Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-01-16 / 6. szám

2. oldal

ZEMPLÉN.

Január 16.

Az a nagyszabású úti politika tehát, melyre a Zemplén célzott, és amely ezt a jelzőt igazán megérdemli: nem hogy elterelné Ujhelytől a forgalmat, lianem számolva azzal, Vajdácska és Ujhely között is biztositaui akarja annak az érdekeit;még pedig mintegy 4 S * * 8A részben magának e vármegyének a számlájára.

Ennek az úti politikának az értékét tehát, e fajta vádaskodások egy szemernyivel sem szállíthatják le.

Egy olyan tervezetet különben, amely a vármegyét 170 kilométernyi állami úttal, 38 kilométernyi törvényhatósági úttal készül megajándékozni, amely egész hosszú sorát állítja ösz- sze azoknak a törvényhatósági, vicinális és községi utaknak, melyek részint nagyobb gondozásban részesi- tendők, részint kiegészitendők, és mindezt teher szaporodás nélkül teszi, ilyen ráfogásokkal még akkor is bajos volna értékében meggyanúsítani, ha azok csak némileg is igazak volnának.

Nagy rend lehet már Zemplén- vármegyében, ha a Fm. H.-nak csak a vajdácska—pataki ut miatt fáj a feje.

(Se. I.)

VÁRMEGYE ÉS VÁROS.

)( Orvos hiánya a Felvidéken. Sztropkóról vesszük az alábbi, keserű panaszt: Fájó szivem ismét arra kötelez, hogy az emberiség érdekében, szomorú tapasztalatom szerint szavamat felemeljem. Járásunk 65 községből áll, a központtól szétszórva, egyes községek 35—40 kim. távolságra. Az egész területre van egy járásorvos, körorvos pedig egy sem. Ha most már például Olyka

völgyén valaki megbetegszik s az orvost igénybe óhajtja venni, és ha érte szekeret küld: tegyük fel, hogy az orvos azonnal indul, 16 óra után juthat csak a beteg hozzá. A gyógytár Sztropkón van, tehát ha az orvosi vizsgálat után a megrendelt

gyógyszert kihozatják, a küldöncnek a hegyeken keresztül vezető legközelebbi útja oda és vissza legkevesebb 12 órát vesz igénybe, leggyorsabb segítség tehát 28 óra, mely

idő alatt a beteg háromszor is meghalhat. E napokban egy olykai parasztnak, Hicsák Vaszilynak egyetlen 22 éves fia elhalt, aki eltekintve atyai bánatától, fiában egyedüli gyámolát vesztette el. Az öreg másnap felkeresett s keservesen panaszkodott az őt ért nagy veszteség felett s zokogva mondogatta, hogy fiával a kérA megmentője, egy kis hivatalnok,

Az udvaron ment, s egy sikoltást hallott, Egy pillanata volt talán, hogy lásson,

Fojtó füst szállt ki az ablaknyiláson ; Odarohant, már ideje volt éppen,

Az ablakfólia ott maradt kezében És lángon, kormon sebten áthatolva Akadt véletlen a félig halottra.

S a túztengerböl, amint kiemelte,

Láng megkapta és tüzet fogott lelke, Karjában volt az eszméletlen lányka,

A tűznek halvány, fonnyadó virága ... Azóta ott van minden áldott esto A kórházban egy fénysngárt keresve És vár, hogy neki szivét felajánlja . . .

És jött egy nap a szomorú leányka.

És jött. Bgy néma kózszoritást váltott Az idegennel. Aztán nekivágott A temetőnek, hova szive vonta,

Lehorulni két árva sirhalomra.

És ment. Mellette sötéten a férd,

Az ember, aki bánatát megérti . . .

Nem szóltak semmit, a szivükben tudták, Hogy együtt járják az életnek útját.

Oh nincs oly gyász, hogy soh’se legyen írja, A fájdalmat egy ifjú szív mogbirja,

Hisz élni vágyik. 8 kikelet fuvalma A gyönge bimbót kifakasztja újra. Könyharmatból az élet magja zsendül,

A szív ujjong a frissen nyíló kedvtől,

8 a köny, az omló, örökre felszárad,

Ha forró lelkünk szerelemtől árad.

. . . A kéz-utcában van egy kicsi boltja,

Kis masamódnak nagyszerű a dolga, Fölkereste a szerencse sietve Szép cégtábláját alig hogy kitette,

Egész nap árul, boltja be se zárul,

A mosolya van szőve napsugárbul Kis masamódnak, s kicsattan a pirtul,

Mily arcocskája görnbölyödni indul.

lelhetetlen halál 18 óra lefolyása alatt végzett s orvosi segítségbe sem volt ideje részesíteni. Ha most már a 65 község területén működő és Sztropkón lakó egy szál orvosunk megbetegszik, vagy a járás egy más vidékére kiutazik, lehetséges-e az, hogy ha már nem gyógykezelés, de a halál constatálása végett — igénybe vétessék ? Én azt hiszem : nem. Államnak és a társadalomnak karöltve kellene az emberi egészségügy rendezését munkába venni, hiszen ha tudott a kormány alapot létesíteni a rendszeresített állatorvosi intézmény részére, mért ne lehetne legalább egyes helyeken a körorvosi állást államsegélylyel fenntartani ? Úgy látszik, hogy a mi katonai tudományos embereink helyesen neveznek minket ember helyett „anyaginak ! H.

)( Anyakönyvi adatok. A rákóci anyakönyvi kerületben — mint levelezőnk értesít — az 1903. évben a születések száma 121, a házasságok száma 26, a halálozások száma 107 volt.

HÍREK.

Krónika.

— jan. 15.

Borzasztó az, kérem szépen A mit az idő csinál,

Itten, „drága“ városunkban Sátorhegynek halminál;

Játszik velünk amint neki Tetszik nékünk úgy dudál; Herkulesre, Mohamedre!

Hogy ez már mégsem dukál

Contempláltuk olyanképen,

Hogy tartós lesz majd a fagy,

No, de semmi 1 korcsolyánkra Ilykép rozsda nem ragad. Kamaránkba fát cipeltünk,

Ámde viccelt a hideg:

Nyárra fordult, márciusra Mindegy: hiszed, nem hiszed 1

Jégnek, fagynak, úgy van, úgy van, Maculányi hire sincs,

Nem ragad a nagy hidegben Kezünkhöz ajtó kilincs.

Hó helyett van záporeső;

Fagy helyett van szörnyű sár, Elmebeteg már a tél is Nem tudja hogy mit csinál.

De hát jól van, okosan van Hogy a fagyból volt elég, Elmúlása, haldoklása Nem, kár sőt még nyereség . . . Pláne a sok bálra vón’ az Mit színházba tartanak Mert a fűtő készülék: így Érintetlenül marad.

Nem kell munkában vesződni Hogy tiz fok meleg legyen:

Három nap és három éjjel Három reggel s esteien.

Szeretnek minket odafönn (Protegált város vagyunk!) Élromlott a színház fűtő Visszavonult hát fagyunk.-th.

A legújabb tánc.

— jan. 15.

Asszonyok, leányok, s ti nőtlen gavallérok, akik pihent erővel indultok neki a farsang örömeinek, véssétek jól emlékezetetekbe ezt az eddig ismeretlen nevet, amely alább olvasható, mert ebben a jegyben született meg a jövő tánczenéje . . .

Párizson át kapjuk a nevezetes újságot, hogy a kickapoo a parkettre került. Londonban már megindult a kickapoo-láz, s most Párizsban bontogatja szárnyait az uj téli lepke, hogy a haldokló cake-walk nyomába siessen.

Valami hazafias lelkesedés bizsereg blazirt idegeinkben ennek az uj névnek a hallatára: „kikapó“ — hiszen ez valósággal magyar hangzású I Talán csak nem valami ősi szittya táncformákból csinálták, amelyet eddig mi sem ösmertünk? Sietünk azonban lelohasztani a lelkesedést azzal a kijelentéssel, hogy a kickapoo-t „kikapunak“ ejti a művelt Nyugat, s eredete ennek a táncnak az északamerikai prairie indianusai között keresendő.

Az őserdők rengetegeiben, ahol a vörösbőrü testvérek laktak, réges- régen a kickapoo zenéje mellett járta násztáncát az örömtüzek körül az ifjú indiánus férj, meg a párja. Amennyi öröm a szívben dagadozik a lakodal- dalmas napon, az mind benne van ebben a táncban; szenvedélyes, tobzódó, majd meg búján álmodozó, csábító és önmegadó.

Egyik formája olyan, mint az őserdők viharja, vagy mint az ellenség által űzött vad halálfutása; aztán hirtelen enyelgő lesz, játszi kedvű, mint a faun szökdécselése az erdőtisztáson. Akik az igazi kickapoot látták, egész költeményeket mesélnek róla lelkesedésükben, s azalatt néhány hét alatt, hogy a modern elegáncia a szalonjába fogadta e táncot, hódítva terjed mindenütt.

Egy szóval: a cake-walk meghalt. Finom ízlésű társaságban már nem járják: ráuntak s valósággal anachronizmus immár róla beszélni is. Csak a naiv vidék elmaradt divat» elegánciájában látni még cake-wal- kozó társaságot. Elnyütték, mint minden szépet, amelyet túlságosan megszerettünk.

A jövő tehát a kickapoo-é!

H-p.

— A téli idő, amely kitartó és tartós hidegre engedett következtetni: egyszerre enyhére fordult. A hó leolvadt az utcákról s a fehér város most már unalmasan, egyhangúan fekete a sártól; vége van a zúzmarával fedett, tarlóit fák, fehér utcák és a fehér tájék poezisének. A jég is felengedett, piszkos, zavaros viz folyik felette s a jégpálya, amelyen még három nappal ezelőtt vidám korcsolyázás folyt — kissé felengedett s használatlan lett. Az idő ilyen- képeni változását bizonynyal a korcsolya sport kedvelői sinylik meg leginkább, az ő szezonukat szakította félbe vagy talán végkép lezárta az időváltozás. Ma ismét fagy.

— Görög katholikusok uj éve. Görög szertartásu katholikus polgártársaink f. hó 14-én tartották meg az uj évi ünnepeket. Ez alkalomból az ájtatos hivek szorongásig töltötték meg a Kazinczy-utcai gör. kath. templom belsejét, ahol Miklóssy István esperes-plebános tartott segédlettel Istentiszteletet.

— Névnapi ünnepély a Caroli- neumban. Abból az alkalomból, hogy Katinszky Geyza főesperes a „Caro- lineum“ leánynevelő intézet igazgatója névnapját ülte: f. hó 16-án nagyon változatos és programm-gazdag névnapi ünnepséget rendeztek a Ca- rolineum növendékei az ünnepelt tiszteletére. A vezetőség és a növendékek szeretetének és tiszteletének megnyilvánulása volt ez az igazgató iránt, és mondhatjuk impozáns megnyilvánulása, mert az ünnepség annyira szép és változatos volt, hogy ép oly dicséretére válik a „Carolineum“ vezetőinek, mint a növendékeknek. Az ünnepély délelőtt fél 10 órakor kezdődött, mikor is az ünnepelt igazgatónak egy albumszerü, selyem boritéku festett programmot adtak át, a névnapi ünnepély sorrendjét. A bevezető zongora szám után Pusztay Vilma V. o. tanuló mondott hatásos üdvözlőt, majd pedig a polgári iskola énekkara adott elő egy üdvözlő éneket harmonikusan, kifogástalan összeta- nultsággal. Á programm negyedik számában az intézet kebelében fen- álló kísdedovó növendékei mutattak be egy igen kedves és vonzó színdarab genréjü dolgot, a „Beszélő babák“-at. Azután Katinszky Micike, az ünnepelt húga és Szilágyi Mariska játszották el biztosan Belez Ferenc „Vig trombitás“-át. A mindvégig érdekes

ünnepség egyik szép és kimagasló pontja a Bauer Margit IV. o. t. szavalata volt, ki felköszöntvón az ünnepelt főesperes-igazgatót, gyönyörű virágcsokrot adott át neki. Az ünnepély sorrendjében hatásos szám volt Dankó Pista kurucdalainak éneklése. Kiemelendő még Füzesséry Ilona nagyon precíz zongora száma és a trio, melyet cimbalmon, zongorán és gordonkán Rooz Irén, Cziegler Mariska k. a. és Friss Lenke k. a. adtak elő igazi müvészieséggel. Áz ünnepély, melynek magas szinvonala a „Carolineum“ vezetőségének fáradhatatlanságát, ambícióját dicséri, 11 órakor ért véget azzal, hogy Katinszky Geyza főesperes szép szavakban köszönte meg az egybegyült közönség megjelenését, másrészt a tiszteletére rendezett ünnepséget, meghatva a szeretettől és hálától, melyet a növendékek személye iránt tanúsítottak. Beszédének végén növendékeit szorgalomra, kitartásra buzdította. Az ünnepélyen nagyszámú disztingvált közönség volt jelen.

— Anyakönyvi statisztika. A sátoraljaújhelyi anyakönyvi hivatalban a múlt évben a következő bejegyzések történtek: született 679 gyermek, ebből törvénytelen volt 110 gyermek, — elhaltak 517-on, — halva született 14 gyermek, — házasságot kötött 136 pár.

— Kabát-tolvajlás. Lipták Bertalan felsőregmeczi ev. ref. lelkész szokása szerint a „Vörös ökör“ épületben lévő Deutsch Simon-féle vendéglőben szokott megszállni. Folyó hó 15-én dolga akadt a városban s mielőtt elhagyta volna a vendéglő szoba-helyiségét, 80 korona értékű, báránybőr galléros, fekete posztó téli kabátját a ruhafogasra akasztotta. Midőn dél felé visszatért, a téli kabátnak már csak hült helyét találta. Valami ismeretlen tettes magához kaparitotta és úgy eltűnt vele, hogy a rendőrség nem tudja megtalálni. Valószínű, hogy utazó tolvaj vihette el a jó meleg téli kabátot.

— Yörös-kereszt-egyleti tánees- tély Nagymihályhan. Február 1-én Nagymihályban, a Barnai-szálló termeiben a „Vörös-kereszt-egylet“ javára a vármegyei fiatalság jótékony- célú táncestélyt rendez. -• mulatság rendezését Berzeviczy Béla, Hoyos Viktor gróf, Stépán Aladár, Görgey Géza, Fejér Elemér, Polányi Géza dr., Szemere Dezső, Mauks Árpád s még többen vállalták magukra.

— Céllövés az iskolában. A délafrikai háború idején az egész müveit világ figyelmét megragadta a vitéz burok csodálatos harcképessége, a céllövésben való ritka jártassága,ügyessége, melylyel megtudták törni a hatalmas angol hadsereg erejét. A hős burok példája lelkesítette Szemei*e Miklóst, aki mozgalmat indított, hogy a magyar középiskolában is vessenek súlyt az ifjúságnak a céllövésben való korai kiképzésre. Még Wlassics volt kultuszminiszter tervbe vette, hogy a céllövő gyakorlatokat beilleszti a középiskolák tanítási tervezetébe, ami mái1 azért is helyes eszme, mert ez a nemes sport az ifjúság testi és lelki erejét egyaránt fejleszti. A tavasztól kezdve a tornagyakorlatok mellett több középiskolában oktatni fogják a céllövést is.

— Koinlóssy a Magyar Színházban. Á budapesti Népszínházban újból kiütött a primadonnaválság. A Népszínház krónikus betegsége: az intrika és a primadonnavillongás áldozata, Komlóssy Emma, Küry Klára eléggé indokolt féltékenysége miatt megvált a Népszínháztól és a Magyar Színházhoz szerződött.

— Szerencsi polgári olvasókör folyó hó 9-én mintegy 80 rendes taggal megalakult. Az alakuló közgyűlésen a tisztikart is megválasztották a következő eredménynyel: elnök: Matterny Andor, titkár: Rudy József, alelnök: Bárczy Gusztáv, Kubasek János, háznagy: Krucziper Jenő, pénztáros: Gulyás László, könyvtárosi