Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-09-03 / 96. szám

2. oldal ZEMPLÉN. Szeptember 3. leg pedig ne alkalmatlankodjanak a városnak holmi kövezés iránti instantiákkal, mivelhogy utcát uj- helyben csak ott szoktak kövezni, ahol városi potentátok laknak. Hogy ilyen formán gondolkoz- nak-é a város „irányadó köreiben“, azt nem merjük állítani, de hogy a konzekvenciák arra utalnak, az bizonyos. De legyünk őszinték, sőt ha kell gorombák is. Nem csak a vá­ros hibás. Hol van a vármegye? Hogy nézheti el a vármegye azt a hal­latlan slendriánságot, hogy a kór­háza ázsiai piszok-fertőben álljon, pusztán azért, mert egy menthe­tetlenül indolens elöljáróság sem nem tudja, sem nem akarja a kö­telességét teljesíteni. Nagyon kérjük a vármegye al­ispánját, hogy követelje be a Csa­logány-utca rendezésére vonatkozó aktákat, és ha még nem volt fo­galma a legbotrányosabb hanyag­ságról és tehetetlenségről, amiért másutt igen kurtán bánnának el a tehetetlen hivatalnokokkal, sze­rezhet azokból bőségesen. Meg vagyunk győződve, hogy az alispánt, akit kivállóan rátermett és példásan kötelességtudó ember­nek ösmerünk, a tenni akarás lát­szatával való komédiázás — melyre azokban az aktákban lépten-nyo- mon reá fog bukkanni — tévútra nem fogja vezetni. Meglátja majd, hogy milyen művészettel értenek Ujhelyben a semmittevés grup- pirozásához, hogy mit jelent a „Schieber“, hogy miképen lehet „fedezni“ magát ügyességgel a hanyagság vádja ellen, meglátja, hogy ígérgetés, tárgyalás, jelentés, sürgetés, bizottságtól-bizottsághoz való utasítás és ennek a jeles so­rozatnak az élőiről való kezdésé­vel mennyi időt és papirost le­felejtett. Térdére hajtotta a fejét és sirt, sirt keservesen . . . Ettől a naptól fogva eltűnt Mó­nika jó kedve. Reggelenkint szeretett volna felkiáltani a csipkeruhás jó nénihez, hogy óvakodjék attól a fe­keteruhás embertől, mert az rossz. Épen olyan rossz, mint Comburg gróf abban a szomorú regényben, amiből ő olvas az édes anyjának. De mikor jóságos szemeit látta, nem volt ereje hozzá, csak nézte, nézte, mintha még mindig álmodnék. Haragudott arra a feketeruhás emberre s valahányszor kiszállott ko­csijából, gyűlöletes pillantásokat ve­tett utána. Szerette volna megölni, bombát dobni alá, mint a pétervári rémhistóriában olvasta. Nem, ennek nem tudná kitisztítani a cipőjét soha, soha, inkább éhen halna. A csókolódzás azonban nem is­métlődött s ez olyan jól esett Móni­kának. Nem tudta miért, de úgy von­zódott ahhoz a szép csipkeruhás nő­höz, jobban mint az édes anyjához, pedig azt nagyon szerette. Egy reggel azonban hiába várta, nem nyílt ki az ablak a rendes idő­ben, csak később. Valami szobaleány- féle nyitotta ki, de a virágokat nem hozta ki senki. Ez a reggel nagyon szomorú volt Mónikának. Bizonyosan beteg s azért nem jött. Eltöprengett e fölött egész délig, de hiába várt, az ablaknál nem jelent meg a szép nő. Dél felé már nem bírta megállani, elindult, hogy hét haszontalanul elpocsékolni — utcát kövezni — sajnos, nem le­het. S». - jár--^aioganyafciBaa, űktáHfrtéxes „Adalékok“ a iur dezett tanácsú város rövid és tel­jesen haszontalan eddig való múlt­jára nézve, amely alatt azonban több címeres bakot lőtt Ujhely, mint más város egy évszázad alatt. Hát az igazságügyi és belügy­minisztériumok hogyan tűrhetik, hogy a közel két millió koronába kerülő középületek akként létesit- tessenek egy város elöljáróságának szinte tüntető arrogantiával páro­sult makacssága következtében, kogy azok rendeltetésük célját szolgálni képtelenek lesznek. Egyúttal felhívjuk minden jó­zanul gondolkozó ember figyelmét arra, hogy ahol a közérdek köve­telményei oly hallatlan cinizmus­sal negligáltalak, mint Ujhelyben — még ott is, ahol a vármegye sőt a központi kormány elenged- hetlen ellenőrzésétől tarthatni — miképen remélhet igazságos eljá­rást az egyszerű városi polgár. Tűrhetők-é tovább ezek az álla­potok? (Folyt, köv.) Dr. Kossuth János. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( Szabadságolások. Az alispán Bárczy Gusztáv szolgabirónak szep­tember 12-től október 8-áig, Kövér Zoltán közigazgatási gyakornoknak pedig szeptember 1-től október 1-ig terjedő szabadságot engedélyezett. )( A közigazgatási bizottság ülése. A közigazgatási bizottság leg­közelebbi havi ülése szeptember hó 12 én délelőtt 9 órakor, a vármegye őszi rendes közgyűlése pedig — mint értesülünk — szeptember 29-én lesz. )( Államsegély a sárospataki ipari és gazdasági hitelszövetkezetnek. A kereskedelemügyi m. k. miniszter a a portástól megkérdezze, nem történt-e valami baj az első emeleten. Amint a kapuhoz ér, hát vagy tiz bérkocsi érkezik oda vele együtt. Az első kocsisnak az ostorán fehér virágok voltak, de még a lovak szer­száma is azzal volt díszítve. Valami különös érzés vett erőt Mónikán. Ezek lakodalmas kocsik! S aggódva húzódott meg a hirtele- nül összecsődült emberek között. Egyszerre csak egy kövér néni mellette megszólal: — Nini, hozzák már a menyasz- szonyt1 Odatekint Mónika és sápadian fogja meg a kövér néni kezét. — A csipkeruhás nő a menyasszony s mi­lyen szép most is 1 Hogy ragyog a szeme, mint máskor reggel, mikor virágait simogatta. Kezében nagy, fe­hér csokor . . . Csak nézte Mónika. A kocsisor már régen elrobogott, de Mónika még mindig arra a helyre nézett, ahol az a szép, fehérruhás nő elhaladt. Az emberek már dolguk után siettek s egy ur elkiáltotta magát: — Hát nincs itt a cipőtisztító? Mónika felijedt erre a szóra s egy viráglevélkét látva a földön, ha­mar felkapta s futott kis tisztitószé- kéhez. — Itt vagyok nagyságos ur! S könyei csak úgy omlottak a sze­méből munka közben. főispán ajánlatára a sárospataki ipari és gazdasági hitelszövetkezet ipari -esülvA részére 6000 korona feltéte­lben visszafizetendő segélyt engedé­lyezett. )( Hivatalvesztés. A belügymi­niszter Mezey? Jenő nagy-géresi kör­jegyzőt az eDene lefolytattatott fe­gyelmi eljárás sutráu hivatalvesztésre Ítélte. )( Pályázat főszolgabírói állásra. A nyugdíjazás folytán megüresedett, évi 3600 K. fizetés,' 600 K. lakbér, 500 K. irodaátalány, fűtés és világí­tással ellátott természetbeni lakás és 1000 K. utiáltalánynyal javadalma­zott s a vármegye törvényhatósági bi­zottságának f. évi szeptember hóban tartandó rendes közgyűlésén válasz­tás utján betöltendő sátoraljaújhelyi járási főszolgabírói állásra, valamint az ezen állás betöltésével netalán üre­sedésbe jövő többi állásokra is a vármegye alispánja pályázatot hirdet. A pályázni szándékozók a vármegyei ügyviteli szabályzat 3. 4. 5. §§-ai ér­telmében felszerelt pályázati kérvé­nyeiket : Zemp’énvármegye főispánjá­hoz cimezve folyó évi szeptember hó 24-ig bezárólag Dókus Gyula alis­pánhoz annál inkább nyújtsák be, mert a később beadandó pályázati kérvények figyelembe vétetni nem fognak. HÍREK. Uj tanév kezdetén. Sátoraljaújhely, 1904. szept. 3. Itt van tehát a tanügyi hónap is. Városunk ismét megélénkül, megjöt­tek idegenből iskoláink növendékei, hogy újból megkezdjék a munkát, a nem annyira kellemes, mint inkább hasznos tanulást. Yárasuak. jninden iskolájában folynak már a beiratások s pár nap múlva már hangosak, zajosak lesznek a két hónapon át elhagyott, néma tantermek, a mint bevonul beléjük a tudni vágyó ifjúság. Szeptember a tanulók január el­sője, nekik ez a hónap jelenti az uj év, uj reménykedések és uj munkál­kodás kezdetét. És ez a január első a sátoraljaújhelyi iskolákra nézve na­gyon jól köszöntött be. Minden isko­lába nagyon szép és tekintélyes szám­mal iratkoznak be az ifjú növendékek s majdnem minden intézetben betöl­tik a megengedett létszámot. Első helyen természetesen az ál­lami iskolák, a helybeli piarista fő- gymnázium állanak, aztán következ­nek a felekezeti jellegű iskolák. A beiratások általában f. hó 7—8-ig tartanak s aztán veszi kezdetét a tu­laj dón képeni tanév. Az uj hónap természetszerűleg nagyban szaporította a szülők gond­jait, különösen a vidékiekét, a kiknél a beiratás, könyvvásárlás gondjai mellé a lakáskeresés, elszállásolás gondjai járulnak. Minden szülő igyek­szik oly helyet találni gyermekének, a mely biztosítja, hogy az ifjú tanuló — ha egyidőre kikerül is a szülői védőszárnyak alól — mégis biztos helyen, kellő felügyelet alatt marad. Különben nagyban megkönnyiti a szülők gondját, hogy két felsőbb tanintézetünk, a „Carolineum“ leány- nevelő-intézet már régebben, a pia­rista főgymnázium pedig utóbbi idő­ben internatust rendezett be kebelé­ben, a hol a tanulók a tanítási időn kívül is tanáraik, illetve tanítónőik felügyelete alatt maradnak. Nagyon dicsérendő azon ujabbi szokás, hogy a tanintézetek vezetői maguk is ajánlanak a vidékről jött tanulók részére olyan családokat, a kikhez a növendékek szülei teljes bizalommal fordulhatnak gyermekeik elhelyezése, élelmezése iránt. Egyáltalában városunk az utóbbi időben nagyot haladt a gyermekne­velés terén, folyton nagyobbodó s számra nézve mindinkább szaporodó tanintézetei, melyek széles körben ör­vendenek jó hírnévnek, ennek legek- latánsabb bizonyítékai. Szóval ez irányban is fejlődik városunk, a mely más szempontból is egy fokozatosan fejlődő és szinte rohamosan emelkedő város képét mu­tatja s a legjobb reménységgel tölti el a lelkeket a jövőre nézve. Adná az Ég, hogy beváljanak e remények s már legközelebb valóra váljanak a dicsérendő tervezések. __i — Szeptember. Hiába mondja az időjós: derűs, meleg napok várhatók ; hiábavaló a nap erőlködése : fényéből, melegéből sokat veszített: itt a szep­tember. Letarolt mezők, kopár rétek, elszáradt fák, ritka, sárguló lombok hirdetik az őszt. Nem a verőfényes vén asszonyok nyarát, nem a gyü­mölcshozó, bőséges termést ígérő őszt, de a kietlen, puszta évszakot, mely­nek nincs harmatja, virága, amelyben nincs többé áldás. Tikkasztó, perzselő, meleg napok után, verőfényes nap­sugár mellett is érezzük, hogy itt az ősz hideg lehelletével, borongós fel- hősségével. Útra készen állanak a tá­vozó madarak s megjöttek az iskolás gyermekek, telve sok ábránddal, bohó vágyakkal. Benépesülnek az iskolák, hangosak lesznek az utcák, a terek.’ Az idő pedig lassan-lassan a termé­szet rendje szerint egész őszbe for­dul. A tarlókon a vadászok törik meg puskaropogással a csöndet, amig a mutatkozó szürke fellegek be nem le­pik a szemhatárt s be nem köszönt az őszi esőzés. A levegő megtelik majd sürü nedvességgel, mely ráne­hezedik a szívre, mint a láthatatlan bánat. S tudja Isten, hiába esik már az eső, nincs öröm benne, bár sok tikkasztó hét sorvasztó forrósága után köszönt be. Akkor, amidőn élet duz­zadt volna föl utána, nem hullt egy csöpp sem, most, miután siralmas, leégett, fakult az erdő, mező, kert: most bánatkönyek számába megy az eső. Bizony, bizony, nem sok örömet hoz a szeptember . . . — Yeni sancte ... E hót a ta- nuló ifjúság hete. A város utcái meg­népesültek, egészséges arcú, vidám tanulók láthatók mindenfelé, üdvö­zölve egymást a két hónapi vakáció után. Az iskolák előtt nyüzsög a fiatal­ság, az iskolába iratkozás, könyvek vásárlása az uj nemzedék gondjait képezi most. Az iskolák udvarában nagyban folyik a könyvvásár. Jól esik látni azt a sok tanulót, a haza jövő reményeit, kiknek komolysággal kell az iskola falai közé vonulni, hol tanulniok kell s beoltani sziveikbe a szigorú erkölcsiséget s annyi szám- í?. fT, erény között a hazaszeretetet. r öl fiatalság a munkára! Szorgalom és igyekezet legyen kísérőtök. Csen­getnek, az első óra kezdődik. Veni sancte spiritus dicti. Egyházi hír. Moravetz István tokaji r. kath. segédlelkészt Kiéhére helyeztek át, Utódául Tarsovits La­jos volt tarczali lelkészt emlegetik. — Pénzügyi kinevezés. A sátor- aljaujhelyi m. kir. pénzügyigazgató­ság Vágó Dezső sátoraljaújhelyi la­kost a helybeli m. kir. adóhivatalhoz ideiglenes minőségben díjtalan gya­kornokká kinevezte. — Eljegyzés. Faller Béla kassai lakos a napokban váltott jegyet Ro- senblüth Herminával Sátoraljaújhely­ből. A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hnrn- los bajainál úgymint idült bronchitis, flzamárhurut és különösen lábbadozókuál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és testsúlyt, eltávolítja a köhögé t és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jő ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4.— kor.-ért kapható. — Figye jiink, hogy minden üveg alanti ezé- ellátva, F. 1IOFFMASÍ1IÍ-LA. K»’ zeti gyár BAsF.B. (S váj ez.)

Next

/
Thumbnails
Contents