Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-05-10 / 51. szám

2. oldal. ZEM1-LÉ N. Május 10. jl gazdasági egyesületről. — Cikksorozat. — Irta; Dr. Szmrecsányi Béla. IV. II. A modern tudománynak egyik fő eszköze a statisztika, jóllehet mai fejlettségében már ez maga is a tudomány színvonalára van emel­ve. Különösen a mezőgazdaság összes mellékágaival s a hozzá tar­tozó közgazdasági kérdésekkel a gyakorlati tudományoknak azon ága, melynél főfontosságu a létező viszonyoknak ismerete, az apró értékhullámzásoknak összehasonlí­tása, a művelési ágak közötti arány ismerete, s még sok más, még az ország határain is túlterjedő, gaz­dasági jelenségek gyors áttekin­tése. Mindezek azonban csakis a statisztikai adatok utján ismerhe­tők fel, s csakis a helyesen össze­állított statisztikai adatok összeveté­séből vonhatjuk le következmény­ként a helyes intézkedések soro­zatát. A gazdasági egyesület előtt úgy kell a vármegye pontos mező- gazdasági s a vele kapcsolatos tár­gyak statisztikai adatainak heverni, mint a hadvezér előtt a hadműve­leti hely térképének, melynek ada­tait összevetve a saját erejével s az ellenség hadállásával, tudja, hogy hová összpontositsa erejét s hon­nan vonja el a feleslegest? A minisztérium különösen 1894 — 1895 óta terjesztette ki szélesebb alapokra mezőgazdasági statiszti­káját, minek bizonyítéka, hogy 1895-ben 874, 1902-ben 1143 gaz­dasági tudósitó szolgáltatta be neki az erre szükséges adatokat. Újab­ban a társadalmi muzeum foglal­kozik nagyobb alapossággal a mezőgazdasági és munkás statisz­tika kérdésével. Külföldön pedig se szeri se száma az e célból al­kotott intézményeknek. Mindezen hazai statisztikák ada­tai még ma nem oly részletesek, Pillanatok teltek el, melyek órák­nak tetszettek és még mindig nem jött elő a tenger mélyéből a gondolás. Most nagyot locscsant a viz és egy sötét test horzsolta a csolnakot. A hullámok a csöndes Adria békés vi­zébe sodorták a tengeri emberevőt. Savó szinü szemeivel kajánul kutatva siklott sebesen a vízben, jobbra-balra csapott hatalmas farkával, a csolnak ingott és mégis ellenállt. Most hirte­len, mint aki uj prédára tör, irányt változtatott. Észrevette terhével a viz színén vergődő gondolást. A szörny a tenger mélyére úszott, hogy alulról támadjon prédájára. A gondolás érezte az alatta tá­madt vizáramlatot s tisztában volt a helyzettel. Tudta, hogy el van veszve, mi­dőn a véletlen segítségére sietett. Hatalmas hullámverés melléje so­dorta csolnakját, utolsó erejét szedte össze és a kedvese ott feküdt elcsá- bitója oldalán, a csolnak fenekén. Hirtelen, mint jött, elment a vi­har, elsimultak Adria habjai s a gon­dolás csolnakja csöndesen úszott a rév felé. Lent a tenger mélyén sebe­sen haladt a vizi szörny, éles fogai között zsákmányt morzsolt, nem tu­dom mi, vagy ki lehetett az, de ugyan­ezen a napon örökre eltűnt a gondo­lás! hogy abból egy vármegye a maga helyi viszonyaira kibetüzhesse a szükséges adatokat. Különben is az adatoknak e felülről való köl­csönkérése csaknem olyan anomá­lia lenne, minthogy mindezideig, mig Thirring Gusztáv legújabb müve az amerikai kivándorlásról meg nem jelent, csak az Egyesült Államok kimutatásaiból tudtuk, hogy hány magyar honpolgár van tényleg ott? nzért helyezek oly nagy súlyt arra, hogy a gazdasági" egyesület az alapszabály 4. §-ának 19 pontja értelmében, maga sze­rezzen be pontos adatokat a vár­megye mezőgazdaságának és a vele kapcsolatos kérdéseknek állapotaira nézve. Mivel tudomásom szerint, a néha-néha befolyó adatok nagyon hiányoztak, s egy helyes statisz­tika vezetésére a helyes alapok is hiányoznak, egész alapjából kel­lene kezdeni eme ismeret szapo­rító adatok összegyűjtését. Az alap: pontos adatai a tény­leges állapotoknak. Minden köz­ségben mennyi a nagyközség és kisbirtok ? milyen tagoltságban osz­lanak ezek el? mennyi a közle­gelő községenként? mily kiterje­désű magánosok s községek erdő­területe? milyenek a tagositási és vízviszonyok ? vannak e művelésre nem alkalmas területek? hol, mi­lyen ipartelep van ? Ez adatok egyszer s mindenkorra szerzendők be s csak az esetleges változások: birtokfeldarablás, erdőirtás, viz- szabályozás stb. jelentendők be esetről-esetre. Ezenkívül beszerzendők éven­ként a változó adatok, melyeket két csoportba lehetne osztani: mezőgazdasági,- s mezőgazdaság­gal kapcsolatos adatok csoportjára. A mezőgazdasági adatok ro­vata számára beszerzendők volná­nak : az évenkénti átlagos magter­més, vidékekként vagy járások­ként, más gazdasági jövedelmi­cikkeknek (szőlő, dohány, gyü­mölcs, komló, kender, len) átlagos termése; a községek állatállománya, mennyi hajtatott ki a közlegelőre ? a mezőgazdasági termékek befolyt árának átlaga; volt-e rovarkár ? az esetleges csekélyebb termésnek mily elemi csapás az oka ? A mezőgazdasággal kapcsolatos adatok rovatában pedig nyilván- tartandók: mennyi egyén vándorol ki Amerikába; község, nem kor szerint csoportosítva mennyi ván­dorol be ? a mezei munkákat helybeli vagy idegenből hozott munkások végzik-e ? mennyi az átlagos napszámbér ? van-e a köz­ségben hitel vagy fogyasztási szö­vetkezet? hiteligényeiket hol, mi­lyen száztóli mellett elégítik ki a kis­gazdák ? hol értékesíti a kis gazda mezőgazdasági termékeit ? milyen ipari telep felállítása volna kívá­natos ? nem-e volna a bányászat­nak tere ? kopár területek fásit- tatnak-e ? mind e kérdéseket ez­úttal csupán példaképen idéztem s nem lehetett célom azok taxa­tíve felsorolásával a tárgyat kime­ríteni. Csak ily adatok alapján lehet képes a gazdasági egyesület meg ítélni, hogy hol, mit tegyen a mezőgazdaság s közjóiét fellendí­tése érdekében : hol kell megakasz­tani gyors intézkedésekkel a depe- coratiót, hol kell mintagazdaságok létesítésével jobb művelésre, vagy ismeretlen termelési ágak művele­tére szoktatni a lakosságot ? me­lyik vidéken kell olcsó munkaerő beszerzéséről gondoskodni, hol kell az 1894. évi XII. t.-c. végre­hajtására felkérni az illetékes ható­ságot ? hol volna fogyasztási vagy hitelszövetkezet felállítása kívánatos, hol kell . idegen munkaerő beözön- lésétől, a helybeli munkásokat megóvni ? hol kell vizszabályozási s tagositási ügyekben befolyását latba vetni s hol kell telepítést, birtokfeldarabolást a minisztérium­nak javaslatba hozni ? hol kell szövetkezeti utón értékesítő intéz­ményeket, közraktárakat létre hozni, hol kell a felvidéken oly gyakori éhínséget praeventiv intézkedések­kel megakadályozni ? Értekezésem során minden ja­vaslatnál tekintettel voltam arra, hogy hivatalnoki kar, fizetett egyé­nek alkalmazásának s a mindezzel járó nagyobb pénzáldozatok szük­ségét elkerüljem, s hogy az alap­szabályok keretén belül maradjak. A statisztikai adatok beszerzésének kérdésénél is csak a vármegye jó- akaratu támogatását s a társadalom szives közreműködését vélem igény­be veendőknek. Az előbbit ott, ahol az 1894. évi XII t. c. szaka­szaiba vágó adatokról van szó, avagy a körjegyzők, községi bírák a beszerzendő adatok megküldését megtagadják; a társadalom közre­működését, amennyiben a szükséges adatokat, az alakítandó gazdakörök elnökei, vidéki egyleti tagok, lelké­szek, tanítók utján vélem legköny- nyebben beszerezhefőknek. Mind e közreműködők a szükséges kér­désekből összeállított nyomtatott kérdőivet kapnának évenkint, midőn pedig azok kitöltve beérkeznének, a titkár szedje azokat rendszerbe, mely azután a konsequentiák levo­nása, a szükséges javaslatok megté­tele céljából a választmányi tagok elé kerülne. Meggyőződésem, hogy az ál­talam vázolt módon vármegyénk mezőgazdasági- s munkásstatisztiká­jának adatai egész könnyen besze­rezhetők volnának, az azokból le­vont tanulságok az alkotás, fenn­tartás, tökéletesbités jelentékeny eszközei volnának, se becses mono graphikus adatokkal még az orszá­gos közgazdasági irodalomnak is értékes anyagot szolgáltatnánk. (Folyt, köv.) Tanügyi politikánk eredményei. — május 10. A liomonn.ii tanfelügyelői kiren­deltség működését megkezdi. Pontos, az egész vármegyét kö­zelről érdeklő szervezet létesült e na­pokban Zemplénvármegye tanügyi életében. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ugyanis Hadik Béla gróf főispán közbenjárására Homonnán a tanfelügyelői kirendeltséget szervezte és megnyitotta. Á kirendeltség veze­tésével Munka Sándor kir. segédtan­felügyelőt bízta meg. A kirendeltség vezetője általában közvetlenül vezeti a homonnai, sztrop- kói és szinnai járások népoktatás­ügyeit és közvetlenül levelez a nép­iskolai alsóbb és felsőbb hatóságok­kal, mindamellett a vármegye szék­helyén levő királyi tanfelügyelői hi­vatalhoz tartozik, annak kiegészitő részét képezi. A kirendeltséget vezető kir. se­gédtanfelügyelő, továbbá minden oly javaslatot, mely a kirendeltség terü­leti megválasztására, utiátalány eme­lésére, vagy a hatáskör kiterjeszté­sére vonatkozik, a vármegyei tanfel­ügyelő utján terjeszti fel a miniszter­hez, minden állami népiskola, kisded­óvoda, gazdasági ismétlő-iskola szer­vezését röviden tudomására hozza a tanfelügyelőnek, akinek a kirendelt­ség a népoktatásügyben előfordult fon­tosabb mozzanatokról évenként rövid, összefoglaló jelentést tesz és a tan- felügyelő által kívánt adatokat beszol­gáltatja. A kirendeltség területén levő köz­ségeknek, városoknak, tanítóknak, hitfelekezeteknek, magánosoknak a vármegyei közigazgatási bizottság elé tartozó népoktatási ügyeit a kiren­deltség vezetője a bizottsági ülésekre előkészíti és az előkészített ügyeket a kir. tanfelügyelőknek az ülés előtt legalább három nappal megküldi. Ha a vármegyei általános tanító­egyesület közgyűlését a kirendeltség területén tartja, azon a kir. tanfel­ügyelő képviseli a kormányt. A kiren­deltség ennélfogva elsőfokban a tan- felügyelő alá lévén rendelve, a kir. tanfelügyelő e hivatalt évenként meg fogja vizsgálni. A kirendeltség veze­tője 600 korona úti 150 korona iro­dai és 730 korona dijnóktartási áta­lányt élvez, irodai helyiségről s an­nak fűtéséről Homonna nagyközség gondoskodik, szabadságolása tekinte­tében a főispán alá van rendelve. A kirendeltség még e hónap fo­lyamán megkezdi működését. Huszonkét uj állami iskola. Egy másik, a vármegye népok­tatásügyére nézve fontos és magyar nemzeti szempontból nem. kevésbbé nagy horderővel biró ügy került hiva­talosan köztudomásra a kir. tanfel- üygelőneka közigazgatási bizottság leg­utóbb tartott ülésében tett azon je­lentésével, hogy a vallás- és közok­tatásügyi miniszter Zemplénvármegye területén Szinna községben 4, Habu­rán 3, Csebinyén, Sztakesinban, Ilor- bokradványban, Berettőn és Bodzás- ujlakon 2—2 tanteremmel, továbbá Komaróczon, Krucsón, Zemplén-Tu- rányban, Nagy-Brezsnyiczán, Hocsán, Kosaróczon, Lukasóczon, Koskóczon, Hankóczon, Kohanóczon, Jeszenőn, Ublyán, Kozmán, Vámos-Ujfalubau és Dubraván egy-egy tanteremmel; vagyis összesen 22 községben, 32 tanteremmel állami elemi iskoláknak a szervezését rendelte el még ez év folyamán. A tanfelügyelő a jelzett közsé­gekben az elhelyezésre szükséges tel­keket már kijelölte s az államépité- szeti hivatal az iskolák tervezetét és költségvetését már munkába vette, minélfogva az építkezések jú­nius elején mindenütt meg lesznek kezdhetők. A bizottság egyhangúlag járult a a tanfelügyelőnek azon indítványá­hoz, hogy a vármegye kulturális éle­tére messzekiható eine eredményért, melyet a miniszter Hadik Béla gróf főispánnak ismételt, személyes köz­benjárására valósított meg és mely eredmény a többi vármegyével szem­ben annyival inkább kiemelkedő, mi­vel ez évben egy vármegyére nézve sem lett egyszerre ily sok elemi is­kola az országos költségvetésbe föl- véve, a főispánnak köszönet nyilvá­Á legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek huru­tom bajainál úgymint idült bronchitis, Bzainárliurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik, Emeli az étvágyat és testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvígenkint 4,— kor,-ért kapható. — Figye jünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. HOFFM1ÜJÍ-LA KOC SIK & CO vegyészeti gyár JBASKL (Svájcz.)

Next

/
Thumbnails
Contents