Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-09-22 / 103. szám

Szeptember 22.

ZEMPLÉN.

3. oldal

körjegyzőkkel tiszti értekezletet tartott, melynek az útlevél eljárás tárgyában kiadott belügyminiszteri utasítás egyöntetű végrehajtása, a községi és körjegyzők fizetósrendezése és a folyó évi október hó 1-én életbelépő járási számvevői intézmény és e körüli teendők egyöntetű megállapítása képezte tárgyát.

— Rendőrség helyett csendőrség. Az a folytonos rendőrhiány és a rendőrség egy részének alkalmatlan volta, mely városunkban a rendőri szolgálatot gyakran megbénította, Schmidt Lajos rendőrkapitányt arra bírta, hogy a rendőrség helyett csendőrség alkalmazását próbálja igénybe venni. Ezzel a kérdéssel foglalkozni valóban nagyon kívánatos, mert mindnyájan tudjuk, hogy a csendőrség minden téren nagyobb eredményt mutat föl és hivatásának, kötelességének hi- vebben, tökéletesebben tud megfelelni, mint a rendőrség. A csendőrségnél uralkodó fegyelem, a nagyobb hatáskör s az ezzel járó jogok a szolgálatban álló csendőr munkáját nagyban megkönnyítik és eljárását eredményesebbé teszik. Ott az anyag al* kalmasabb, mig a rendőrségnél épen az egyének kvalitása hozza magával a legnagyobb rendellenességet. A rendőrlegénység nagyrésze rendőri szolgálatra alkalmatlan, a fegyelem iránt nem bir kellő fogékonysággal és nem tudja felfogni hivatásának valódi célját. A csendőrségnél ezek a hiányok nem léteznek. Terv szerint a rendőrség létszámának csak egy része volna csendőrséggel helyettesítve. A csendőrök teljesítenék a külszolgálatot, mig a rendőrség a belső és vasúti szolgálat végzésére használtatnék föl. Körülbelül a mai létszámnak (22) fele volna csendőr, a másik része a rendőrséget alkotná, természetes a mostaninál alkalmasabb, válogatottabb ember-anyagból. Ez a változás alig kerülne valamivel többe a mostani rendőrlegénység fenntartásánál. Úgy tudjuk, hogy a rendőrkapitány nem soká fog késni tervének megvalósításával és előterjesztését mely hosszabb tanulmányozást igényel, legközelebb bemutatja a város képviselőtestületének.

— Sertés-zárlat. Sátoraljaújhely városában sertésvész esete 30 nap óta elő nem fordult, ennélfogva a zárlatot már e napokban megszünteti a vármegye alispánja, amit falragaszok utján hoznak a közönség tudomására.

— Hegyőrök bántalmazása. A

sátoraljaújhelyi szőlőhegyeken újabb idő óta valóságos életveszedelemnek vannak kitéve a szőlők őrizetére hivatott hegyőrök. Ittas, garázda emberek minduntalan beléjök kötnek és ha valamelyikök nem védelmezi magát ügyesen, képesek a lábáról leverni és teljesen ártalmatlanná tenni. A legújabb esetek közül kettő a Szárhegyen történt. Horváth János hegyőrt a szőlők között járó Javellák fiuk azért támadták meg, mert nem engedte meg a tiltott gyaloguton való járást, hanem a szekérutra terelte őket. A hegyőr védekezett ugyan támadóival szemben, de azok számban erősebbek voltak és a hegyőrt alaposan helybenhagyták. — A másik esetnél Varga és Kalán nevű emberek ittas állapotban megtámadták Kovács István hegyőrt és ha a dulakodás közben el nem menekül tőlük, talán agyon is ütötték volna, annyira kívántak vért látni. Szándékukban az arra járók gátolták meg a két brutális embert, akiket nemcsak a hegyőr jelentett fel az illetékes hatóságnak, hanem több úri család is. Ezeket is éktelen káromlások és szitkozódások közben megtámadták és csak a véletlennek köszönhetik, hogy meg nem verték. A hegyközség elnöke és a hegykapitány intézkedett is az iránt, hogy ezek a tarthatatlan állapotok a szőlőhegyeken ne ismétlődjenek és hogy úgy &z arra járó tisztességes családok,

valamint a hegyőrök a jövőben ne legyenek kitéve bántalmazásnak.

— Színészek magyar nev*t kötelesek viselni. Az országos szinész- egyesület elhatározta, hogy tagjai sorába csak magyar nevű színészt vesz fel. Ezt a határozatot alapszabályaiba is iktatta, amelyek 86-ik §-a rendelkezik a következőkép : „A ki a szini pályára, illetőleg az országos színész-egyesület kötelékébe lép, idegen hangzású nevét tartozik kormányhatósági engedélylyel megma- gyarositani. Művészi álnevet viselni csak rendkívüli esetben, igazgatótanácsi engedelemmel lehet,“

— Rákóczy-szüret Tokajban. A

Tokaj-Hegyaljában olvassuk: Az „Idegen Forgalmi Vállalat“ ugyanis egy nagy stilii s a Hegyalja bortermelőire beláthatatlan anyagi haszonnal járható eszmét pendített meg. A terv nem egyéb, mint egy régi Rákóczi korabeli szüret felelevenítése. A szüret színhelye Tokaj volna. Most azon intenció vezeti a rendezőséget, hogy a hegyaljai bor régi jó hírnevét visz- szaszerezze, aunak nagyértékét újból megismertetendő a nagyvilággal, egy nemzetközi borvásárt létesítsen a Rákóczi korabeli szüret rendezésének örve alatt. A rendezőség egy küldöttségben fel szándékozik kérni gróf Tisza István miniszterelnököt, kinek a Tokaj-Hegyalján óriási szőllője van s kinek gavallériája általánosan ismeretes, hogy adna át egy bizonyos mennyiségű terület termést a szüret céljaira. Ha ez a terv nem sikerül, úgy a bizottság felkéri a miniszterelnököt, hogy járna közben az udvarnál egy bizonyos kiterjedésű szőllő-terület átengedése iránt.

— A vágóhíd vizsgálata. Koczou- rek Farenc állami állategészségügyi felügyelő a város tulajdonát képező vágóhídon vizsgálatot tartott s a tapasztalt rend és tisztasággal meg volt elégedve.

— Amerikai újságíró a Tátrában.

Koch Péter chikagói hírlapíró 100 amerikai lap megbízásából jelenleg a Tátrában tartózkodik, hogy azt tanulmányozva Amerika előtt ismertté tegye ezt a kies magyar vidéket. Kovács István poprádi polgármester, a Tátra- vidék legalaposabb ismerője és a tátrai idegenforgalom emelésének leglelkesebb szószólója kalauzolja az amerikai újságírót, ki minden nevezetesebb helyen fényképfelvételeket eszközöl. F. hó 12-én megtekintették a dobsinai jégbarlangot, 13-án Tátrafüred és Tarpatak vidékét, a Csorba és a Poprádi tavat, 14-én a tengerszemet. A Tátrából az újságíró a szerb koronázási ünnepségek megtekintésére utazott, ahonnan január elején tér vissza Amerikába, amikor lapjaiban leközli magyarországi élményeit is, hogy az amerikaiakkal megismertesse a kies magyar hegyvidéket.

— Különös mulatság. Egy zen- tai újságból veszszük át az alább következő hirt: „

Különös mulatság. Egy iparos ember hétfőn este közmegbotránkozást keltett azáltal, hogy a piactéren lefeküdt és úgy bámult a nagy világba. Nem tudjuk, hogy micsoda passziója van az ilyen illetlen dologban. Annyit elárulhatunk neki, hogy nem válik dicsőségére. Még az egyszer elhallgatjuk a nevét, azonban, ha megismétli a különös mulatozást, úgy kíméletlenül meg fogjuk nevezni.“ — Oh, oh 1 Rettegj rücskös Európa. Á zentai újság megfogja nevezni a „különös mulatság“ elkövetőjét kíméletlenül, kérlelhetetlenül. Micsoda drákói szigor 1 és mekkora oroszlán- szivüség.

— Az abauj-szántói vasút engedélyezése. A kereskedelemügyi miniszter tudatta Ábauj vármegye közönségével, hogy megadta az előmunkálati engedélyeket a Mád— Tállya—Abauj- Szántó és forróencsi vasúti vonalra a Boldvavölgyi helyi érdekű vasut-tár- saságnak, a Zombor—Abauj Szántó- Hidasnémeti (esetleg Abauj-Szántótól folytatólag Bodókőváralja, Vizsoly,

Vilmány, Göncz-Ruszka és Gönczön keresztül) vonalra Dr. Molnár Bélának és felhívta a vármegye hatóságán, hogy az engedélyeseket hivatalosan is támogassák. Abauj-Torna- vármegye őszi közgyűlése fog foglalkozni ezen vasúti vonalak támogatásának kérdésével és mint értesülünk, Rakovszky Endre alispán előterjesztést tesz a közgyűlésnek, hogy 30000 korona értékű törzsrészvényt jegyezzen, melylyel előmozdítja a vasút létesítését, mely az eddig elzárt járási székhelyt közvetlen összeköttetésbe hozza a közigazgatási központtal. Az alispán rzen javaslatát — mint Kassáról írják — a közúti költségvetés alkalmával a közigazgatási bizottság elfogadta.

— Visszatartják a katona-altiszteket. Egy kis keserűség az idén is maradt hátra a katonáéknál. Ennek oka az, hogy az idén is lesznek visszatartások. Csakhogy mig a múlt esztendőben a harmadik évüket kiszolgált legénységet tekintet nélkül az altiszti rangfokozatra tartották vissza, addig az idén csak altisztekre van szükség. A múlt esztendei áldatlan, felfordult viszonyok miatt ugyanis egyetlen egy ezred sem rendelkezik újonc kiképező altiszttel. Abban az esetben pedig, ha a harmadik évüket kiszolgált altiszteket hazabocsátanák, a kiképzés teljesen fennakadna. Ezt kikerülendő, a hadügyminiszter elrendelte, hogy a harmadik évüket kiszolgált altisztek december 31-ig vissza- tartandók az október 6 án bevonuló újoncok kiképzésére. Az igy eltöltött három hónap két gyakorlatba számit- tatik be.

SZÍNHÁZ.

** Záray Gizella szerződtetése.

Komjáthy János igazgató — mint bennünket Kassáról értesítenek — a napokban ismét uj énekesnőt szerződtetett, tehát Komjáthy társulatának igy hat elsőrangú énekesnője lesz. Az uj énekeznő tavaly végezte kitűnő eredménynyel az országos zeneakadémiát s azóta külföldi énekmestereknél (Halter, Geiringer) képezte hangját. Első fellépése október havában lesz Kassán, ahol Záray néven ,,Az Aranyvirág“-ban fog fellépni.

IRODALOM.

Leányka nézd . . .

Leányka, nézd, e kertoldalban, Hová gyakran eljövél,

Pókfonalat lenget halkan Az enyelgő esti szél.

Vig szavad a hűvös légben Még csapongva, szökve száll,

De a szívnek, úgy, mint régen Mélységébe nem talál.

Száll a tél a pókfonálra,

S halkan együtt fon vele;

Hóból, jégből nemsokára Szemfedőt sző zord szele.

Látom már e fonalakban Az elhervadt nyár jelét;

Érzem, érzem már szavadban, Szived hűvös, zord telét.

Szász Árpád.

A Műveltség Könyvtára. A hazai tudomány kiváló férfiai egy népszerűén tudományos vállalat megalkotására csoportosultak, melynek az a célja, hogy az igazi modern műveltség csarnokát a nagyközönség számára megnyissa. „A Műveltség Könyvtára“ cimen kerül a nagyközönség elé az a tizenkét kötetre tervezett, nagyszabású vállalat, mely arra van hivatva, hogy a tudományos

haladás eredményeit, melyek csak elszórtan és hézagosán szoktak a közönség elé kerülni, nem tudákos, hanem élvezetes irodalmi formában közvetítse. A Műveltség Könyvtára, melyet az Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-társulat a modern könyvtechnika minden eszközének felhasználásával tizenkét, nagyalakú, 40—45 Íves, gazdagon illusztrált és remek mümellék- letekkel díszített kötetben ad ki, f. é. vége felé indul meg. Az egyes kötetek a következő anyagot fogják felölelni. I. A technika vívmányai. II. Kozmográfia. III. Áz ember. IV. A művészet könyve. V. A természet világa. VI. Á föld és lakói. VII. Művelődéstörténet. VIII. Magyarország története. IX. Áz ókor és középkor története. X. Az újkor és legújabb kor története. XI. A Magyar Irodalom Története és XII. a Világirodalom Története. Amint e tervezetből kitűnik, a műveltség könyvtára nemcsak terjedelménél és összeállításánál fogva lesz a magyar közönségnek nélkülözhetetlen irodalmi kincse, hanem amellett, hogy minden egyes kötet a szaktudós kezében is megállja helyét, eredeti összeállításában és felfogásában !egész különleges vállalat lesz, amely sokkal közelebb áll a müveit nagyközönség tényleges igényeihez, mint akár a valóságos szakmunkák Az egyes kötetek szerkesztőinek sorából egyelőre megnevezzük Alexander Bernát, Acsády Ignác, Cholnoky Jenő, Ferenczy Zoltán, Kövesligethy Radó, Lenhossék Mihály, Marczali Henrik, Térey Gábor stb. kiváló szaktudósaink nevét.

Herczeg Fereuc-Album lesz a Gajári Ödön szerkesztésével megjelenő „Az Újság“ független politikai napilap legközelebbi húsvéti ajándéka. Karácsonyra pedig gyönyörű naptárral kedveskedik minden előfizetőjének kivétel nélkül. Az Újság, melynek állandó főmunkatársai: Herczeg Ferenc, Kenedi Géza, Kóbor Tamás, Kozma Andor, Mikszáth Kálmán, nemcsak értékes ajándékokkal lepi meg előfizetőit, hanem kitűnő lapot is ad, mely értesültség, hírszolgálat és bő tartalom dolgában a leg- fokozottabb igényeket is kielégíti. — Ennek tudható be az Áz Ujság-nak páratlanul gyors elterjedése és közkedveltsége az egész országban. Az Újság előfizetési ára: 1 hóra 2 kor. 40 fillér, negyedévre 7 korona. Megrendelő cim: Az Újság kiadóhivatala. Budapest, VIL, Kerepesi-ut 54. sz.

NYÍLT TÉR*)

A f. hó 20-án délután fél két órakor Sátoraljaújhelyből Gálszécsre menő vonaton elvesztettem egy fekete bőr pénztárcát, melyben 10 korona papir pénz, egy nevemre szóló amerikai hajójegy és egy Amerikában kiállított polgári igazolvány volt elhelyezve; megtalálóját kérem, hogy azokat a „Zemplén“ újság kiadóhivatalában kézbesítse, hol 25 korona jutalomban fog részesülni.

K.-Azar, 1904. szept. 21.

Joe Birnbaum.

*) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a Szeri.

A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE.

Sz. A. Bpest. Öt szám hozott öntől azóta, Küldjön a kiadóhivatalnak megfelelő bélyeget.

S. Helyben.

Elmerülve hosszú csókba Repül gyorsan ah! az óra.

Ezt a két sort elolvastuk. Elég volt.

KiadótulaidonnR: Éhlert ßyul».