Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)
1904-10-18 / 114. szám
Október 18. ZEMPLÉN 8. oldal. kész házában egy közebéd fejezte be, hol társadalmi életünk sok kiváló tagja volt a házigazda szívesen látott vendége. Itt a házigazda áldomás poharát emelte a pápáért, a királyért, püspökéért, kegyuráért, jóakaró barátaiért és híveiért, majd a járás érdemes főszolgabirája Haraazthy Miklós éltette a házi urat. — Janka Károly ev. ref. lelkész kiváló szónoki képességével pedig hozzájárulván előtte szóló szavaihoz, áldomás poharát szintén a házi űrért emelte. Á vidám társaság kellemes jó hangulatban sokáig maradt együtt. — Esküvő. Kühn Károly József kulturmérnökségi vizmester ma, f. hó 18 án délután esküdött örök hűséget Gávay Margitnak, Gávay József helybeli mozdonyvezető leányának. — Megszurkált iparos-segéd. Az elmúlt vasárnapnak meg van a véres krónikája. A Virág-.és Rákóczy- utca sarkán egy cipészsegód összeszurkálta Sztrahe Árpád eperjesi származású, 37 éves bádogossegédet. A támadás és szurkálás olyan hirtelen történt, hogy a megtámadottnak ideje sem volt magát megvédeni. Vértől borítva szállították éjjel 11 óra tájban a rendőrkapitánysághoz, a hol első segélyben dr. Stern Ármin városi alorvos részesítette. Három helyen, bal és jobb felső karját, jobb oldali combját szúrták meg és mivel az orvos a sebeket veszélyesnek találta, a rendőrkapitányságtól a közkórházba szállították a súlyosan sérült embert. A rendőrség még az éj folyamán megindította a tettes kézrekeritósére a legszélesebb körben a nyomozást. A helyszínén egy kalapot és egy élesre fent, hegyes zsebkést találtak, mely a vérengző, iparos kinézésű fiatal ember tulajdona volt. Ez a bűnjel másnap nyomra is vezette a rendőrséget. Megkönnyitette továbbá a nyomozást a sérült kihallgatása alkalmával tett bemondása is, mely szerint támadója egy 20 évesnek látszó, alacsony termetű fiatal ember volt, aki ruházatáról ítélve az iparos osztályhoz tartozott. A tettest hétfőn délelőtt fogták el Székely Károly cipészsegéd személyében, aki kihallgatása során azt állította, hogy előbb Sztrahe támadta meg őt és ő csak önvédelemből használta kését. Mig a kir. ügyészséghez átkisérik, egyelőre a rendőrkapitányság zárkájában van őrizet alatt. — Nagyobb ékszer tolvajlás. Hel- linger Hani magánzónő évek óta magányosan lakik Homonnán, Kossuth Lajos-utcai saját házában. Nehány héttel azelőtt arra a szomorú tapasztalatra jutott, hogy megtakarított filléreit valaki alaposan dézsmálja, mig végre rájött, hogy éretlen leány- gyermekek az ablakon keresztül járnak be a szobába, sőt tetten is érte őket a lopáson. Állítása szerint, ilyen utón tíOO koronáját elhordták. Most újabban ismét rájött, hogy még „egy valaki“ kereste, mig az ünnepek alatt a templomba járt. Álkulcs segélyével behatolt lakásába s ott mindent átkutatott s szekrényéből ékszereit elemelte. Erre a szomorú valóra csak a lopás után néhány nappal jött rá, amikor egy ókszerdarabot keresett. Jelentőst tett úgy a hatóságnál, mint a csendőrségnél, de úgy a tettesnek, mint a tárgyaknak még a nyoma sem lelhető fel. — Zemplónmegye állategészségügye. Zemplónmegyében a sertésor- báne a bodrogközi, gálszécsi, sátor aljaujhelyi (Barancs, Biste, Csörgő, Felsőregmecz, Kásó, Kolbása, Lad- mócz, Mihályi, Mikóháza, Nagybári, Rudabánya községek) járásokban, a sertésvész a bodrogközi, gálszécsi, homonnai, nagymihályi, szerencsi, sztropkói, tokaji, varannói és sátoraljaújhelyi járásokban (Czóke, Ger- csely, Kisbári, Legenye községek) van elterjedve. A többi állati betegségek szórványosan fordulnak elő. — Halálos szerencsétlenség. Szu- cbár András nagykemenczei téglagyári munkást halálos baleset érte Homonnán. A téglához szükséges földanyag vágásával volt elfoglalva, miközben a meglazult földréteg oly hirtelen és nagymennyiségben zuhant a szerencsétlen emberre, hogy ideje sem volt a leornló föld elől menekülni. Mikor ráakadtak, már nem volt benne élet. — Rejtélyes tolvajlás. Speiser Izidor homonnai terménynagykereskedőt f. hó 11-én éjjel rejtélyes módon megrabolták. A titokzatos rablás a következőkép történt. Á család a rendes időre tért nyugovóra s az ajtókat becsukta. Az üzleti munkások közül senki, még a cseléd sem aludt benn, s mégis sikerült a tolvajnak a szobába jutni és Speiser zsebéből a kasszakulcsokat kilopni, melyekkel átment az első szobába, ahol két felnőtt fia aludt. Itt kinyitotta a hatalmas pénzszekrónyt s abból 2000 ko róna ezüst pénzt, egy dobozból több aranyat, valamint a leánya nevére kiállított postatakarék-betéti könyvet, különféle okmányokkal együtt kilopta és elillant anélkül, hogy valaki bármit észrevett volna. A gyanú a cselédre, aki már 10 évi fegyházat kitöltött és egy alkalmazottra irányult, akiket le is tartóztattak. A terhűkre rótt cselekményt mindketten állhatatosan tagadják. Az alkalmazott is meglopta már egyszer gazdáját. Az összes okmányokat egy rét melletti árokban találták meg. SZÍNHÁZ. ** A kassai színház sorsa. Komjáthy János, kassai színigazgató kérvényt nyújtott be tegnap a kassai szinügyi bizottsághoz, melyben a következő kérelemmel fordul a bizottsághoz : Árra kérem lekötelezettségem teljesen tudatában a mélyen tisztelt bizottságot, hogy ez év julius havában hozott nagybecsű határozatát, melylyel pályázatom eldőltéig a színház ügyében határozatot nem tart szükségesnek — kegyeskedjék november 2-ig kiterjeszteni és megengedni, hogy én a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatásáért pályázatomat beadhassam. Ha pályázatom sikerrel jár, ugyanaz a két színigazgató még rendelkezésre állhat, akik augusztus hó első felében jöhettek volna, t. i. Makó Lajos és Nádassy József. Ha pedig ezek ide jövetele nem volna lehető, akár itteni, akár bennök rejlő okokból: én tudom kötelességemet s akkor kérésem oda módosul, hogy teljes anyagi és erkölcsi felelőségem mellett méltóz- tassanak helyettesemül elfogadni (egyelőre 1 évre) vagy Vidor Dezsőt, a m. kir. operaház rendezőjét, vagy Bartha István mostani helyettesemet, kik hosszú éveken át megelégedésemre vezették ügyeimet. Ezek szerint Komjáthy a legnagyobb valószínűség szerint pályázni fog, ha a szinügyi bizottság abba beleegyezik. És igy tán már a közel jövőben fordulóra válik a kassai s ezek szerint a sátoraljaújhelyi színészet ügye is. IRODALOM. Egykor és most. Együtt ültünk a lugasban, Ránk mosolygott a méla hold . . . Illatos volt a levegő S az est oly szép, oly néma volt. Keblünkben a tavasz ekkor Nyitott egy-két szép virágot. . . S ifjú szivünk e világban Mindent rózsás színben látott. Elbújt a hold ... S mi aj kinkről Félve, némán loptunk mézet, S az égboltnak csillagserge Ránk oly irigykedve nézett. Múlt az idő ... Az eget most Olykor felhők takarják be. Másé a lány — s a csillagok Szánakozva néznek rám le. Csnra Miklós. Aniánó könyve. Aniánét, a finom- lelkű Írónőt lapunk olvasói ismerik már tárcái révén, amelyek nyelvezetük festői volta, a helyzetek pontos, részletes megrajzolása s ügyes meseszövésük által mindenkor maradandó hatást tesznek az olvasóra. Hizelgünk magunknak azzal, hogy Aniánét, — amely Írói álnév alatt tulajdonkép Silbergerné Lőw Róza rejlik — a mi lapunk mutatta be az olvasóközönségnek. És ép ezért kétszeres az örömünk, hogy irói képességei máshol is teljes méltánylást aratnak. Sil- bergernó Lőw Róza most „Egy élet levelekben“ címmel a fővárosban könyvet adott ki, mely a legnagyobb figyelemre, érdeklődésre tarthat számot. Addig is, mig a megjelenő könyvről bírálatot mondanánk, idézzük Rákosi Jeuőnek a „Budapesti Hírlap“ szeptember hó 27-én megjelent számában közölt kritikáját, mely minden szavában elismerése Aniánó irói qua- litásainak. A fentemlitett bírálat teljességében a következőleg hangzik: „Egy élet levelekben. Egy szerény külsejű könyv viseli ezt a címet. Á könyv tartalma egy ortodox zsidó rabbi leányának lelki története. A történet külső kerete sovány: a szent életű és nagylelkű rabbi háza, leányának apja lelki magasságaiba fölemelkedő szive és elméje; leszállása a sablonos zsidó-házasság minden- napiságába kötelességből és szófogadásból, özvegysége utóbb, végül szerelme egy férfiúhoz, akié nem lehet külső körülményeknél fogva. Mind ez elmondva, megfestve eleintén egy jó baráthoz, utóbb magához a szeretett férfiúhoz irt levelekben. Vékony szálakra aggatott sokasága a gondolatoknak, érzelmeknek, benyomásoknak ; de ezek a szálak elmésen vannak szőve és nemes anyagból valók. Az elbeszélés maga, noha szakadatlanul egy tárgy körül forog, igen változatos, gazdag és érdekes. Némely kitérés: mint a zsidóházasság — mikor a leánynak szülei adnak férjet s az ilyen házasélet leírása; vagy apjának apoteózisszerü, ódái megének- lése: plasztikus és megragadó. A raü szerzője magát, a kis regény hőse nevén Aniáné-nak nevezi. Természetesen álnév, amely azonban nem közönséges, figyelemreméltón ez egy könyvvel is bevonult a magyar irodalomba s joga van arra, hogy észre- vétessék. A regény egy nemes tartalmú lélek világának a festése. Nem az, amit analitikus regénynek szokás nevezni. Modern regény, de nem ebben a gyanús értelemben. Modern abban, hogy korával gondolkozik, kora ízlésével bir, kora embereit érti s általuk megérthető. De a régibb, magamagát komolyabban vevő irodalom törvényeit tiszteli és követi, midőn, ámbárhogy nem bonyodalmakban keresi az érdekességet, finom kompozícióban tud elmés elejét, érdekes közepét és megindító, meselezáró végét adni elbeszélésének. Ániáné-1 szereti egy éltesebb ur, a kivel szellemi és lelki rokonságban van, ki magához venné leányának. Ániáné elég okos arra, hogy ily kockázatos vállalatba ne menjen szerelem nélkül, faja szokásai szerint inkább — ideje eljővén — családja kívánságára közönséges házasságot köt, szerelem nélkül, melyben tisztességes, kötelességtudással és erkölcsösei megél férje kora haláláig. Ezután ismerkedik meg egy feleséges emberrel s feltámad mindkettőjükben egy szenvedelmes szerelem. Viharos és gyengéd viszonyok, mely tombol, mikor nem látják egymást s bárány- szelid, ha találkoznak. De előttünk mindig csak a leány szive tengere háborog. A férfi nem lép homloktérbe, őt sem lángolni, sem epedni nem látjuk. Mégis a férfi az, aki egyszer elveszti nyugalmát s le akar térni az eddig megtartott díszes ösvényről s a leány az, aki megtartja erkölcsi világuk épségét. Mikor a férfi özvegygyé lesz, minden késő : az öregség és a halál áll két oldalt mellettük, de szépen, nemesen, az emberi szív diadalával. —ő.“ — Kérelem. Dr Horváth Cyrill akadémiai tanár, Zemplónmegye készülő monographiájának egyik munkatársa a következő kérelem közlésére kérte fel lapunkat: Zemplónmegye készülő mono- graphiája részére az „Irodalom, Tudományosság“ c. rovatot irom. Hogy munkám lehetőleg teljes legyen, tisztelettel kérem a t. megyei származású írókat, hogy összes müveik jegyzékét, a nem zemplénme- gyei születésű, de itt élő vagy itt működő t. írókat, hogy itt irt dolgozataik címeit hozzám (Sárospatak, főiskolai könyvtár) megküldeni szíveskedjenek. Sárospatak, 1904. okt. 8. Dr. Horváth Cirill, akadémiai tanár, könyvtáros. A »Vasárnapi Újság» október 16-iki száma 29 képpel s a következő tartalommal jelent meg : »Lotz Károly (arcképpel s 12 képpel Lotz festményei után és műterméből). Szana Tamástól. — »Haza mentem.« Költemény. Nógrádi Pap Gyulától. — »A fekete fogat.« Elbeszélés. Irta Mikszáth Kálmán. — »A zsarnok szive.« Elbeszélés. Angolból (képekkel). — »A varég,« Regény. Oroszból fordította Ambrozovics Dezső (képekkel). — .Radnóthyné* Kampis János színmüve a Nemzeti Színházban. Szüry Dénes- től. — Vörösmarthy Béla (arcképpel.) — »Szoborleleplezés Rohonczon« (képekkel a királyi pár rohonczi szobrának leleplezéséről.) — »Berzeviczy Albert miniszter Kolozsvárt« (képekkel.) — ,Az osztrák-magyar hajóhad uj tengernagya (gróf Montecuccoli Rudolf arcképével). — »Az országos gyümölcs- kiállitás a Vigadóban« (képekkel.) Kardos Árpádtól. — »A keszthelyi templom restaurálása (képekkel). — Irodalmi ünnep Komáromban (képekkel a Péczely József és Tóth Lőrincz szülőházát megjelölő emléktábla leleplező ünnepélyéről.) — »Lotz Károly halála« — Irodalom és művészet, Közintézetek és Egyletek, Sakkjáték, Képtalány, Egyveleg, rendes heti rovatok. A »Vasárnapi Újság« előfizetési ára negyedévre négy kor. »Politikai Újdonságok«-kai és »Világkróniká«-val együtt hat korona. Megrendelhető a Franklin-Társu- lat kiadóhivatalában. (Budapest, IV. kér., Egyetem-u. 4 sz.) Ugyanitt megrendelhető a .Képes Néplap« a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. KÖZGAZDASÁG. * „Magyar Bortermelők Központi Szövetkezete“ címmel egy, a bortermelők érdekelt szolgáló szövetkezet van alakulóban a fővárosban, melynek alapitó bizottságába a zemplén- megyei szőlőnagybirtokosok közül beválasztattak : Andrássy Sándor gróf (Velejte) Bernáth Béla (Mád) Buja- novics Sándor (T.-Izsóp) Dókus Ernő (Sátoraljaújhely) Dókus Mihály (Sátoraljaújhely) Görgey Gyula (Tállya) Láczay Szabó László (Sárospatak). A szövetkezet egy alapitó üzletrészjegye 1000 korona, rendes üzletrészjegye 200 korona. Aláírások 1904. okt. 31-ig az alapitó bizottsághoz (Budapest V. Gorove-utca 2) küldendők be. A jegyzett összeg 15 havi részletben fizethető le. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. Cs. M. T.-Terebes. Alkalomadtán hozni fogjuk. Kérünk olykor tudósítást Is. S. Gy. T.-Terebes. Köszönjük. Nem közölhető: Kilátások (cikk). Kiadótulajdonos: Éfelfirt- dytils.
