Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-09-22 / 103. szám

Szeptember 22. ZEMPLÉN. 3. oldal körjegyzőkkel tiszti értekezletet tar­tott, melynek az útlevél eljárás tár­gyában kiadott belügyminiszteri uta­sítás egyöntetű végrehajtása, a köz­ségi és körjegyzők fizetósrendezése és a folyó évi október hó 1-én életbe­lépő járási számvevői intézmény és e körüli teendők egyöntetű megálla­pítása képezte tárgyát. — Rendőrség helyett csendőrség. Az a folytonos rendőrhiány és a rend­őrség egy részének alkalmatlan volta, mely városunkban a rendőri szolgá­latot gyakran megbénította, Schmidt Lajos rendőrkapitányt arra bírta, hogy a rendőrség helyett csendőrség alkal­mazását próbálja igénybe venni. Ez­zel a kérdéssel foglalkozni valóban nagyon kívánatos, mert mindnyájan tudjuk, hogy a csendőrség minden téren nagyobb eredményt mutat föl és hivatásának, kötelességének hi- vebben, tökéletesebben tud megfe­lelni, mint a rendőrség. A csendőrség­nél uralkodó fegyelem, a nagyobb hatáskör s az ezzel járó jogok a szol­gálatban álló csendőr munkáját nagy­ban megkönnyítik és eljárását ered­ményesebbé teszik. Ott az anyag al* kalmasabb, mig a rendőrségnél épen az egyének kvalitása hozza magával a legnagyobb rendellenességet. A rendőrlegénység nagyrésze rendőri szolgálatra alkalmatlan, a fegyelem iránt nem bir kellő fogékonysággal és nem tudja felfogni hivatásának valódi célját. A csendőrségnél ezek a hiányok nem léteznek. Terv szerint a rendőrség létszámának csak egy része volna csendőrséggel helyette­sítve. A csendőrök teljesítenék a kül­szolgálatot, mig a rendőrség a belső és vasúti szolgálat végzésére hasz­náltatnék föl. Körülbelül a mai lét­számnak (22) fele volna csendőr, a másik része a rendőrséget alkotná, természetes a mostaninál alkalma­sabb, válogatottabb ember-anyagból. Ez a változás alig kerülne valamivel többe a mostani rendőrlegénység fenn­tartásánál. Úgy tudjuk, hogy a rend­őrkapitány nem soká fog késni ter­vének megvalósításával és előterjesz­tését mely hosszabb tanulmányo­zást igényel, legközelebb bemutatja a város képviselőtestületének. — Sertés-zárlat. Sátoraljaújhely városában sertésvész esete 30 nap óta elő nem fordult, ennélfogva a zárlatot már e napokban megszünteti a vármegye alispánja, amit falra­gaszok utján hoznak a közönség tudomására. — Hegyőrök bántalmazása. A sátoraljaújhelyi szőlőhegyeken újabb idő óta valóságos életveszedelemnek vannak kitéve a szőlők őrizetére hi­vatott hegyőrök. Ittas, garázda em­berek minduntalan beléjök kötnek és ha valamelyikök nem védelmezi ma­gát ügyesen, képesek a lábáról le­verni és teljesen ártalmatlanná tenni. A legújabb esetek közül kettő a Szár­hegyen történt. Horváth János hegy­őrt a szőlők között járó Javellák fiuk azért támadták meg, mert nem en­gedte meg a tiltott gyaloguton való járást, hanem a szekérutra terelte őket. A hegyőr védekezett ugyan tá­madóival szemben, de azok számban erősebbek voltak és a hegyőrt ala­posan helybenhagyták. — A másik esetnél Varga és Kalán nevű embe­rek ittas állapotban megtámadták Kovács István hegyőrt és ha a dula­kodás közben el nem menekül tő­lük, talán agyon is ütötték volna, annyira kívántak vért látni. Szándé­kukban az arra járók gátolták meg a két brutális embert, akiket nem­csak a hegyőr jelentett fel az illeté­kes hatóságnak, hanem több úri csa­lád is. Ezeket is éktelen káromlások és szitkozódások közben megtámad­ták és csak a véletlennek köszönhe­tik, hogy meg nem verték. A hegy­község elnöke és a hegykapitány in­tézkedett is az iránt, hogy ezek a tarthatatlan állapotok a szőlőhegye­ken ne ismétlődjenek és hogy úgy &z arra járó tisztességes családok, valamint a hegyőrök a jövőben ne le­gyenek kitéve bántalmazásnak. — Színészek magyar nev*t köte­lesek viselni. Az országos szinész- egyesület elhatározta, hogy tagjai sorába csak magyar nevű színészt vesz fel. Ezt a határozatot alapsza­bályaiba is iktatta, amelyek 86-ik §-a rendelkezik a következőkép : „A ki a szini pályára, illetőleg az orszá­gos színész-egyesület kötelékébe lép, idegen hangzású nevét tartozik kor­mányhatósági engedélylyel megma- gyarositani. Művészi álnevet viselni csak rendkívüli esetben, igazgatóta­nácsi engedelemmel lehet,“ — Rákóczy-szüret Tokajban. A Tokaj-Hegyaljában olvassuk: Az „Ide­gen Forgalmi Vállalat“ ugyanis egy nagy stilii s a Hegyalja bortermelőire beláthatatlan anyagi haszonnal jár­ható eszmét pendített meg. A terv nem egyéb, mint egy régi Rákóczi korabeli szüret felelevenítése. A szü­ret színhelye Tokaj volna. Most azon intenció vezeti a rendezőséget, hogy a hegyaljai bor régi jó hírnevét visz- szaszerezze, aunak nagyértékét újból megismertetendő a nagyvilággal, egy nemzetközi borvásárt létesítsen a Rá­kóczi korabeli szüret rendezésének örve alatt. A rendezőség egy küldött­ségben fel szándékozik kérni gróf Tisza István miniszterelnököt, ki­nek a Tokaj-Hegyalján óriási szőllője van s kinek gavallériája általánosan ismeretes, hogy adna át egy bizo­nyos mennyiségű terület termést a szüret céljaira. Ha ez a terv nem si­kerül, úgy a bizottság felkéri a mi­niszterelnököt, hogy járna közben az udvarnál egy bizonyos kiterjedésű szőllő-terület átengedése iránt. — A vágóhíd vizsgálata. Koczou- rek Farenc állami állategészségügyi felügyelő a város tulajdonát képező vágóhídon vizsgálatot tartott s a tapasztalt rend és tisztasággal meg volt elégedve. — Amerikai újságíró a Tátrában. Koch Péter chikagói hírlapíró 100 amerikai lap megbízásából jelenleg a Tátrában tartózkodik, hogy azt tanul­mányozva Amerika előtt ismertté tegye ezt a kies magyar vidéket. Kovács István poprádi polgármester, a Tátra- vidék legalaposabb ismerője és a tátrai idegenforgalom emelésének leglelke­sebb szószólója kalauzolja az amerikai újságírót, ki minden nevezetesebb he­lyen fényképfelvételeket eszközöl. F. hó 12-én megtekintették a dobsinai jégbarlangot, 13-án Tátrafüred és Tarpatak vidékét, a Csorba és a Poprádi tavat, 14-én a tengerszemet. A Tátrából az újságíró a szerb koro­názási ünnepségek megtekintésére uta­zott, ahonnan január elején tér vissza Amerikába, amikor lapjaiban leközli magyarországi élményeit is, hogy az amerikaiakkal megismertesse a kies magyar hegyvidéket. — Különös mulatság. Egy zen- tai újságból veszszük át az alább kö­vetkező hirt: „ Különös mulatság. Egy iparos ember hétfőn este közmegbot­ránkozást keltett azáltal, hogy a piac­téren lefeküdt és úgy bámult a nagy világba. Nem tudjuk, hogy micsoda passziója van az ilyen illetlen dolog­ban. Annyit elárulhatunk neki, hogy nem válik dicsőségére. Még az egy­szer elhallgatjuk a nevét, azonban, ha megismétli a különös mulatozást, úgy kíméletlenül meg fogjuk nevezni.“ — Oh, oh 1 Rettegj rücskös Európa. Á zentai újság megfogja nevezni a „különös mulatság“ elkövetőjét kímé­letlenül, kérlelhetetlenül. Micsoda drá­kói szigor 1 és mekkora oroszlán- szivüség. — Az abauj-szántói vasút engedé­lyezése. A kereskedelemügyi miniszter tudatta Ábauj vármegye közönsé­gével, hogy megadta az előmunkálati engedélyeket a Mád— Tállya—Abauj- Szántó és forróencsi vasúti vonalra a Boldvavölgyi helyi érdekű vasut-tár- saságnak, a Zombor—Abauj Szántó- Hidasnémeti (esetleg Abauj-Szántótól folytatólag Bodókőváralja, Vizsoly, Vilmány, Göncz-Ruszka és Gönczön keresztül) vonalra Dr. Molnár Bélá­nak és felhívta a vármegye hatósá­gán, hogy az engedélyeseket hivata­losan is támogassák. Abauj-Torna- vármegye őszi közgyűlése fog foglal­kozni ezen vasúti vonalak támogatá­sának kérdésével és mint értesülünk, Rakovszky Endre alispán előterjesz­tést tesz a közgyűlésnek, hogy 30000 korona értékű törzsrészvényt jegyez­zen, melylyel előmozdítja a vasút lé­tesítését, mely az eddig elzárt járási székhelyt közvetlen összeköttetésbe hozza a közigazgatási központtal. Az alispán rzen javaslatát — mint Kas­sáról írják — a közúti költségvetés alkalmával a közigazgatási bizottság elfogadta. — Visszatartják a katona-altisz­teket. Egy kis keserűség az idén is maradt hátra a katonáéknál. Ennek oka az, hogy az idén is lesznek visszatartások. Csakhogy mig a múlt esztendőben a harmadik évüket ki­szolgált legénységet tekintet nélkül az altiszti rangfokozatra tartották vissza, addig az idén csak altisztekre van szükség. A múlt esztendei áldatlan, felfordult viszonyok miatt ugyanis egyetlen egy ezred sem rendelkezik újonc kiképező altiszttel. Abban az esetben pedig, ha a harmadik évüket kiszolgált altiszteket hazabocsátanák, a kiképzés teljesen fennakadna. Ezt kikerülendő, a hadügyminiszter elren­delte, hogy a harmadik évüket kiszol­gált altisztek december 31-ig vissza- tartandók az október 6 án bevonuló újoncok kiképzésére. Az igy eltöltött három hónap két gyakorlatba számit- tatik be. SZÍNHÁZ. ** Záray Gizella szerződtetése. Komjáthy János igazgató — mint bennünket Kassáról értesítenek — a napokban ismét uj énekesnőt szerződ­tetett, tehát Komjáthy társulatának igy hat elsőrangú énekesnője lesz. Az uj énekeznő tavaly végezte kitűnő eredménynyel az országos zeneakadé­miát s azóta külföldi énekmesterek­nél (Halter, Geiringer) képezte hang­ját. Első fellépése október havában lesz Kassán, ahol Záray néven ,,Az Aranyvirág“-ban fog fellépni. IRODALOM. Leányka nézd . . . Leányka, nézd, e kertoldalban, Hová gyakran eljövél, Pókfonalat lenget halkan Az enyelgő esti szél. Vig szavad a hűvös légben Még csapongva, szökve száll, De a szívnek, úgy, mint régen Mélységébe nem talál. Száll a tél a pókfonálra, S halkan együtt fon vele; Hóból, jégből nemsokára Szemfedőt sző zord szele. Látom már e fonalakban Az elhervadt nyár jelét; Érzem, érzem már szavadban, Szived hűvös, zord telét. Szász Árpád. A Műveltség Könyvtára. A hazai tudomány kiváló férfiai egy népsze­rűén tudományos vállalat megalkotá­sára csoportosultak, melynek az a célja, hogy az igazi modern művelt­ség csarnokát a nagyközönség szá­mára megnyissa. „A Műveltség Könyvtára“ cimen kerül a nagykö­zönség elé az a tizenkét kötetre ter­vezett, nagyszabású vállalat, mely arra van hivatva, hogy a tudományos haladás eredményeit, melyek csak elszórtan és hézagosán szoktak a kö­zönség elé kerülni, nem tudákos, ha­nem élvezetes irodalmi formában köz­vetítse. A Műveltség Könyvtára, me­lyet az Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-társulat a modern könyvtechnika minden eszközének felhasználásával tizenkét, nagyalakú, 40—45 Íves, gaz­dagon illusztrált és remek mümellék- letekkel díszített kötetben ad ki, f. é. vége felé indul meg. Az egyes köte­tek a következő anyagot fogják fel­ölelni. I. A technika vívmányai. II. Kozmográfia. III. Áz ember. IV. A művészet könyve. V. A természet világa. VI. Á föld és lakói. VII. Mű­velődéstörténet. VIII. Magyarország története. IX. Áz ókor és középkor története. X. Az újkor és legújabb kor története. XI. A Magyar Irodalom Története és XII. a Világirodalom Története. Amint e tervezetből kitű­nik, a műveltség könyvtára nemcsak terjedelménél és összeállításánál fogva lesz a magyar közönségnek nélkülöz­hetetlen irodalmi kincse, hanem amel­lett, hogy minden egyes kötet a szak­tudós kezében is megállja helyét, eredeti összeállításában és felfogásá­ban !egész különleges vállalat lesz, amely sokkal közelebb áll a müveit nagyközönség tényleges igényeihez, mint akár a valóságos szakmunkák Az egyes kötetek szerkesztőinek so­rából egyelőre megnevezzük Alexan­der Bernát, Acsády Ignác, Cholnoky Jenő, Ferenczy Zoltán, Kövesligethy Radó, Lenhossék Mihály, Marczali Henrik, Térey Gábor stb. kiváló szak­tudósaink nevét. Herczeg Fereuc-Album lesz a Gajári Ödön szerkesztésével megje­lenő „Az Újság“ független politikai napilap legközelebbi húsvéti aján­déka. Karácsonyra pedig gyönyörű naptárral kedveskedik minden előfi­zetőjének kivétel nélkül. Az Újság, melynek állandó főmunkatársai: Her­czeg Ferenc, Kenedi Géza, Kóbor Tamás, Kozma Andor, Mikszáth Kál­mán, nemcsak értékes ajándékokkal lepi meg előfizetőit, hanem kitűnő lapot is ad, mely értesültség, hírszol­gálat és bő tartalom dolgában a leg- fokozottabb igényeket is kielégíti. — Ennek tudható be az Áz Ujság-nak páratlanul gyors elterjedése és köz­kedveltsége az egész országban. Az Újság előfizetési ára: 1 hóra 2 kor. 40 fillér, negyedévre 7 korona. Meg­rendelő cim: Az Újság kiadóhivatala. Budapest, VIL, Kerepesi-ut 54. sz. NYÍLT TÉR*) A f. hó 20-án délután fél két órakor Sátoraljaújhelyből Gálszécsre menő vonaton elvesztettem egy fe­kete bőr pénztárcát, melyben 10 ko­rona papir pénz, egy nevemre szóló amerikai hajójegy és egy Amerikában kiállított polgári igazolvány volt el­helyezve; megtalálóját kérem, hogy azokat a „Zemplén“ újság kiadóhiva­talában kézbesítse, hol 25 korona ju­talomban fog részesülni. K.-Azar, 1904. szept. 21. Joe Birnbaum. *) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a Szeri. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. Sz. A. Bpest. Öt szám hozott öntől azóta, Küldjön a kiadóhivatalnak megfelelő bélyeget. S. Helyben. Elmerülve hosszú csókba Repül gyorsan ah! az óra. Ezt a két sort elolvastuk. Elég volt. KiadótulaidonnR: Éhlert ßyul».

Next

/
Thumbnails
Contents