Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-10-01 / 107. szám

4. old.il.

ZEMPLÉN

Október 1.

gyűlt értekezleti tagokat és kifejti, mily fontos célt akar szolgálni a takta- közi érdekeltek támogatásával az alsó szabolcsi Tisza ármentesitési főtársulat a Takta szabályozásával, mely után az ügynek ismertetésére Dienes Barnát kéri föl. Dienes 1846-ból indul ki. Kifejti a társulat áldásos működését a Tisza szabályozásával. Visszapillant a Takta szabályozás eszméjére és annak alakulására a maiidéig. 68 község érdeke gyanánt mutatta be a fontos tervet és mint létérdeket ajánlotta elfogadásra a Takta mentén levő patakok, tavak és tócsák lecsapolása által holdanként 1 kor. 20 fillérbe kerülő propozicióját. Báró Harkányi megbízottja az ajánlattal szemben az egyezség szerinti alkut látná célirányosabbnak. Amennyiben azonban a nagyobb birtokosok és érdekeltek nincsenek jelen: kéri az értekezletet a határozat hozatal elodázására. Zitás István csatlakozó véleményének kinyilvánítása után Dienes válaszolt az ellenajánlatra, a törvényre hivatkozva, mely nem engedi meg a társulatnak a végérvényes egyezségkötést. Végül is az értekezlet kimondotta, hogy az előterjesztésekhez elvben hozzájárul s végleges szövegezésre a jövő ülést állapították meg határidőül.

— Névmagyarosítás. Dr. Rosenberg Bernát sátoraljaújhelyi orvos nevét belügyminiszteri engedélylyel Roboz-ra vátoztatta.

— A felső-bodrogi vizsz. társulat közgyűlése. A felső-bodrogi vizsza- bályozó társulat f. évi október hó 12-én d. u. 2 órakor Tőketerebesen saját helyiségében tartja rendes évi közgyűlését. Az ülés tárgyai a következők : 1. Az igazgató-választmány jelentése. 2. Az 1903. évi számadást megvizsgált bizottság jelentése és ennek alapján igazgató-mérnök és pénztárnoknak a felmentvény megadása.

3. Áz 1904. évi számadás megvizsgálásához 3 tagú bizottság választása.

4. A bizottságilag átdolgozott alap gátvédelmi-, szolgálati- és kezelési szabályzatainak megállapítása. 5. Egy gátőri állomásnak Var.-Csemernyére való rendszeresítése. 6. Az 1905. évi költségvetés megállapítása. 7. Igazgató-mérnöki jelentés az 1903. és 1904. évben végzett betonfal felülvizsgálata és liquidatiója tárgyában. 8. Netaláni indítványok.

— Egy kis csillagászat. Ma szombaton kezdődik október, az őszhó, vagy más néven Mindszent hava. Októberben a nappalok mindvégig rövidülnek s mig 1-én a nap hossza 13 óra 39 perc, a hó végéig 1 óra 43 perccel fogy. 23-án este 9 óra 24 perccel lép a nap a bököly jegyébe. Hold utolsó negyede 2-án d. u. 2 óra 25 perckor, ujhold 9-én reggel 6 óra 25 perckor, első negyed 16-án reggel 6 óra 54 perckor, holdtölte 24-én este 11 óra 56 perckor. Hold a földközelben 8-án reggel 7 órakor, a földtávolban 20-án délután 3 órakor. Októberben az időjárás Herschel jóslása szerint 1—9-ig esős, hűvös ; 9—16-ig gyakori eső; 16—24-ig szép idő, a hó végén hideg napok.

— 150 szolgálati ló elárverezése. Folyó évi október hó 3. és 4-én reggel 8 órától kezdve a kassai 6-ik vonatosztály részéről mintegy 150 kimustrált szolgálati ló fog Kassán, az állatvásártéren (a közvágóhíd közelében) a legtöbbet Ígérőnek árverés utján eladatni.

— Ásszonyhűség és a bicska. Vasárnap reggel egy kupica pálinkára betért Orosz János, tőle elválaszthatatlan barátjával Novak Mihálylyal Stern Mátvásnó szerencsi pálinkás korcsmájába. Áz első kupicát követte a második, ezt meg a harmadik, a harmadikat pedig a nyelv megoldása.

— Jancsi, te! miért nem vigyázol jobban a feleségedre ? szólt Novák Oroszhoz.

— Miért, Miska ? Tán csak nem gondolod, hogy megcsal?

— Nem csak gondolom, de tudom, hogy úgy van.

Orosz Jánost e kijelentés elvaki- totta. Csizmaszárához kapott s a következő pillanatban markolatig döfte kését Novák Mihály mellébe. Eszméletlen állapotban szállították a cukorgyári kórházba. Sérülése veszélyes. Lehet azonban, hogy kiheveri.

— A sátoraljaújhelyi kerületi be- tegsegélyzö pénztár f. hó 2-án délután 2 órakor igazgatósági ülést tart, melynek tárgya: Az ipartestületi betegpénztár felállítása, illetőleg a taglétszám apadása folytán teendő újabb intézkedések.

—- A kasszabetörök útban vannak.

Áz ungvári rendőrség szept. 27-én délután táviratilag értesítette a nagy- mihályi elöljáróságot, hogy kasszabetörők készülnek Nagymihályba, ahol a pénzintézeteket akarják megdézsmálni. A távirat legszélesebb körökben lett nyilvánosságra hozva és mindenütt megtették a szükséges intézkedéseket, hogy a betörők céljaikat el ne érhessék. Á pénzintézeteket, az adó- és postahivatalt őriztették és több magánháznál szintén felügyelet alá helyezték a bejárásokat. Sokan tréfának vették a dolgot, pedig négy évvel ezelőtt is előre jeleztek kasszabetörést s később csakugyan betörtek a Kereskedelmi és Hitelbankba.

— Fütik a vonatokat. Áz időjárásnak ez a gyors változása annyira lehütötte a levegőt, hogy az államvasutak igazgatósága szükségét látta annak, hogy a vonatok fűtését elrendelje. Rendes körülmények közt a vonatok általános és rendszeres fűtését csak október második felében szokták megkezdeni, az idén azonban már mostantól kezdve fütve járnak a vonatok. Egyelőre azonban csak az éjjeli vonatoknál fütik a kocsikat.

— Halálozás. Lapunk zártakor részvéttel értesülünk, hogy Tauber Hugóné tiz napig tartó súlyos szenvedés után ma, f. hó 1-én Vágujhelyen meghalt. Az elhunyt fiatal asszony halálhírét, ki Zinner Henrik helybeli birtokos, polgári takarékpénztári- és izr. hitközségi elnök leánya, általános részvéttel fogadták Ujhelyben.

— A „Budapesti Értesítő Iroda*, zemplénvármegyei vezérképviselőségét Czagány Ferenc vette át f. hó elsejével. Az iroda a m. kir. keres-; kedelmi miniszter által hatóságilag engedélyezett s magántudakozó, informáló, pénzbehajtási, katonai, honossági, közigazgatási ügyekkel foglalkozik.

IRODALOM.

A képtárban.

A képtár fényes csarnokában Kisértelek, boldog-vidáman . . .

Itt egy Rubens, ott Raffaelló . . . Megannyi művész alkotás.

S engem más lelkesite, más:

Hogy melletted haladni oly jó.

Lelkemnek minden bűvös álmát, Költészetem ezer virágát Elédbe szórtam, sok-sok évig I Dalba öntöttem bánatom Kerestem, ami hozzád von, Rokonszivek ezt tán megérzik.

S most, évek múlva megtaláltam A képtár fényes csarnokában Lelkűnknek benső kapcsolását.

Áz örök szép és jó, igaz Á művészet világa az,

Minek éreztük szent varázsát.

Á lét ezernyi durvasága Nem dönt le bennünket a sárba, Büszkén szárnyal két szív előre... Lelkünk csillagokat keres Ott a dicsőség kétszeres . . .

Ott látni: e világ mi dőre.

Amit szivem bus dalba olvaszt Mi nappal éget, éjjel sorvaszt Szivedben lágy színekre válik.

S egymástól bár messze vagyunk Együtt, karöltve haladunk Az Isten fényes trónusáig.

Kremmer Dezső.

Szeptember Vé£én . ..

— Részlet e költeményt méltató munkából. —

— szept. 30.

Ilyenkor, mikor a Outtin sziklaormára az első, hideg hólepel vonó- dik, mig lenn Költő völgyében a díszes pártáju virágok ringatják fejüket és még minden él, virul, mit éltető sugarával táplált a nyár: megújul a szemlélő előtt a nagy költő dalba rótt látomása:

,Móg nyílnak a völgyben a kerti virágok,

Még zöldéi a nyárfa az ablak előtt,

De látod amottau a téli világot ?

Már hó takará el a bérei tetőt*.

Petőfi Sándor e költeményét tudvalevőleg Költőn irta gróf Teleki Sándor kastélyában, ahová 1847. szeptemberének 9-ik napján vonult ifjú feleségével, Szendrey Júliával.

A költő lelkében talán a kastély egyik szobájából, vagy a park keleti szélén emelkedő magaslatról látható gyönyörű természeti panoráma érlelt meg oly benyomást, amely odatapadva költi szive érzékeny, a benyomások iránt fogékony lemezéhez : egy dalba olvadt: a Szeptember végén cimü költemény édes-bús, melancho- likus hangulatába.

Petőfi e gyönyörű költeményének a Nemzeti Muzeum-ban őrzött eredeti kéziratán az első strófa egy vonalnyi igazítást, javítást sem mutat. Csupán a vers második szakában látszik két törlés.

Az első a vers második szakának második sorában van, ott egészen tisztán kivehető, hogy a kedvesem szó van hitvesem szóra átalakítva. A második törlés e szak harmadik sorának kezdetén van. E helyett: „mig most fejedet kebelemre tevéd le“, a költő ez uj szóváltozást szúrta be: „ki most fejedet . . , stb.“

A harmadik szak hetedik sorában pedig „S szivem sebeit bekötözni, ki téged“ sor helyett: „S e szív sebeit bekötözni, ki téged“ sor van iktatva.

Képzeletünk segélyével még a hangulatot s részlegesen a lelki állapotot is megújíthatjuk, melynek behatása nyomán e vers keletkezett.

Ha elképzeljük a költőt, amint ifjú nejével a Teleki kastély parkjának keleti részén emelkedő somfa alatt ül s a még pompázó, buja természeti szépségekben gyönyörködik, amig távolban a Guttin már hófedette sziklaorma borong le a közelgő tél hírnökeként, ha elképzeljük a nagy költő lelkiállapotát, kinek szivét a hatalmasan nagy és ép ezért a jövő esélyeit aggódva vizsgáló szerelem s az elmúlás sejtelme tölti el: körülbelül megelevenítettük azt a hangulatot, mely állcnei a Szeptember végén egészét.

És ha ezek után feltámad bennünk az önkénytelenül jött kérdés: miért is olyan szép hát eme költemény? — mindjárt kijegecesedik bennünk a kérdést követő eme válasz is: azért, mert a természet és egy szerető szív sejtelmének csodálatos párhuzama, erőltetlen összhangzása ez, olyan mint két egyenlően hangolt hangvilla zöngése : egybeolvadó és szinazon hanghullámzatu. S ha elgondoljuk, hogy eme sejtelem, a költő eme jóslatszerü verse nagyon hamar valóra vállott: előttünk áll, hogy e vers keletkezésének időpontja valóban az igaz ihletések perce volt, az a perc, mikor a költő jós lesz és meglátja, a mit a sors jövőjébe sző.

Kétségtelen, hogy a poezisteli- tett, gyönyörű hangulat-költeménynek az abban foglalt sejtelmek beteljesedése adja meg a poent-t. Ez avatja egy olyan álomlátássá, amit szóról szóról beigazolt a jövő. És

ezért oly közvetlen, ezért oly megragadó a hatása, ez okból kapja meg szivünket szinte vehemens erővel mindegyik sora.

Nem merész a következtetés, ha ebből magyarázzuk a Szendrey Julia iránt elterjedt általános unsympathiát is, aki a költő halála után szinte sietve „dobta el az özvegyi fátyolt, „könnyeden elfeledve hívét“, „kit rábírt egy ifjú szerelme“, hogy elhagyja a régi nevet, a Petőfi Sándor nevét, ki feleségét sírjában is „még akkor is, ott is, örökre“ szereti.

Olvasva, ismerve e költeményt, önkénytelenül is súlyosabb mérlegelés és szigorúbb bírálat alá vesszük a hitves hütelenségét, kit annyira szeretett, hogy ha rászorul is felesége eldobott özvegyi fátyolára, hogy a sírban szivének sebeit azzal bekötözze, hűtlensége miatt egyetlen zokszót, fenyegetést, panaszhangot se sir el. De maga a költemény teljes egészében mégis egy fenséges, megrázó panasz, amelyen elömlő, látszólagos nyugodtság ellenére is szinte kiáltozni halljuk a sorokból a méltatlankodást a hűtlenség felett, melyet az ő nagy szerelme meg nem érdemelt. A beteljesült látomások igézete ejt tehát rabul e költemény olvasásakor, mert szinte érezzük a költő megmart szivének tehetetlen vergődését a hantok alatt: büntetést keressünk, mely- lyel e vergődés előidézőjét sújtsuk s igy csoda-e, ha Szendrey Júliára téved gondolatunk hibáztatva tettét, melyet hibáztatni csak az ad jogot, hogy Petőfi minden érzésével, idegszálával, örömével és bánatával a mienk is.

Ilyenkor elfeledjük Petőfinét, az anyát, kit a körülmények gondolkozásra időt sem adó ereje késztetett oltalmat és támaszt szerezni magának és gyermekének minél előbb.

Az említettek mellett különös figyelmet érdemel Petőfi e költeménye a hang szokatlanságánál fogva is. Tudjuk, hogy Petőfi Sándor 1847 szeptember 9-edikétől október 29-ikéig volt Koltó vendége. Ezen idő alatt mintegy 30—40 költeményt irt s ezek mindegyike a boldogság egész tengerét sejteti velünk, egy gyönyörű szerelmi történet kis töredékei azok, melyekből következtetést vonhatunk a szerelmi érzés határtalanságára. Egy romantikus költői szerelem megvalósításának édene volt a koltói magány s az ott keletkezett dalok mindegyike szerelemtől, boldogságtól sugározó. A Szeptember végén hangulata azonban már kiválik a boldogság dalainak gyöngysorából s azt mutatja, hogy a költő szerelmes szivéhez odaférkőzött valami bántó kétely. Átlengi e költeményt valami mélabú, fásultság s ki tudja, hogy a betelt gyönyöröket követő spleen-e ez, vagy más, mélyebben fekvő lelki ok szüli a hang szokatlanságát.

Mert, ha képzeletünk meg is tudja eleveníteni a költő akkori hangulatát — mint fentebb irtuk is — a bánatnak, a mélabúnak a sorokból ki-kizengő szavát más lelkiállapot alakítja, azt a szív retortája szűri át egyénivé, sajátossá, s igy ugyanabba a hangulatba, melyben a költő volt, magunkat beleringatni, beleerőszakol- mi nem leszünk teljesen képesek. Azért irtuk fentebb, hogy e megele- venités csak részleges, csak silho- uettejében ugyanegy a másikkal, de részleteiben még sem az s nem födi egymást egészen.

Úgy cseng ki e költemény a koltói termékek örökre saóp szerelmi dalaiból, mint valami bús, szinte halálosan szomorú tremolo...-tb.

Az „Adalékok Zemplénvármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak 1904. évi, egyszersmind a X. évfolyamnak szeptemberi füzete a következő tartalommal jelent meg: 1. Kun Erzsébet királyné rendelete 1273-ból. (Fakszimilével) Bemutatja: Dongó Gy. Géza. — 2. Egy magyar,, reappellata“