Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-06-11 / 62. szám

2. oldal ZEMPLÉN. Junius 11. felállott az alispán és bejelentette a közgyűlésnek, hogy egy indítvány érkezett a közgyűléshez, a dr. Fried Lajos és Búza Barna aláírásával és kérte a közgyűlést, hogy az indítvány napi rendre tűzését mellőzze, mert a törvény (az 1886: XXI. t-c.) értel­mében indítványok csak akkor tár­gyalhatok a közgyűlésen, ha legalább 24 órával előbb bejelentettek, ez az indítvány pedig— a bélyegző szerint — csak ma, junius 10-én érkezett. A közgyűlés csakugyan nem tűzte napirendre az indítványt, de persze mindenki szerette volna tudni, hogy micsoda sürgős indítványozni valója lehet dr. Fried Lajosnak és Búza Barnának. így azután mihamar köztudomású lett az indítvány tar­talma, sőt sikerült azt tudósítónknak is hirtelen lemásolni. Nem beszélünk sokat, hanem szószerint le közöljük magát az érde­kes, ejh, dehogy érdekes, mondjuk inkább: fránya kis indítványt. Tekintetes vármegyei alispán ur! Erőskezü kormányunk nem csak az ország belső rendjét biz­tosi tóttá, hanem hathatósan gon­doskodott hazánk külső biztonsá­gáról is, aminek egyik legszebb, s reánk nézve legörvendetesebb je­lensége, hogy újabban is 400 mil­liónyi rendkívüli hitelt szavaztatott meg a dicső közös hadsereg meg­erősítésére. Kormányunknak biztonságunk­ról való ez az atyai gondoskodása annyira megható és kedves dolog, hogy nem mulaszthatjuk el indít­ványozni : fejezze ki Zemplénvár- megye törvényhatósági bizottsága Tisza István miniszterelnöknek ezért a közhasznú tényeért is őszinte há­láját, köszönetét és bizalmát, azon reményével együtt, hogy az erős­kezü kormány sietni fog egyúttal a szent korona fényét is a civillista mielőbbi jelentékeny felemelése ál­tal is növelni. Kérjük indítványunkat sürgő­sen a tekintetes Törvényhatósági Bizottság elé terjeszteni. A tekintetes alispán urnák alázatos szolgái: Dr. Fried Lajos sk., Dr. Búza Barna sk., biz. tagok, Nos kedves olvasóm, mit szólsz ehhez a sikerült ötlethez? Nem gon­dolod amit én, hogy t. i. még is csak jesi tanintézetek növendékeinek ügyes­ségéről győződhetünk meg leginkább, akik közül a kir. kath. és kollé­giumi főgimnázium, a gör. kath. szeminárium ifjúsága által készített nem egy kép büszkeségére válhatik alkotójának. Megemlitendők még a tanitónőképző intézet növendékeinek tűfestései, amelyek között kivállnak: Dohránszky Ilona, Lendvay Gab­riella, Balassa Etelka, Nagy Margit, Oláh Ilona, Tóth Mariska, Antal Margit s György Jolán munkái. Itt látható dr. Berzeviczy Albert kultusz- miniszter jól sikerült arcképe, amely Stenhura Vendel (Pancsova) ecsetje alól került ki s a berzevicei áll. el. iskola tulajdonát képezi. Ha felemlítem még, hogy Turek, ifj. Kirchmayer Vilmosné, Barcs Aranka s Mnugsch kiállítása teszi még változatossá a látványosságot, úgy ezen ötödik szobával teljesen vé­geztem is. Nagyon érdekes az emeleti terem, amely a zsolnai porcellángyár számos készítményét foglalja magában, azon­kívül igen sok kézi munkát, amelyek között leginkább a gypsz munkák, a fafaragványok, a tűfestés és bársony­égetés vonják magukra a figyelmet. Itt látjuk, miként készül a soó- vári csipke, amelyeknek kiállított min­tái nagy kelendőségnek örvendenek s amelyeknek készítésére Soóváron éltesebb asszonyok tanítják a fiatal leány nemzedéket. Rendkívüli türelmet igényel ezen csipkék készítése, amelyeknek anyaga jó és megnyugtató dolog, hogy van­nak a világon paragrafusok, melyek mögé biztonságba vonulhat a várme­gye komolysága és méltósága a nagy gyermekek bohókás csínjei elől ? Mert igazán nem lehet egyébnek tartani az ilyen dolgokat, mint éretlen gyermekes­kedésnek, amelyekkel talán igen za­jos hatást lehet elérni a független­ségi kör vasárnap délutáni mulatsá­gain, de amelyek semmiesetre sem méltók a törvényhatóság termébe. Hiszen lehet, lehet mókázni a vármegye házában is és magam is jókat nevetek olykor a Fried Lajos ötletein, de azért minden rossz viccet nem muszáj éppen a vármegyének feltálalni. Azután meg más a vicc, ha szóval mondják és más dolog az Írásbeli beadvány. Ahoz még addig nem voltunk hozászokva, hogy a bizott­sági tagok humorizáló kedvéért igtató hivatalt tartsunk és komoly numeru­sok alatt faragatlan élceket kelljen beigtatni és..elintézni. Hiszen a tisztelt uraknak sajtójuk is van ; ha már ok- vetetlenül ki kívánkozik belőlük az ötlet és nyilvánosságot kér, tessék ki­nyomtatni a Fel. Hírlapba, odavalók az ilyen indítványok, nem a vármegye zöld asztalára. A közgyűlés különben egész dél­után 6 óráig tartott, amikor az ösz- szes tárgyak elintézése után véget ért. A gyermekek majálisa. — jun. 10. íme egy fontos pedagógiai kérdés megoldása, melyen nagy fejű peda­gógusok évek óta veszekednek: Ho­gyan lehet az iskolát közelebb hozni a szülei házhoz ? ez a fogós kérdés. Feleletem reá: Hát a Torzsáson. Es ahol „Torzsás“ nincs, van minden fa­luban és városban egy-egy hely, hová a szünnapokban többször ki lehet rándulni; ez nemcsak a gyermeki ke­dély legjobb és legalkalmasabb képző eszköze, de alkalmat nyújt arra, hogy itt szüle és tanító barátságosan érint­kezve egymással, a gyermeki lélek kölcsönös ismertetésével a közös cél eléréséhez közös eszközök felhaszná­lásában megállapodásra jussanak. Nem szükséges ehhez sem felolvasás, sem tanítás, egy-egy elvetett szó, egy meg­jegyzés teljesen elegendő, hogy egyes hibákat javítsunk, mert a szüle szí­vesen veszi a jó tanácsot, hiszen saját gyermekéről van szó. A gyermekre magára is jó hatással van, ha látja, fekete és fehér cérna, színes selyem, ezüst és arany fonál. Kilenc faja ösmeretes a csipkék­nek s ahhoz képest áruk is 48 fillér és 3 korona közt váltakozik. A legegyszerűbb a vörös, sárga, zöld és lilaszinü selyemszálakból vert csipke, mig a tisztán ezüst szánkból készültek fiatal menyecskéket díszí­tik s egyutal a legdrágábbak is. Egyébként a soóvári csipkeve- verést igen szépen ösmerteti Tarczai György iró, a „Magyar Iparművészet“ VII. évfolyamában, amely épen ezért nemcsak érdekes, de egyúttal tanul­ságos olvasmány is. A már említett kiállítókon kívül Hollénia Béláné, Várkoly Szerén, Saly Győzőné, Kovács Mária kézi munkái, továbbá az Országos Magyar Iparművészeti Társulat kiállított tár­gyai érdemelnek figyelmet. Megjegyeznem is felesleges, hogy az imént mondottak csak rövid ké­pét adják az Eperjesi Képzőművészeti Kiállításnak, amelynek megtekintése nemcsak élvezetet nyújt, de sok tekin­tetben igen tanulságos is. Itt látjuk érvényesülni azt a nagy haladást, amelyet manap a képzőmű­vészet terén elértünk s amelynek leg­kisebb példánya is értékes és szép munka. A kiállítás julius 3-ig lesz nyitva s a titkári hivatalból beszerezhető kedvezményes vasúti igazolvány jelen­tékenyen megkönyiti annak megte­kintését. hogy szüle és tanító, neveltetésének e két közvetlen tényezője között ba­rátság, szeretet és egyetértés van; viszont szüle és tanító között gyön- gédebb kapocs el sem képzelhető, mint maga a gyermek. Nem csekély- lendő ama erkölcsi haszon sem, mely el lesz érve az által, hogy szü­letés, vagy felekezeti különbség itt száműzetvén, már a zsenge gyermeki szívben megvetve lesz az egyenlőség és testvériség alapja. No de szóljunk valamit a fénye­sen sikerült nyári mulatságról, melyet a gondos isk. igazgató, Vágó Gyula az ő derék táborkarával rendezett, mintha csak összebeszélt volna az Istennel, hogy ily szép verőfényes, csendes időjárást rendelt meg magá­nak. A jó Istenke szereti a kis gyer­mekeket, mert borzasztó csak el is gondolni, minő bajt és veszedelmet okozott volna, ha az nap eső esik és különösen, ha kint, abban az elha­gyott vadonban eső, vagy zivatar lepi meg azt a nagy sokaságot. Azt tartja a szentirás, hogy az Úristen a gyer­mekek kérését hallgatja meg legin­kább, hátha a mi polgármesterünk, vagy általa a nemes tanács ezer meg ezer gyermek kérésére végre valahára érvényt szerezne ama már régen ho­zott határozatának, hogy a Torzsáson, a város eme közeli és alkalmas ki­ránduló helyére egy megfelelő, fedett helyiséget építsen.*) Egy kis jóaka­rattal nyélbe lehetne ütni e dolgot, már csak tanügyi szempontból is; de anyagilag is kifizetné magát, mert bármelyik vendéglős, vagy korcsmá- ros fizetne annyi bért, hogy a befek­tetett tőke meghozná a megfelelő ka­matot, mert ügyes vendéglős jó ha­szonnal tudná értékesíteni a közönség által gyakran látogatott helyet. Ha eme ismételt felszólalásom és kérelmem eredményre nem vezetne, úgy az összes városatyáktól aláirt ívvel fogjuk e kérelmünket benyúj­tani és reméljük, hogy senki sem fogja önmagát leszavazni. Már megint eltértem tulajdonké- peni tárgyamtól. A déli órákban már élénk és mozgalmas képet öltött a város, a gyermekek százával tódultak az állami iskolához és izgatottan vár­ták az indulást. A gyári zenekar „dsina-dratá“-ja a nagyokat is ki­csalta az utcára és türelmetlenkedve várták az apró sereg menetét. Remek látványt nyújtott a párosával megin­dult menet. Osztálytanítóik vezetése mellett, a legnagyobb rendben indult az ezer gyermekből álló sereg, se vége, se hossza: az első pár előtt ha­ladó zászló már kiért a főutcára, mikor az utolsó pár az iskolát el­hagyta. A Torzsásra kiérve, a zene már ott fogadta a fáradt sereget, egy része egyenesen táncra indult, mig a többi első pihenésre bontotta a kis batyut, hogy mihamarabb megszaba­duljon az uzsonnától. Csakhamar megindult a nagyokat hozó kocsi for­galom, oly nagy és tarka csoport ve­rődött össze, minőt régen nem látott együtt a mulatóhely. Nagyon okos gondolat volt a gyártelep szívességéből 10 darab hosz- szu asztalt és padot hozni, mely ké­nyelmes helyet nyújtott a nagy kö­zönségnek. Minden zavar és baj nél­kül mulattak a kicsinyek és nagyok egyaránt, nagy kíváncsian bámulták az apróság ártatlan táncát, mely a felvert porfelleg dacára kedélyesen tartott egész 8 óráig, amikor az igaz­gató a Rákóczi-marssal jelt adott a sorakozásra. Jó kis időt vett igénybe, mig a párok újból sorba álltak, mert mindegyikének gondoskodni kellett egy kis utravalóról, a majális elma­radhatatlan jelvényéről, egy zöld galy- ról. A Torzsás fái el vannak erre ké­szülve és örömmel megosztják a gyer­mekekkel fiatal hajtásaikat. 9-re járt •) Értesülésünk szerint a Torzsás rende­zése már nem jámbor óhajtás többé, mert minden terv és költségvetés már a befejezés stádiumába lépett és ha az idén már nem is, de a jövő év első majálisát egy minden te­kintetben megfelelő, kényelmes, fedett helyi­ségben fogják megtarthatni. Szerk, az óra, mikor a gyermekek dalos cso­portjai felverték a várost, megteltek a kapuk és ablakok kiváncsi fejek­kel, gyönyörködve a fáradtságtól már csak rikácsoló ének lármájában. A Wekerle-téren szétoszlott gyermek- és tanitósereg, egy szép nap még szebb emlékével tért nyugalomra, aki tovább nem folytatta. Szabó Jakab. hírek. — Medárd napja. Folyó hó 8-án volt az a nevezetes nap, amelyről az ősi hagyomány szerint azt tartja a köznép, hogy ha ezen a napon esik az eső, akkor utána egyfolytában negyven napig tart az esőzés. Már pedig junius 8-án egész nap felhőtlen, derült idő volt az égbolt; igy nem a legjobb kilátásokat táplálhatják a gazdák, akiknek csak bő esőzés hoz­hatna most igazi örömet. — Halálozások. Őszinte részvét­tel értesülünk arról a szomorú eset­ről, mely Karsa Elemér nyug. al- járásbirót érte. Ugyanis neje Karsa Elemérné f. hó 10-én reggel 7 órakor meghalt. Az egész családot megren­dítő gyászesetről a család a követ­kező gyászjelentést bocsátotta ki: Karsa Elemér mint férj és gyerme­kei Ilonka és Giziké, Gaál Zsigmond és neje, Siposs Juliánná s gyermekei, özv. Illyés Gyulánó sz. Gaál Vilma, Zsigmond, Juliska és Jenő, özv. Karsa Bertalanná sz. Gaál Gizella és férje, úgy a maguk, mint a többi ro­konok nevében is mély fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy a fe­lejthetetlen hitves, anya, gyermek, menye, illetve rokon szentkirály­szabadjai Karsa Elemérné szül. kö- vendi Gaál Gizella folyó hó 10-én reggel 7 órakor, életének 27-ik és boldog házasságának 6-ik évében hosszas szenvedés után történt csen­des elhunytét. A drága halott földi részei folyó hó 12-én délután 6 óra­kor fognak az ev. ref. egyház szer­tartásai szerint a helybeli köztemető­ben örök nyugalomra helyeztetni. Sátoraljaújhely, 1904. jnnius 10-én. Legyen könnyű a föld neki 1 — Fo­dor István m.-zombori gör. kath. lel­kész neje: szül. Lengyel Emma 31 éves korában f. hó ö-án elhunyt. A bánatos férjen kívül három kis gyer­meke és nagyszámú rokonsága gyá­szolja a megboldogultat. Temetése f. hó 10-én d. u. 3 órakor ment végbe M.-Zomborban. — Városi közgyűlés. Sátoralja­újhely város képviselő-testülete 1904. évi junius hó 14-én délután 3 órakor rendes képviselőtestületi ülést tart rendkívül bő tárgysorozattal. — Kereskedők mulatsága. Mint értesülünk, a helybeli kereskedők, a kereskedő alkalmazottakkal egyesülve julius 2-án nagyszabású nyári táncmu­latságot rendeznek.A mulatság, melyre az előkészületek már nagyban foly­nak, előre láthatólag egyike lesz a legsikerültebb mulatságoknak. — A szőlészeti szakosztály ülése. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egye­sület szőlészeti szakosztálya f. hó 15-én d. u. 2 órakor a vármegyeháza kistermében ülést tart, melyre a ta­gok minél nagyobb számban való megjelenését kéri Láczay László szak­osztályi elnök. — Eljegyzés. Mandl Ármin a gálszécsi takarék- és hitelpénztár fiók- intézetének könyvelője Homonnán el­jegyezte Springer Flóra kisasszonyt, dr. Springer József orvos leányát To­kajban. — Református zsinat. A magyar- országi református egyház törvény­hozó és legfőbb intézkedő testületé, az országos zsinat, rendszerint min­den évben ül össze. Ez év novem­ber hó 10-én is megkezdi üléseit Budapesten. A zsinatnak összesen 116 tagja van, kiket az 5 püspök és 5 főgondnok, valamint 10 tanáron kívül, — tehát 96 tagot az egyes egyházközségek presbyteriumai vá-

Next

/
Thumbnails
Contents