Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-06-18 / 65. szám

4. oldal.

szerepébe életet és szint vitt be jóízű mókáival, sikerült alakításával. Az est sikerének legnagyobb része a Takács Mariskáé, aki Katalin szerepében ez estén annyira temperamentumos, szingazdag és változatos képét nyújtotta a „nagysága“ szerepébe jutott szobalánynak, hogy az általános dicséret és elért sikernek általunk való kinyilvánítását nem lehet tőle megtagadnunk. Jeane szerepében Diósi Nusi volt bájos, Ánatolt pedig Cseö- regh Jenő alakította színészi képességeihez méltó sikerrel. Jók voltak a mellékszerepek alakitói Bárdos, Bart- háné, Szénássy is. A bemutatót nagyobb közönség mellett f. hó 15-én ismételték meg bérletben.

** Palástby Sándor jutalomjátéka.

F. hó 16-án egy feledhetetlenül kedves estje volt az újhelyi színháznak. Palásthy Sándor, a társulat egyik általánosan kedvelt művészembere lépett fel a „Bob herczeg“ György királyfi szerepében, s ezt a primadonnák által játszott, női szereplők részére irt szerepet fényes sikkerrel, valóságos diadallal játszotta meg. Behízelgő hangjával a Bob poetikus énekszámait mindenkinek igazi lelki gyönyörűségére énekelte el s a második felvonás fináléja után tizenkétszer felzugó tapsvihar hívta a lámpák elé. Fokozta a sikert az is, hogy a darab Palásthy Sándor jutalomjátékául volt kitűzve, a közönség, — mely majdnem teljesen megtöltötte a házat — igyekezett kedvencét minél nagyobb és őszintébb ünneplésben részesíteni. Palásthy Bob alakítása valóban kiváló úgy az ötletet, mint a kivitelt tekintve. Mindenkinek, ki jelen volt ez estén — igaz gyönyörűséget szerzett — Palásthy graciőz játéka, bájos énekszámai, s minden elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy ez a szinieste egyike volt a szezon legtemperamentumosabb estéinek.

** Színházi hetimüsor: Szombaton, jun. 18-án bérletben a majdnem újdonság számba menő „Fatinica“ látványos nagy operett Souppétől. — Vasárnap‘ junius 19-én, két előadás, d. u. 3V2 órakor „Aranyvirág“, a Bob herceg szerzőjének nagy hatású operetteje, mérsékelt helyárakkal, este 8 órakor, bérletszünetben újdonságul itt először „Doktor kisasszonyok“ remek zenéjü Operette a Magyar színház folytonosan zsúfolt házai előtt adatik. — Hétfőn, junius 20-án, az operette, személyzet bucsufellépteül e számban utoljára a „Drótostót“ nagy operette. — Kedden, junius 21-én utolsóelőtti előadásul „Ghetto“ dráma a Király színház újdonsága bérletszünetben. — Szerdán, junius 22-én, a drámai személyzet bucsufelléptéül utolsó bérletszünetben „Titok“ vígjáték. Ezzel az újhelyi szinidény véget ér.

IRODALOM.

„Gerzson bácsi.“ *

Ahol a dal szól: ott telepedjél meg; Gonosz emberek nem énekelnek.

Heine.

Ingott-ringott a kis egyház hajója,

Zúgott a nép, ifjú és prezsbiter,

Összenézett, szörnyűködvén a tractus; Dörgött Zeusz, kimondván breviter:

„Gerzson, a bölcs, Czigánd jó pásztorává, Menjen ki és oltsák a tüzet el,

Hozván onnét békének olajágát,

Holott a harcz oly ritkán szünetel...

... Küzdelmök lön aztán emberfölötti — Az ész, a szív titáni harcza volt —;

Hivék sokan, hogy itten czélt nem érnek,

De — Gerzson bácsi bátran közbeszólt:

• Szinyey Gerzson kir. tanácsos, mint alsó-zempléni ev. ref. egyházmegyei világi tanács biró egyik vidéki egyházban dúlt régi viszály megvizsgálására Páricsy József czi- gándi ref. lelkész egyh. megyei tanácsbiró val az érdekelt egyházmegye közgyűlésének határozatából kiküldetvén, a megbízást nehéz viszonyok közt békésen elintézvén: e kis poéma ebből az alkalomból lát napvilágot.

ZEMPLÉN

Junius 18.

„A Krisztusért ajánlom én tinéktek:

Fogjatok mind előttem, itt kezet,

S ölelkezvén, aztán egyet daloljunk,

Békén dalolni: legszebb élvezet.“

S ölelkezénk: győzött a szív hatalma; Felejtésünk a múltra ráborul . . .

Gerzson bátyánk! Tiéd a hősi pálma!

Sokáig élj erőben s boldogul 1 Alsó-Bereczki.

Id. Berecz Károly.

Nincs többé ugorka-idény. Sőt

évek óta épen a nyári hónapokban több a szenzáció, mint bármikor, hát még ha háború is folyik. Ily időben müveit és újságolvasáshoz szokott ember le nem mondhat a maga megszokott lapjáról. A folyó év első felének leteltével tehát nem lesz célszerűtlen felhívni t. olvasóink figyelmét a legelterjedtebb napilapra, a «Pesti Hírlap >-ra, mely úgy függetlenségével, radikális nemzeti politikájával, mint gazdag tartalmával példátlanul megkedveltette és helyre küzdötte fel magát lapjaink sorában. Vezércikkírói sorában oly kitűnő politikusok is vannak, mint b. Bánffy Dezső és Eötvös Károly, Vázsonyi Vilmos és Bede Jób : tárcaírói közt Tóth Béla, továbbá Eötvös Károly, Heltai Jenő, Szomaházi István, Murai Károly, Szabóné-Nogáll Janka, Lux Terka stb. A Pesti Hirlap karácsonyi ajándékot is küld fa „Pesti Hirlap Naptáráét. Ez a díszes kiállítású naptár, mint velünk közlik, ezúttal ,,Magyar női szépségek csarnokáéval fogja meglepni olvasóit. Kéri is a szerkesztőség az ország minden vidékéről és minden osztályából a feltűnően szép hölgyek — asszonyok és leányok — arcképeinek beküldését, hogy azokat bevehesse a ,,Szépségek Csarnokáéba. Még egy más kedvezményt is nyújt a „Pesti Hírlap1' előfizetőinek. Ez a Szabóné-Nogáll Janka által kitünően szerkesztett „Divat-Szalon'1 czimü, kéthetenkint megjelenő, díszes divatlap, mely a „Pesti Hírlap'1 előfizetői féláron (félévre 4, negyedévre 2 koronáért) rendelhetnek meg. Maga a „Pesti Hírlap“ félévre 14, negyedévre 7 korona, de megrendelhető egy hóra is 2 kor. 40 fillérben. Kívánságra mutatvány- számot is küld a kiadóhivatal: Budapest, V., Váci-körut 78. sz.

Beatrice, regény két kötetben. Irta Rider Haggard. Rider Haggard neve az Egyetemes Regénytárban megjelent munkái révén már nagyon jó hangzású a magyar olvasó előtt s ezt a most megjelent Beatrice még inkább fokozni fogja. Ez úttal nem az ókor misztikus homályába vezet, hanem a modern Angliát tárja elénk minden gazdaságával és nyomorával. Igaz mesteri vonásokkal van megrajzolva a napról-napra mélyebb szegénységbe sülyedő falusi lelkész, a hir szárnyain mind magasabb polcra emelkedő londoni ügyvéd, a szegény, nemes és szép falusi tanító Beatrice, a gőgös, gazdagra vágyó, szívtelen anya. Az ügyvéd megszereti Beatricet és e szerelem körül oly mese szövődik, melynek érdekessége fokról-fokra nő. A mesteri jellemrajz, az érdekes meseszövés kiváló oldalai ennek a regénynek s bizonyára kellemes olvasmánya lesz azoknak, akik szeretnek elmerülni egy érdekes könyv elolvasásába. Ára piros vászonkötésben 2 korona. Singer és Wollfner kiadása, Budapest, Andrássy ut 10, szám.

KÖZGAZDASÁG.

* Erötakarniány beszerzés. A „Zemplénvármegyei Gazd. Eegyesület“ a következők közlésére kérte fel lapunkat : A zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület elvállalta a sélypi cukorgyár ,,Melassit erőtakarmány1' készítményeinek közvetítését. Ezen erőtakarmány a kizárólag e célra praeparált melasson kivül buzakorpa. árpacsira s több más, különösen alkalmas anyagból van olykép összeállítva, hogy a takarmányozás sikere már rövid időn belül észlelhető, amennyiben az azzal étetett állatok hús, zsir és izomképződését hathatósan előmozdítja. Egyaránt alkalmas úgy a hizó, tejelő és tenyész mint a növendékmarha takarmányozására akár mint teljes abraktakarmány, akár mint takarmánykeverék. A cukor egyike a legértékesebb tápanyagoknak, amennyiben az állati szervezet azt közvetlenül felveszi, mig ellenben a liszt, keményítő, száraz moslék és más szénhidrátok az állati szervezetben előbb cukorrá kell hogy váljanak, mely átváltozás szervezeti munkát igényel, tehát nyálat, gyomornedveket von el; mindez a „Melassit“ által fölöslegessé válik, mivel az abban foglalt cukor mint vizben oldható anyag az állati szervezet által közvetlenül lesz felvéve. Ára zsák nélkül 100 kgronkint készpénz fizetés mellett levonás nélkül 10.000 kgr. rendelésénél 8—10 kor., 10000 kgr.-on aluli rendelésnél 8 kor. 50 fill. Használati utasítással minden egyébb felvilágosítással megrendelés alkalmával készséggel szolgál az Egyesület titkári hivatala.

NYÍLT TÉR*)

I.

Figyelmeztetés.

Zipszer Albert mádi lakos velem üzletében való alkalmaztatásom idejében számtalan nagy összegű szívességi váltót íratott alá, melyeket ő több helyen — ahol az éppen lehetséges volt — a saját részére értékesített.

Nevezettnek üzletéből hónapokkal ezelőtt kilépve, önállósítottam magamat, miért is szívességből aláirt nagymennyiségű kiállittatlan váltóimat visszaköveteltem.

Számtalan felhívásom dacára Zipszer Albert ur a váltók kiszolgáltatását megtagadta, miért is a pénzintézeteket és magánleszámitoló cégeket, ahol fentemlitett a jelzett váltókat értékesítette, figyelmeztetem, hogy a Zipszer Albert aláírásával ellátott és forgalomba hozott váltóim nem képezik adósságomat és azok honorálását előforduló esetben meg fogom tagadni.

Mád, 1904. junius 17.

Friedländer József,

borkereskedő.

II.

Tekintetes Domokos Imre urnák

Helyben.

F. hó 5-én a „Felsőmagyarországi Hirlap“-ban megjelent nyilt-téri cikkére válaszom a következők :

Kijelentem első sorban, hogy munkaelfoglaltságom és családom részére leendő kenyérkeresetem miatt -- mert én nyers és selyem építész- mesterségemet gyakorolom, amely mesterségnek most van az aratása — hírlapi polémiába magával nem bocsátkozhatom és nem is akarok bocsátkozni, s az Ön neve „Jenik és B.“ hírlapi nyílttéri polémiában sem érintve, annál kevésbbé sértve nem lett: mert Ön 1903-ban az összes sátoraljaújhelyi épitő-iparosokat és pedig kőműves-, ács és épitósz-mestereket az I-ső fokú iparhatóságnál beperelte, jobban mondva feljelentette azon a címen, hogy Sátoraljaújhelyben Önön kivül senkinek sem szabad építkezést vállalni és ezen feljelentési lisz- tában az én nevem is szerepel (hogy minő eredményt aratott feljelentésével, az az Ön dolga). Ezeken kivül annyira merészkedett menni, hogy a volt I-ső fokú iparhatóságnál (a fő- szolgabiróságnál) kérdést intézett, hogy minő jog alapján nyertem én iparengedélyt? erre a következő remek kimerítő választ nyerte a főszol- gabiróság 3642/1903. sz. átiratában:

„Kérvénye Domokos Imre sátoraljaújhelyi lakos oki. tépitö iparosnak“ a fent említett tárgyában. — Véghatározat: Folyamodó értesittetik, hogy Jenik Béla, mint „műépítész“

•) E rovat alatt közlő ttokért nem vállal felelősséget a Szerk,

ennek Sátoraljaújhelyben gyakorlására 1890. év május hó 28-án B. 157. szám alatt községi, telepítési és az ipar folytatásának jogosultságát igazoló bizonyítvány alapján nyert ipar- engedélyt. Sátoraljaújhely, 1903. aug. hó 7 én. Dr. gróf Hoyos Viktor vezető szolgabiró."

No hát ezzel volt az Ön Domokos neve sértve ? ? ? az én nézetem szerint az ki van zárva, mert csak szárazon és tisztán érezve mondhatom Önnek, hogy én Önnel iskolában nem jártam — építészeti irodában együtt nem dolgoztunk — anná kevésbbé Kecskeméten, avagy annak környékén együtt disznót nem őriztünk, tehát nem vagyok azon szerencsés helyzetben Ön felől, esetleg tudománya felől referálni, esetleg gáncsot vetni, mert Önt nem ösmerem, tehát nem kritizálhatom. Ami hírlapi polémia volt köztem és B. ur között, abból folyólag Önnek engem sértegetni, vagyis megtámadni joga nem volt. Aki maga fölött felsőbb hatóságot nem ösmer és ösmerni nem akar, annak minden Írása és okmánya csakis „Jancsi bankó“, de az ön nyílttéri cikkében reám háramlóit gorombaságával, vagyis az Ön nevét megörökíteni akarta, de védelmemre én is itt vagyok és kénytelen vagyok Önnek megszerzett adataim szerint következőkben válaszolni :*

Ön Domokos ur! szakképzettségi okmányomat kritizálja ? és azt mondja, hogy okmányaim annyit érnek, mint a „Jancsi bankó“, az is érték tulajdonképen, de ennek elbírálására nem egy Domokos van hivatva, hanem az I-ső fokú iparhatóság, aki jogosult erre és Önnek már igazoltatott.

Hogy Ön „ Vizitkártyáján“ építőmesteri, avagy építész eimet visel, hogy ezt hol szerezte? és van-e jogosultsága arra, azt nem tudom, hogy on azt kürtöli, hogy végzett volna „felső ipariskolát“, az nem áll, mert a felső ipariskola rendes hallgatójának kell, hogy középiskolai bizonyítványt (négy alsó osztályt) bemutssou, amire Ön nem képes.

Ön talán járt a téli pallér tanfolyami iskolában, ahová minden iskolai előképzettség nélkül „bárki“ írni és olvasni tudó kőműves-, ács- és kőfaragó segédemberek vétetnek fel és szakkőmüves pallérok illetőleg 4 téli tanfolyam bevégzése után szak- mesterekké avatják fel, de hogy Ön az építőmesteri címet jogosan használja? kétségbe vonom; „talmi és hamisnak“ tartom.“ Ön tudtommal itt Sátoraljaújhelyben „építő iparos“ en- gedélylyel bir csak, tehát a fent jelzett címet jogtalanul használja.

Figyelmébe hozom Önnek Domokos ur, hogy a múlt évben az Ön általi feljelentés folytán tartott I-ső fokú iparhatóságnál a városházában tárgyalás alkalmával mi történt? azt csak Ön tudhatja legjobban, mert az ott összegyűlt tömeg, akik mind csupán érdemes iparosokból állottak, az emeleti ablakból ki akarta lökni és ha ez megtörténik, Ón ma már nem „Domokos“, hanem csak „Homokos“. Sajnálom csupán, hogy a tömeget, a kik Önnel ily brutálisan akartak eljárni, én akadályoztam meg és nagy erőmegfeszitéssel hárítottam el a botrányt, ezért én köszönetét nem kérek és nem is fogadok el, mert ezt Öntől a f. hó 5-én megjelent „Felső- mayarországi Hírlap“ nyílttéri nyilatkozatában már megkaptam.

Végre vegye ..tudomásul Ön Domokos ur, hogy Önnek az én és B. ur közötti polémiánkhoz semmi köze nincsen, mert az Ön neve sértve nem volt, de az én nevem sértést szintén nem szenvedhet. Seperjen a saját háza előtt, mert az én házportám teljesen tiszta.

Sátoraljaújhely, 1904. jun. hó 17.

Jenik Béla,

műépítész,

Kiadótulajdonos: Éhlert Gyula,