Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-06-11 / 62. szám

2. oldal

ZEMPLÉN.

Junius 11.

felállott az alispán és bejelentette a közgyűlésnek, hogy egy indítvány érkezett a közgyűléshez, a dr. Fried Lajos és Búza Barna aláírásával és kérte a közgyűlést, hogy az indítvány napi rendre tűzését mellőzze, mert a törvény (az 1886: XXI. t-c.) értelmében indítványok csak akkor tárgyalhatok a közgyűlésen, ha legalább 24 órával előbb bejelentettek, ez az indítvány pedig— a bélyegző szerint — csak ma, junius 10-én érkezett.

A közgyűlés csakugyan nem tűzte napirendre az indítványt, de persze mindenki szerette volna tudni, hogy micsoda sürgős indítványozni valója lehet dr. Fried Lajosnak és Búza Barnának. így azután mihamar köztudomású lett az indítvány tartalma, sőt sikerült azt tudósítónknak is hirtelen lemásolni.

Nem beszélünk sokat, hanem szószerint le közöljük magát az érdekes, ejh, dehogy érdekes, mondjuk inkább: fránya kis indítványt.

Tekintetes vármegyei alispán ur!

Erőskezü kormányunk nem csak az ország belső rendjét biztosi tóttá, hanem hathatósan gondoskodott hazánk külső biztonságáról is, aminek egyik legszebb, s reánk nézve legörvendetesebb jelensége, hogy újabban is 400 milliónyi rendkívüli hitelt szavaztatott meg a dicső közös hadsereg megerősítésére.

Kormányunknak biztonságunkról való ez az atyai gondoskodása annyira megható és kedves dolog, hogy nem mulaszthatjuk el indítványozni : fejezze ki Zemplénvár- megye törvényhatósági bizottsága Tisza István miniszterelnöknek ezért a közhasznú tényeért is őszinte háláját, köszönetét és bizalmát, azon reményével együtt, hogy az erőskezü kormány sietni fog egyúttal a szent korona fényét is a civillista mielőbbi jelentékeny felemelése által is növelni.

Kérjük indítványunkat sürgősen a tekintetes Törvényhatósági Bizottság elé terjeszteni.

A tekintetes alispán urnák alázatos szolgái:

Dr. Fried Lajos sk., Dr. Búza Barna sk., biz. tagok,

Nos kedves olvasóm, mit szólsz ehhez a sikerült ötlethez? Nem gondolod amit én, hogy t. i. még is csak

jesi tanintézetek növendékeinek ügyességéről győződhetünk meg leginkább, akik közül a kir. kath. és kollégiumi főgimnázium, a gör. kath. szeminárium ifjúsága által készített nem egy kép büszkeségére válhatik alkotójának. Megemlitendők még a tanitónőképző intézet növendékeinek tűfestései, amelyek között kivállnak: Dohránszky Ilona, Lendvay Gabriella, Balassa Etelka, Nagy Margit, Oláh Ilona, Tóth Mariska, Antal Margit s György Jolán munkái. Itt látható dr. Berzeviczy Albert kultusz- miniszter jól sikerült arcképe, amely Stenhura Vendel (Pancsova) ecsetje alól került ki s a berzevicei áll. el. iskola tulajdonát képezi.

Ha felemlítem még, hogy Turek, ifj. Kirchmayer Vilmosné, Barcs Aranka s Mnugsch kiállítása teszi még változatossá a látványosságot, úgy ezen ötödik szobával teljesen végeztem is.

Nagyon érdekes az emeleti terem, amely a zsolnai porcellángyár számos készítményét foglalja magában, azonkívül igen sok kézi munkát, amelyek között leginkább a gypsz munkák, a fafaragványok, a tűfestés és bársonyégetés vonják magukra a figyelmet.

Itt látjuk, miként készül a soó- vári csipke, amelyeknek kiállított mintái nagy kelendőségnek örvendenek s amelyeknek készítésére Soóváron éltesebb asszonyok tanítják a fiatal leány nemzedéket.

Rendkívüli türelmet igényel ezen csipkék készítése, amelyeknek anyaga

jó és megnyugtató dolog, hogy vannak a világon paragrafusok, melyek mögé biztonságba vonulhat a vármegye komolysága és méltósága a nagy gyermekek bohókás csínjei elől ? Mert igazán nem lehet egyébnek tartani az ilyen dolgokat, mint éretlen gyermekeskedésnek, amelyekkel talán igen zajos hatást lehet elérni a függetlenségi kör vasárnap délutáni mulatságain, de amelyek semmiesetre sem méltók a törvényhatóság termébe.

Hiszen lehet, lehet mókázni a vármegye házában is és magam is jókat nevetek olykor a Fried Lajos ötletein, de azért minden rossz viccet nem muszáj éppen a vármegyének feltálalni. Azután meg más a vicc, ha szóval mondják és más dolog az Írásbeli beadvány. Ahoz még addig nem voltunk hozászokva, hogy a bizottsági tagok humorizáló kedvéért igtató hivatalt tartsunk és komoly numerusok alatt faragatlan élceket kelljen beigtatni és..elintézni. Hiszen a tisztelt uraknak sajtójuk is van ; ha már ok- vetetlenül ki kívánkozik belőlük az ötlet és nyilvánosságot kér, tessék kinyomtatni a Fel. Hírlapba, odavalók az ilyen indítványok, nem a vármegye zöld asztalára.

A közgyűlés különben egész délután 6 óráig tartott, amikor az ösz- szes tárgyak elintézése után véget ért.

A gyermekek majálisa.

— jun. 10.

íme egy fontos pedagógiai kérdés megoldása, melyen nagy fejű pedagógusok évek óta veszekednek: Hogyan lehet az iskolát közelebb hozni a szülei házhoz ? ez a fogós kérdés. Feleletem reá: Hát a Torzsáson. Es ahol „Torzsás“ nincs, van minden faluban és városban egy-egy hely, hová a szünnapokban többször ki lehet rándulni; ez nemcsak a gyermeki kedély legjobb és legalkalmasabb képző eszköze, de alkalmat nyújt arra, hogy itt szüle és tanító barátságosan érintkezve egymással, a gyermeki lélek kölcsönös ismertetésével a közös cél eléréséhez közös eszközök felhasználásában megállapodásra jussanak. Nem szükséges ehhez sem felolvasás, sem tanítás, egy-egy elvetett szó, egy megjegyzés teljesen elegendő, hogy egyes hibákat javítsunk, mert a szüle szívesen veszi a jó tanácsot, hiszen saját gyermekéről van szó. A gyermekre magára is jó hatással van, ha látja,

fekete és fehér cérna, színes selyem, ezüst és arany fonál.

Kilenc faja ösmeretes a csipkéknek s ahhoz képest áruk is 48 fillér és 3 korona közt váltakozik.

A legegyszerűbb a vörös, sárga, zöld és lilaszinü selyemszálakból vert csipke, mig a tisztán ezüst szánkból készültek fiatal menyecskéket díszítik s egyutal a legdrágábbak is.

Egyébként a soóvári csipkeve- verést igen szépen ösmerteti Tarczai György iró, a „Magyar Iparművészet“ VII. évfolyamában, amely épen ezért nemcsak érdekes, de egyúttal tanulságos olvasmány is.

A már említett kiállítókon kívül Hollénia Béláné, Várkoly Szerén, Saly Győzőné, Kovács Mária kézi munkái, továbbá az Országos Magyar Iparművészeti Társulat kiállított tárgyai érdemelnek figyelmet.

Megjegyeznem is felesleges, hogy az imént mondottak csak rövid képét adják az Eperjesi Képzőművészeti Kiállításnak, amelynek megtekintése nemcsak élvezetet nyújt, de sok tekintetben igen tanulságos is.

Itt látjuk érvényesülni azt a nagy haladást, amelyet manap a képzőművészet terén elértünk s amelynek legkisebb példánya is értékes és szép munka.

A kiállítás julius 3-ig lesz nyitva s a titkári hivatalból beszerezhető kedvezményes vasúti igazolvány jelentékenyen megkönyiti annak megtekintését.

hogy szüle és tanító, neveltetésének e két közvetlen tényezője között barátság, szeretet és egyetértés van; viszont szüle és tanító között gyön- gédebb kapocs el sem képzelhető, mint maga a gyermek. Nem csekély- lendő ama erkölcsi haszon sem, mely el lesz érve az által, hogy születés, vagy felekezeti különbség itt száműzetvén, már a zsenge gyermeki szívben megvetve lesz az egyenlőség és testvériség alapja.

No de szóljunk valamit a fényesen sikerült nyári mulatságról, melyet a gondos isk. igazgató, Vágó Gyula az ő derék táborkarával rendezett, mintha csak összebeszélt volna az Istennel, hogy ily szép verőfényes, csendes időjárást rendelt meg magának. A jó Istenke szereti a kis gyermekeket, mert borzasztó csak el is gondolni, minő bajt és veszedelmet okozott volna, ha az nap eső esik és különösen, ha kint, abban az elhagyott vadonban eső, vagy zivatar lepi meg azt a nagy sokaságot. Azt tartja a szentirás, hogy az Úristen a gyermekek kérését hallgatja meg leginkább, hátha a mi polgármesterünk, vagy általa a nemes tanács ezer meg ezer gyermek kérésére végre valahára érvényt szerezne ama már régen hozott határozatának, hogy a Torzsáson, a város eme közeli és alkalmas kiránduló helyére egy megfelelő, fedett helyiséget építsen.*) Egy kis jóakarattal nyélbe lehetne ütni e dolgot, már csak tanügyi szempontból is; de anyagilag is kifizetné magát, mert bármelyik vendéglős, vagy korcsmá- ros fizetne annyi bért, hogy a befektetett tőke meghozná a megfelelő kamatot, mert ügyes vendéglős jó haszonnal tudná értékesíteni a közönség által gyakran látogatott helyet.

Ha eme ismételt felszólalásom és kérelmem eredményre nem vezetne, úgy az összes városatyáktól aláirt ívvel fogjuk e kérelmünket benyújtani és reméljük, hogy senki sem fogja önmagát leszavazni.

Már megint eltértem tulajdonké- peni tárgyamtól. A déli órákban már élénk és mozgalmas képet öltött a város, a gyermekek százával tódultak az állami iskolához és izgatottan várták az indulást. A gyári zenekar „dsina-dratá“-ja a nagyokat is kicsalta az utcára és türelmetlenkedve várták az apró sereg menetét. Remek látványt nyújtott a párosával megindult menet. Osztálytanítóik vezetése mellett, a legnagyobb rendben indult az ezer gyermekből álló sereg, se vége, se hossza: az első pár előtt haladó zászló már kiért a főutcára, mikor az utolsó pár az iskolát elhagyta. A Torzsásra kiérve, a zene már ott fogadta a fáradt sereget, egy része egyenesen táncra indult, mig a többi első pihenésre bontotta a kis batyut, hogy mihamarabb megszabaduljon az uzsonnától. Csakhamar megindult a nagyokat hozó kocsi forgalom, oly nagy és tarka csoport verődött össze, minőt régen nem látott együtt a mulatóhely.

Nagyon okos gondolat volt a gyártelep szívességéből 10 darab hosz- szu asztalt és padot hozni, mely kényelmes helyet nyújtott a nagy közönségnek. Minden zavar és baj nélkül mulattak a kicsinyek és nagyok egyaránt, nagy kíváncsian bámulták az apróság ártatlan táncát, mely a felvert porfelleg dacára kedélyesen tartott egész 8 óráig, amikor az igazgató a Rákóczi-marssal jelt adott a sorakozásra. Jó kis időt vett igénybe, mig a párok újból sorba álltak, mert mindegyikének gondoskodni kellett egy kis utravalóról, a majális elmaradhatatlan jelvényéről, egy zöld galy- ról. A Torzsás fái el vannak erre készülve és örömmel megosztják a gyermekekkel fiatal hajtásaikat. 9-re járt

•) Értesülésünk szerint a Torzsás rendezése már nem jámbor óhajtás többé, mert minden terv és költségvetés már a befejezés stádiumába lépett és ha az idén már nem is, de a jövő év első majálisát egy minden tekintetben megfelelő, kényelmes, fedett helyiségben fogják megtarthatni. Szerk,

az óra, mikor a gyermekek dalos csoportjai felverték a várost, megteltek a kapuk és ablakok kiváncsi fejekkel, gyönyörködve a fáradtságtól már csak rikácsoló ének lármájában. A Wekerle-téren szétoszlott gyermek- és tanitósereg, egy szép nap még szebb emlékével tért nyugalomra, aki tovább nem folytatta.

Szabó Jakab.

hírek.

— Medárd napja. Folyó hó 8-án volt az a nevezetes nap, amelyről az ősi hagyomány szerint azt tartja a köznép, hogy ha ezen a napon esik az eső, akkor utána egyfolytában negyven napig tart az esőzés. Már pedig junius 8-án egész nap felhőtlen, derült idő volt az égbolt; igy nem a legjobb kilátásokat táplálhatják a gazdák, akiknek csak bő esőzés hozhatna most igazi örömet.

— Halálozások. Őszinte részvéttel értesülünk arról a szomorú esetről, mely Karsa Elemér nyug. al- járásbirót érte. Ugyanis neje Karsa Elemérné f. hó 10-én reggel 7 órakor meghalt. Az egész családot megrendítő gyászesetről a család a következő gyászjelentést bocsátotta ki: Karsa Elemér mint férj és gyermekei Ilonka és Giziké, Gaál Zsigmond és neje, Siposs Juliánná s gyermekei, özv. Illyés Gyulánó sz. Gaál Vilma, Zsigmond, Juliska és Jenő, özv. Karsa Bertalanná sz. Gaál Gizella és férje, úgy a maguk, mint a többi rokonok nevében is mély fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy a felejthetetlen hitves, anya, gyermek, menye, illetve rokon szentkirályszabadjai Karsa Elemérné szül. kö- vendi Gaál Gizella folyó hó 10-én reggel 7 órakor, életének 27-ik és boldog házasságának 6-ik évében hosszas szenvedés után történt csendes elhunytét. A drága halott földi részei folyó hó 12-én délután 6 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartásai szerint a helybeli köztemetőben örök nyugalomra helyeztetni. Sátoraljaújhely, 1904. jnnius 10-én. Legyen könnyű a föld neki 1 — Fodor István m.-zombori gör. kath. lelkész neje: szül. Lengyel Emma 31 éves korában f. hó ö-án elhunyt. A bánatos férjen kívül három kis gyermeke és nagyszámú rokonsága gyászolja a megboldogultat. Temetése f. hó 10-én d. u. 3 órakor ment végbe M.-Zomborban.

— Városi közgyűlés. Sátoraljaújhely város képviselő-testülete 1904. évi junius hó 14-én délután 3 órakor rendes képviselőtestületi ülést tart rendkívül bő tárgysorozattal.

— Kereskedők mulatsága. Mint értesülünk, a helybeli kereskedők, a kereskedő alkalmazottakkal egyesülve julius 2-án nagyszabású nyári táncmulatságot rendeznek.A mulatság, melyre az előkészületek már nagyban folynak, előre láthatólag egyike lesz a legsikerültebb mulatságoknak.

— A szőlészeti szakosztály ülése. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület szőlészeti szakosztálya f. hó

15-én d. u. 2 órakor a vármegyeháza kistermében ülést tart, melyre a tagok minél nagyobb számban való megjelenését kéri Láczay László szakosztályi elnök.

— Eljegyzés. Mandl Ármin a gálszécsi takarék- és hitelpénztár fiók- intézetének könyvelője Homonnán eljegyezte Springer Flóra kisasszonyt, dr. Springer József orvos leányát Tokajban.

— Református zsinat. A magyar- országi református egyház törvényhozó és legfőbb intézkedő testületé, az országos zsinat, rendszerint minden évben ül össze. Ez év november hó 10-én is megkezdi üléseit Budapesten. A zsinatnak összesen 116 tagja van, kiket az 5 püspök és 5 főgondnok, valamint 10 tanáron kívül, — tehát 96 tagot az egyes egyházközségek presbyteriumai vá-