Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-09-29 / 106. szám

2. oldal

ZEMPLÉN.

Szeptember 29.

Jótékony estély a megyebeli tüzkárosnltak javára— Megtartották f. hó 28-án a sátoraljaújhelyi városi színházban. —

— Saját tudósítónktól. —

— szept. 29,

(np.) Mikor e sorokat papírra vetjük, még intenziven élnek lelkűnkben egy feledhetetlen, vará- zsos este impressziói. Fényes volt az az estély, szinte vakítóan fényes, de abba a ragyogó, káprázatos miliőbe a jótékonyság Géniusza öntött ragyogást s mindenki mélyen megindulva, elfogódva szemlélhette, hogy mint sietnek Zemplén- vármegye lélekre nagy s nemes urai és úrnői, hogy letegyék a jótékonyság oltárára a köteles áldozatot.

Elgondoltuk, hogy az az elemi csapás, — mely Zemplénmegye annyi községét sújtotta e nyáron nyomorral, kétségbeeséssel: ime egyúttal egy ilyen színes este előidézője lett, melyben egy igazán fenséges eclait folyt le előttünk, a nemes, áldozatkész s a jótékonyság gyakorlásában királyi szivek versenye.

A tegnap este rendezett jótékony estély felett igazán nem futhat végig a szokott sablonnal az újságírói toll, mert mi úgy találjuk, hogy Zemplénvármegye e jótékonysági estélyének lefolyásáról Írva, nagyon színtelen és bántó volna olyan keret, melybe a megtörtént dolgokról újságnál rendszerint referálni szokásos.

Oltárrá avatta a tegnapi estély a színházat, ahol nem közönség és műkedvelők voltak, de az emberbaráti érzés és könyörület papnői, papjai s a hívők buzgó, nemes tusákra kélt, egész serege.

Egy gyönyörűséges lovagtorna volt ez, hol emberek állottak szembe a beköszöntő nyomorral, a kétségbeeséssel és felfakadó könyek- kel, hogy az áldozati oltárra tett fillérekkel megtörni igyekezzenek a lappangó nyomor erejét s újra mosolyt varázsoljanak a redők szántotta arcokra s örömkönyekké varázsolják át a nyomorgók szeis, nevelte, gyarapította, egyikében ama kerteknek, amelyeket az ajándékozóktól licitáltatott el.

Gyűjtött, nem csak pénzt, nem volt kincssóvár ember, ,csak gyűjteni szeretett, mint a méh. És eszébe sem jutott, hogy mást megakadályozzon, a kinek ilyen tiszteletreméltó pasz- sziója akadt. Ellenkezőleg, mindig utalt a palota homlokzatának díszére. Legyenek olyanok, legyen mindenki olyan. Ezt mondotta, amikor beíratta a betéteket. Erről beszélt, ha kölcsönt adott, ha vissza utasított egy váltót, ezzel vigaztalta azokat, akik a tizenegy százalékra növekedett kamatláb ellen békétlenkedtek.

— Hja, gyüjtenük kell, gyűjtsön maga is, takarítson és tegye be hozzánk, legyen olyan mint a . . .

Egy bizonyos idő múltán már annyira rá járt a szája kedves szavára, hogy amikor más izét mondott, 6 akkor is csak a méhet emlegette. Tanulmányozta is kedves állatjait, és életmódjukból mindenre volt hasonlata. Amikor az uj palota megvett egy egész házsort künn a hostyán leginkább a mester emberek városrészéből és sírva, szitkozódva, fenyege- tődzve járultak elébe bognárok csizmadiák, kötél verők: elhallgattatta őket egy erőszakos, de néha különös poé- tikus hasonlattal a köpük világából.

(Vége köv.)

mében a már felgyűlt bánatköny- nyeket.

Ismételjük: hogy nem a száraz, az események felett gyorsan elfutó újságírói toll méltó a tegnap lefolyt estély leírására, hanem egy szingazdag költői penna, mely a szavak csodálatos hatalmával játszani képes, s nem az ujságha- sábok méltók ez est történetének megrögzítésére, hanem a jótékonyság eltéphetlen könyvének legragyogóbb lapjai.

Igazán egy álomregény álomfejezete volt ez estély s Zemplénvármegye elegáns világa, élén gróf Hadik Béla főispánnal, mint az estély védnökével és Dókus Gyula alispánnal, mint az est elnökével egy örökre dicső, misziót betöltő akció harcosai voltak, s a jótettek nyomán fakadó hálában, a nemes szivek elismerő szavában kell, hogy találják gyümölcsét fáradozásaiknak, de — úgy tudjuk — sokkal szebb, dicsőbb és maradandóbb emléke lesz a kezdeményezők és dr. Hor- nyay Bélával, a rendező bizottság fáradhatlan elnökével élén a rendezőség fáradozásának, a tönkrejutottak, s szenvedők szemeiből kitörült könyek özöne.

A fényes erkölcsi siker mellett az anyagi siker váltja be ez estélyhez fűzött reményeket s az események krónikása végigfutva az estély által szolgált fenkölt célon: mindjárt látni fogja, hogy itt egy szerencsés eszme szerencsés megvalósításával áll szemben, s hogy a jól tervezett és végrehajtott jótékonysági akció létrehozói, élükön gróf Hadik Béla védnökkel igaz lelki gyönyörűségüket lelhetik a kivívott diadalban.

Kötelességét mindenki hűen teljesítette s a jó ügyhöz méltó buzgalommal igyekezett minden egyes beállani a kiirt cél szolgálatába : segíteni Zemplénvármegye nyomorba jutott tűzkárosultain.

Az estély részletes tudósítása a következő:

Zemplénvármegye közönsége gróf Hadik Béla főispán védnöksége és Dókus Gyula alispán elnöklósével f. hó 28-án a városi színházban a vármegyei tüzkárosultak segélyezésére bazár, mulattató előadás, kisorsolás és táncmulatsággal egybekötött estélyt rendezett.

Az a kétségbeejtő nyomor ugyanis, mely a vármegye tüzkárosultait sújtotta: egy nagyarányú jótékonysági akció megindítására ösztönözte a vármegye közönségét annál is inkább, mert a felsegitést célzó, másirányu akciók nem vezettek kielégítő eredményre. Ez indította a vármegye közönségét arra, hogy egy ily irányú estély rendezésével elősegítse az adakozást s egy jótékony estély remélhetőleg impozáns, tiszta jövedelmével igyekezzen segíteni a megyebeli tüzkárosultak vigasztalan helyzetén.

S a folyó hó 28-án rendezett estély minden tekintetben beváltotta a reményeket: az erkölcsi siker párosult az anyagi sikerrel s igaz örömmel regisztrálhatjuk a megindított ak ■ ció teljes sikerét és diadalát.

Maga az estély felette gazdag volt színekben s az azon rendezett előadások mindegyike egy-egy csillogóan szép szeme volt annak a gyöngysornak, mely ez estély magas nívójú műsorát alkotta.

A városi színház terme, páholysorai ez alkalommal megteltek Zemplénvármegye legelitebb közönségével hogy a jótékonyság ügyének szolgálata mellett, a közreműködő műkedvelők előadásaiban igazi műélvezettel gyönyörködhessenek.

Az estély 8 órakor kezdődött meg azzal a magas színvonalú műsorral, mely úgy összeállításra, mint az egyes számok kiváló színvonalára nézve az ügybuzgó, fáradhatatlan rendezőségnek épen úgy, mint a szereplőknek igazi dicsőségére válik.

Az estély ötletes, minden részében újszerű rendezése dr. Hornyay Béla buzgóságát, fáradhatlan szorgalmát és e téren általánosan ismert ügyességét dicséri. A színház maga is egészen szokatlan képet öltött ez alkalommal. Az ügyesen elrendezett alkalmi színpad, a kiállított tombola tárgyak, a színpadon elhelyezett asztalok, sátorok a legélénkebb benyomást tették a szemlélőkre. Ha hozzáképzeljük a páholyok díszes, distingváit közönségét, a nézőtéren hullámzó színes sokaságot: körülbelül előttünk áll a kép halvány mása, melyet f. hó 28-án este a színház felvett.

Az előadások sorát id. Bajusz József alkalmi prológusa nyitotta meg. Egy nagyon szép alkalmi költemény volt az, id. Bajusz József élvezetes, ifjú hevülettel színezett előadásában, melyet mindenki igaz lelki gyönyörűséggel hallgatott. Az ügyes prológus elszavalása után megelevenedett előttünk az alkalmi színpad s rajta az énekesnők és énekesek olasz jelmezbe öltözött, tarka csoportja jelent meg : az estély alkalmi énekkara, mely teljességében a műsor második és hetedik számában adott elő dalokat valódi műélvezetet nyújtva. Az olasz énekesnők Gyulay Károlyné, Nagy Margit, Sz. Rudő Jolán, Szent- györgyi Sarolta, Spillenberg Sarolta, Nyeviezkey Gabi és Pöszi voltak, az énekesek csoportja Bajusz Ernő, Mester Dezső, Banóczy Kálmán, Novak Gyula, Ocskay László, Kacsák Béla, Barna Gábor, Némethy Andor résztvevőkből alakult meg. — Általános tetszést arattak a műsor harmadik számában Gortvay Ala- dárné, Spillenberg Sarolta és Sz. Rudó Jolán kupiéi, valamint Ballagi Erzsiké gyönyörű énekszámai. Majd egy vígjáték került színre „Protekció“ címen. Bajusz Zoltán, Bajusz Andor és dr. Némethy Andor játszották benne a szerepeket s mindannyian kellemes derültségben tartolták a közönséget gondos alakításaikkal. Aztán az alkalmi énekesek csoportja tarkította ismét a színpadot, müsorszámok közben a Serpentin és confetti esővel, jelmezeikkel az olasz karnevál bohózatós szinkeverékét juttatva eszünkbe.

Nem akarjuk most a szereplőket külön-külön megdicsérni előadásukért. Elismerésük azon általános tetszés, felcsendülő tapsvihar legyen, melylyel müsorszámaik után a közönség őket megjutalmazta. Úgy külön-külön, mint egyetemleg az őszinte méltánylás és elismerés szavai illetik őket.

Tevékeny részt vettek az estély sikerében ifj. Meczner Gyula, minta tánerendező bizottság-elnöke, Harsány i Gyula és Nagy Margit a zongora- kíséretért és Szappanos Imre róm. kath. kántor az énekek betanításáért.

A programmpontok szünetei közben a hölgyek tombolajegyeket, frissítőket, a szereplőkről készült fénykép felvételeket stb. árusítottak a jótékonycél javára.

Közvetlen az estély után s a tánc megkezdése előtt a tombola tárgyakat sorsolták ki, amely után felhangzott a boston ária s megkezdő- tött a táncvigalom, melyet egy óra tájban csak a vacsora szakított félbe kis időre.

A mulatság a hajnali órákig nyúlt ki s aztán lassanként elszéledt a közönség egy gyönyörű este gazdag emlékeivel s azzal a jóleső tudattal, hogy egyúttal a jótékonyság oltárán áldozhatott.

íme: ez halavány, és vázlatos vonásokban a tegnapi estély lefolyásának menete, mely méltó helyet kér magának a legnagyobb sikerű mulatságok krónikájának lapjain.

A táncmulatságon jelenvolt hölgyek névsorát a következőkben adjuk, megjegyezve, hogy azt a legnagyobb gond mellett sem lehetett minden hiány nélkül feljegyezni abban a folyton váltakozó, díszes hölgyko- szoruban, mely szinte kalaidoskop- szerii alakulataival gyönyörködtette a jelenvoltakat.

Asszonyok: Atnbrózy Nándorné, Ballagi Gézánó (Spatak), Bajusz Jó- zsefné, Barthos Józsefné, Barriä Ár- pádné, Bauer Antalné, Bernáth Ala- dárné, özv. Boruth Elemérnó (Tolcsva), Bokor Józsefné, Dókus Ernőné, Dókus Gyuláné, Dókus Lászlóné, Dongó Gy. Gézáné, Dános Miklósné, Demián Gyuláné (Késmárk), özv. Elek Sándor- né, Cs. Molnár Leona, Csákó Ferencivé, Éder Gyuláné (Budapest), Éwa Ödönné, Fröhlich Gyuláné (Nagy- Mihály), Fleiszner Frigyesné, Fejes Istvánná, Gortvay A ládámé, Gyulay Károlyné, br. Gaizler Józsefné, dr. Hornyay Béláné, Horváth Jánosné (Tokaj), Heriez Mártonná, Hammersberg Jenőnó (O.-Liszka), Hönsch De- zsőné, Haas Móricné, Haas Bertalanná, Holló Mártonná (Budapest), Juhász JenŐné, Kádár Gyuláné, Kovács Antalné (Budapest), dr. Kossuth Jánosné, Keresztessy La- josné, Kincsessy Póternó, özv. Kő- pataky Gyuláné (Spatak), dr. Kellner Sománó, Kottán Györgyné, László Ferencné, özv. Lakatos Gyuláné, dr. Legeza Jánosné, dr. Ligeti Józsefné, id. Meczner Gyuláné, Molnár Béláné, dr. Molnár Jánosné, Mendik Jánosné, Nyeviezkey Pálné, Nemes Sándorné, Nagy Barnánó (Tolcsva), Nagy Bé- láné, Nagy Albertné, dr. Nagy Árminná, Novák Gyuláné, Pilissy Lászlóné, Pilissy Béláné, Polonyi Ignácnó, özv. Rácz Kálmánná, dr. Rosenthal Sándorné, dr. Reichard Salamonné, Rikk Gusztávné (Spatak), Somogyi Bertalanná, Spotkovszky Károlyné, özv. Szerdahelyi Vincénó, Szentiványi Lászlóné (Málcza), Szentgyörgyi Vilmosáé, Sz. Rudó Jolán, Spillenberg Józsefné (Gálszécs), Szerviczky Ödönné (Bodrog-Szerdahely), Székely Elek- né, dr. Tátray Dezsőné, özv. v'itéz Béláné, Wieland Lajosné, Wiczmándy Ödönné (Buttka), Widder Gyuláné, Zettin Ignácné.

Leányok : Atnbrózy Margit, Ballagi Erzsiké (Spatak), Barthos Ilonka (Spatak), Bauer Antónia és Margit, Bogdánfy Malvin, Brenner Mici és Lujza (Bécsújhely), Dongó Jujóka, Fáik Mina, Fried Etelka, Fröhlich Cora (N.-Mihály), Horváth Etelka (Tokaj), Hönsch Ilonka, Kovács Margit (Bpest), Kellner Bella, Lakatos Lenke, Meczner Ilonka, Mezőssy Olga (Tolcsva), Matolai Ida, Lányi Margit (Tiszolcz), Nagyváthy Anna, Nagy Margit, Nyeviezkey Gabi és Pöszi, Róth Gizella, Rikk Emma (Spatak), Szentgyörgyi Sarolta, Szilágyi Aranka, Székely Róza, Szigethy Lidia, Szerdahelyi Adrienné, Szerviczky Gabi (B.- Szerdahely), Spillenberg Sári, Spillenberg Elza, Szentiványi Carola (Málcza), Semsey Mariska, Székely Mária, Somogyi Sarolta, Zettin Flóra.

VÁRMEGYE ÉS VÁROS.

)( Pályázat körorvosi állásra. A

bodrogközi járás főszolgabirája pályázatot hirdet az agárdi körorvosi állásra, mely 1000 korona törzsfizetés, 420 kor. fuvar- és 120 kor. lakbér- átalánynyal van javadalmazva. Pályázati kérvények f. évi okt. hó 10-éig nyújtandók be a j. főszolgabírói hivatalhoz.

)( Pályázat segédjegyzői állásra. A lemondás folytán megüresedett és az 1904. évi XI. t.-c. értelmében 1000 korona fizetéssel javadalmazott sókuti segédjegyzői állásra pályázatot hirdet a varannói járás főszolgabirája. — Pályázhatnak, kik a törvényben előirt képesítést igazolják és feddhetlen előéletű, magyar állampolgárok. ■— A választás napja a pályázókkal fog közöltetni. Pályázati kérvények 1904. évi november hó 1-ig adandók be.