Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-01-21 / 8. szám

2. oldal Z E M P L É N. Január 21. megválasztása. — 3. Polgármester előterjesztése az idegen forgalom eme­lése érdekében szükséges helyi vona­tok kérelmezése tárgyában. — 4. Pol­gármester előterjesztése polgári fiú­iskola felállításának érdekében a moz­galom megindítása iránt. — 5. Deutsch Simon felebbezése a „Vörös ökör“ udvarában tartatni szokott nyilvános mutatványok megszüntetése ellen. — 6. Közigazgatási bizottság javaslata a Némethy Bertalan képviselőtestü­leti tag által a képviseleti tagok szá­mának felemelése tárgyában beadott indítványra. — 7. Polgármesteri elő­terjesztés az erdei ölfa átvételére kép­viselőtestületi tag kiküldése iránt. — 8. Poti Mihály felebbezése letelepe­dési dij ellen. — 9. Tanácsi határo­zat a Csalogány-utca rendezése tár­gyában.—10. Építészeti bizotts. javas­lata a Rákóczi-utcai piac bódék át­helyezése és újakkal leendő felcseré­lése tárgyában. — 11. Pénzügyi bi­zottság javaslata Incze Lajos vállal­kozó homokszállitási kérvényére. — 12. Pénztári vizsgálatról szóló jegyző­könyvek. )( Utóvizsgálat. A Sztankai Béla elmozdítása folytán a bodrog- olaszii körjegyzőséghez tartozó köz­ségek kétes számadásai még ez ideig rendezetlen állapotban vannak. A pénzügyigazgatóság a számadások helyszíni felülvizsgálatával Zboray Károly számtisztet bízta meg, aki hivatva van községenkint az elsik­kasztott hiányokat kideríteni s eljá­rásáról felettes hatóságának sürgős jelentést tenni. Az eddigi nyomozatok szerint nem csak az egyes adófizetők, de még a volt községi bírák is káro­sodva lesznek. HÍREK. Nevek. — jan. 2o. A farsangi szezonban aktuális a „nevek“-ről beszélni. Igazán nem tu­dom, miféle eredetű szokás a kereszt­névnek különféle, felismerhető ésfel- ismerhetetlen módoni elferdítése. Hogy nem magyar szokás, azt tudom. Mert a magyar ember szeret ugyan tréfá- lózni és gúnynevek osztogatásában nem szűkmarkú; a vezetéknevet is szívesen elferdíti, kivált ha annak kiejtése ránézve kellemetlen, de a ke­resztneveknek békét hagy. Mitugrálsz, Muszkavászon, Csutorafürész, meg más efféle gúnynevek gyakoriak. Az is megesik, hogy Plankensteint Palánk Istvánnak mondják, vagy — ami ért­hetetlenebb — Fleischert Sleifernek. De István szomszéd, János sógor, András bátyám, Mihály komám so­hasem Pista, Jancsi,Bandi vagy Miska. Legfelebb apró gyermekeknek, ha mondják az ilyen kicsinyített neve­ket. Az meg már épen sértés számba megy, ha Ferencet Ferkónak, vagy Lajost Lajkónak mondja valaki. Hát mondom, nem magyar szo­kás a keresztneveknek ilyetóni elfer­dítése. Az meg aztán épen nem, hogy az ilyen tréfás, bizalmaskodó neveket komoly, hogy úgy mondjuk : hivatalos nevekül akarják szerepeltetni. Azért nagyon csodálkozom azon, hogy a magyar, úgynevezett úri osz­tálynál nagyon elterjedt ez a divat. Először csak a leányneveknek teker­ték ki igy a nyakát. Évek óta olva­sok a báli tudósításokban ilyen ne­veket: Bebe, Bibi, Cici, Didi, Dudi, Fifi, lei, Jela, Koko, Lolo, Maca, Manyi, Mantó, Pepe, Toto, Zizi, Zsa- zsa. De az még csak hagyján, ha leányokra ráadnak ilyen neveket. El­végre régen megírta Arany János: a leány sorsa csupa kénytelenscg. Ki­csi korában kedveskedésből ráadnak valami ilyen nevet, aztán nem tud tőle szabadulni. A leány nem maga nevezi magát, hanem a környezete. Névaláírások tőle nem igen származ­nak. Vagy ha származnak is, nem forognak közkézen. Az ő neve úgy kerül a közönség elé, ahogy a báli tudósítók leírják. Azért a leánynak nehéz szabadulni az egyszer ráadott becéző névtől. Ámbár az sem példát­lan, hogy a leány is megtud szaba­dulni legalább a nyilvánosság előtt az ilyen névtől, ha raegakar szaba­dulni. Férfiak ellenben már igen is ma­guk a felelősek azért, ha ilyen kicsi­nyítő, becéző alakban, kerül a nevük a nyilvánosság elé. Ok maguk Írják oda a nevüket a meghívókra, vagy az azok alapjául szolgáló aláírási ivekre. És im, kerülnek a kezembe olyan báli meghívók, amelyeken a rendező bizottság tagjai Gusztik, Jós­kák, Lacik. Ez már sehogysem jó ily- kép. Nemcsak azért esik ez súlyosabb beszámítás alá, mert — mint mon­dám — a férfi maga rendelkezik a nevével, hanem azért is, mert az ilyen becéző név nyilvános használata a komolyság rovására megy. Leánynál nem okvetlen kellék a komolyság. Te csak virág légy, drága csecsebecs — haszontalan, de szép — mondja Madách. Férfinál ellenben főkellék a komolyság. És hogy lehessen ko­molyan venni azokat az urakat, akik maguk nem akarják komolyan venni magukat. Akik maguk kifejezik, hogy ők gyermek számba kívánnak menni. Nem tetszik nekem sehogysem ez a divat. — os. — Anyakönyvvezetöi kinevezések. A belügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök a mikóházai anyakönyvi kerületbe He- gyessi József jegyzői Írnokot, a gö- rögnyeibe Szűcs Élemér jegyző gya­kornokot, a minyoczaiba Ósztrovics Andor jegyzőgyakornokot anyaköny v- vezető-helyettesekkó nevezte ki. — Uj lelkész. A miskolezi ev. rel. egyháztanács legutóbbi ülésében egyhangúlag elhatározta, hogy dr. Tüdős István sárospataki teológiai ta nárt meghívás utján a miskolezi ref. egyház lelkészévé megválasztja. — Hitközségi választások. A sá­toraljaújhelyi statusquo izr. hitköz­ség képviselőtestülete f. hó 19-én tartotta meg évi közgyűlését, mely­nek tárgya az évi jelentés és a tiszt- ujitás volt. A Némethy Bertalan hitközségi titkár által felolvasott je­lentést megelégedéssel tudomásul vet­ték, mire Zinner Henrik hitközségi elnöknek jegyzőkönyvi elismerést sza­vaztak. Ezután megejtették a tiszt- ujitást, melynek eredménye, hogy Zinner Henriket, kiváló érdemeire való tekintettel, titkos szavazással újból és most már hatodszor hitköz­ségi elnökké választották. Megválasz­tattak még: Rosenberg Bernát dr. iskolaszéki elnökké, tanácsosokká: Reicliard Salamon dr., Székely Al­bert dr., (uj) és Schön Sándor; tem­plomi gondnokká: Haas Lipót; al- gondnokká : Felberbaum Bernát, pénz­tárossá : Widder Gyula, ellenőrré: Reichard Lajos és gazdasági elnökké: Lővy Adolf. — Zempléniek — Borsodban. A miskolezi ev. ref. női fillér-egylet Miskolczon, a Korona-szálló díszter­mében január hó 23-án jótékonycélu zártkörű bált rendez, mely egyike szokott lenni Borsodvármegye legfé­nyesebb és leglátogatotabb larsaDgi mulatságainak. Ez a bál minden év­ben találkozó helye nemcsak Borsod,- de a szomszéd vármegyék úri közön­ségének is. Zemplénből is számosán vesznek részt ezen a bálon. Bálanya­ként szerepelni fognak: Bernátli Áladárné szül. Meczner Sarolta, Mecz- ner Gyuláué szül. Farkas Mária, Szent-Iványi Lászlónó szül. Fischer Gabriella és Szepessy Kálmáné szül. Meczner Anna. A diszelnökök között vannak: Fejes István esperes, idb. Meczner Gyula és Potoczky Dezső. A bálbizottsági elnökök között van ifj. Meczner Gyula, mig a rendezők névsorában a következők szerepelnek: Bajusz Andor, Bajusz Zoltán dr., Herényi-Chotvách József, Izsépy Tihamér dr. és ifj. Miklós Béla. — Cáfolat. A „Zemplén“ folyó évi 4-ik számában közölt azon hir, hogy gróf Lónyay Elemér a bodrog- olaszii birtokát Kubelik János he­gedűművésznek megvételre kinálta volna: uj értesülés szerint nem helyes, amennyiben a grófi birtokot, annak minden gazdasági felszereléseivel együtt dr. Steiner Oszkár és társai budapesti cég tizenöt évre kibérelte. A birtok tehát ez idő alatt el sem adható. Ellenkezőleg a gróf, aki ne­jével együtt ezentúl minden nyarat Bodrog-Olasziban szándékozik töl­teni, utasította Saenger Árpád jószág- igazgatóját, hogy a kies parkot újból rendeztesse, azon kívül a kastélyt több lakszobával bővíttesse és a szőlő alatt nyári villával nagyobb borházat s a gazdaságnál több cselédlakházat építtessen. A grófi pár május hónap­ban haza fog érkezni. — A „saujhelyi izr. leány egye­sület“ folyó hó 13-án tartotta tiszt ujitó közgyűlését. Jelenvolt Widder Gyula az egyesület megteremtője és a tagok majdnem teljes számban. Nagy Elza elnök k. a. üdvözlé a szép számban megjelent egyesületi tago­kat, örömmel konstatálja, hogy az egyesület rövid fennállása dacára már sok szépet és hasznosat művult és ezért már is megnyerte a közönség szimpátiáját és tekintve az egyesület nemes és közhasznú feladatait, a ta­gokat fokozott buzgalomra és tevé­kenységre kéri fel és elnöki állásától más irányban való fontos elfoglalta- tása miatt sajnálattal kénytelen meg­válni; kívánja tiszta szívből, hogy elnök utódai szintén ily kellemes okokból minél rövidebbidő alatt kény­telenek legyenek az elnöki tisztség-. tői megválni. A közgyűlés, ha sajná­lattal is látja az elnök távozását, örömmel vette tudomásul a lemondás okait és az okozatokhoz sok szeren­csét kíván, elnök érdemeit és iránta érzett elismerését jegyzőkönyvileg megörökíti. — A közgyűlés egyhan­gúlag Egri Etelka állami iskolai ta­nítónőt, volt titkárt választotta az egyesület elnökévé, remélve, hogy az egyesület vezetésében ép oly buzgón és lelkesen fogja kipróbált, jeles te­hetségeit érvényesíteni, mint amelyek­kel más téren való működésében ki szokott tűnni. — Elnök megható sza­vakban mondott köszönetét a nagy kitüntetésért és Ígéri, hogy legjobb tehetsége és akarata szerint oda fog törekedni, hogy a nemes egyesületet virágzásra emelje és ehhez az összes tagok közreműködését kéri. Az egye­sület diszelnöki tisztségére dr. Haas Bertalanné úrnőt kérték fel, alelnökké: Fried Etelka, titkárrá: Róth Gizella, pénztárossá: Markovits Zsófika és ellenőrré: Falk Mina k. a. lettek megválasztva. — A propaganda bi­zottság Schwarcz Elza k. a. elnök­lete mellett más napon tartott gyűlé­sében elhatározta, hogy a „Leány egyesület“ folyó hó 30-án estve a Városi kaszinó helyiségeiben tánccal egybekötött „Tea-estélyt'1 rendez, remélve, hogy a jótékonyság iránt érzett és e zsenge korú egyesület sa­játos melege megolvasztja majd azt a dermesztő hidegséget, mely az idei táncmulatságokat valóságos jéggé igyekszik fagyasztani. Mint halljuk okos elvet is hangoztatott: „Kis ha­szon, nagy forgalom.“ Csak koronás belépti jegyek lesznek, de adományok és felülfizetések szívesen fogadtat­nak. Az egyesület külön meghívót nem bocsát ki, de a közönség töme­ges látogatását a jótékonycélra való tekintetből ez utón kéri. Sz. — A korcsmái hitel. Egy leg­utóbb fölmerült esetből kifolyólag szük­ségesnek tartjuk az uzsoráról és a káros ügyletekről szóló törvénynek egy szakaszát, mely a korcsmái hi­telt szabályozza, — feleleveníteni. Az eset Uj helyben történt és bizonyára nem először, sem utoljára. A szerep­lőket ezúttal kíméletből elhallgatjuk. Ez a szakasz úgy rendelkezik, hogy a hatóságok évenkint egyszer hirdet­mények utján tartoznak figyelmez­tetni a közönséget s a korcsmároso- kat a törvény rendelkezésére. Ez ná­lunk — tudomásunk szerint — nem történik meg. Közhírré teendő igy, hogy a bíróság csak 4 korona erejéig ítél meg korcsmái követeléseket. Töb­bet hitelezni nem szabad, mert elte­kintve attól, hogy a korcsmáros el­veszíti pénzét, még száz koronáig terjedő bírságot fizet. A törvény olyan­forma megkerülése, hogy a korcsmá­ros váltót, vagy kötelezvényt vesz az adóstól, még súlyosabb büntetés alá esik, amennyiben nemcsak pénzbír­sággal, hanem szabadságvesztéssel is suj tátik. — Utolsó nóta. Haluska Mihály vámos-ujfalusi lakosnak Klein Adolf juhászának nevenapja lévén, ez alka­lommal tehát vig napot akart szerezni családjának. Haluska, dacára, hogy józan életű volt, már korán reggel alaposan bepálinkázott, s hogy még jobban folyon a mulatsága, felnőtt fiával átrándult a Klein Berti korcs­májába, hol is ivásközben a fiú kla- rinétozott, az apa pedig fesztelenül táncolt. Az ivás és a tánc többször ismétlődött, mig végre az öreg ki­merülve a nagy ugrálásban lócára ült, fejét asztalhoz támasztva, elaludt még pedig — örökre. Szivszólhűdés érte. Áz előhívott liszkai orvos már csak a halálát konstatálhatta. Teme­tése nagy részvéttel ment végbe. — A fögymnáziumi ifjúság hang­versenye. A helybeli főgytnnázium if­júsága február hó 11-én a városi színházban segéiyegylete javára hang­versenyt fog rendezni, melyre a ki- bibocsátoit meghívók e héten kül­detnek szét a következő tartalommal: A sátoraljaújhelyi róm. kath. főgim­názium az ifjúsági segélyegylet ja­vára 1904-ik évi február hó 11-én a városi színházban táncmulatsággal egybekötött hangversenyt rendez, melyre a szegény tanulók pártfogóit mély tisztelettel meghívja a főgim­názium igazgatósága. A hangverseny 8 órakor kezdődik. Helyárak : Föld­szinti és I-ső emeleti páholy 18 ko­rona, Il-ik emeleti páholy 8 korona, földszinti ülőhely az I—Il-ik sorban 5 korona, a III—IV-ik sorban 4 ko­rona, a többi sorban 3 korona. Kar­zati ülőhely és tanulójegy 1 korona. Felülfizetéseket a szegény tanulók nevében hálás köszönettel fogad az intézet. Jegyeket válthatni: Ambrusz- ter Sándor főgimn. tanárnál. (II. 26.) A hangverseny műsora a következő: 1. A válás fájdalma. Abttól. Előadja: a főgimn. vegyeskara. 2. Csak har­minckét huszár. Kozma Andortól. Szavalja: Thuránszky László III. o. tanuló. 3. Az ezred gyöngye. (Ke­ringő) Holub Jánostól. Előadja: a főgimn. zenekara. 4. Rákóczi Rodos­tón. (Melodráma) Várady—Ábrányi Kornéltól. Szavalja: Perényi Ede VIII. o. tanuló. Kísérik: Orlowszky Frigyes főgimn. tanár (cello) és Bá- nóczy Béla VII. o. tanuló (zongora). 5. Szülőföldem. Erődi Ernőtől. Énekli: a főgimn. vegyeskara. 6. Es dur. (Né­gyes) Beethoventől. Előadják: Or­lowszky Frigyes főgimn. tanár (celló), Zucker Viktor V. o. tanuló (hegedű), Bokor József VI. o. tanuló (viola) és Malárcsik Lajos VI. o. tanuló (zongora). 7. A statisztika áldozata. (Monolog) Kozma Andortól. Szavalja : Olsawszky Géza VIII. o. tanuló. 8. Porfir. (Induló) Linka O.-től. Elő­adja: a főgimn. zenekara. Sirolin A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek knrn- tos bajainál úgymint kiüli. broMchhis, szamarhnrat és különösen Sábbadozóknál Influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jő ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4.— kor.-ért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. HOFIMAW-LA BOCHE & CO vegyészeti gyár BASEL (Svájcz.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents