Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)
1904-02-20 / 20. szám
Február 20 ZEMPLÉN. 3. oldal. E bál után következő napon (jan. 31.) az iparossegédek rendeztek álarcos bált a „Magyar királyiban. A „Függetlenségi-kör“ bálja (febr. 6.) a városi színházban lett megtartva fényes eredménynyel s már másnap újra adóztak Karnevál hercegnek hívei a „Magyar király“- ban, hol a vármegyei őrhajduk rendeztek farsangi vigalmat, (febr. 7.) A diák bál (febr. 11.), a legifjabb ifjúság e kedvelt bálja, amelyről olyan referensnek, kinek semmi köze a költészet virányos berkeihez: nem is szabad referádát Írni, méltó volt a tradícióihoz. És ezzel elmondottam mindent. Szép volt, sikerült volt és a legpoétikusabb bálja volt a farsangnak. A báli szezont a csizmadia-társulat bálja (febr. 14.) és a gyártelepi dal-, zene- és önképző kör bálja (febr. 16) zárta le méltóképen. Egyetlenegy szám sem hibázik tehát ahoz, hogy a farsangi nyilvános vigalmak száma Sátoraljaújhelyben egy tucat legyen. Nagy szám az, ha igy végig nézünk rajta s különösen nagy annak, kinek mindet át kell táncolni mulatni vágyó kedvből. Azonban legbosszabb- nak tűnik fel a báli tudósítónak, kinek mindegyiket át kell táncolnia, hogy mindegyikről joggal tudjon Írni. Nagyon megkönnyítette a szerkesztőségek ebbeli munkáját azon körülmény, hogy a bálok rendezőségei méltányolva a munkát, mit a szerkesztőségek a bálok reclamirozásánál teljesítenek, s az előzékenységet, melyet a nyilvános számadások díjmentes leközlésével tanúsítanak: a báli tudósítók rendelkezésére szabadjegyeket. bocsátottak. Volt kivétel is, de csupán el-elvétve egy. Inkább fele- dékenység, mint szándékosságból. A bálok lisztája azonban a farsang elmúltával még nincs bezárva, hátra van még az izr. nőegylet pique-nique estje (febr. 27.) és a református bál (inárc. 5.), melyek aztán a majálisokig le fogják zárni a nyilvános táncvigalmak kiterjedt, hosszú sorozatát.. Színes, eleven kedélyű és mulatságokban gazdag volt tehát Sátoraljaújhely idei farsangja, s méltó volt Karnevál herceg ama nagy rokon- szenvéhez, melylyel Zemplénmegye székvárosa iránt mindenha viseltetett. A vidéki bálok farsangi szemléjét összeállítani erőnket túlhaladó hogy hozza rendbe a Jancsi orrát, azután nékem adta ki a rendeléseit: — Adj a Jancsinak egy pár krajcárt, a mitől meggyógyul majd az orra. Te pedig — folytatja Jancsihoz fordúlva — ne merj többet birkózni azzal a haszontalan kölyökkel, mert ha ez még egyszer megtörténik, téged is elnadrágollak. Most következett az én leckeórám : — Veled meg komolyan akarok már egyszer beszélni. — Velem ? Dehiszen mindig csak ezt cselekszed. — Géza, ne hozz tűzbe. — Dehogyis hozlak. Csak nem akarhatom a magam baját? — Nem gondolod, hogy Pistit már nevelni is kellene ? — Én úgy találom, hogy a legkorrektebb nevelésben részesül. — Úgy találod ? Hát szabad neki jó nevelés mellett ilyen helytelenül viselkednie ? — Nem te neveled? Szólok én belé egy szót is? Avagy beleártottam magam csak egyszer is a te intézkedéseidbe ? — Igen. Mindig rontod. — En ? — Nem is én. Elkapatod, elnézed minden hibáját, pedig a fiút ebben a korban már az apjának kellene nevelni még pedig a legszigorúbban. Ha ez tovább is igy fog tartani, nem tudom feladat lenne. Annyit azonban igyis concedálunk. hogy a hozzánk küldött, s egymástérő báli tudósítások nem méltatlan hirdetői voltak annak a ténynek, hogy a vidék is táncolt és mulatott eleget. — th. — Eső. Február közepén vagyunk és arról kell hirt adnunk, hogy egész nap esik az eső. Aztán nem afféle hóval vegyes téli esőről van szó, hanem — úgyszólván — „szabályszerű“ tartós, sűrű országos esőről. Október vagy november hóban sem tapasztalhatunk stilszerübb esőt. A „stílnek“ tudható be az is, hogy ilyenkor a Széchenyi-tér és Ka- zinczy-utca gyalogjáróin rögtönzött árvíz képződött. Egész kis tenger áll egyes helyeken és a mi puskaporos levegőt magába szívó, merész fantáziával megáldott honfiaink közül sokan már tengericsatát vártak. Legutóbb is alakultak rögtön japán és orosz pártok és a tengericsata nagyobb valószínűsége okáért a cipészipar egyik kezdő növendékét, egy vállalkozó szellemű suszterinast belelöktek a vízbe... Egyébként pedig az eső csaknem egész nap esik és a csúf időjárás sok kalamitást okozott. — Esküvők. Timkó Gusztáv nagyjeszenői körjegyző folyó hó 19-én esküdött örök hűséget Var go vies Mihály udvai tanító leányának. — Ackerman József bezői birtokos f. hó 16-án tartotta esküvőjét Jakobo- vits Linkával, Jakobovits Jakab ho- monnai kereskedő és földbirtokos leányával. — A 36 legjobb között. Lapunk volt szerkesztőjének talentumos fia, Dongó Géza, ki Münchenben képzi magát a festőművészi pályára s ez- időszerint Lenbach Ferene III. műtermében Tizián-képek másolásával foglalkozik, mint kiállító, egy porträt- jával résztvesz a bajor képzőművészeti társulat ezidei tavaszi kiállításán. Á „Münchener Neueste Nachrichten“ Dongó Géza festményét a 36 legjobb porträt sorában említi. — Halálozás. Wálkorszky János, a homonnai kereskedelmi iskola növendéke, folyó hó 16-án Homon- nán elhunyt. Walkowszky József homonnai posta- és távirdafőnök fiát gyászolja az elhunytban. — Rombolnak, hogy építsenek. „Rákóczi városáéban, Sátoralja-Uj- helynek „szép“ Kazinczy-utcájában, mi lesz a vége? Legyen hát eszed. — Lesz. Bizd csak rám. — Én nem bánom, akármit teszel is, hanem aztán magadra vess követ. — Akár az egyptomi piramist is. Felelek érte — önérzeteskedtem. Mégis igaza van az asszonynak, a gyereket már szigorúan kell fognom. Rohamosan fejlődik, nő s ő már maholnap gyenge lesz hozzá. Úgy van, ilyenkor az apa kötelessége a gyereknevelést átvenni. E felbuzdulásomban siettem is be azonnal, hogy megkezdve atyai szigoromat : kellő megdorgálásban részesítem Pistit. Mikor bementem: Pisti az asztal mellett állva sírta el a birkózás keserveit, de amint észrevette, hogy csak magam jövök, elhallgatott. — Kellett ez neked, te haszontalan ? Nem tudod magad tisztességesen viselni ? — kezdtem. Durcásan nézett rám s lassan leereszkedve a székre, válaszolta: — Csak az bosszant, hogy most nem tudok csak féloldalt ülni, mert fáj. Ilyen felelet után lehetetlen volt többé megtartani a komolyságomat. Éreztem, hogy minden arcizmom nevető rángást kapott. Igyekeznem kellett tehát mentői előbb kijutni a szobából, nehogy idő előtt játszam el a még meg sem szerzett tekintélyemet. az egymással tőszomszédos Ambrózy- Haas- és Schraotzer-féle lakóházak lebontását már megkezdették a fedélrontó ácsok és a faltörő kőmivesek, hogy szabad, tágas teret nyissanak az ott építendő királyi törvényszéki palotának. A három, maholnap volt — nincs lakóház útcai vonalának hossza 55 mtr, belső telekhossza 220 mtr, igy tehát a kvadrátum, hol a Juszticia-palé emelkedik majd, nem kevesebb, mint 12,100 □ mtr., vagyis a most épülő vármegyei közkórház, meg az árpádkori eredetű pálos, jelenben piarista-klastrom telkén kívül ős Sátoralja-Üjhelynek egész területén nincs még egy harmadik, mely térség tekintetében ehhez a kir. törvényszéki telekhez lenne mérhető. — Az egyesitett telken lerombolás alá került három tőszomszédos lakóház közül a legrégibb az Ambrózy-féle ház. Lehet vagy 70—80 esztendős. Ezt, a parkosított udvarával, két utcára néző tágas szép kertjével párját ritkító főnemesi udvarházat Barkóczy Imre gróf, 1848/49-ben a debreczeni főrendi ház tagja építtette a maga és főúri családja kényelmére téli, szállásul. Gyönyörűséges leányának, Évinek, ké-' sőbb a bajor királyi családdal rokon Buttler Sándor gr. nejének,tüneményes szépségéről még ma is ihlettséggel beszél az élő legenda. Unokája, Buttler Évi, Marossy Kálmán dr. kir. p. ü. igazgatósági fogalmazónak a neje, most szintén újhelyi lakos. Az 1848/49- iki szabadságharc lezajlása után — milyen szatírája a sorsnak — ez a legnyíltabb, ez a legbarátságosabb, ez a legmagyarabb Barkóczy-féle főnemesi udvarház lett Sátoralja-Újhelynek a legzárkózottabb, legridegebb, hogy ugymondjuk a legmagyarfalóbb háza: zsandár-kaszárnya, csász. kir. lokális Bastille. A számkivetett főúri család otthonát akkor Bach minister kakastollas őrangyalai foglalták el az ősi házban: a közzsandárok, élükön egy-egy garázda morva, rác, cseh zsandár-hadnagyocskával, holmi Su- sevics, Nabics, Zeplikál stb. jött-ment Dávidocskákkal, kik ezópus békájának a fajtájával pöffesztették föl magukat magyartipró Góliátokká. Kevésben múlt, hogy egyszer, 1860-ban, úgy nem járt az a zsandár-kaszár- nyává degradált főnemesi ház, mint járt 1789-ben az igazi Bastille, hogy t. i a polgárságnak lázadt dühe földig le nem rombolta. Ez akkor történt, mikor Károlyi Ede grófot, aki 1848- 49-ben vitéz honvéd-őrnagy volt, politikai foglyul ejtette, vasra verve Újhelybe hurcolta és ideig-óráig ebben a házban kínozta meg szívtelenül a zsandárhad. Ha akkor maga Károlyi Ede gróf, meg ’Sennyey Pál báró nem lépnek közbe bölcs mérséklettel: bizony az újhelyi, lázadt polgárság- ezrei megismételték volna itt ■. jhely- ben a párizsi példát és könnyen úgy járhatott volna ez a ház is, mint járt a gyűlöletes Bastille állami börtöne Párisban, hogy tudniillik elseperte volna a népdüh a föld színéről. De bölcs mérséklettel nem ezt, hanem azt cselekedte meg, akkor országos hirü politikai tüntetésül, az újhelyi vezető ifjúság és polgárság, hogy hazafias dalokat énekelve, a Rákóczi-indulót huzatva, Károlyi Edét éltetve, járta végig órák hosszán a város főutcáját. Igaz, ráadásul még azt is megcselekedte, hogy a ház vaskapujáról levette és eltávolította az ott óktelelenkedett kétfejű sast. Schiller Góliát zsandár-hadnagy, meg az ő filiszteusai pedig pisszenni se mertek. — Később, mikor a zsandár- intézményt végképp elkámforitotta az ébredő magyar közszabadságnak első lehellete innen Ujhelyből is, leányiskolának (a Bokross-kisasszonyok felsőbb nőneveldéjének) azután meg közmulató helynek, ahol már nyilt szívből szidták a zsandárt s éltették a közszabadságot, adott helyet udvarával, kertjével ez a vénséges, s mint ilyen érdekes történettel biró, kezdetben Barkóczy-, legutóbb Ambrózy- féle ház. — Az a szájhagyomány, hogy a „szent öreg“-et, Kazinczy Ferencet, Újhelynek szintén ebben a házában hálatták volna meg az uhlánusok, mikor 1794. évi december hó 15-ére viradó éjjel Kisbányács- káról (a mai Széphalomról) Üjhelyen át Budára cipelték: sese — mese 1 Ennek a most lerombolt, jómóddal épült kőháznak a helyén akkor, 1794- ben, egy rongyos szaímásfedelü viskó szerénykedett. Kazinczy Ferencet — mint ő maga megírta Naplójában — nem ide, hanem az O-vendégfogadóba (a mai: Osbudavárba) hurcolták az ő fogdmegei. — A másik lerombolt épület, a Haas-féle ház, az ' meg a múlt évszáz közepe táján a Ringelhan-féle ház volt. Akkori hires birtokosa Ringel- han Frici, ki a róla beszélő tréfás történetekben, kedves kópéságokban, körmönfont csalafintaságokban, ötletes bóhómisiségekben máig is él és élni fog nemzedékről nemzedékre---------Romokból kél a történelem. Majd szó lesz erről a néhai való jó Frici bácsiról is a „S.-A.-Ujhely Történetéiben, melynek számára a rommá változott házsort, úgy amint a rombolás előtt állott, lefotográfoztassuk. —ó. — Gyászhir. Igen szép és megható példája a békés felekezeti egyet- tértésnek az alábbi eset. Folyó hó 18-án temették Erdőhorvátiban idb. Fodor András g. kath. polgárt, ki még életében meghagyta, hogy három tanító búcsúztassa el bekövetkezendő halálakor. A temetés a boldogult akarata szerint történt. A papi funkciót, Kerekes Antal g. kath. lelkész végezte könnyekig megható prédikáció kíséretében, a horváti róm. kath. templomban. Ezt megelőzőleg a halottas háznál Kálnay Rezső gör. kath. tanító mondott igen szép búcsúztatót utána Bodnár Árpád r. kath. tanitó hatásosan szintén búcsúztatót mondott, mig a r. kath. temetőben a siri beszédet Oaal Endre ev. ref. tanitó tartotta nagy hatással. A temetésen jelen volt az egész falu népe vallás külömbség nélkül. Nyugodjék békével. Neje, 3 gyermeke és 12 unokája siratják. — Betiltott munkás-gyűlés. A sátoraljaújhelyi iparossegédek közül hárman kérvényt adtak be a rendőr- kapitánysághoz, melyben bejelentik, hogy február hó 21-én délután 2 órakor a tornacsarnokban, kedvező idő esetén a csarnok előtt „nyilvános népgyülést“ tartanak a következő tárgysorozattal: 1. A nép politikai és gazdasági helyzete. 2. Mit akar a szociáldemokrácia. 3. A pártszervezet szükségessége és célja. A bejelentést a rendőrkapitány tudomásul nem vette s igy a munkásgyülést, melyre a vidékről is vártak szociálista agitátorokat, meg nem tartják. A rendőr- kapitány véghatározatában azzal indokolja meg a gyűlés tartásának megtagadását, hogy a bejelentők nem igazolják kilétüket, foglalkozásukat, továbbá hivatottságukat, vagy megbízatásukat arra nézve, hogy a sátoraljaújhelyi munkások nevében a jelzett sorrenddel nyilvános népgyülést hirdessenek és tartsanak. Ily körülmények között a rendőrhatóság nem lát biztosítékot arra, hogy őket a gyűlésből netán származható törvényéé szabályokba ütköző cselekményekért kellő eredménynyel felelősségre vonhassa. — Nyugtázás. A piaristák templomának restaurálására újabban adakoztak : Dr. Nyomárkay udön 20 K. és dr. hódosi Kiss Ernő 5 K.-t. — Köszönettel nyugtázza a házfőnökség. — Árvíz bajok megvizsgálására összehívott értekezlet. A Bulyovszky miniszteri osztálytanácsos által a La- torcza, Laborcz és Ung folyók vidóBáli idény. Vásároljon selyemkelme, gaze, crépe de chine, csipkernlia, csipke és szalagszükségletet a báli idényre. selyemáruházában, Budapest, IV., Bécsi-utca 4. Elismert leg-joloTo és legszoll- d.a'b'b ezóg, Írói az MtolBÓ ’o.jd.onsdgrols mindig raktáron " 1 vannak. Minták bérmentve küldetnek.
