Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-10-25 / 117. szám

Október 25. ZEMPLÉN. 3. oldal. — Az Omge. saujhelyi kerületének alakuló gyűlésén való részvételre Sán­dor Pál orsz. képviselő is bejelentette megérkezését az előkészítő bizottság­nak. Az alakuló gyűlés november hó 6-án lesz. — Tüzek Nagymihályban. Folyó hó 23-án, szombatról vasárnapra virradó éjjel 3 órakor — mint tudósítónk irja, — eddig ismeretlen okból ki- gyuladt. a Müller J. és Fiai tulajdo­nát képező sörgyár és úgy a sörgyár, mint a melléképületek a tűz marta­lékává lettek. Még nem csillapodtak le a kedélyek ezen izgalomtól, máris vasárnap este ismét tűzi lárma riasz­totta fel a lakosokat, ezúttal a Mis- kovits Béla tulajdonát képező ház tetőzete gyuladt ki, de a tűzoltóság megfeszített munkája folytán sikerült a tüzet lokalizálni. A tűz keletkezé­sének okát nem tudják. — A közmondás. Egyik újságíró kollegánk nevezetes a későnkelésé- ről. A kiadó a napokban megszó­lította : — Kedves barátom, keljen már föl egyszer.korán. — Minek ? — Mert az szerencsét hoz. Aki korán kel, aranyat lel. Az újságíró tiltakozott. — Ennek a szerencsének se hi­szek. Hiszen aki elveszíti az aranyat, még korábban kel. — Lopások. Kulin Ödön izbu- gyai és több nátafalvai lakos kárára — mint a F. Z. irja — a legutóbbi időben nagyobb lopások történtek. Az őrmezői csendőrség a tolvajt, Ferkó Mihály nátafalvai cigány személyében letartóztatta és őt a bíróságnak átadta. — Rablás. Szacsur község hatá­rában f. hó 14-én Hivaszt Anton és Stanos Tőnek lengyel illetőségű mun­kások Antolik János szacsuri lakost éjnek idején, amint hazafelé ment, megtámadták és miután életveszélye­sen összeszurkálták, tőle: 50 korona készpénzt elvettek és ezzel megfutot­tak. A parnói csendőrség a tetteseket nyomozza. — Ritka szerencse. A magyar kir. osztálysorsjáték hétfői húzásán nagy szerencsében részesültek a 98924. számú sorsjegy tulajdonosai. Ugyanis ez a szám, melyet Schulze Vilmos osztálysorsjegy főelárusitónál (Bpest, Régi-posta u. 6.) vettek, nyerte a 600,000 kor. jutalomdijat. A követ­kező sorsjáték első húzásához eredeti sorsjegyek még kaphatók e szerencsés főelárusitónál, egész 12 kor. fél 6 kor. negyed 3 kor. nyolcad 1.50 koroná­ért. Haladunk a korral. Alig néhány éve, hogy megindult az egész ország­ban a mozgalom, minden ház végei­hez, elejéhez és kertjében lúgos-sző­lőket ültetni, már is oly óriási tért hódított magának ezen eszme, hogy nincs oly rész hazánkban, hol töme­gesen fel nem karolnák. Hát ez nem is csuda, mert nézzük meg például Fehértemplom városát, ahol alig van ház, melyet óriási törzsű lugas-szőlő ne ékesítene, mely bőven ellátja az egész családot az érés kezdetétől egész tél folyamán finom csemege- szőlőkkel, minden évben terem a leg csekélyebb gondozás nélkül. Ezért igen melegen ajánljuk mai számunk hirdetési rovatában, ábrán is bemu- tottt „Szőlőlugast ültessünk“ cimü hirdetésünket olvasóink becses figyel­mébe. — Színes fénynyomatu árjegy­zékek mindenkinek, ki címét tudatja, ingyen és bérmentve küldetnek. SBíjp* Cimbalmok, Schunda Vencel József cs. és kir. hangszer­gyáros hírneves gyártmányaiból ál­landó bizományi raktár van Werner Sárika oki. cimbalom-tanárnő cim­balom-magániskolájában, Sátoralja­újhelyben. SZÍNHÁZ. Küry Klára Sátoraljaújhelyben. Sátoraljaújhely, 1904. okt. 24. Most, mikor már — ugv látszik — véglegesen bele kell nyugodnunk abba a szomorú valóságba, hogy szín­házunk a téli szezon folyamán üre­sen marad: szinte felelevenitőleg hat a kedélyekre ama hir, hogy Küry Klára, a budapesti Népszínház or­szágosan ismert művésznője legalább egy estére életet és hangulatot hoz le magával a sátoraljaújhelyi színház társtalanságra Ítélt, néma falai közé. Küry Klára, a magyar színpad­nak e kimagasló tehetségű, körülra­jongott művésznője f. hó 30-án vá­rosunkba érkezik, hogy itt is ragyog- tassa tehetségét egy hangverseny ke­retében, melyet Tarnay Alajos, az általunk is jól ismert zongoraművész, továbbá Oláh Gyula, a Király Szín­ház baritonistája, és Krasznay Aranka, az ismert szavaló művésznő közre­működésével rendez. Mondanunk sem kell talán, hogy a hangverseny műsorának színvonala a legkényesebb igényeket is képes lesz kielégíteni. Erre nézve elég ga­ranciát nyújt Küry Klára neve és a többi szereplők, akiknek mindegyike országosan elismert művészünk. Szó­val Sátoraljaújhely város és vidéke közönségének f. hó 30-án magas fokú műélvezetben lesz része s a hang­verseny szereplőinek s Küry Klárá­nak fényes tehetsége feledhetetlenné fogja tenni ez estét. Már most kötelességünknek tart­juk tehát erre a szép estére felhívni városunk és a vidék közönségének figyelmét, mert meg vagyunk arról győződve, hogy a legmagasabb igé­nyek kielégítésére is megfelelő szín­vonalon áll az a műsor, melyet For- gách Antal, a hangverseny rende­zője az est müsorszám- sorozatául ösz- szeállitott. De máskülönben is elég vonz­erőt gyakorolhat a müpártoló közön­ségre az, hogy Küry Klárát fogja látni és hallani az újhelyi színpadon, mert ki tudja : mikor juthatunk oly kö­rülmények közzé, hogy ott láthassuk és hallhassuk újból. Ez alkalomból a hangverseny körút rendezősége — ugyanis Küry Klára Máramaros-Szigeten, Ungváron és Munkácson fog fellépni folyó hó 30-ikáig, mig körünkbe érkezik — már kibocsátotta az előleges jelenté­seket, melyek a következő tartal­múak : Előleges színházi jelentés. Va­sárnap 1904. október hó 30-án a városi színházban Küry Klára mű­vésznő Tarnay Alajos zongora mű­vész, Oláh Gyula, a Király színház baritonistája és Krasznay Aranka szavaló színésznő közreműködésével művész estély tartatik. Jegyek előre válthatók a „Zemplén“ kiadóhivatali irodájában. Ez alkalomból a helyárak, — ha­bár kissé fel is lettek emelve — mindazonáltal méltányosak, tekintve a hangverseny körút rendezőségének fokozott méretű kiadásait a színházi helyek árai következőleg alakultak: Erkély-páholy 16 kor. — Földszinti páholy 14 kor. — I. em. páholy 12 kor. — Támlásszék 4 kor. — I. r. zártszék 3 kor. — II. r. zártszék 2 kor. — Karzati ülő 1 kor. — II, eme­leti álló 1 kor. — Karzati álló 60 fill. — Deák jegy 60 fillér. A hangversenynek műsora im­már meg van állapítva véglegesen s amint azt velünk a hangverseny ren­dezősége tudatta: a következő lesz: I-ső rész. 1. Prológus, irta: Pa- lásthy Marcell, szavalja: Krasznay Aranka, 2. a) Vándor — Schuberttől b) Milióra — Tarnay Alajostól énekli: Oláh Gyula. 3. a) Lili keringő b) Kaczagó dal énekli: Küry Klára. Il-ik rész. 1. Zongora szóló, előadja: Tarnay Alajos. 2. A két gránátos — Schumanntól, énekli: Oláh Gyula. 3. a) Belépő couplet a „Kínai mézeshe- tek“-ből b) Regiment couplet énekli: Küry Klára: III-ik rész. 1. a) Az én tanyám — Schuberttől b) Románc a a „Dragonyosok“ operából énekli: Oláh Gyula. 2. a) Klárika csárdás — Darázs Miskától b) Gőre nóták — Dankótól c) Yes-Yes — Mader Raoul- tól énekli: Küry Klára. A művész-estély iránt már most oly nagyfokú érdeklődés nyilvánul, hogy mindazoknak, kik maguknak az estélyre jegyet akarnak szerezni, már jóelőre biztositaniok kell magu­kat, mert előreláthatólag annyi jegy ki sem lesz bocsátva, amennyi te­kintve az általános érdeklődést: el­adható lenne. ** A kassai »zinügyi választmány f. hó 24-én délután tartott ülésében egyhangúlag elhatározta, hogy Kom­játhy János igazgató abbeli kérel­mének, hogy engedtessék meg neki a kolozsvári színház bérletéért való pályázat — nem ad helyet s a kassai Nemzeti színház bérletére a pályáza­tot még f. hó 25-én kiírja. IRODALOM. Szendrői Holozsnyay Cyrill dalaiból. I. Nem vágyom a dicsőségre, Nem kisért a fény, a pompa; Hiú fényben, dicsőségben Úgy sem lennék boldog soha! Hideg sugár a dicsőség, Nem vakít el csillogása; Mit bánom én, vesse fényét Majd egy méltóbb homlokára! Csak szemeid szép csillaga Tündököljön éjszakámon, így valósul lelkem álma S elérem a boldogságom. II. Szivem, lelkem tárva, nyitva, Oh sejted-e mi a titka ? Jöjj, borulj a kebelemre, Édes-üdvös, Boldogító szerelemre, Mig rám borulsz álmodozva, Elringatlak két karomba; Altató dalt zsong majd Ámor S mi álmodunk Földöntúli boldogságról. A „Zemplén“ 1905. évre szóló Nap­tára immár 22-ik évfolyamában e hó végén elhagyja a sajtót és mint várva- várt, mint szívesen látott házi barát ellátogat régi jó ismerőseihez az egész vármegyében. Bizonyára mindenütt nagyon szívesen látják újra, mert viszi magával mindazokat a szükséges tud­ni valókat, amiket nem csak hivata­los, de magánszemélyeknek is okvet­lenül tudni kell, ebben a mi szükebb körű hazánkban Zemplénmegyében. Ez a naptár évről-évre tájékoztatónk Zemplénvármegye hivatalos berende­zéséről, összes hivatalairól és hivata­los tudnivalóiról; egy „Évkönyv“, mely évről-évre felfrissíti bennünk és 365 napon szolgálja összetartozandó- ságuk érzését mind a 300,000-ünknek, kik Zemplénvármegye 451 községé­nek, a hozzájok tartozó pusztáknak, tanyáknak, telepeknek, szóval kultur- helyeknek élő lélekszáma vagyunk. — Ez a „Zemplén Naptára“ tisztán a mi zempléni honi irodalmunk terméke, nemcsak azért, mert a zempléni irók ir- irják, de, ami fő, mindenik lapjának minden betűje zempléni vonatkozású. A naptárt, melynek tüzetesebb ösmer- tetésére még visszatérünk, a „Zem­plén“ tulajdonosa Ehlert Gyula adta ki. — A 10 nyomatott ivre terjedő naptárára: 80 fill. Vidékre küldve 10 fillérrel több. KÖZGAZDASÁG. * Szölömi velő gépek bemutató ki­állítása Sátoraljaújhelyben. A Zem- plénvármegyei Gazdasági Egyesü­let f. évi november hó első felében szőlőkapáló és gyomláló, főkép kézi, de lóerőre is berendezett szőlőmivelő eszköz és gépbemutatást rendez, mely­nek célja azon eszközöket és gépeket megismertetni a szőlősgazdákkal, me­lyek hivatva lennének a szőlőnek fő­leg második kapálási és gyomlálási munkálatainak költségeit apasztani, illetőleg a drága kézi munkát helyet­tesíteni, amellett tökéletes és megfe­lelő munkát végezni. A gépbemuta­táson több hazai gyáros fogja gyárt­mányait s azoknak munkaképességét szemléletileg bemutatni. Amennyiben ezen gépek közül úgy a kézi,, mint lóerőre berendezettek igen alkalmas­nak mutatkoznak a burgonya, tengeri és répafélék megmunkálására s ezen növények művelési költségeinek apasz- tására : egyaránt felhívjuk arra a szőlő- birtokosok és a mezőgazdasággal fog­lalkozó kis és nagybirtokos közönség­figyelmét oly kérelemmel, hogy a gép­bemutatáson minél nagyobb számmal megjelenni szíveskedjenek. A gépbe­mutatás megtartásának napja annak igéjén a lapok utján és külön nyom­tatott plakátokon fog a gazdaközön­ség tudomására hozatni. IPAR ÉS KERESKEDELEM. Csödmegrszüntetés. A saujhelyi kir. törvényszék, mint csődbíróság Grósz Ábrahám, szerencsi bejegyzett kereskedő elleni csődött megszüntette. Csődök Király-Helmeczen. Tan­nenbaum Sámuel bejegyzett kézmü- áru kereskedő, kinek üzlete immár 11 éve állt fenn Királyhelmecen — fizetésképtelen lett. — Reismann Her­mann kézmüáru kereskedő, kinek fizetésképfelen voltát már jeleztük, árukért 35,652, pénzért 6300, össze­sen 41,952 k.-vai tartozik, mig aktí­vái mindössze 23,400 k. értékűek. Reismann a békés kiegyezés ellené­ben összes aktíváit hitelezőinek ren­delkezésére bocsátja. „Ezen üzlet feloszlik, az áruk mélyen leszállított áron eladatnak.“ A kereskedelmi miniszter 1904. évi 33.453. számú elvi határozata szerint az ilyen kitételeket tartalmazó hir­detés az 1884: XVII. t.-cikk 51. §-ába ütköző kihágást képez. T. F. buda­pesti lakos, mint a „M. M. cég“ bi­zományi áruüzlet tulajdonosa ellen „Ezen üzlet feloszlik, az áruk mélyen leszállított áron eladatnak“ hirdeté­sek mellett tömeges és a gyors vé­telre ingerlő módon való árusítása miatt inditottak ugyanis iparkihágási ügyet, amelynek folyamán az alsó- foku iparhatóságok a nevezett ke­reskedőt az 1884. évi XVII. t.-cikk 51. §-ába ütköző kihágás miatt ugyan­azon törvény 158. §. d) pontja alapján az 1878: V. t.-c. 92. §-ának alkalmazá­sával 100 korona pénzbüntetéssel, il­letve megfelelő elzárással büntették. A marasztalt részéről beadott folya­modás következtében a kereskedelmi miniszter az Ítéletet felülvizsgálat alá vevén, azt indokainál fogva helyben­hagyta, egyszersmint pedig panasz- lottat a törvény idézett 51. §-ában meghatározott engedélydijnak, vala­mint az eladásból befolyt és a pótel­járás segélyével megállapítandó ösz- szeg 10%-ának megfizetésre is kö­telezte. * 1 A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. M. Egres. Nem kaptuk meg azt a Ter­set. S. N. Mihály. Minél gyakrabban. G. E. E.-Horváti. A tudósításra szolgáló 1. lapokat elküldöttük. Tudósító. Vécse, Miért köszönt be oly ritkán. Kiadótulajdonos: Éhlert. Gyűl»,

Next

/
Thumbnails
Contents