Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-04-26 / 45. szám

2. oldal. Z E M P L E N. Április 2G. HÍREK. Berzsenyiék. — Kisvárosi idyll. — (Kornélia, egy 10 éves bakfis és társnői: Adél, Hanna. A mama Kornélia regényei és kézimunkája között kotorász és véletlenül kezébe kerül egy illatos lóvéi; megnézi, ol­vassa.) Mama: Kori, ki irta neked ezt a levelet? Kornélia: Micsoda levelet? Én nem tudom, mama, te folyton az én dolgomban turkálsz; az a levél nem is az enyém. Mama: Hát hogyan került ak­kor ide? Kornélia: Találtam. Mama (elővesz egy egész kis csomó hasonló irásu levélkét): Hát ezt mind találtad ? Ezek egyike sem szól neked ? No hiszen, lássuk csak a tartalmát, majd megtudom én, hogy ki firkál neked olyan sokat. (Korné­lia anyjához rohan, sírást színlelve kéri, hogy kímélje meg őt társnői előtt. Á leánykák távozni akarnak.) Maguk csak maradjanak, meg aka­rom büntetni ezt a haszontalant. (Ol­vas.) „Kedves, szeretett Korika nagy- sád, csak egy napig vagyok távol öntől és el nem képzelheti azt a gyötrő szívfájdalmat, mit e napon keresztülszenvedtem . . . Szerető Pis­tája.“ — Ki az a Pista, kicsoda az ? Talán ez se neked szól ? Kedves Ko­rika, aranyos Korika! Adok én ne­ked Pistikét; bemész mindjárt a kam­rába, te semmirekellő, majd kiverem a fejedből azt a diákot vagy micso­dát. (A zajra benyit a papa.) Papa: Mi az, mi az ? Mama: Semmi, semmi, csak eredj a dolgodra, odakint várnak a kundsaftok. Te is mindenbe bele­kotyogsz ; mit érdekelnek téged a leányok ügyei ? Papa (dühösen): Már hogyne érdekelnének, mikor én a szivarozás­ról mondtam le és nem csináltatok magamnak egy tisztességes télikabá­tot, csakhogy a leányomnak legyen zongoramesterre, szép elegáns ruhára, finom kalapokra. Hát azért kell ne- * S csókban, gyönyörben élve. Palotává varázsoljuk kis lakunk! Szerelmünk mézével megédesítjük szerény éle­tünk! Leteszem a fényes kardot s Ibolyám mosolyában gyönyörködöm! Megváltoztatjuk a dolgot s boldogság lesz érte a jutalom! Mindent, min­dent érted Ibolyám, csak nem epedni már tovább hiába I Tudnom kell a biz­tosat haladéktalanul! Nem remény, szerelem kell sóvár szivemnek! Re­ményem felvirul édes karjaidban! Yisszafojthatatlanul árad érzelme tü­zes ajkaiból, perzselő tekintetéből, forró öleléséből, amint követel, esd, hódit egyszerre. Egész lénye gátakat törő, jeget olvasztó melegséggel imád­va, esengve parancsol. Hogy bírjon a szegény, szerel­mes leány ellentállni ? Szivük össze­dobban. Ajkuk összeforr igazi, nagy, odaadó érzésben. El-elbucsuzó s újra megismétlő csókokban Ígérik egymásnak: Küz­dünk egymásért! Kétségbeesett, el nem szakadható ölelésben válnak el. S egy hónappal e tavaszi mámor után a vidéki lap közli a „Fehér Ibolya“ eljegyzését a dúsgazdag ban­kárral — Elmúlt a szerelmek tavasza ... Nem csattognak madarak. Nem szerelmeskednek gerlicék. Nem cseng a pacsirta dala szerelmes lovagom szivébe. Bus, bus minden. Sir a szellő, zokog a lomb. Fájón nyögnek a ter­mészet gyermekei. Sóhajt a csermely, hazudik a csillag s csendesen, köny nélkül sir egy ember. ,,Mlnt komor bikáé olyan a járása, Mint a barna éjfél szeme pillantása.“ kém cselédeket kiszolgálnom, hogy annyi jogom se legyen, hogy kérdőre vonhassam a gyermekemet, mit csi­nál a zsebpénzével ? (A leánykák a kényes helyzetre való tekintetből el­hagyják a szobát.) Mama: Te igazán egyébre se gondolsz, mint arra, hogy nekünk bosszúságot szerez. Te egy félreismert zseni vagy. Talán jobb lett volna, ha fűszeres bolt helyett mégválasztatod magad ellenzéki képviselőnek. Papa: Ugyan kérlek, hagyj fel á te rossz vicceiddel; nekem ez az esztendő már igazán annyiban van, hogy azon a pénzen képviselő is lehetnék. Mama: Mit akarsz még, hiszen úgy is képviselő vagy, hitközségi kép­viselő, sőt elnök is. Vagy tán nem azért nem állnak szóba a leányaink a Bélával meg a Dolfival, mert mi rangban többek vagyunk? Persze az a két csacsi a minap megverekedett egymással a Margitunk miatt. De csak verekedjenek, ez legalább rek­lám a lányainknak. Sohse bánd azt a pár forintot, amit a gyerekekre ál­dozol, meghozza az a tökét kama­tostul. Papa: Szoretném tudni, ki az az ember, aki ideadja majd magát kasszaskontónak azért a sok pénzért, amit kidobok rájuk és kiváncsi vagyok, hogy mikor szívhatok megint egy száraz szivart? Mama: Hagy fel azzal a jajga­tással ; ha akarsz szivarozni, akkor ne adakozz annyit hitközségi célokra. Papa: Ki adakozik hitközségi célokra? Igazán restellem, hogy már az Andii is többet ajándékoz, mint én, pedig még az irigység se foghatja rá, hogy gazdag. Mama: Ha akarod, hogy a lá­nyaid elsőrangú társaságokba jöjje­nek, akkor ne fukarkodj, vagy leg­alább ne mutass fukarságot velük szemben. Ami sikk, az sikk. Remé­lem te se néznéd jó szemmel, ha afféle gabonakereskedő udvarolna a lányodnak. Örülj, hogy egy fess nemes­nek akadt meg a szeme Korikán. Az ha nem is partié, de feltétlenül kitű­nő reklám. Papa: Csakhogy nagyon drága reklám; én az újságban azt olcsóbban kapnám és mellette még pörkölt ká­vét is hirdettetnók. M a m a : A vevők türelmetlenked­nek. Eregy már a boltba. (A férj el. Kornélia, ki időközben kiment, vissza­érkezik.) Kornélia: Mama láttad milyen szemeket meresztett az a Hanka. Persze vele alig áll szóba a Pista. Neki ugyan már megmondtam, hogy levelezek vele, de ő amilyen fecsegő, senkinek egy kukkot se szólít. Azt hiszem, az a csonka Adél majd csak széjjelviszi a városba ezt a pukkasztó hirt és lesz majd mi fölött összedugni a fejeket. A lányok mostanáig csak azért irigykedtek rám, mert Potyó, a jogász irt a lapban szerelmes verse­ket hozzám. Ezentúl még jobban fog­nak haragudni, mert egy valóságos zsentri udvarol. Most már fütyülök ezekre a zöld ifjakra. Adolf, Béla, Nándor, Potyó ni! (fügét mutat.) Mama: No, a Potyót, azt nem kell félrelökni. Az egy okos kis le­gény, aki tanult verseket csinálni és neked hasznos lehet még akkor is, ha egy „von“ udvarol. Ő egy ingyen reklám csináló; a honorárium, amit kíván, az mindössze egy-két barátsá­gos szó és néhány mosoly, ami utó­végre neked sincs pénzedbe. Kornélia: Jó mamuska, a Potyó, az marad, de mi lesz most, ha tudják a nénikék, hogy neked is tudomásod van a Pista leveleiről? Téged fognak megszólani miattam. Mama: Igazad van gyermekem, erre hamarjába nem is gondoltam. Hát a dolgot majd úgy intézzük, hogy te hosszabb időre elutazol és igy dupla a haszon: egy, hogy az Adél pletykáját elhiszik, másik meg az, hogy én leszek továbbra is a leg­szigorúbb anya. Kornélia: Igen ám, de ki tud­ja, vajon Pista a nagymamáékhoz is ir majd leveleket? Mama: Persze hogy ir, és ha nem ima, az se baj, hiszen a tulajdon- képeni célt már elértük, későbbre meg ne gondoskodj. Jó az isten, jót ád. Mikorra te visszakerülsz, akkor már katonaság lesz a városban és ki tudja, nem lesz-e a tisztikarban akár egy gróf vagy báró. (Kornélia el.) Lujza n é n i: Hm, hm ; no bi­zony a to lányodról szép históriák keringenek. Mama: (meglepetést színlelve) Hát te is tudod ? Szent isten, hogyan terjed a rossz hir! bizony a jó hírek nem terjednének olyan gyorsan arról a jóságos angyalról. Hát tehet a sze­gény teremtés róla, ha udvarias leve­lekkel ostromolja valaki; tehet róla, ha valaki egy verssel szemtelenkedik az újságban. Én a magamét meg­teszem, holnap pakkoltatok és elkül­döm falura. Fáj a szivem, hogy el­megy .tőlem és sírtam magamban, amikor vertem az imént. De mit te­gyek? tudom, hogy olyan ártatlan a lányka mintha két esztendős volna. De elküldöm, mert nem hagyja az ember magát szívesen megszólni és a jó renomé is valami. Szabó Imre. — Szent-György napja. Vasárnap volt Szent-György napja. A régi ró­maiaknál Terminus, a határnap istene nagy tiszteletnek örvendett s ünnepek­kel, „termináliákkal“ hódoltak nékie. Mióta azonban a keresztény vallás lerángatta az ókor isteneit az Olym- pusról, azóta Terminus is csak kis betűvel, terminusnak s helyébe a Szent-György és Szent-Mihály napja léptek hasonló rangban és tisztelet­ben. A rang és tisztelet megilleti e napokat, mert kritikus napok ezek sok zsebre nézve s Szent-György nap­kor sok ember vakarja a fejét, aki­nek fizetni kell, mert Szent-György nap az esedékesség nagy napja. A bürokratizmus pedig, amely hónapokra szabta ki az emberi existenciát, so­kat rontott ugyan a Szent-György nap jelentőségén és az elsejét tette meg a terminusok nagy nagy nap­jának, de a Szent-György nap azért most is első rendű kritikus nap. El- szegődések, fizetési pontok, árendák, és váltók járnak le ezen a napon, a lakásváltoztatásnak és költözködés­nek pedik ma is ez az igazi ter­minusa. És megjelennek a társzeke­rek az utcákon, megrakva a sok költözködő holmival s láttára liba­bőrt kap a házzal nem biró lakó s szomorúan gondolja, hogy: „ma neked, holnap nekem.“ Mert a köl­tözködés egy kisebbszerü leégés, egy nagyobbszerü jégeső és egyéb elemi csapásokkal egyenlőnek vétetik, a melytől Isten óvja meg a szegény embert, sőt a gazdagot is. — Vége a vasutasok sztrájkjának. A vasutasok sztrájk-mozgalma immá­ron véget ért. Hétfőn, f. hó 25-én volt a vasutasok sztrájkjának utolsó napja, ezen a napon láttajbe a sztráj­kolok maradék csoportja, hogy a nem helyes alapon indult mozgalom ered­ményre nem vezethet. A „Zemplén“ vasárnap reggel megjelent rendkívüli kiadása, mely a sztrájk alkalmából a harmadik rendkívüli kiadásunk volt — távirati értesülései alapján már jelezte a vasutasok sztrájkmozgalmá­nak haldoklását, mely azóta immár befejezést is nyert. Lapunk mai szá­mának vezető helyén álló cikkünk szintén o dologgal foglalkozik. — Esküvő. Bajusz Andor, a nagy- mihályi járás főszolgabirája ma eskü­szik örök hűséget Ungváron Győröcs­ke^7 Márthának. — .Eljegyzés. Hónig Ödön, ifj. Kohn Armin budapesti gabonakeres­kedő eég főkönyvelője f. hó 17-én el­jegyezte Klein Áron n.-mihályi lakos leányát, Rózsikát. — Orgona szentelés. Szép ün­nepélye volt f. hó 17-én az ondi ev. ref. egyháznak. Akkor szentelték föl az újonnan renovált templom uj or­gonáját. Az ünnepi imát Hézser Emil tállyai lelkész mondotta, utána Ke­nyér essy Árpád beszéde következett. órás Kálmán ondi lelkész a templom átalakításának és az orgona előállí­tásának költségeit ismertette, kiemelve az egyház egyik lelkes támogatóját, a még ma is élő Tóth Andrást. A kis egyház összes költsége 2400 ^ko­rona volt. Az ünnepély után Órás Kálmán vendégszerető házánál dúsan terített asztal várta a meghívott ven­dégeket. — Milyen lesz az idő májusban ? Meteorológiai megfigyelések alapján május hónapra a következő időjelzést állapítja meg a Meteor cimü időjelző lap: Május hónap a bolygók állásai­ból következtetve, a terményekre nem mutatkozik kedvezőnek, a 8-ik csomópont veszedelmes hideg jellege nagy bajt is hozhat, majd a 13-iki csomópont hatásától kezdve meleg ugyan, de száraznak Ígérkezik az idő­járás, ami az ezt megelőző hideg jel­leg s a márczius erős változó időjá­rása után nem fog kedvező kilátáso­kat nyújtani az aratásra nézve. — A költözködés hete. Tekintet­tel arra, hogy ez idén május elseje, a lakásokba való beköltözés és ki­költözés napja : ünnep, tehát oly nap, mikor a fennálló törvények szerint költözködni nem lehet, — sok helyütt, ahol azt a viszonyok megengedik, már e hét folyamán kezdetét vette a költözködés nem éppen irigylésre méltó munkája. A nagyra és kicsire szabott bútorszállitó kocsik csak úgy roskadoznak a súlyos teher alatt. Nap-nap után kiürül egy-egy lakás, hogy a másik, harmadik és a többi megteljék. A régi lakót uj váltja föl s a háziurak bizonyos aggodalommal néznek a jövő elé, mely előbb-utóbb mutatja meg, megfelel-e Ízlésűknek az uj lakó. Viszont az uj lakó sincs leg­több esetben tisztában jövendő házi­urával s ezért ő sem láthat világosan a jövőbe. Mert bizony szerencse kell ahhoz, hogy olyan lakást kapjunk, ahol békességben élhetünk, ahol lakó és háziúr között egyetértés és jó vi­szony fejlődik ki. Ennek az elérésére törekszik minden költözködésre kár­hoztatott ember, akit azzal áldott meg a sors, hogy lakást változtasson. — Uj állami iskolák. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a követ­kező helyekre engedélyezett uj állami iskolákat. I. Homonnai járásban: Felsőcsebinye 2 ; Habura 3; Hankócz 1; Jeszenő 1; Izbugyaradvány 2; Kohanócz 1; Koskóez 1; Lukasócz 1 tanteremmel s mindeniknél egy ta­nítói lakással. — II. Sztropkói járás­ban: Hocsa 1; Kosarócz 1; Nagy- brezsnyicze 1 és Zemplénturány 1 tanteremmel. III. Szinnai járásban: Dubrava 1; Szinna 4; Sztakcsin 2 és Ublya 1 tanteremmel. A hány tanterem, annyi a tanítói állás s igy a 16 iskolánál október 1-től 24 állami tanító fogja megkezdeni átdásos mű­ködését ; mert az egyes hitfelekezetek tanítói betaníthatják ugyan a gyer­mekeket sok magyar Íróra, de soha­sem képesek, illetve legnagyobb ré­szük nem is akar hazafias érzést, erős magyar érzelmeket oltani be a kis csemetékbe. A kir. tanfelügyelői kirendeltség is legközelebb elfoglalja állását s megkezdi működését Ho- monna székhelylyel. W Sirolin A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek huni* low bajainál úgymint idült bronchi;is, Bzaniárhiirní és különösen lábbadozáknál influenza ülőn ajánltalik. Emeli az étvágyat és testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jő ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4.— kor.-ért kapható. — Figye jiink, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. HOFI M IXS L I HOt IIF & CO vegyészeti gyár BÄSF.L ((Svájc/.)

Next

/
Thumbnails
Contents