Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)
1904-05-10 / 51. szám
4. old.il. ZEMPLÉN Május 10. — Hatfa fürdő megnyílt. Á szől- lőskei határban, a kies fekvésű Hatfa fürdő megnyilt. Ünnepélyes, zenés megnyitása pünkösd másod napján leend. — Hivatalos hirdetmény. A barátszeri kisdedovodának 586 korona 40 fillér összeg keretén belől kerítés és egyébb építkezési hiányok és pótlások helyreállítása rendeltetvén el, ezen munkálat keresztülvitelére verseny-tárgyalás tűzetik ki. Értesitet- nek mindazok, akik e munkálatot vállalni óhajtják, hogy az 1904. évi május hó 19-én d. e. 10 órakor a városháza kis tanácstermében tartandó verseny-tárgyalási feltételeket a hivatalos órák alatt a h. polgármesternél megtekinthetik. Székely Elek, polgármester. — Dunky fivérek cs. és kir. udvari fényképészek tisztelettel tudatják a n. é. közönséggel, hogy a nyár folyamán minden hét vasárnap és hétfő napján — s igy már legközelebb május hó 15. és 16-án —fognak Juhász Jenő telkén lévő mütermökben levételeket eszközölni. — Egy csinosan bútorozott utcai szoba külön bejárattal azonnal kiadó a Kossuth-utcán. Cim a kiadó- hivatalban. — Egy évi fennállás elegendő volt akoz, hogy az intelligens közönség meggyőződést szerezzen arról, hogy Halász J. fényképész Kazinczi- utcai műtermében oly fényképek készülnek, mely úgy kivitelben mint tartóság tekintetében bármely udvari fényképész dicséretére válhat, ezen felül az az előnye is van, hogy az árak igen mérsékeltek. A tavaszi idény beáltával igen sokan keresik fel ezen műtermet, mely állandóan nyitva van, és mindenki megelégedései nyilatkozik róla. SZÍNHÁZ. Színházi hetimüsor. Kedden, folyó hó 10-én Herczeg Ferencz kacagtató vigjátéka, a „Nemzeti Színház“ állandó müsordarabja a „Három testőr“ adatik. A főszerepeket Fái Flóra, Kondráth I. Szénássy, Czobor, Somlay, Baróthy Rezső ját- szák. Szerdán, folyó hó 11-én bérletszünetben, itt először a „Vándorlegény“ nagy hirü operette újdonság kerül bemutatóra. Bájos és fülbemászó zenéje és valamint kedves librettója miatt folyton müsordarabja a Népszínháznak. Az igazgatóság fényes kiállítás keretében hozza színre ez újdonságot. Kitűnő szerepeik vannak Bárdos Irmának, Palásthynak (Strautinger,) Makray, Cseöregh és Radványinak. Áldozócsütörtökön, f. hó 12-én két előadás, d. u. mérsékelt helyárakkal „Lotty ezredesei operette.“ Este „Vándor legény“ bérletfolyamban, másodszor. Pénteken, 13-án a nemzeti színház legnagyobb sikert aratott újdonságainak lesz itt a bemutatója. Komjáthy nagy költséggel és pazarul hozza színre az „Egyenlőséget“ Az egzotikus növényzet, mit a színpadon buja pompájában lát a közönség, külföldön készült és az igazgatónak nagy kiadás sába került a nem különben pompá- diszletekkel együtt. Reméljük, miszerint a közönség látvaKomjáthy áldozat- készségét, tele házzal fogja ezt honorálni. Szombaton, f. hó 14-én újdonságul itt először a „Messiás“ Dr. Fényes Samu korrajza kerül színre, a Nemzeti színház repertoirdarabja. ** A „Menyecskék,“ Verő György eme sikert aratott népszínműve folyó hó 8-án került színre először színpadunkon. A darab első és utolsó szakaszai „A biróné“ és „A menyország“ cimüek igen közepes termékek. A siker kulcsa a Il-ik szakaszban van, ahol a szerző egy fiatal leánynak, Józsa Márikának szív mélyéig ható tragikumát rajzolja meg, aki nem diadalmaskodhatva a sorvasztó kóron, „elmén“ éppen akkor, mikor testvérbátyja, ki évekkel az előtt elbujdosott : visszakerül. A darab e második szakasza maga többet ér, mint a másik kettő. A halál kardja kérlelhetlen suhintással vág a szerencsétlen áldozat, Márika felé, ki ifjúsága tavaszán hagyja el barátnőit, virágos kertjét, szeretteit s a szivében feléledő, s még a csak alig rügybe pattanó szerelmet. Ismétlem : szív mélyéig ható e szegény leány sorsában rejlő tragikum, hisz’ tudjuk, hogy ez a kis mártír áldozatává válik betegségének, hogy menthetetlenül „elmén.“ Sajnáljuk, szánva szánjuk az áldozatot, szánjuk annyira, hogy az a jelenet, melyben Márika megborzongatva az alkony hidegétől, szobájába tér a halála éjszakáját megelőző esteien — s a halálos kórhoz szivének egy mélyebb fájdalma járul: az, hogy nem törődnek már vele s a család szemefénye a visszatért fiú lett: a legerősebb tragikum minden izgalmát magában hordja, s már nem csak a szívre, de az idegekre hat. Egyetlen felvonásba szorított dráma ez, amelynek expositiója, peripetiája és kifejlete mind oda hat, hogy a cse- lekvény által lelkünkre gyakorolt hatás intenzív s izgató legyen. Igaz,- hogy nincs benne igazságszolgáltatás, de épen azért oly közvetlen a hatása, mert az életnek egy kiszakított darabját látjuk lefolyni szemeink előtt, s melyik fantázia hozhatna létre meg- renditőbb catastrophát, mint maga az élet . . . ? 1 Egyesítve van e darabban a cselekvény tárgyilagossága a lyra alanyiságával egy erős drámai egységgé s a ránk gyakorolt hatást csak a darab harmadik szakaszának tar- talmatlansága és a vasárnapi karzati publicum indokolatlan kacagása rontotta le. A címszerep alakításáért osztatlan elismerés illeti Kondrát Ilonát. Játékának a mélyebb erkölcsi értelem felfogásából, kidomboritásából eredő alakszerűség és lényegi hűség voltak a jellemző sajátosságai s abban a felfogásban, amelyben Márikát megjátszotta, minden jelenésnél visszatükröződött az érzelmeknek hű képe alakításán. Kifogástalan alakításában Márika egész szív- és órzelemvilága nyilatkozott meg számunkra, minden kimondott szava bizonysága volt annak, hogy átértette szerepének legfinomabb árnyalatait s érvényre juttatta azokat az intenciókat, melyek az irót a Márika jellem- és alakrajzának megteremtésénél vezették. Serfőzy, Fái, Bartha, Radványi alakításai szolgáltak méltó keretül játékához. A darab másik két szakaszában, melyét az említettel egy helyen nem hogy előadatni, de még bírálni sem vón szabad, különösen derék munkát végzett Bartha István úgy a biró, mint később Tibor András szerepének előadásával, azonkívül Fái Flóra, Somlay Arthur, Cseöregh, Czobor, Nagy. Sárossi Paula a harmadik részben „A menyország“-ban kapott kisebb szerepet, de nem háládat lant. ** A fenelányok. Vasárnap délután tartotta a színtársulat első délutáni előadását. A színház zsúfolásig telve volt mosolygó gyermek-arcokkal. Az előadásról csak annyit említünk meg, hogy a szereplők minden lehetőt elkövettek a kicsinyek mulat- tatására. ** A „Báránykák“ f. hó 9-én került színre a közönség meglehetős érdeklődése mellett. Liarot Armand kedves librettója s Varney Louis dallamos, behízelgő zenéje: ez a „Báránykák“. Van e darabnak nagyon sok kedves helye, ahol igazán felüdülhet a néző. A darab szüzséje semmit mondó ugyan, hiján a nagyobb emo- tióknak, de azért senkire sem marad hatástalan a Neully-i „Kis báránykák“ nevelőintézetben lefolyó hármas szerelmi duó. Mindenesetre elég poezis van a darabban, — az ártatlanság és fiatalság poezisa — arra nézve, hogy vonzóvá váljék a mese s a darab cselekménye. Cseöregh (Cristián), Palásthy (Fefrelin), Bárdos (Alice), Sár ősi (Fanni), Halmai (Eraeraldine), Makray (Badurel) játszották a darab főbb szerepeit. Diósy Nusi Marcella szerepében játszott és énekelt ügyesen. Az előadás menetét nagyban zavarták a tulhosszu felvonásközök, habár színészeink igyekeztek, hogy legalább a leeresztett függönyök mögül mulattassák a nézőtér közönségét, akképen, hogy megbe- szélgetéseiket ungenirte végezték a szinpadon. Például azt, a tegnapi darabon jelenvolt karzati közönség is tudja, hogy a „Vándorlegény“ próbája ma 8 órakor volt, legalább is meg- kellett hallania. Sőt nem csak leeresztett függönyök megett, de pl. a tegnapi darab egy énekszámánál a színtársulat elsőrendű nő tagjai sem találták ferdének nevetni azon, hogy Znojemszky karmesternek . . . rosszul volt kötve a nyakkendője, vagy más eféle. Szóval igen kedélyes ez a dolog, de hát hol van az ügyelő . . . ? ** Szereposztások. Holnap f. hó 11-én szerdán a „Vándorlegény“ West és Schnitzer nagy operetteje, a Népszínház kitűnő müsordarabja kerül szilire. A főbbb szerepeket Cseöregh (Fülöp), Diósi (Lola), Palásthy (Strau- binger), Makray (Nikkel), Bárdos (Oculi), Nagy (Csepü), Halmai (Li- buska) játszák a darabban. Csütörtökön a „Vándorlegény“ újból megy bérletben a fenti szereposztásban. IRODALOM. Bodrog mentén . . . Bodrog mentén egy kis házban Vigan muzsikálnak, Ma tartják az esküvőjét Egy szép barna lánynak. Hollóhaján úgy mosolyog Virágkoszorúja, De az arcán, halvány arcán Sir a lelke buja. Kurjongatva gyűl a násznép, Vig dáridó járja; Megjött már a vőlegény is, Hejh, de hol a párja ?! ... Szép koszorús barna lányka Sir a Bodrog partján, Belenéz a viz tükrébe S arca olyan halvány. Nézi, nézi halvány képét, Pereg rajt’ a könye; Szegény leány, barna leány, Szive, lelke törve. Siró szellő lengeti a Parti füzek ágát, Az a halvány, barna leány Visszasírja álmát. „Ha már azé nem lehettem, Kiért eddig éltem, Eldobom az életemet, Nem leszek másé sem.“ S menyasszonyi koszorúját Fejéről ledobva, Szive buját beleölto A futó Bodrogba. Szendrői Holozsnyay Cyrill. Yigecz Jákó levelei. Tudvalevőleg az „Üstökös“ Vigéc Jákó-ja után nevezik az utazókat országszerte vigécek- nek, s valahányszor megjelennek az ő humorától duzzadó, nem ritkán csípős izü, de mindig kacagásra ingerlő levelei, melyeket gazdájával, bukvári Krida Naftalival vált, az azokban foglalt jelesebb kifejezések rövidesen szálló igékké válnak s széltében-hosz- szában lehet azokat hallani. — A levelek szine-java most külön kötetben megjelent, nagy örömére a mulatni vágyóknak, s a két nagy levélíró arcképével állott díszes cimbori- tékban 40 fillér bélyeg ellenében mindenkinek bérmentve küldi meg az „Érdekes Könyvtár“ kiadóhivatala (Budapest, V., Kálmán-utca 2.) Kapható azonban a könyv minden könyv- kereskedőnél, kolportörnél és a dohánytőzsdékben is. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. G. L. Gálszécs. Tessék Sarlay Kornél színházi titkárhoz fordulni. Nem közölhető : Álom (Vers.) Kiadótulajdonos: Éhlert Gyűl». Gyár NÍERGES-l JFALt (Esztergom sít.) Sürgönyeim: Eternit Budapest. Telefon 12—92. Gyár: VÖCKL4BRVCK (Felső Ausztria.) AZBESZT-CEMENT-PALA 3s.tseh.eiks X*a.jo@ ssa/b. Elpusztíthatatlan, könnyű, tetszetős, olcsó és tűzálló tető fedőanyag. ETERNIT MÜVEK HATSCHEK LAJOS Budapest, VI., Andrássy-ut 33. Elsőrangú referenciák. — Jótállás. — Évi gyártás 1500 kocsirakomány. -- Kérjen ismertetést.
