Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-10-22 / 116. szám

4. oMM. ZEMPLÉN Október 22. tórium Egyesület elhatározta, hogy az országban szanatóriumi hölgybizott­ságot szervez. Az egyesület, mint halljuk, Tokaj városban a következő hölgyeket kéri föl a hölgybizottság szervezésére: özv. Vecsey Oláh Ká- rolyné, Vecsey Oláh Miklósné, Szé­kely Károlyné, dr. Plathy Zsigrnondné, Füzesséry Ödönné, Pekáry Jánosné, Benedek Pálné, Kohn Emánuelné, dr. Kröczer Lászlóné, dr. Engl Jakabné, Dienes Gyuláné, dr. Goldstein Kál­mánná, Olay Lajosné és Reizmann Mártonná. — Ugyancsak megalakult a szanatóriumi hölgybizottság Sze­rencsen is, ahol az egylet a követ­kező hölgyeket kérte fel a hölgy­bizottság tagjaiul: Pintér Istvánná (Hoyos grófnő), dr. Kesső Gézáué, özv. Bóta Béláné, dr. Kovács Gáborné, dr. Gábor Gyuláné, dr. Erőss Jánosné, Körössy Istvánná, Grőger Rezsőné, Hermann Sándorné, Jilek Károlyné, Bayerl Károlyné, Zakár Jánosné, Nessl Antalné, Beck Vilmosné, Ka- jaba Ödönné. — Eljegyzés. Péchuj falusi Péchy Jenő, városunk egyik legszebben be­rendezett borbély-és fodrászüzletének tulajdonosa f. hó 20-án váltott jegyet Henkel Arankával, Salamon Béla helybeli jóhirnevü kereskedő sógor­nőjével. — A vándorló bngyelláris. Jaj- veszékelve állított be tegnap a rend­őrkapitánysághoz Puki Lajos cékei lakos. Elpanaszolta, hogy nejével és a komájával az újhelyi heti vásárra jött és miközben a Rákóczi- és Teleki­utca sarkán lévő kerekes kutnál vi­zet ivott, — elvesztette 370 koroná­val telt pénztárcáját, melyet értesü­lése szerint egy fiú talált meg, aki­től egy másik ember a pénzzel telt tárcát elvette. A panasz megtétele után nyomban mozgósítottak nehány rendőrt a szélrózsa minden irányá­ban. Keresték mindenfelé a fiút és a pénz birtokában lévő embert, de se­hol sem tudtak nyomukra akadni. E közben beállított a kapitányi hivatalba egy cékei fuvaros és bejelentette, hogy egy bankókkal tömött tárcát talált, melynek tulajdonosát ösmeri, de nem találja. A tárca és pénz Puki tu­lajdona volt; a 370 korona a mint eltűnt, úgy benne is maradt. Kevés­sel azután eljöttek a károsultak, a kiknek nyomban kiszolgáltatták az elveszett és megtalált pénzt. A sze­rencsés Puki megkönnyebbült szívvel hagyta el feleségével és komájával a rendőrségi épületet. — A tokaji izr. hitközség tiszt- ujitása. A tokaji izr. hitközség folyó hó 9-én tartotta meg tisztújító köz­gyűlését, mely alkalommal Linden­baum Fülöp újból hitk. elnöknek; Zinner Arnold, Hochmann Ignác, Funk Herman, Lázárovits Adolf előljárósági tagoknak; Hirschenhauser Mihály templomi elöljárónak és Kupfer Her­man ellenőrnek választattak meg. — Elfogott tolvaj. Stern László helybeli lakos kereszt-téri lakásáról folyó hó 20-án eltűnt több férfiruha. A rendőrség az ösmeretlen tettes kézrekeritése iránt megindította a nyo­mozást, melynek folyamán egy ittas ember, névszerint Dénes Albert nap­számos is hurokra került. Később, mikor már a kijózanodás felé tartott, kitudódott róla, hogy ő járt Stern László lakásán s a ruhákat ő lopta el. Nehogy megtalálják nála, sietett a ruhákon túladni. így kerültek elő az ellopott ruhák és a ruhatolvaj is, aki most a rendőrség zárkájában várja sorsa eldőltét. — Baleset ópitkezósnól. A most épülő szerencsi áll. elemi iskola épít­kezésénél f. hó 20-án baleset történt. Kardos miskolczi festő Valentin ne­vezetű segéde a lépcsőház festésénél az állványról leesett, s fejét több he­lyen összezúzta. Az első orvosi se­gély nyújtása után beszállították a miskolczi közkórházba. — Körözött betörő tolvajok. Az eperjesi és miskolczi rendőrkapitány­ság két betörőnek körözését kéri a helybeli rendőrkapitányságtól. — Az egyik állítólag Polehács István kő­rösfői születésű, körülbelől 30 éves, alacsony termetű napszámos, aki ka­tonaszökevény is. A sárosvármegyei csendőrség már hetek óta keresi és nem találja. A tettes Eperjesen előbb Wolner Lajos mészárszékét nyitotta meg álkulcsesal és onnan kést, hús­vágó bárdot és egyébb mészáros-esz­közöket ellopott. Schönfeld Izidor vegyeskereskedőtől pedig pénzt, ta­karékpénztári betéti könyvet, sorsje­gyeket, váltókat stb. lopott és elme­nekült. — A másik betörő Miskol- czon dr. Tarnay Gyula alispán laká­sán járt és az ebédlőből ezüst evő­készletet lopott. — A rendőrség mind a két betörőtolvaj nyomozása végett megtette a szükséges intézkedéseket, mert nem lehetetlen, hogy a tettesek Ujhelybe is ellátogatnak. — Tanitónőválasztás Tokajban. A tokaji izr. hitk. népiskolában meg­üresedett tanitónői állás Gutstein Mariska oki. tanítónővel töltetett be. — Házvétel. Városunk egyik leg­régibb épületét, a Szánky-féle házat Rude Bernát helybeli aranyműves Szánky Nándor ny. tábornoktól örök­áron megvette. Rude Bernát az épü­letért 28000 koronát ad. — Elragadt lovak. Folyó hó 21-én délután egy falusi paraszt ember két lovas szekeret hajtott a Kazinczy-ut- cán a város felé. A lovak hirtelen megbokrosodtak és a kocsis kezéből e közben a gyeplő is kiesett. Hiába volt a szekeren ülők minden igyeke­zete, a két ló tovább rohant és von­szolta maga után a szekeret a Ka- zinczy-utca járdájára is, ahol a meg­bokrosodott lovak egyszerre megál­lották, mert a szekér tengelye a falba ütődött. Kevés hija volt, hogy az ab­lakot keresztül nem törte. Szerencsére igy azután minden komolyabb bajnak elejét vehették. — Esküvő. Soltész Sámuel hely­beli szobafestő-iparos ma esküdött örök hűséget Imró Margitnak. — Súlyos baleset. Makuch János vásárhelyi csősz e hó 12-én fegyve­rét vizsgálta és e közben a fegyver elsült. A golyó Makuch balkezén oly súlyos sérülést okozott, hogy a sérültet a n.-mihályi közkórházba szállították, ahol balkezének fejét amputálták. Makuch különben már gyógyulóban van. — Adomány. A trieszti ált. bizt. társaság (Assicurazioni Generali) az erdőhorváti önk. tűzoltó egyesületnek 40 koronát adományozott Gaál Endre utján. Amit itt, e helyen is köszönet­tel nyugtázunk. Gaál Endre ref. ta­nító. — A legkiválóbb orvosok egy­hangú véleménye, hogy a gyermek a fejlődés szakában van legjobban arra utalva, hogy hatékony tápsze­rekkel erősítve a legkülönbözőbb ra­gályos betegségek ellen ellentálló ké­pessé tétessék s ugyancsak egyhangú vélemény az, hogy e célra legalkal­masabb a csukamájolaj, mely köny- nyü emészthetősége által válik igen becsessé. E célra legjobban ajánlható a Zoltán-féle csukamájolaj, melynek tápereje igen nagy s mivel sem kel­lemetlen szaga, sem rossz ize nincs, a gyermekek szívesen veszik. Készí­tője Zoltán Béla gyógyszerész Buda­pesten s üvegje 2 korona a gyógy­szertárakban. Haladunk a korral. Alig néhány éve, hogy megindult az egész ország­ban a mozgalom, minden ház végei­hez, elejéhez és kertjében lúgos-sző­lőket ültetni, már is oly óriási tért hódított magának ezen eszme, hogy nincs oly rész hazánkban, hol töme­gesen fel nem karolnák. Hát ez nem is csuda, mert nézzük meg például Fehértemplom városát, ahol alig van ház, melyet óriási törzsű lugas-szőlő ne ékesítene, mely bőven ellátja az egész családot az érés kezdetétől egész tél folyamán finom csemege- szőlőkkel, minden évben terem a leg csekélyebb gondozás nélkül. Ezért igen melegen ajánljuk mai számunk hirdetési rovatában, ábrán is bemu- tottt „Szőlőlugast ültessünk“ cimü hirdetésünket olvasóink becses figyel­mébe. — Színes fénynyomatu árjegy­zékek mindenkinek, ki címét tudatja, ingyen és bérmentve küldetnek. SZÍNHÁZ. ** A városi szinügyi bizottság ülése. A városi szinügyi bizottság f. hó 22 én d. e. a vármegyeháza alis- páni termében Dókus Gyula elnök- lésével ülést tartott, melyben véle­ményezték Komjáthy János színigaz­gatónak a városi tanácshoz f. évi jú­nius hó 24-én érkezett kérvényét. A szinügyi bizottsághoz a polgármester a kérvényt f. évi julius hó közepén tette át azonban a szinügyi bizottság el­nökének és alnökének távolléte miatt hibásan kézbesitetett s igy szenvedett elintézése halasztást. A beadott kér­vényben Komjáthy igazgató azt kéri a városi tanácstól, hogy részére a megígért GoO korona subvenciót utalja ki, továbbá hogy 1905. év junius hó végéig a városi színházat neki adja bérbe és végre, hogy a téli szezon előadásainak tartásától mentse fel. A szinügyi bizottság e kérelmekre nézve a következő véleményt terjesztette elő a városi tanácsnak: javasolta a subveneió kiadását és a színház bér­letének 1905. év junius végéig Kom- játhynak való átengedését s mivel a bizottság tagjainak tapasztalatai szerint is a téli szezonban a színházi előadások az öltözők közlekedő fo­lyosóinak füthetlensége miatt nem tarthatók meg a színészek egészsé­gének veszélyeztetése nélkül —- a téli előadásokra vonatkozólag Komjáthy kérelmének elfogadását véleményezi vagyis nem ragaszkodik — tekintve a kényszerítő körülményeket a téli szezon előadásainak megtartásához. Egyben újból, ismételten kéri a ta­nácsot, hogy ezen álláspontot változ­tassa meg mielőbb, hogy előadások a téli szezonban is tarthatók legyenek, ** A kassai szinügyi bizottság f. hó 24-én, hétfőn délután fogja tár­gyalni Komjáthy János színigazgató kérelmét, ki a kolozsvári színház bér­letéért óhajt pályázni. E szerint la­punk múlt számának a Pesti Hírlap közlése nyomán fenntartással átvett ama hire, hogy a kassai szinügyi bi­zottság ezt Komjáthynak már meg is engedte — nem helyes. Ez ügyben a kassai szinügyi bizottság — mint ar­ról lapunkat értesítik — csak f. hó 24-én fog dönteni. KÖZGAZDASÁG. A Tokáj-Hegyalja idei szürete. — Beérkezett tudósításaink nyomán. — Sátoraljanjhely, 1904. okt. 22. A szüret a Tokaj-IIegyaljának szőlőtermelő hegyein — mint a több oldalról hozzánk érkezett tudósítások egyhangúan állítják — már nagyobb részben be lett fejezve. A szüretnek a környékbeli helységekben állandóan szép idő kedvezett, ellentétben a sá­toraljaújhelyi szőlőhegyekben tartott szüretek időjárásával, mely különösen a szüretelós vége felé állandóan esős, a szüretre alkalmatlan volt. Eleinte kedvezett az idő, de azok, akik a szüretelést halogatták, most állandóan kedvezőtlen időben szüre­telnek. Bár van remény, hogy ezen időjárás nem lesz állandó, mert az átlagosan száraz nyár: száraz őszre enged következtetni. Általában a tokaj-hegyaljai sző­lőhegyek s igy a sátoraljaújhelyi sző­lőtermelők termése is inkább quali- tásra nézve kiváló, mint quantitásra. A beérkezett tudósítások ezt össz- hangzóan állítják. Azonban félő, hogy a még gerezdeken levő szőlőtermés minőségének a huzamosabb kedve­zőtlen időjárás ártalmára lesz. Am azon szőlőtermelőknek, kik még a kedvezőtlen időjárás előtt szüreteltek le: — egyáltalán nincsen panaszuk. A Tokaj-Hegyalja hegyein azon­ban még nagyon gyakori a gerezden | álló termés, ami annak tulajdonítható hogy azon szőlőbirtokosok, kik aszu- bort készültek tapostatni: a szürettel október hó végéig (Simon Juda napja) várni szándékoztak, hogy ez idő alatt az aszuképződés teljes legyen. Az eső tartóssága azonban több szőlő­birtokost birt arra, hogy most már e terminust ne várja be. A szőlő máskülönben az egész Tokaj-Hegyalján édes s sok benne az asszu. Tudósításaink állítják, hogy 1888 óta nem termett nagyobb és jobb minőségben asszu, mint az idén. Néhol azonban a helytelen spe­culate úgy mennyiségileg, mint mi­nőségileg leszállította a szőlő értékét. Ugyanis a legtöbbnyire aljakban fek­vő uj ültetések gazdái a szüret halo­gatásával utánozták a magas fekvésű szőlők asszuképződésre várakozó gaz­dáit, nem véve figyelembe azt, hogy a magas fekvésű, régebbi telepítések­nek a nedves időjárásban való vára­kozás nem árt annyira, mint az al­jakban fekvő uj telepítéseknek, me­lyekben a nagyfürtü s kellő kövér- ségü szőlő a várakozás folytán csak rothad, de nem aszik és a hossza­sabb esőzés folytán teljesen elromol­hat. Tudósításaink szerint a Tokaj- Hegyalja több szőlőtermelő községé­ben már vásárolják a mustot literen- kint 26—30 krajcárért hordó nélkül, a kis szőlősgazdáktól a Hegyalján is veszik 40—50 írtjával hordóját és az urasági első osztályú boroknak ára e szerint lett 70 forint körül. Tokaj-Hegyaljánk egyik nagy szőlőmüvelő városában Tállyán az árakat illetőleg már most fizetnek szegény embereknek hordónként 136 literjével 70 koronát, amit azelőtt szüret után sem tudtak eladni 50 ko­ronáért és kilátás van rá, hogy még rohamosan fog emelkedni a bor ára. A tulajdonképeni szüret Tállyán azon­ban csak o hó 18—20-án kezdődött meg s e körülmény valószínűleg még változást fog okozni az árakat ille­tőleg. Egybevetve a hozzánk beküldött tudósításokat: az idei szőlőtermés ki­elégítette a szőlőbirtokosok igényeit, annál is inkább, mert már régi idők­től fogva ez lesz a szőlőtermésre nézve az első évjárat, melyben asszu-ter- mésbői tömegesebben lehet tokaji asszu borokat előállítani, mely kö­rülmény a borfogyasztó közönségre nagy előnynyel és érdekkel bír, de egyúttal gyümölcsözőbbé teszi a sző­lőtermelőknek a telepítésekbe befek­tetett tőkéjét. Az idei évjárás jó minőségéhez hozzájárul még az olasz keverék bo­rok konkurenciájának megszűnte s igy kell, hogy a boraink ára a nagy művelési költségnek és a roppant nagy befektetési tőkének megfelelő- leg annyira emelkedjék, miszerint a szőlőművelés jövedelmező legyen. Az utóbbi években ugyan meg volt a lakosságnak a keresete, mert a sző­lőbirtokos a rossz árak dacára nem hagyhatta cserben a nagy költséggel rekonstruált szőlőit, de jövedelem nem volt a szőlőkből és ennek foly­tán megcsappant a vállalkozási kedv, uj szőlőket ültetni. Mindez most re­mélhetőleg javulni fog, de a hazai borkereskedésnek is igyekezni kell, mindig újabb összekötetéseket keresni a külföldön és oda tiszta jó borokat exportálni. Nevezetesen ajánljuk a Svájcba való kivitelre különös fi­gyelmet fordítani. A sátoraljaújhelyi szőlőhegyek­ben a szüret sok helyen be van már fejezve, ám sok szőlőtermelő kedve­zőbb időre vár, hogy szüretét befe­jezhesse. A tokaji szőlőtermelők szüretére nézve azonban Tokajból már elszo­morítóbb tudósítást vészük. Azonban e panaszok sem annyira a szüretre, mint inkább az árképződésre vonat­koznak s igy a végzárlat majdnem teljesen megnyugtató eredményeket mutat.---------------------------------------1 Kiadótulajdonos: ÉbJerfc Gyula,

Next

/
Thumbnails
Contents