Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)
1904-10-06 / 109. szám
Sátoralja-üjhely, 1304. október 6. 109. (4331.) Sarminckettedik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd. csütörtök is szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ©Atoralja-TJjnely, íötér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó 4 fül., vastagabb betűkkel 8 fill. Nyílttéri) <sn minden garmond sor 80 fii!. POLITIKAI HÍRLAP. ifj. Meczne? Gyula dr. Molnár János dr. Perényi József főszerkesztő. felelős szerkesztő. fómunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, f 5 évre 6 kői negyedévié 3 k ,r. — Egyes szám ára 8 fillér. — ITirdetési díj; Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betiikkcl, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 8 fill. — Állandó hirdetéseknél ár kedvezmény. fi szövetkezeti közgyűlésről. Perbenyik, 19G4. okt. 4. A magyarországi szövetkezetek fejlődésének történetében Per- beuyik fontos szerepet játszik. Az eszme egyik főhadiszállása, hol hazánk északkeleti várme gyéinek szövetkezetei évek óta számolnak be egy-egy esztendei haladásukról. Alkalmunk volt ez idén is meggy őződni arról, hogy a gondosan ápolt csemete törzsében megizmosodva, koronájában megterebélyesedve, sőt ágain a dús gyümölcsöt ígérő virágokkal ékesítve érte meg az évfordulót. Több is történt véle. Az idegen, fejlettebb kultúrájú, közgazdaságilag előkaladottabb nemzetek szakemberei vizsgálták meg egyetemben az országos szövetkezetekkel és dicséretére legyen mondva az eszme buzgó harcosainak — a magyar szövetkezeti ügy fényesen kiállotta a próbát, nyugat nemzeteinek szakértői el- ösmeréssel adóztak annak sikeres propagálásáért. Nagy, nehéz munka volt az uttörés, amelyről fogalmat szerezhetünk gr. Mailáth Józsefnek, a nemrég lefolyt budapesti nemzetközi szövetkezeti kongresszus alkalmából irt munkájából, amely az idegen vendégek iránti figyelemből német, francia és angol nyelven is megjelent. A közöny és az indolentia hínárja, a félreértés és gyakran rossz akarat mesterséges akadályai lépten- nyomon hátráltatták elhaladásában. Hiányzott a fogékonyság a nép széles rétegeiben, amely rendes velejárója a közgazdasági ös- meretekben való hátramaradott- ságnak. A lépésről-lépésre való térhódítás sok türelmet, szívós kitartást, az akaraterő férfias megfeszítését, a gáucs és a gúny ellen való végezettséget kívánt. Szerencsére az eszmének hozzá méltó bajnokai akadtak, akiké az érdem, hogy manapság a magyar szövetkezetek már tényezőkként szerepelhetnek nemzetünk közgazdasági és társadalmi organizmusában. A szövetkezeti ügy ily eredményes kifejlesztése biztató példája a társadalmi tevékenység roppant fontosságának. Buzdító példát mutat és távoli látkört nyit arra nézve, hogy a hangyaszorgalom, a céltudatos kitartás hány égető kérdés sikeres megoldására vezetne, ha olyan önzetlen bajnokai lennének, mint aminők a szövetkezeti eszme vezérei. Pedig mennyi tenni valónk akadna. Es azok közt háuy vau olyan, amit igazán hazafiatlauság halogatnunk. Népünk sok helyütt a koldusbot és a vándorbot között való választásra van utalva. Néhol — a nyelvhatárokon — édes nyelvünk rovására tört be az idegen szó, az ádáz, alattomos ellenség s mi tehetetlenül nézzük a rombolást. Sok helyt az erkölcsi hanyatlás örvénye nyilt meg az iszákosságban, a dologtalan tunyaságban és mi a zsandárol- tahnat keressük ahelyett, hogy emberszeretettel és okossággal keresnék a lassú, de biztos orÄ ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Késői szüret. A „Zemplén“ számára irta: Aniáné. Tárca négy levélben. Okt. 27. Kedves cimbora 1 Kérded mikép töltöm legénységem ? Hát csak úgy, szürke egyformaságban. Hiszen tudod nincs annak fénye, melege, ha csak el nem téved hozzám egy melegítő napsugár, — a Szépkuty Margit még mindig özvegyi hire. Gúnyosan mosolyogsz-e, avagy idegesen rágod bajuszod e dőre álmomon, én mégis álmodom. Vénülő szívvel, deresedő fejjel. Meddő ábránd, hiú képzelődés, bohó vágy, de nem tudod-e, hogy az öregség szerelme bohóbb'a diákénál. Különben még onnan ered, ott dobogott már szivemben a pataki kollégiumban a kurta szoknyás Margitka iránt. Mikor ölembe kapva, ő duzzadt ajkacskáit enyéimre szoritá cuppogva, amit én viszonoztam akkor — nem a bácsi — csókja volt. De hová szálltak gondolataim, képzeleteim ? Mostan újra, mint minden késő őszszel a Hegyaljára hívnak szüretre, hol a szőlő nedve, tüze bennünk újra felpezsdíti vérünket, felvillanyozza a fővárosban elzsibbadt, az élettől petyhüdt, álmos tagjainkat. Hol vig cimborák közt újra ifjodunk. Hegyaljai jó bor, jó cigány, jó asszony mellett visszajön a régi kedvünk, régi csárdásunk és vele régi szerelmünk! Ott légy te is nélkülözhetetlen jó barátom! Aztán civilben jöjj, mert avval az ördöngős egyenruháddal elhódítod tőlem az asszonyok legszeb- bikét. Viszontlátásra a hegyen! Gézád. Okt. 29. Ilmám! Szüretre készülve, te vagy az első, kit nem bírok nélkülözni. Jó atyám megint összehívta a megye szine-javát s fentről szokott gavallérjait, vagyis inkább Margitod gavallérjait. Hidegen hagy valameny- nyi az „öregen“ kívül, kivel fentar- tani a baráti viszonyt, a közömbös modort, a nyugodt temperamentumot, az örökké csendes, testvéri mosolygást nem bírnám, ha Ilmámat nem érezném oldalomon. Most még gyengébb vagyok, mióta atyára örökös faggatással s az ezredes házassági ajánlatával a kétségbeesésbe kerget. vosságot. Ezer meg ezer munkás- kézt láthatnánk el dologgal, tehát a jóllét magvait vethetnők el, ha türelemmel, kitartással fáradoznánk a fogyasztásnak a honi termelésre való következetes irányításában. íme egy része a tenni valókuak, amelyeket a társadalom végezhet el a legsikeresebbeu, a zajtalan, feltűnést nem kereső s a kötelesség teljesítésének tudata által jutalmazott munkásságával. Buzdító példát kell vennünk a szövetkezetekből. Hiszen szövetkeznünk minden emberbaráti, hazafias, közgazdasági, közművelődési cél előmozdítására lehet. Vagyunk hozzá elegen s ha energiánk morzsáit fordítjuk a közérdek előbbre vitelére: diadalmaskodhatunk a pusztító kóron. A külföld társadalmi tevékenysége nem egy néprontó áramlatnak álta sikeresen útját. Tyrolbau például a nép barátjai, lelkészek, tanítók, földbirtokosok az ősi népviselet hanyatlásában — igen helyesen — az erkölcsök hanyatlásának kezdetét látták s egyesültek a népviselet fentartására. A helyi viszonyok s a nép jelleméhez mért eszközökkel, okos rábe- szé éssel, itt ott szelíd nyomással vissza hódították az ősi viseletét s Tyrol népe maradt annak, aki volt. Norvégiában az iszákos- ság romboló kórja pusztított a múlt század elején, melynek nyomán inség, romlás fenyegette a népet. A pálinka hihetetlen megdrágítása, amelylyel a kormány a bajt orvosolni akarta, csak sietette a pusztulást. De a norvég Kijelentem, hogy nem megyek férjhez. Elég volt egyszer engedelmes gyerek módjára férjhez menni szerelem nélkül. Eléggé megszenvedtünk érte mindnyájan. Hagyjon özvegységemben meghalni, ha élni nem engedett szerelmemben. Most ráállna oda adni ahhoz a „vénebb“-hez, kitől akkor tiltott, de most Margitod is vén akaratos! Megállja büszkén szerelem s öröm nélkül, mély gyászban. Szegény, öreg atyám 1 Szeretne boldognak látni mielőtt pihenni tér, de aligha szerezhetjük meg neki ez utolsó örömét. Nem tudom sejti-e, hogy még ég szivemben az általad „örökláng“-nak elnevezett Géza iránti érzelmem, de a neki szóló meghívót — a többiektől elütőleg — „okvetetlenül elvár- lak“-kal toldá meg. Megütődtem rajta és melegség ütött fejemhez. Elég a gondolat, a tudat, hogy jön s oda nyugalmam! Csak megnyugodnék, hogy mire az urak a hegyre érnek, derűs, mosolygós, előzékeny, magyar asszonyt találjanak, ki háziasszonyi tisztébe bujtatja titkos szerelmét, búbánatát. Ki a lemondás fájdalmával baráti kézcsókért, baráti cirógatást ad. Mindezek mellett is örül úgy neked, mint Gézának. Margitod. közszellem a társadalmi eszközük erőteljes alkalmazásával, papjainak, tanítóinak lelkes közreműködésével egy évtizedig alig tartott aktio után, gyökeresen orvosolta a bajt s a norvég ember mintája lett a józan életű, iparkodó embernek. Érdekes, hogy a nemzeti büszkeségre való folytonos hivatkozás is egyik hathatós tényezője volt az észreté- ritésnek. Mit szóljunk a német- országi mértéldetességi egyletek igazán áldásos működéséről? Ha terünk engedné s thémánk: meglepő tanulságokkal szolgálhatnák. Franciaország egyes vidékein a föld népét okos vezetői tartották meg jólétben, egészségben azon módszerek alkalmazásával, amelyek a nép vallásosságának szilárdítását, egyszerű erkölcseit, szokásainak ápolását s a szigorú népiskolázást szolgálták. Példá- kak tudunk arra, hogy züllésnek indult német községeket egy-egy lelkes és igazán hivatásának élő pap mentette meg az anyagi és erkölcsi romlástól s lakóit pontos, munkás, derék emberekké varázsolta át. Bocsánat a hosszas kitérésért, de mi a szövetkezeti eszme eddigi sikerében annak szinte határtalan kiszélesithetését óhajtanók. S mert a derék kezdet rést tört egyrészt a társadalmi tényezők közönyén, másrészt fogékonnyá tette a népet boldogulásának módszere felösmerésében: hazafias és emberbaráti kötelesség a fél utón meg nem állani, hanem megragadni minden eszközt a szöNov. 3 Öreg cimbora! Fájdalommal tölt el — ha ugyan fér még örömtől ujjongó szivembe egyébb — cudar betegséged. Ebadta baja! Mikor én legboldogabb práim élem, te az ágyad nyomod? És nekem azt tűrnöm kell? Mikor egyetlen vágyam, sürgős lelki szükségem baráti kebledre borulni és ott sírni. Nem, kacagni, ujjongni, bolondozni, diákoskodni, szilajkodni s mit tudom én, mit szeretnék örömömben. Hát ez a baráti hűség? Hát nem tudod kötelességed? Mikor én vígan, te szomorún ? Igaz, te semmiről nem tudsz. Magam sem, Isten ucscse 1 Valami csoda történt velem, mi majd hogy elveszi eszemet. Ami kiforgat egészen komoly, becsületes valómból. Bolond vagyok, mint egy diák és gazember, amiért hozzád nem sietek. De nem tudok. Nem, nemi No is csudái kozz. Margit, a szép Szépkuty Margit menyasszonyom! No, mit bámulsz ott bambán? Én még jobban, ha tükröm elé állok, ha szépséges Margitom nézem. El sem hiszem. Azt hiszem a bolondját járom, vagy boszorkányok babonáztak meg ifjúsággal, szerelemmel. De ha Margitom nézem (imádkozom e szót) karjait nyakamon, ajkait ajkamon érzem, akkor tudom, mr i.apmiV mu! yifiw» 4 olílal.
