujliely, 1904. nov. 10. Ügyes riporterünk azt szépen kileste Az üres színházban mi történt egy este:

A színpad elhagyott, üres volt, puszta volt, Amikor egyszerre feljött benne a hold;

Az a derék hold, mely San Toyba is játszik És melynek fényénél minden tisztán látszik. Unta ugyanis a kellékek közt várni Felkelt, — és kezdett a menyezeten járni.

Ottan, ahol egybe érnek a színfalak A hold világánál előtűnt egy alak.

Bus, mogorva képű, kopott a ruhája,

Senki más, mint Hamlet, most ismerünk rája. Egy darabig járkál.

De szembejő véle Valami vad magyar, kuruc harcos féle.

Jó Ocskay László. Szépen kezet fognak És most már mindketten némán várakoznak.

Sokáig kell várni. Hamlet békén bírja De Ocskay arcán ott a harag pírja:

— Hol a pokolban van — mégis szemtelenség I

Most megnyílik a föld, egyet dördül az ég S a sülyesztőn feljön a derék Mefísztó Kártyát vesz.

— Emeljünk, Hamlet te vagy osztó. — Aztán összeülnek, jóízűen pipáznak És a hold fényénél reggelig kártyáznak.

Melchior.

** Odry Árpád a Nemzeti színház tagja. Odry Árpádot, kit városunk közönsége is jól ismer a Komjáthy társulatának itt időzése idejéből, a Vigszinházból a Nemzeti Színházhoz szerződtették.

IRODALOM.

November.

Egyedül bolyongok, némán elme[rengve:

A világ folyásán, elmúló időkön . . . Hogyha engemet is takarni fog a föld Lesz-e, aki oda e napon kijöjjön ? 1

Vájjon akad-e majd, aki megsirasson Mint itt körülöttem e sok özvegy, árva, Ki a gyógyító irt, sajgó sebeire A behorpadt sírtól, fakereszttől várja ? I

Ugyan valakinek juthat-e eszébe Egy-két gyertyát gyujtni, s imád[kozni értem Megmutatni ezzel az arra menőknek Hogy e nagy küzdelmet már én is [átéltem . . . ? 1

. . . Kétlem, nagyon kétlem, szeretni

[nem tudok

Mint egy önmagával meghasonlott

[lélek

Gyűlölök mindenkit, magamat legjobban

Mit is remélhetnék, ha meghalva

[élek . . . ? 1 Noszkay János.

„Pénz-Hitel“ cim alatt a napokban hagyta el a sajtót egy szakmunka, melynek nyomán bárki, közbenjáró nélkül mindennemű személyhitelü vagy jelzálogos kölcsönügyben a leggyorsabban járhat el. A „Pénz-Hitel“ cimü könyv megmagyarázza a kölcsönügyletek minden nemét, s a kölcsönszerzésnek minden módját; útbaigazítást ad, hogy ki mely ügyével hova forduljon, mily iratokat szerezzen be s a kölcsönügy beterjesztésénél miként járjon el. A könyv ára 1 kor. 50 fill. Megrendelhető a postautalvány szelvényén is a főbizományostól Diós A. Budapest, VIII. Szigetvári u. 6/a I. em. 10. (Utánvétellel 55 fillérrel drágább).

A »Vasárnapi Újság» november 6-iki száma 28 képpel s gazdag és változatos tartalommal jelent meg. Főbb cikkei a következők: «Bercik Árpád» (képekkel). Prém Józseftől — «Fecske- tragédiák.» — «Síron madárlészek» Hegedűs Sándorné költeménye. — «Érdekes utiratok.» — Véres utcai zavargások Pest város utcáin a XVIII. században.» — «Ahol Erzsiké született» Költemény Révay Karolytól.— «Peggy a kotnyeles.» Anthony Hope regénye.

— <A varég.» Orosz regény. Oszipov Adrejtől (mindkettő képekkel) — «Mária de las Mercedes ausztriai hercegnő > (arcképpel). — «Japán statisztikája.»

— «Neuschlosz Ödön» (arcképpel s az általa jótékony célra hagyott villáról két képpel). — «A kassai honvédszobor» (képpel). — «Sirok a kerepesi- uti temetőben* (képekkel). — «A balti orosz flottahulli támadása» (képpel és térképpel), — «Csudafy Mihály, olasz tábornok, Maygraber Ágost 1848/49-iki honvédezredes és Gerő Károly nekrológjai» (arcképekkel). — Sámson és Delia az Operaház uj darabja.— «A lőcsei fehér asszony» a Népsziházban

— «Divatlevél» (kéépekkcl). — Irodalom és művészet, Közintézetek és Egyletek, Sakkjáték, Képtalány, Egyveleg, rendes heti rovatok. A »Vasárnapi Újság előfizetési ára negyedévre négy kor. »Politikai Újdonságok«-kai és »Világkróniká«-val együtt hat korona. Megrendelhető a FrankJin-Társu- lat kiadóhivatalában. (Budapest, IV. kér., Egyetem-u. 4 sz.) Ugyanitt megrendelhető a »Képes Néplap« a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér.

Az Egyetemes Regénytárban, Singer és Wolfner könyvkiadók eme kitűnő vállalatában most jelent meg Ohnet György egyik legkitűnőbb regénye : „Ä dicsőség útja.“ Ohnet regényeit felesleges az olvasó figyelmébe ajánlani; mindenki tudja, hogy az ő regényei a legérdekesebb, legvonzóbb, legérdekfeszitőbb olvasmányok, s aki igazán szórakozni, mulatni akar, az mindig szívesen fordul Ohnet regényeihez. A dicsőség útja is azok közül való, s miután az Egyetemes Regénytárban jelent meg, tehát nagyon olcsó is; a három kötet ára három korona. Az Egyetemes Regénytár valóban páratlan sikerét azonban nemcsak am nak köszönheti, hogy szerfölött olcsó, hanem hogy mindenekfölött jó is. A piros tábláju kötetekből több mint másfélmillió példány forog közkézen, ami mindenesetre szép eredmény. Eddig 360 kötet jelent meg, a legjelesebb magyar és külföldi irók müveiből ; most indul meg a huszonegy e- dik évfolyam. Napról-napra népszerűbb lesz az „Egyetemes Regénytár“ és vasúton, szalonokban, könyvtárakban, mindenütt látható az olvasók kezében.

IPAR ÉS KERESKEDELEM.

A kereskedelmi minisztérium költségvetése. Az 1905. évi költségvetés a hozzá való indokolással most hagyta el a sajtót. A tárca keretében a kiadások főösszege, a múlt évi előirányzathoz képest, kerek 26 millióval csökkent és 272.276,367 k. rúg A budget keretében önállólag a következő beruházási főbb összegek vannak beállítva: közutakra 2.051,667, ipari és kereskedelmi szakoktatás 200, posta-, távirda és távbeszélő 5.062,000, hajózás 202,000, áll. vasutak 3.720,000,

k. A költségvétés lényegesen nagyobb bevételt vár a posta és távirdából (272 millióval) és az állámvasutakból (5*/a millióval).

Kiadótulajdonos: Étedért Gyula,