Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-10-04 / 108. szám

Október 4. habilitáló cikke, melyet a fejetlen szerkesztőség a fejének visszakapása utáni időre ígért leközölni, amit a hirlapirói kötelességen kívül — úgy hisszük — a köteles udvariasság is parancsolt volna. Ám úgy látszik, uzus lett ennél a kellő ellenőrzés nél­kül, hebehurgyán összetákolt s min­dent körültekintés nélkül támadó új­ságnál a müveit körben általánosan elfogadott emberi s az érvényben lévő hirlapirói kötelességek mellőzése. — Az államvasutak reformja. Utóbbi időben ismételten fölmerült az a hir, hogy az államvasutaknál gyö­keres reformokat terveznek. Erre vo­natkozóan most a Keleti Értesítő azt jelenti, hogy gyökeresebb reformot ezidőszerint nem terveznek, mert az egy külön vasúti miniszéterium felállí­tását tenné szükségessé, amire a kor­mány most nem gondol. Az uj terve­zet szerint az üzletvezetőségek szá­mát hárommal szaporítani fogják és az üzletvezetőket bizonyos irányok­ban az eddiginél nagyobb hatáskör­rel fogják felruházni. Az igazgatóságot ezidőszerint nem fogják decentralizálni és lényegesebb személyváltozások sin- esennek tervbe véve. — Meleg ősz. A vénasszonyok nyara csak nem enged a jussából. Ez idén már szinte úgy tetszett, hogy a zord őszi időjárás állandó lesz, de a hűvös napok után kisütött a napsugár s az enyhe meleg szinte leszedi az emberek válláról a korán felvett felöltőket. A hervadás poétikus szépséggel köszöntött be s a termé­szet fönséges panorámájában örömest gyönyörködő lélek nem tudhat be­telni az eléje táruló szingazdag kép­pel. A késői napsugár kicsalja az em­bereket a szabadba, hol miután kiadta életerejét a természet, beállott a her­vadás mélabus ideje. — Gyászhirek. Weinberger Dávid imregi földbirtokos, a központi taka­rékpénztár igazgatósági tagja, vár­megyei bizottsági tag folyó évi szep­tember hó 30-án elhunyt. Az nap délelőtt még Ujhelyben járt, délután pedig imregi kertjében, séta közben rosszul lett és alig vitték lakására, kis idő múlva szivszélhüdés követ­keztében elhunyt. Holt tetemét okt. hó 3-án reggel Ujhelybe szállították és délelőtt 10 órakor temették a sta­tus quo izraelita hitközség templo­mának udvaráról. Temetésén nagy számú rokonságán kívül testületileg képviselve volt számos intézet és jó­tékony egyesület, melyeknek az el­hunyt tevékeny, érdemes tagja volt és igen nagy számú gyászoló közön­ség. A templom udvarán Weisz Kál­mán rabbi és dr. Goldberger Izidor hitszónok mondott az elhunyt fölött megható gyászbeszédet, azután meg­indult a gyászmenet az izr. temetőbe, ahol az elhunyt tetemeit elhantolták. — Weinberger Manóné, helybeli jó- hirü vendéglős neje f. hó 4-én meg­halt Sátoraljaújhelyben. — Szünet az iskolákban. Ma, ő Felsége névünnepe alkalmából a helybeli összes tanintézetekben szü­net volt. — Eljegyzés. Berger Ernő Wid­der Lázár terménykiviteli cég könyve­lője Nagymihályban eljegyezte Glück Irént Tőketerebesen. — A városok. Ha nem lesznek nagyobb zavarok a parlament műkö­désében, akkor még az őszön előkerül a városok törvénye, amelyre a belügy­minisztériumban a nyár folyamán nagyban készültek. A minapában Pá­ria város néhány községtanácsosa járt Budapesten a városi forgalmi beren­dezései tanulmányozása végett. Mi­kor a városházán a polgármestert lá­togatták meg és hallották, hogy Bu­dapesten négyszáz városi képviselő van, csodálkozva mondták, hogy Pá­riában nyolcvan ember is elegendő, hogy a város ügyeit intézze. Mit mondtak volna a jó párisiak, ha Sátoraljaújhelybe jönnek és megtud­ják, hogy itt 141 városatya van, ami egyébként természetesen nem Ujhely külön privilégiuma, hanem a mai rend­1 ZEMPLÉN. szer és törvényes berendezkedés fo­lyománya. Hát bizony sokalták volna a 141 városatyát. Hátha még meg­tudták volna, hogy ennek a kis vá­rosnak nehány gondos atyuskája ezt a magas számot növelni akar­ja 1 .. . De ha a párisiak sokal­ják a mi városatyáink számát, az még nem lényeges. Lényeges el­lenben az, hogy a belügyminiszter is sokalja és a most kidolgozott városi törvény ebben a tekintetben nagyon lényeges reformokat tartalmaz. Á vá­rosi képviselők számának csökkenté­sét feltétlen helyeselni kell. Itt más szempont, mint a közigazgatás mene­tének gyorsítása, javítása, tekintetbe nem jöhet. Ugyancsak rendezni kell a virilisták dolgát. 65 virilista képvi­selő sok. Á városi tanács egybeállí­tása is lényeges módosításban fog részesülni. A legközelebbi jövő a váro­sokra nézve rendkívül fontos korsza­kot fog képezni. — A magyar nyelvet terjesztő egyesület közgyűlése. A „magyar nyel­vet és népnevelést Zemplénvármegyé- ben terjesztő egyesület“ f. hó 10-én d. u. 2 órakor a vármegyeháza kis­termében évi rendes közgyűlést tart. — A katonák uj éve. Októbernek első napjai igen nagy jelentőségük ka- tonáéknál. Most rukkolnak be az újoncok, hogy aztán két-három esz­tendeig a császárt szolgálják. Hej, sok fehér kendő lobog ilyenkor a szép szál legények után, akik büsz­kén néznek ugyan a komisz élet elébe, de azért maguk is nehezen hiszik el, a mivel a szabadságolt öreg katonák vigasztalják őket, hogy „Nem a vi­lág az a három esztendő.“ — Allatfelhajtásos vásár. Az ok­tóber havi állatfelhajtásos vásárt ma tartották meg városunkban. A vásár olyan volt, mint egy népesebb heti vásár, azzal a különbséggel, hogy a hecskei vásártérre számos szarvas- marhát, lovat és sertést is föl haj­tottak. — Yasuti bejárás. A m. kir. ke­reskedelmi miniszter Kober Simon budapesti lakos kérelmére a m. kir. államvasutak Bánócz állomásától De- regnyőn át a m. államvasutak Ung- vár állomásáig tervezett helyi érdekű vasút közigazgatási bejárását Bene György m. kir. államvasuti főfelügyelő vezetése alatt elrendelte s a bejárás sorrendjét a következőképen állapí­totta meg. 1904. okt. 18-án d. e. 9 órakor Málcza község házánál a zem- plénvármegyei Bánócz, Lazony, Be- rettő, Falkus, Kácsánd, Márk, Málcza, Nagy- és Kiscsép és Gatály közsé­gekre nézve, 1904. október 19-én d‘ e. 8 órakor Deregnyő községházánál a zemplénmegyei Hegyi, Deregnyő, Dubróka és Buttka községre nézve. Nagykapos községházánál az ungme- gyei Vaján, Csicser, Mokcsa, Kiska- pos, Nagykapos, Csepely, Kelecseny Veskócz, Vajkóez, Mátyóez, Dobó- ruszka és Palló községekre nézve s végül 1904. okt. 21-én Ungváron a vármegyeházán, az ungmegyei Bátfa, Sislócz, Botfalva, Tarnócz, Őrdarma, Konczháza, Minaj, Darócz és Gerény községekre nézve. — Közösök szemléje. A cs. és kir. közöshadsereg állományába tar­tozó tartalékos és póttartalékos kato­nák ez idei szemléje — mint értesü­lünk — november hó 5-én s 6-án fog a rendőrkapitányi hivatal udvarán megtartatni. — E hirrel kapcsolatban megemlítjük, hogy a honvédek szem­léje folyó hó 3. és 4-én tartatott meg Neubauer Emil százados jelenlété­ben, — a népfölkelő kötelesek szem­léjét pedig október hó 5. és 6-án tartja ugyancsak a rendőrkapitányi hivatal udvarán Danek Leó honvéd­százados. — Elvi határozat az építő ipa­rosok alkalmazottainak, az ipartestü­leti betegs. pénztárnáli bejelentése tárgyában. A kereskedelmi miniszter 1904. évi julius hó 10-én kelt 31.273 számú rendeletében kijelentette, hogy nem helyeselheti azt a íél fogást, melyszerint az építő iparosok alkal­mazottaikat — beleértve a napszámo­sokat is — a kerületi pénztárnál tar­toznak bejelenteni, mert az építőipa­rosok mint képesítéshez kötött ipar­ággal foglalkozók, az alkalmazottak számára való tekintet nélkül gyáro­soknak nem minősíthetők s igy az ipartestületnek kötelezett tagjai, miért is alkalmazottjaik az ipartestületi be- tegsegélyző pénztárnál jelentendők be. — A jótékony estély utóhangjai. Annak a mulatságnak, — melyet Zemplénvármegye a tüzkárosultak fel- segélyezésére rendezett — úgy erköl­csi, mint anyagi sikere kétségtelen. Ennek a káprázatos és szerfelette in- pozáns, jótékony estének a fényessé­gét a Fm. H. elhomályosítani igyek­szik. Egyik cikkében, melyben ezt Írja: „Ez a merénylet“ éket vágott (? ?) az esti ünnepély közönségén (??) (Vájjon ki gyárthatta ezt a mondatot ?) mert a távollétükkel tüntetők nagyon is éreztették a szemlélőkkel, hogy azt a mulatságot nem az egész Zemplénvármegye közönsége ren­dezte.“ A másik helyen ezt írja: „(az estély) nagyarányaival, nagyszerű si­kerességével méltán meglepte a nagy­számú közönséget“ „a rendezőket is meglepte az egész estély (?) várako­záson felüli sikere“ stb. A Fm. H.- nak tehát az estélyről is kétféle vé­leménye van. Azaz a Fm. H. újból következetes. — Teherkönnyités a katonaság­nál. Régi panasz, hogy a katonáknak gyakorlat, különösen háború esetén nagy terheket kell magukkal vinniök. Most ennek megszüntetése végett a lövő készlet súlyát csökkentik és egyéb módokat is keresnek a teher- könnyitésre. — Szinielőadás. A homonnai ke­reskedő és iparos ifjúság október hó 8-án műkedvelői szinielőadást rendez, táncmulatsággal egybekötve. Ez alka­lommal „A falu rossza“ kerül színre, melyre az előkészületek javában foly­nak. A derék ifjak és kisasszonyok vasszorgalommal tanulják szerepei­ket, és a próbák után Ítélve remekül fog sikerülni. A tiszta jövedelem egy ál­taluk alakítandó „Önképzőkör“ javára fog fordittatni. — Chrysanthemum-kiállitás Te­mesváron. A nagy kertbarát, József főherceg védnöksége alatt működő „Országos magyar kertészeti egye­sület“ a folyó évben, november hó 12., 13. és 14-én Temesvárott, a ma­gyar kertmüipar fészkében Chrysan- themum-kiállitást rendez, mely az ed­digi Chrysathemum-kiállitásoknál már azért is jelesebbnek Ígérkezik, mivel ennek a főrendezője, Mühle Árpád akinek az országban minden évben a legszebb és legnagyobb Chrysanthe­mum virágai vannak. IRODALOM. Megingott hittel. Lelkem raegeste a csalódás. Hitem, bizalmam elveszett, Es arra, akiben csalódtam Még neheztelni sem merek . , . Szivemre súlyos gond húzódott És nincs egyetlen zokszavam Lelkemből felzokog a bánat, De zokogása hangtalan . . . Szeretném porba eltapodni Ki megmérgezte éj-napom, Ah! de oly igen gyáva lettem S oly lankatag már két karom... Szeretném azt, kiben csalódtam Megvetésemnek adni át . . . Ah! de miért bolond a szivem Hogy neki mindent megbocsát... ? Zajoughy Elemér. A külföldi sajtó Budapesten. A bécsi sajtókongresszusnak mintegy 120 tagja tudvalevőleg felrándult Bu­dapestre s ezek közül csak fele uta­zott el harmadnap, a másik fele, szám- szerint 64 francia, angol, amarikai, orosz, német olasz, spanyol, svéd, dán, norvég és belga újságíró még most is Budapesten időzik, tanulmányozni 3. oldd. a magyar élet és művelődést, melv nekik eddig meglehetősen ismeretlen terület volt. Egész vasárnap a budai hegyeket járták be. esténkint a szín­házakat nézik sorra és az elragadta­tás hangján beszélnek mindenről. Legjobban meglepte azonban őket az Akadémia, az egyetem, a múzeumok, szóval a tudományos és irodalmi in­tézmények. Ma sorba járták a szer­kesztőségeket és konstatálták, hogy a magyar napi sajtó a fejlődésnek oly magas fokán áll, mint bármely kül­földi nagy nemzeté. Az összes ma­gyar lapok közül különösen egy kö­tötte le figyelmüket, amelynek óriás körforgó gépei előtt tisztelettel hajol­tak meg kijelentvén, hogy a látvány, amit ezek mukaközben nyújtanak, valódi amerikai jellegű. Még nagyobb volt csodálkozásuk, mikor a lap egész személyzete előttük láthatóvá lett. Harminckét munkatárs, köztük szá­mos országos nevű férfiú, akik éppen jelenvoltak s a külföldi vendégeket fogadták, a szedőteremben 40 szedő, az óriási gépteremben 22 gépmester, tömöntő, formahordó és gyakornok, a kiadóhivatalban 26 hivatalnok, köny­velő, írnok és ügynök, a szétküldő hi­vatalban pedig 80 alkalmazott, kihordó és elárusító, összesen 200 azaz két­száz alkalmazott, nem számítva a mintegy ugyanennyire menő külön munkatársakat. Ily óriási létszámú személyzetet csak egyetlen egy lapnál találunk Magyarországon — szólt tár­saihoz Schmidt Jakab, az angol kül­dött — jegyezzük fel uraim magunk­nak e lap címét és nyomtassuk ki a saját újságainkban. És a külföldi új­ságírók sorban feljegyezték azt is, hogy ezt a páratlan lapot, melyet Egyetértés-nek neveznek, egy negyed­évre 7, azaz hét koronáért adják a Vármegye-utca 11. szám alatti kiadó- hivatalban. A legolcsóbb folyóirat s a mel­lett a legtartalmasabb kétségkívül az „Érdekes Könyvtár.“ Előfizetési ára negyedévre csekély egy korona. Tar­talmaz kitűnő elbeszéléseket, pompás novellákat, humoreszkeket, örökbecsű költeményeket, ismeretterjesztő apró­ságokat és rejtvényeket, melyeknek megfejtői mind, kivétel nélkül, könyv- jutalmat nyernek. Mutatváuyfüzetet kívánatra ingyen és bérmentve küld bárkinek az „Érdekes Könyvtár“ ki- adóhivatala, Budapest, V., Kálmán- utca 2. ________________________ IPAR ÉS KERESKEDELEM. Nagymennyiségű erdei faeladás. Gróf Lónyay Elemér uradalmaiban mintegy 80.000 korona értékű fenálló tölgy, szil, kőris és gyertyánfa kerül eladásra, mely körülményre felhívjuk az érdekelt fakereskedők figyelmét. Uj fogyasztási szövetkezet. Őrös zemplénmegyei községben — mint lapunknak Írják — őrösi fogyasztási és értékesítő szövetkezet címmel uj fogyasztási szövetkezet létesült. NYÍLT TÉR*r Mindazoknak, a kik ben­nünket, fájdalomtól lesújtott és megtört szülőket drága, for­rón szeretett gyermekünk el­halálozása alkalmából részvét­iratukkal felkerestek, ezúton mondunk hálatelj es köszönetét. Zinner Henrik és neje. *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerk. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. B. L. Bpest. Sajnos, nem közölhetjük le. G. Erdőhorváti. Mivel nem zempléni ér­dekű — mellőznünk kellett. S. R. A.-Halmaj. Karácsonykor csak ün­nepi mellékletet adunk. Ebbe kérünk majd szépen egy alkalmi novellát. Üdvözlet. Kiadótulajdonos: Éhlert Oyul».

Next

/
Thumbnails
Contents